Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-14 / 189. szám

A MEGYEI PÁKT BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1974. AUGUSZTUS IÁ., SZERDA Ara: Stí fillér XXIX. ÉVFOLYAM. 189. SZÁM Világ proletárja^ MA; 23 ÉVE TÖRTÉNT (3. oldal) A BOSSZC (5. oldal) KÖLYÖKKÓSTOLGATÖ <4. oldal) Negyedszázados a művelődési otthon mozgalom í mu*|bé« és tanácskozás Békésen Ács Miklósné a művelődési otthon-mozgalom negyedszázadának tapasztalatairól beszél a főhi­vatású népművelők békési tanácskozáson. (Fotó: Gál) Tegnap délelőtt 10 órakor Bé­késen. a járási művelődési köz­pont nagytermében a megye io- hivatású népművelőinek jelen­létében Vámos László, a Békési városi Tanács elnökhelyettese megnyitotta a ikörösmenti kul­turális hetek ez évi rendezvény- sorozatát, melyet ez alkalommal összekötöttek a művelődési ott­hon-mozgalom negyedszázados jubileumával. Vámos László -megnyitó szavai előtt köszöntötte az ünnepség vendégeit. Ács Miklósnét, a (Népművelési Intézet igazgató­ját, a Művelődési Otthonok Or­szágos Tanácsa elnökét. Enyedi ■ G. Sándort, a megyei pártbizott­ság titkárát. Nyári Sándort, a Hazafias Népfront megyei tit­kárát, a megye közművelődési. : kulturális életének számos veze- i tőjét. Hangoztatta, hogy húszon- ; öt évvel ezelőtt Békésen, bon- I tott zászlót, a kultúrotthon-moz-j gálám, es erre Békés megye leg- ] fiatalabb városában ma is büsz- ! kén és tisztelettel gondolnak.' Beszélt a körösmenti kulturális' hetek céljáról és jelentőségéről, j melyet idén a művelődési köz- j pont jubileumával kapcsoltak j össze. Ez alkalommal is több ki- 1 emelkedő kulturális esemény j színhelye lesz Békés városa és a j járás több községe. Politikai tó­riumokat, tárlatokat, munkás- paraszt találkozókat, orgona- hangversenyt es író-olvasó ta­lálkozót rendeznek. Ezután Ács Miklósné „Á mű­velődési otthon-mozgalom 25 éves fejlesztésének feladatai és j lehetőségei” címmel tartott elő­adást. Idézte a történelmi ténye­ket. elemezte azt a helyzetet, amelyben a felszabadulást köve­tően soha nem tapasztalt tár­sadalmi igény létrehozta a kul- itúrotthon-hálózatot, azt az elemi erővel feltörő ismeretszerzési vágyat, mely a tömegeiket jel­lemezte. — Az elmúlt negyedszázad alatt sok eredményről, sikerről adhatnak számót művelődési otthonaink, de minden ünnepen beszélni kell a gondokról, a problémákról is — mondatta. T-Ta. a művelődési otthonok két m .Mii eBtiaedes tevékenységét vizsgáljuk, még ma is felfedez- j hetjüfc a régi hibák hatását, azt. hogy annak idején túlságosan ! gyorsan akartunk minden igényt j kielégíteni; hogy ezekre nem j volt meg a legtöbb esetben a szükséges anyagi, tárgyi feltétel; I hogy nem voltak szakembere- 1 ink, későn kezdtük a szakem- j berképzést és egyidőben a mű­velődési otthonok életét a sta­tisztikai jelentések rossz értel­mű hatása határozta meg. Be­szélt az 1960-as években kezdő­dött gyökeres változásról, ami­kor a tervezőmunka a népmű­velésben is létjogosultságot ka­pott, és ezzel a korszerű közmű- ! velődés alapjait teremtettük meg. További feladatainkat a j különböző országos konferenci­ák határozatai, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának közművelő­déspolitikai határozata részlete­sen és pontosaai megjelölik. Erő­sítenünk kell a szocialista esz- meiségű nevelőmunkát, az. ál­talános műveltség emelését, a munkásosztály művelődését, to­vább