Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-15 / 190. szám
\ i&foncBozók a muokaverscnjbcn nagykamarás utcái elnépte-1 lenednek, a hőség mindenkit az árnyékba parancsol. Az út porát csak egy-egy jármű veri fel. A Ságvári Endre Tsz baromfitelepén is mindenki behúzódik a napról. A telep jószágállománya is nehezen Visen a hirtelen beköszöntött kánikulát, annak ellenére, hogy az ólakban az elszívó-ventillátorok állandóan üzemelnek, s ott is csak néhány fokkal alacsonyabb a hőmérséklet, mint a szabadban. A baromfikombinát legnagyobb épületének pihenőhelyiségében találkozunk a Hámán Kató Brigáddal. Az idén alakult, s tagjai valamennyien baromfigondozók. A tsz-ben dolgozó brigádokkal együtt ők is a szocialista cím elnyeréséért küzdenek, dolgoznak. Saitz Mi- hályné, a brigád vezetője középkorú, beszédes asszony. Azt mondják róla, ami szívén, az a száján is. — Három éve vajúdott már a brigád megalakítása, míg végre valamennyien megértették, hogy így eredményesebben tudnak dolgozni. A telep hat épületében 40 ezer pecsenyecsirkét, 18 ezer tojótyúkot és 11 ezer tenyész növendékbaromfit gondoznak. — Hogyan tudják ellátni ezt a rengeteg jószágot? — Csak jó munkaszervezéssel és úgy, hogy segítjük egymást — veszi át a szót Urbán Ferencné. — Reggel 6-kor már itt vagyunk, s ritkán van az,i, amikor este 6 óra előtt hazaérünk. A napot minden alkalommal az ólak takarításával kezdjük, a jószágok etetésével folytatjuk, majd összeszedjük a tojásokat. Van itt munka bőven. Évente mintegy 2.5 millió tojást értékesít a közös gazdaság, s ennek mintegy negyedrészét a tenyészállomány pótlására, keltetésre adják el. Bojtos Máriával a tsz-ben dolgozó fiatalasszonyok helyzetéről beszélgetünk. Elmondja, hogy munkájukat a vezetőség és az idősebb tagok nagyra értékelik. A szövetkezetben szeretik és segítik a fiatalokat. Sok kismama csak azért veszt igénybe a hároméves gyermek- gondozási segélyt, mert a községben nincsen bölcsőde, amire viszont igény lenne. — Elég jól működő óvodánk van, de azt is már bővíteni kellene — mond i a eltűnődve. — Hamarosan szűk lesz ... Hudák Erzsébet a brigád legfiatalabb tagja. Ö a tizenharmadik, de ezt a számot nem tartja szerencsétlennek. Júniusban végzett Gvomán. a mező- gazdasági szakmunkásképző iskola baromfitónyésztő szakán, a tsz ösztöndíjasakén' — Hogy tett el a munkába állás első Időszaka? — Hamar elszaladt ez a két hónap. Talán azért is. mert minden nyáron itt dolgoztam gyakorlaton és a telepen dolgozók közül mindenkit jpl ismerek. Szeretettel, kedvesen fogadtak — mondja mosolyogva. — Szeretjük mi a fiatalokat, és megértjük gondjukat, bajukat is — szól közbe a brigád vezetője. — Hiszen mi is voltunk fiatalok. Ha nem is azok, mint a maiak, de hasonló gondjaink voltak. Erzsiké a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után nem hagyja abba a tanulást. Ősztől a mezőgazdasági technikumban tanul tovább. — ő még fiatal, hát tanuljon. A jó és fiatal szakemberekre nálunk is nagy- szükség van — egészíti ki a brigádvezetőt Urbán né. — Az idősebbeknek nem kell már tanulniuk? — Dehogynem! Csak mi nem az iskola padjaiban, hanem az életben tanulunk. Valami újdonság, érdekesség mindig van a mi foglalkozásunkban is: A szakmánkkal kapcsolatos dolgokat az újságokból, szakkönyvekből átnézzük, mert csak így tarthatunk lépést a fejlődéssel. Egyébként aát mondom: nincsen olyan megrakott szénásszekér, amire még ne férne. S az nem mindegy, hogy fiatalon könnyebben, vaey Idősebb fejjel sokszor erőlködve rakjuk meg azt a szekeret. — Mennyi a keresetük? — Nem túlságosan sok — mosoivognak össze. Kis szünet után folytatják. — Kétezer forintnál egyetlen hónapban