Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-13 / 188. szám

Tudomány i műm ^£•4 #**»>.»»»*»«**«»*••( «■«■■*■**■*■** A****«» I»««»«*« *■*•«•■ **»*!>** Mi a jóga? Rendkívül érzékeny műszer Nyersanyagkutatás a világűrből 1 legenda szerint Siva isten nyolcmillió testtartásból kiválasztott kétszáz hasznosat. Ezek évezredekig a szerzetesek féltve őrzött titkai voltak. Ké­sőbb elterjedtek az egész vilá­gon, de még ma sem szűnt meg körülöttük minden titok­zatosság. Mégis ennek a két­száz emberi testtartásnak, jóga­gyakorlatnak hasznos, egészség- megőrző, testfejlesztő és lélek­nevelő hatásában sokan hisz­nek. De nem túlzott-e a hit, megalapozott-e a nagy bizalom; milyen szerepe lehet a jógának a mai ember életében? E kér­désekre természettudományos szempontból is kielégítően igyekszik válaszolni a nevelő, az orvos, a nagy hírű' prof esz- szór. A jóga elsősorban Indiában, Kína egyes részein és néhány más ázsiai országban gyökere­zik. Tanait jó ötezer évvel ez­előtt foglalták először rendszer­be. Ezek az ötezer év alatt fel­gyűlt tapasztalatok napjainkban is igen sok esetben igazolják a jóga testfejlesztő, testkarban­tartó, egészséget megőrző, egyes betegségeket, lelki bajokat meg­előző, gyógyító hatását, tudat- formáló és jellemnevelő szere­pét. Igaz ugyan, hogy a tapasz­talatoknak még nem ismerjük valamennyi élettani magyará­zatát, és eddig még nem sike­rült hiánytalanul megalkotni a jóga természettudományos szempontból is elfogadható el­méletét. Ám ne feledjük, hogy a tudomány fejlődésében ez a helyzet nem tekinthető egye­dülállónak. Egyes testnevelési szak­emberek és orvosok szerint a modem testnevelés, a sport di­namikus gyakorlatai jóval ha­tásosabbak az emberi szerve­zetre, mint a jóga testtartásai, az úgynevezett ászanák. A két­ségtelenül nehéz gyakorlatok végrehajtása nagy önfegyelmet követel, mégsem ez a legfon­tosabb, hanem a koncentráltság allapota és számos egyéb lelki tényező. Koncentráció.;; Bizonyos fo­kú figyelemösszpontosításra min­den egészséges ember képes. Ezért a jógagyakorlatok során ezt a képességet inkább csak tovább kell fejleszteni. A jóga­elmélet azt tanítja, hogy figye­lemkoncentráló-képességünk nemcsak jógázás közben, ha­nem az élet más vonatkozásai­ban is tökéletesíthető. Ehhez az kell, hogy igyekezzünk még a legunalmasabb tevékenységet is szíwel-lélekkél végezni. Hz elvitathatatlan tzom­fejlesztő, egészségmegőrző és egyéb testi hatások mellett a jóga jó eszköze a magatartá­sunk, a képzélőerőnk feletti uralom megszerzésének, meg­szilárdításának. Kissé különösen hangzik, de neves tudósok ál­lítják, hogy bizonyos formulák ismétlésével tudatosan előidéz­hetünk izom- és élettani mű­ködéseket. Szavakkal tartós lé­lektani, magatartásbeli változá­sok is előidézhetők. (Ezt a mód­§ imUM'ssz-. w 1974, AUGUSZTUS 13, szert a pszichoterápiában ma is már általánosan alkalmaz­zák.) Neves orvosok állítják: a teljesen ép idegrendszerű emberek, elsősorban fiatalok is, fogékonyak a belső és külső szuggesztiós hatásokra. A meg­levő jó tulajdonságok fokozá­sára vagy a hiányzók kialakí­tására számos példát sorolnak fel a könyvek szerzői. A jóga fontos eszköze lehet az érzelmek és szenvedélyek