kell kutatni a népművelés új formáit, új módszereit és el­érni azt. hogy az embereit ak­tívan közreműködjenek műve­lődési otthonaink életében. Az előadáshoz Csende Béla, a megyei tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője mondott korreferátumot, ismer­tetve a művelődési otthonok 25 evének eseményeit Békés me­gyében, kiemelve annak jelentő­segét, hogy 1953-ban már a me­gye településeinek 82 százaléká­ban kultúrotthon működött. A jelen és a jövő feladatait ele­mezve a tartalmi tevékenység sokoldalú kibontakoztatását tar­totta a közművelődés alapvető feladatának. Litauszki Tibor, a Megyei Művelődési Központ igazgatója korreferátumában a munkásmű velődés feladatrend­szerérői beszélt, elvi megállapí­tásait gyakorlati tapasztalatok­kal igazolva. A megye főhivatású népműve­lői ezután megtekintették a funkciók szerint átalakított bé­kési. művelődési központot, a körösmenti kulturális hetek or­szágos fotópályázatának kiállí­tását és a központ mozitermé­ben rövidfilmeket láttak és vi­tatták meg. Az eseménysorozat augusztus 15-én, csütörtökön folytatódik a megyei műve­lődési’ központok igazgatóinak országos értekezletével. S E. Román szövetkezeti hét Orosházán Kedden Orosházán az ÁFÉSZ Csillag Áruházában román szö­vetkezeti hetet nyitott meg Du- mitreezu Constantin, a Constan- cai Szövetkezetek elnöke és Varga Antal, az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ elnöke. A meg­nyitót követően a Román Szocia­lista Köztársaság szövetkezeti delegációja, amelyet Ion Vet- rineanu, a Centrokoop főosz­tályvezetője vezet, Pavel Plató­ira, valamint Vasile Dutu, a Ro- j mán Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövetségének má­sodtitkárai és Szilágyi Péter, a Magyal-országi Románok De. mokratikus Szövetségének főtit­kára megkoszorúzták az oroshá­zi román hősök temetőjében levő emlékművet. Az orosházi áruházban meg­nyitott román szövetkezeti hét annak a magyar szövetkezeti hétnek a viszonzása, amelyet jú­liusban Szlatinán és Ovináton rendezték. Az egyhetes román szövetke­zeti hét alatt Orosházán a Csil­lag Áruházban mintegy egy­millió forint értékben hoznak forgalomba román élelmiszer­ipari és könnyűipari termékeket. Csaknem 800 új tanterem, több mint 20000 új óvodai hely szeptemberben A következő tanévben vár­hatóan 791 általános iskolai; osztályteremmel gazdagodik i az ország iskolahálózata. Az általános iskolai diákotthonok í ebben az esztendőben 1133 új j hellyel gyarapodnak, ebből * 380-at tanácsi beruházásként, 273-at pedig egyéb forrásból létesítenek, örvendetes, hogy szeptembertől minden eddigi­nél több — szám szerint 274 000 — óvodai hely várja a kicsinyeket, 22 603-mal több, mint tavaly ilyenkor. Tanév előtt. Békés megyében Három hót múlva, szeptem­ber- 2-án kezdődik az 1974/75- ös tanév a nappali tagozatos alsó- és középfokú iskolák­ban, szakmunkásképző-intéze­tekben és a levelező, illetve esti iskolákban. Ez utóbbiak között a legújabb típusú, há­roméves középiskolát szak­munkások részére szervezik. Augusztus 26.. és 28-a kö­zött tartják a nappali tagoza­tos iskolákban a javító vizs­gákat. Valamennyi tantestü­letben augusztus 31-ig meg­tartják a tanévnyitó érteltez- letet, ahol az új tanévvel kapcsolatos oktatási feladatok ismertetése mellett megbeszé­lik a hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulójával és a párt XI. kongresszusával