sem viszünk kevesebbet haza. Az éves összjövedelmünk meghaladja a ,36 ezer forintot. — A kongresszus rnunkaver- senvben mit vállalt a brigád? Mindenki emrszerro akaria mondani, egymást túlszárnyalva. — A beá'lí+ásra kerülő tenyészállomány t széttel enitásig a négyszáza l'51'-os elh"llási vesztesben belül neveljük, a re sebesebben, hogy néha már szédültünk bele. Csak ne lett volna olyan észvesztőén édes! Már ahogy há- romh ónapos karában kezét a szeme elé emelte, és irgette-for- giatta, nézegette. Vagy ahogy később az arcára játékból odadobott pelenkát ránclgálta le, kacagva: akkor is, amikor még nem tudott beszélni, később meg már szóval is megtoldva a játékot. „Nincs Bubu! Nincs! Sehol sincs!” — mondtuk neki. „De van!” — húzta le magáról a pelenkát, a kendőt, a törülközőt, s nagyokat nevetett mellé. Ugyanezt fordítva is játszottuk. „Nincs Apja! Nincs! Elment világgá!” — mondtam, de most az én fejemen volt a lecibálni való. Már nyúlt is érte. „De van! De van!” Mondom, némán is játszottuk már ezt, de nem kisebb gyönyörűséggel. A szót, hogi: nincs, nagyon hamar, talán már féléves korában értette. Még él is pityeredett, mikor a vártnál hosszabb időre guggoltam le az ágy vége mögé, hogy „Nincs Apja, nincs Apja!” De ha csak az arcom takartam el a két tenyeremmel, soha nem vette komolyan a dolgot. Odanyúlit a kis kezével, s feszegette le az ujjaimat, majd maga is eltakarta a saját arcát, hogy viszonozza a kölcsönt. „Nincs Bubu! Nincs!” — mondtam, s ettől boldog volt, hogy ő is tud nincs lenni. Istenem, micsoda jó játék egy ilyen kicsi gyerek! Egyszer azt találtam ki, hogy szeme láttára összehajtogattam egy újságot, úgy ahogy az újságos szokta beszorítani a levelesláda nyílásába, s odatettem a válla mögé, amint nekidőlt a nagypámá- nak. Hathónapos lehetett vagy talán öt és fél, mindenesetre még a betegsége előtt történt a dolog. Forgatta a nyakát, nézegetett hátra, de nem tudott úgy megfordulni, hogy az újságot is lássa. Izgatta viszont, hogy az a valami ott van. hisz látta, mikor odadugtam. Fészkelődül kezdett, kezével nyúLkálnl, s nem nyugodott, amíg ! meg nem fogta, ki nem húzta a : háta mögül, összenevettünk, s : már adta is ide, hogy dugjam ■ megint az előbbi helyére. Az ilyesféle gyakorlatok na- ■ gyón ügyessé tették a kezét. Ka- S pott nemsokára műanyagból : készült kis színes hengereket is, ■ akkorákat, hogy jól meg tudja ■ markolni (talán tizenkét darab ■ volt egy zacskóban). Eleinte ! csak rázta őket, mert csörög- j tek is, majd egymás tetejére ra- : kosgatott hármat, négyet, meg • gurigáaott velük, de egyéves ko- ; ra előlit már azt is megtanulta, ! hogy tudja elpattintani őket: ha j az álló henger széléit lenyom- : ja egy ujjával, az elugrik, s az- : tán csörögve esik le megint a ■ padlóra. Mindezt csak azért írom le : ilyen részletesen, mert más szü- : lök is nyilván törik a fejüket, ■ milyen játékokra kaparhatják ■ rá azt a csöpp emberkét, akit ■ most már hónapról hónapra j jobban szeretnek. Főleg az anyja, de talán már : az apja is. Ha tud végre ját- : szani vele, akkor bizonyosan. ; Akkor már el is Irigyli az ■ anyjától. Akkor már hívja ma- ■ gához, s büszke rá, ha a gye- • rek az anyja öléből átkívánko- j zik az övébe. „Gyere, gyere!” • — nyújtja felé a karját. „Gyere, 1 gyere!” S a kicsi meglendíti a j felsőtestét, s kapálódzni kezd, : annak jeléül, hogy menni akar. ■ Bár lehet, hogy fél perc múlva ■ anyja hívásának enged Msontó ’ módon. S egy újabb fél perc ; múlva megint az apjáénak. Él- • vezi a kis kacér, hogy ő már : ilyen kapós jószág lett, hogy : apja-anyja felváltva- verseng a.: kegyeiért. „Gyere, az én lányom • vagy!” „Nem is igaz, az enyém! ■ Ide gyere, ide-ide!” Minél inkább osztozik egy ; ilyen apró gyereken a két szü- : lő, az annál inkább mind a két- ■ tőjüké. Mert ez már annak a ! biztos jele: nemcsak anyja van. ; hanem apja is, igazi apja, aki ■ teljes szívből a magáénak érzi. ; (Folytatjuk) növend^káitomány e’hnltását effv százatokkal m^gu-owotiuk cs^Vkontoni. a rn®crtevő totótyúkok tot á «torm-“1 és óból nedig az eddigi 70 százalék hlvett 7* százalékot adunk többletértékesítésre. tnwiaj vállalták még. hogy a gének karbantar- tásáHa rendszeresen heseet+e- nek és az áltate<*észsé.gögvi rendsTobé’vekot ss kövefetmém-eket fokozottabban betartják. test. Büszkén mutogatták a korszerű. 16 millió forintos költséggel éoült gépesített haríwifíkrvmbip átot. A gördülőnél,- egv esonortia rrogszokntt rnozdttlatokkal h^zzílé* a takarmány keveréséhez jce+ton á páni 0—10 #ezep tetőst vá1 nt_ Iák és osytá’vozzék. s péhá- nyan nedtg készüléOn°k haza. mögt ét szakára ismét, h°tennok. Búcsúzáskor még odaszólnak: — Szeaénv íósrágok is szenvednek a mp1eetől, mi is megizzadunk, amíg hazakerekezünk. Az első fél évben a termelőszövetkezét baromfiágazatának árbevétele mintegy 5,1 millió forint volt. Százhetvenezer oecsenyecsirkét 54 napos korukban értékesítettek, átlagosan 1 kiló 35 de.kás súlyban. A jó súlygyarapodást «a tervszerű etetéssel érték el, s így 1 kiló baromfihús elállításához mindössze 2.32 kilogramm takarmányt használtak fel, s a baromfihús kilónkénti telies önköltsége nem érte el a 16,70 forintot. A tizenhárom tagú baromfi- gondozó brigád munkádéval nagvban hozzá iárul a közös gazdaság eredményeinek növeléséhez. — Sz. — 1974. AUGUSZTUS 15. Egy hónap múlva nyílik az őszi BNV Egy hónap múlva, szeptember i4-en, uj premierre kerül sor. a Budapesti Nemzetközi Vásár-központban: megnyílik a fogyasztási cikkek nemzetközi kínálatát bemutató első szakvásár, az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár. Nagy az érdeklődés: eddig 29 országból jelentkeztek kiállítók az őszi vásárra. A nagy nemzetközi seregszemlén részt vevő — Magyar- országgal együtt — tíz szocialista ország sorában Kubából, Kínából és a Vietnami Demokratikus Köztársaságból is jön-, nek kiállítók Budapestre, s bemutatják modern fogyasztási iparcikkeiket, élelmiszeripari termékeiket}* és népművészeti, iparművészeti remekeiket. A Szovjetunió a szabad idő hasznos eltöltésének és jó kihasználásának különösen gazdag eszköztárát vonultatja fel. A barkácsolóknak sok műveletre alkalmas kisebb fémforgácsoló berendezéseket, s a fa- és fémmegmunkálás, a modellezés nagyon sokféle szerszámát kínálja. Táskarádióból 11-féle, színes televízió-készülékekből ötféle változatot, továbbá a sportcikkek, a vadászfegyverek, és játékok számos különlegességét mutatja be. Az őszi BNV-n jóval több fejlődő ország kiállítói vesznek részt, mint tavasszal a beruházási szakvásáron. A fejlődő országok közüt Brazília a legnagyobb kiállító. Több mint 50 brazil vállalat kínálja korszerű termékét, elsősorban textil- és konfekcióipari, továbbá élelmiszer- ipari árukat. Kiállításukról természetesen nem hiányoznak a brazíliai kávékülönlegességek sem. Több brazil vállalat jelentkezett bőrkonfekció-ter- mékkel, cipőkkel és más bőrárukkal is. Nastv érdeklődés előzi meg a vásárközpont autóparádéját, amelyen a szovjet, a lengyel, az NDK-beli, a csehszlovák és a jugoszláv gépkocsiipar újdonságai mellett megtalálják a látogatók a Ford, a Chrysler, a Peugeot, az Audi, NSU, a Mercedes, a Volkswagen, a Volvo és a Fiat kocsik legújabb típusait is. A szakosításnak megfelelően az őszi BNV-n hat szekcióban: az öltözködés, az otthon, a háztartás, az élelmezés, a szabad idő és