feletti uralom megszerzésének. Fontos, hogy elfojtsuk az ér­telmetlen, feleslegesen negatív érzelmeket. „Rengeteg életener­giát pocsékolnak el az emberek bosszankodásra, haragra, düh­kitörésekre, hiábavaló, meddő vitákra, amit Európában „ide­gességnek” neveznek, az indus jógi azonban ezt úgy hívja, hogy „fegyelmezetlenség”. Ta­karítsuk meg ezeket az ener­giákat, és látni fogjuk, hogy teremtő erő rejlik bennük, amit egészségünk, lelki fejlődésünk és más hasznos célok érdeké­ben használhatunk íeL Amennyire károsak az előbbiek, annyira hasznosak fi­ziológiai szempontból is a pozi­tív érzelmek. A haraggal, gyű­lölettel, irigységgel tönkretesz- szűk szervezetünket, megrövi­dítjük az életünket. Ezzel szem­ben az örömmel, megelégedett­séggel fenntartjuk egészségün­ket, bizonyos mértékig gyógyít­juk betegségünket, és elősegít­Egy nyugatnémet gyár elekt­romos iratmegsemmisítő beren­dezést hoz forgalomba. A ké­szülék mindenféle iratot olvas­hatatlan, összeillesztlheftetlen csíkokra szabdal,fel, s ezzel biztosítja, hogy az eldobott írá­sokból semmiféle információ se kerülhessen avatatlan kezekbe. A bizalmas információk meg­őrzésének célját szolgálja az az eljárás is, amelyet a Xerox Corporation cég dolgozott ki az Az amerikai űrkutatás szer­ve, a NASA 1966-ban hozott döntést az úgynevezett ERTS- programmal kapcsolatban. A földi erőforrások feltérképezé­sére 1972. július 23-án bocsá­tották fel az ÉRTS—1 mester­séges ■ holdat. Felvételeinek elemzese jelenleg folyamatban van. Az eddigi eredményekből minden tudományág igyekszik felhasználni a maga számára a hasznosakat. A geológusokat elsősorban a gyakorlati eredmények érdek­lik. a felvételeken olyan nyo­mokat keresnek, amelyek olaj­ról vagy más ásványi kincsek­ről árulkodnak. A törésvona­lak mentén érdemes a földi ku­tatófúrásokat megkezdeni, mert ezeken a vidékeken nagyobb az esélye annak, hogy találnak va­lamit. Az ÉRTS—1 felvételein új okmányok lemásolásának meg­akadályozására. A védendő ira­tot fluoreszkáló festékanyag- oldattal kell bepermetezni. ami nem teszi olvashatatlanná az okmányt, a másológépben al­kalmazott fényforrás hatására azonban fluoreszkál. Ez ama 1 az előnnyel jár, hogy a világos és sötét részeik közötti különb­ség a másolás során elmosódik, így a kópia ojtaastottaíjaui törésvonalakat fedeztek fel a geológusok a kiértékelés folya­mán. Az első meglepetés Las Ve­gas, az amerikai játékbarlan­gok városának környéke. E te­rületen már az Apollo—9 ex­pedíció űrhajósai is új törés­vonalakat jeleztek, olyan árko­kat, amelyek nem szerepeltek az eddigi geológiai térképeken. Most az ÉRTS—1 felvételek igazolták az Apollo—9 űrhajó­sainak megfigyeléseit. Egy 70 kilométer hosszú, valamint egy 46 kilométeres törésvonal-sza­kaszt jeleznek a felvételek. Eze­ken kívül két 120 km hosszú törésvonal-szakaszt azonosí­tottak, melyeken belül öt ki­sebb, 40—50 km hosszú repedés látszik; A geológusoknak az a véle­ményük, hogy a környéken a következő ásványok fordulhat­nak elő: arany, ezüst, réz, ón és ólom. A légi felvételek alap­ján történő feltételezést termé­szetesen a helyszíni fúrásoknak igazolniuk kell még. Az ÉRTS—1 hold Alaszka te­rületét is alaposan végigfényké­pezte. Alaszka