kap­csolatos iskolai előkészülete­ket. iá megyei tanács vb műve­lődésügyi osztályának tájé­koztatása szerint megyénk ál­talános és középfokú iskolái­ban, szakmunkásképző-intéze­teiben befejezéshez közeled­nek az épületfedújítási, tata­rozás! munkálatok. Vala­mennyi iskolatípusnál megfe­lelő lesz a tanév kezdetére a tárgyi és személyi feltétel. Az általános iskolák alsó tagoza­tában jelentkező tanerőhiány megoldását segíti az új ren­delkezés, miszerint a nyug­díjas' pedagógusok teljes nyugdíjuk megtartása mellett, rendes fizetésért állhatnak vissza az oktató-nevelő mun­kába. Megyénk valamennyi szak­középiskolája szeptember 2- án már a művelődésügyi osz­tály közvetlen irányítása alatt kezdi meg munkáját. Szak­munkásképző-intézeteink fa kétegyházi mezőgazdasági is­kola kivételével) ugyancsak a művelődésügyi osztály irányí­tásával folytatják a munkát, A szakmunkásképzőkbe augusztus 15-ig jelentkezhet­nek még az egyetemre vagy középiskolákba fel nem vett tanulók. Az általános iskolát végzetteket kovács, hegesztő, szövő, kötő-hurkoló, gumi- javító, kőműves, állattenyész­tő, kertész, kosár-fonó. ké­ményseprő szakmában tudják még fogadni. Az érettségizet­tek számára a háztartási gép­szerelő, a mechanikai műsze­rész, az elektroműszerész, a gépjármű-villamossági, -mű­szerész és a női szabó szak­mában van betöltetlen hely. A szakmunkásképző-intéze­tek a tanév előkészítésével egyidejűleg kérik az üzemek, vállalatok kollektíváit, hogy a következő időkben még tervszerűbben foglalkozzanak a szakmunkástanulókkal, for­dítsanak nagyobb gondot a fiatalok általános műveltségé­nek bővítésére, munkásöntu­datuk fejlesztésére. R. I. üj óvodát avatnak Csárdaszálláson Meg 1973-ban a csardaszáLlá- si Petőfi Termelőszövetkezet közgyűlésén hangzott el a ja­vaslat, hogy óvodát kellene épí­teni. Akkor a közgyűlésen mint­egy’ 400-an voltak, s egyönte- tűleg mindenki megszavazta az óvodát és felajánlotta egyna­pi keresetét, valamint társadal­mi munkát is. Az új óvoda építésének szer­vezéséit a tanács vállalta, és felkereste az iskolát, az ÁFÉSZ-t, a Hazafias Népfron­tot, a MÁV dolgozóit s minden olyan szervezetet, gazdasági egy­séget. amelynek segítségére szá­míthat. E kisközségben a lakosság és a tsz-tagok által összeadott forintok összege 41 ezer 676 fo­rint volt. A terv elkészítését a szövetkezet .technikusa társadal­mi munkában vállalta. A tar­talékolt összeggel együtt, amit a tanács már évek óta gyűjtött az óvoda építésére. így telt a 35 gyermek befogadására alkal­mas óvoda létrehozására. A költség közel 1,2 millió formt. Ebből a felszerelést is biztosí­tották az építés mellett. Az építkezésen, az új óvoda kör­nyékének tereprendezésén sokan vettek részt társadalmi munká­ban. Legutóbb mintegy 50—80- an készítették a homokozót és parkosítottak. Az asszonyok, lá_ nyelv pedig kitakarították az új helyiségeket, hogy mielőbb át­adhassák rendeltetésének. Az építkezést a tsz kivitelező építőbrigádja vállalta. Az új óvodában modem ftfglalkoztató- terem, zuhanyozó, ebédlő és konyha kapott helyet, s az egész épületet központi fűtéssel lát­ták el. Az utóbbi éveli beruházásai között ez volt az utolsó, hiszen már van- művelődési ház, is­kola, orvosi rendelő, sportszék­ház, csali az ovoda hiányzott .még a különböző intézményelv közül. Az üj óvoda avatását augusz­tus 16-ra tervezik. K, J.

Next

/
Thumbnails
Contents