a közlekedés szektorban összevontan találhatják meg a látogatók az azonos jellegű hazai és külföldi termékeket. így könnyebb az összehasonlítás, a válogatás a szakembereknek és a nagyközönségnek is. A HUNGEXPO-nak, a vásár rendezőjének fontos célja, hogy a kiállítóknak nyújtott korszerű szolgáltatásokkal a termékek magas színvonalú bemutatását segítse, s így hozzájáruljon az ízlésformáláshoz, a fogyásztói szokások fejlesztéséhez. Magyar- ország nemzetközi kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak erősítéséhez, a szocialista integráció gazdagításához. Az üzletkötések és a termelési kooperációk zavartalan megbeszélése, lebonyolítása érdekében — a kiállítók kérésére — négy szakmai napot is rendeznek, amikor délután 2 óráig csak a szakmai jeggvel rendelkező szakemberek tekinthetik meg a vásárt. Az őszi BNV szeptember 22-ig fogadja látogatóit a Budapesti Nemzetközi Vásár-központban, ahol ugyancsak ebben az időpontban, tehát szeptember 14—22. között rendezik meg az AGROMA- SEXPO ’74 kiállítást, s a látogató belépőjegye — egyébként ugyanannyiba kerül, mint a tavaszi BNV-n — érvényes mindkét rendezvény megtekintésére. (MTI) Másodszorra bontotta ki szirmait a lila akác Békéscsabán A rapszodikus időjárás ellenére a növényvilág rendszerint szolgál, meglepetésekkel. Békéscsabán például a legvédettebb udvarokban másodszorra bontotta ki virágszirmait a gyönyörű lila akác. Most, amikor a napokig tartó esőzés után ismét kisütött a jó meleg nyári nap, különösen kedves a járókelőknek a viruló akácfürt. Tórgyg^éferemhől Halált okozott a gondatlanság A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat munkavédelmi szabályzata előírja, hogy az ál- ványok lekötésére csak megfeszíthető, csavaros-kengyeles kötést lehet alkalmazni, a pipafák rögzítésére pedig acélkengyeleket, bilincseket. Kötéllel való rögzítés vagy ellensúly alkalmazása tilos. Természetesen ezt a szabályzatot megkapta az orosházi főépítésvezetősége is. így Hoffmann Ferenc építésvezető, Komúczi Imre művezető és Multyán György kőműves brigádvezető is. Ennek ellenére több ízben a pipafát a födémszerkezeten mégsem rögzítették az előírásnak megfelelően. Következmény: egy halálos kimenetelű baleset volt. Orosházán, a. Rákóczi úti építésnél osörlőve] szállították fel a maltert az emeletre. A kötélvezető csiga tartására szolgáló öt méter hosszúságú fagerendát, úgynevezett pipafát az épület egyik szintjén helyezték el és a tetőn levő termoforkémény elemeivel terhelték. A csörlőt Farkas Kálmán segédmunkás kezelte. . 1973. augusztus 7-én délután egy üres habarcsos ládát emeltek fel a csőrlővel. A láda a lengés következtében az állványszerkezetbe akadt, s mivel a pipafa szabálytalanul volt rögzítve, a negyedik szintről lezuhant. Egyik vége megütötte Farkas Kálmán fejét. A sérültet azonnal kórházba szállították, négy óra múlva azonban meghalt. Az ügyet az Orosházi Járás- bíróság a közelmúltban tárgyalta. Megállapította, hogy Hoffmann Ferenc, Komóczi Imre, Multyán György vezetői beosztásuknál fogva kötelezettségük volt a munkavédelmi szabályok betartatása. Kötelezettségüket azonban elmulasztották. Mulasztásuk okozati összefüggésben van a baleset bekövetkeztével. Ezért a járásbíróság foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés bűntette miatt Hoffmann Ferencet egy év szabadságvesztésre, ezer forint pénzbüntetésre, Komóczi Imrét egy év szabadságvesztésre, nyolcszáz forint pénzbüntetésre és Multyán Györgyöt tíz hónap szabadságvesztésre és ötszáz forint 1 pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását mindhárom vádlottal szemben egy év próbaidőre felfüggesztette. / Az ítélet jogerős! i