az USA terüle­tének mintegy 20 százalékát te­szi ki. A geológiai térkép itt is újat mutat a felvételek értéke­lése után. Két új törésvonal­rendszert fedeztek fel Alaszká­ban. Végigkutatta az ÉRTS—1 az olajmezők területét. Az új alaszkai kép a, levegőből azt sugalmazta, hogy az Egyesült Államok 50. államában lénye­gesen nagyobb olajtartalékok rejtőznek még, mint azt az eddigi kutatások alapján felté­telezték. Az űrkutatási szakemberek elégedettek az ÉRTS—1 hold eddigi eredményeivel. 1975-ben bocsátják fel az ÉRTS—2-t, de 1976—77-ben is útjára indíta­nak egy ÉRTS holdat a földi erőforrások további felmérésé­re. 1900 körül állítják pályára az ugyancsak ásványkincseket kutató F.OS mesterséges holdat. 1980—1990 között pedig a Spa- celab repülésekkel folytatódik Földünk sokoldalú vallatása. H. M. lógúsok világszerte vizsgálják a zene hatását az autóvezetőkre. Annak ellenére, hogy tudomá­nyosan alátámasztott eredmé­nyekről ma még korai volna beszélni, annyi bizonyos, hogy vezetés közben nem célszerűvé, logatás nélkül hallgatni a ze­nét. Az eddigi kutatási ered­ményéit Wfciai a jazz, a beat A fizika hutlámskálájSa a leg­utóbbi időkig „fehér folt” ékte­lenkedett a milliméteres és as ennél is rövidebb hullámhossz- tartományban. E hull ám tarto­mány azért bizonyult bevehetet­lennek a fizikusok számára, mi­vel a klasszikus méréstechnika valamennyi módszere csődöt mondott a „titkok” feltárás»». Szovjet kntatők most olyan nagy érzékenységű műszert szerkesztettek, amely a kis amp­litúdójú rezgések mérésére ie alkalmas. A lézer-interferon méterrel olyan rezgések Is mér­hetők, amelyeknek amplitúdója százszor kisebb a hidrogénatom­nál! A műszer elsősorban az ult­rahangokkal, a hidroakusztiká.-* val és a szilárdtest-fizikával fog­lalkozó tudományos laboratóriu­mokban tesz jó szolgálatot. Ä sarki fény kutatása A sarki fény a légkör felső rétegeiben észlelhető fényjelen­ség, amely általában 100 km körüli magasságban keletkezik. Az északi féltekén északi tény­nek. a délin pedig délsarki fénynek nevezik. Leggyaterah» ban a sarkvidéken látható, rit­kán a mérsékelt övékben is előfordul« Francia és nyugatnémet űr­kutatási szervek most a sarki fény kutatására együttműködé­si szerződést írtaik alá. A het­venes évtizedben rakétaszondaö segítségével és mesterséges hol­dakkal végzik a kutatást, ösz- szesen 10 rakétaszondát lőnek fel; ebből ötöt 1975 végén a magnetoszférában előforduló sarki fény jelenség mérésére, A szondák az amerikai ATS F mesterséges holddal mérnek együtt. 1977Jben a másik öí szonda felbocsátására kerül sor« ezek a GEOS holdakkal mér­nek együtt. Csillagászok, geofH zikusok, rakétaszakértők: doh gaznak együtt a »arid fény é# a magnetoszféra kutatásában. és az indulók növelik a ■vér­nyomást, egyben serkentik a vezető agresszivitását. A lassú zene viszont ábnosít. A kutatók szerint célszerű a» emberi beszéd hallgatása a hosszú távú egyhangú országúti utazás alatt. Sűrű forgalomban azonban a beszéd is elvonja a figyelmet a vezetésről, jük a hosszú életet. Holka Vilmos Szuperbizaimas ügykezelés Orvosok és közlekedés-pszicho_ Zenehallgatás vezetés közben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents