Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-13 / 188. szám

Döntött a Legfelsőbb Bíróság EGT VIDÉKI vendéglátóipart vállalat egyik éttermi felszolgá­lónőjét fegyelmivel elbocsátot­ták, mert megállapították, hogy csalt: a vendégeknek a megen­gedettnél magasabb összeget szá­mított fel, az úgynevezett fran­cia blokkon nem az árlap sze­rinti árakat tüntette fel, és a műszak végén, a bevételt hiá­nyosan számolta el. A fegyelmi határozat meghozatalánál, a cselekmény súlyosságára tekin­tettel, nem vették figyelembe azt, hogy két fiát egyedül neveli. Az asszony panasszal fordult a munkaügyi bírósághoz, ahol ar­ra hivatkozott, hogy amikor el­lenőrizték, a zsúfolt étteremben csak ketten szolgáltak fel és nagy elfoglaltsága miatt a szám­lázásnál nem volt ideje az árla­pot megnézni. Azzal is védeke­zett, hogy 20 éves munkaviszo­nya alatt fegyelmileg sohasem volt büntetve. Védekezését nem fogadták el és ugyanilyen állás­pontra helyezkedett a miskolci munkaügyi bíróság is, amely még arra is rámutatott: 20 éves szakmai gyakorlatából követke­zően az árakat jól ismerhette. Az ítélet ellen emelt törvényes­ségi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bü'óság elé került, amely hatá­rozatában hangsúlyozta: a fe­gyelmi büntetés kiszabásánál el­sősorban a kötelességszegésnek vállalatnál mutatkozó súlyát, kö­vetkezményeit kell értékelni. Amennyiben ez a többi dolgozó munkafegyelmére is kihat, az enyhe büntetésnek a többi mun­kavállalóra nincs visszatartó ha_ tása, — A felszolgálőnőnek a ven­dégek kárára történt túlszámo* lása súlyos fegyelmi vétség, amely alkalmas a vendéglátó- ipar jó hírnevének lejáratására — hangzik tovább a határozat. — Ilyenkor általában a legsú­lyosabb büntetés kiszabása is indokolt, különösen, ha az illetőt hasonló cselekményért már ko­rábban is felelősségre vonták. Ennek az ügynek a megítélésé­nél azonban a bíróságnak tisz­táznia kellett volna a kifogásta­lan munkát zavaró tényezőket: például, hogy felszolgálók hiá­nya miatt az asszony köteles volt-e többletmunkát végezni, rendelkezett-e árlappal, továb­bá tény-e, hogy hosszú munka- viszonya alatt fegyelmi büntetést nem kapott. Mindezeket egybe kell vetni szociális helyzetével. A terhére szolgáló adatok és a fegyelmi vétség súlya miatt azonban nem kétséges, hogy többé mint felszolgáló nem dol­gozhat, de nem zárható ki ala­csonyabb munkakörbe történő áthelyezése és így a fegyelmi büntetés is elérné célját Mind­ezeket a munkaügyi bíróságnak új eljárásban kell tisztáznia. EGT MÉHÉSZ közölte a ta­náccsal, hogy méheivel a ván­dorlegeltetésről visszatért a köz­ségbe. Ugyanakkor a szomszédos községben egy mezőgazdasági tsz bejelentette a tanácsnak, hogy X50 holdas napraforgótáb­láján hat napon át methylpara- thionnal vegyszeres védekezést folytat. A tanács ehhez az enge­délyt megadta, de kötelezte a tsz-t, hogy erről a tanyatulajdo­nosokat és a méhészeket értesít­se. Ez utóbbiakat azért, mert a permetezésre kerülő kultúrák­ban virágzó gyomok is vannak. A művelet utolsó napján az em­lített személy méhei között tö­meges elhullás történt. Az Or­szágos Állategészségügyi Intézet toxikológiai vizsgálata megálla­pította: mind a méhekben, mind a beküldött növénymintákban (a napraforgóban és a vegyes gyomnövényekben) nagy meny- nyiségű methylparathion talál­ható. Ezek után a méhész a tsz ellen kártérítési pert indított, de a szarvasi járásbíróság, majd fellebbezésre a gyulai megyei bíróság elutasította. Az ítéletek indokolása szerint a méhész hi­bás, mert nem jelentette be, hogy méheit a községben hol he­lyezte el; az ugyanis közel volt a permetezett napraforgótáblá­hoz és így a kárt saját hibája okozta. Törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte. A hatá­rozat rámutatott arra: aki foko­zott veszéllyel járó tevékeny­séget folytat, az ebből eredő kárt megtéríteni köteles, de mente­sül a felelősség alól, ha bizo­nyítja, hogy a kárt olyan elhá­ríthatatlan ok idézte elő, ami a veszéllyel járó tevékenység kö­rén kívül esik, vagyis maradék­talanul megtartotta a jogszabá­lyi rendelkezéseket és a ható­sági előírásokat, — A tsz maga állította, hogy napraforgótábláján virágzott a méhek által különösen kedvelt vadrepce — hangzik tovább a határozat. — Márpedig nem vi­rágzó gazdasági növényeket méhekre veszélyes vegyszerrel csak akkor szabad kezelni, ha ott tömegesen virágzó gyom vagy virágzó gyomszegély nincs. A termelő a védekezés megkez­dése előtt gyomtalanítani köte­les. A tsz ezt a rendelkezést megszegte, nem gyomtalanított, ez pedig kizárja, hogy a felelős­ség alól mentesüljön. A kár be­következéséhez azonban az is hozzájárult, hogy az a tanács, ahol a tsz földje van, a szövet­kezet vegyszerezési bejelentésé­ről a szomszéd községet nem ér­tesítette, holott a veszélyeztetett körzet jelentős része ott volt. Ez a mulasztása1“ nem róható a tsz terhére, tehát kármegosztásra van lehetőség. Ezt a járásbíró­ságnak kell tisztáznia. Hajdú Endre A Gyulai Vasipari Szövetkezet, Gyula Dobozi út, az alábbi munkakörökbe dolgozókat keres felvételre: • 3 fő esztergályos, • 4 fő lakatos, • 2 lő gépkocsikísérő, • 6 lő segédmunkás fizetés megegyezés szerint 44 órás munkahét biztosítva Vidékieknek útiköltséget térítünk. Jelentkezni lehet: Gyula, Dobozi űk Debrecen; Feldolgozás alatt a Kohán-hagyaték Nonstop program a virágok napján Elkészült a IX. országos virág­karnevál programja, amelyet au­gusztus 20-án Debrecenben ren­deznek meg. Az ünnepnapon kora reggel kezdődik a nonstop műsor: a résztvevők a város utcáin a nagyerdei stadionba vonulnak, s közben több táncegyüttes, sport­iskola, úttörőzenekar, valamint egy szovjet katonazenekar ad ízelítőt műsorából. A Nagyer­dőben délután néptáncosok szó­rakoztatják majd a közönséget, s motorverseny lesz külföldi részt­vevőkkel. A BIOGÁL-gyár mel­letti pályán lovasbemutatót tar­tanak. A virágfelvonulás este fél nyolckor kezdődik. A kom­pozíciók vetélkedőjére 22 válla­lat és iskola nevezett be, s a legszebbeket összesen 440 ezer forinttal jutalmazzák. A felvo­nulást késő este ünnepi tűzijá­ték zárja majd a Kossuth téren. A szórakozni vágyók számára utcabált és fürdőbált is rendez­nek, a víziszínpadon pedig szó­rakoztató műsor lesz neves mű­vészek és beatzenekarok közre­működésével. A karnevál napján öt alkalmi kiállítás is nyílik Debrecenben, amelyeken virág­csendéleteket, virágminlás ex libriseket, bélyegeket és népmű­vészeti alkotásokat láthatnak az érdeklődők. Koszta Rozália festőművész gyulai műtermének ablakán ját­szadozik a napfény, eltűnik és újra megjelenik, mint a háborgó vizek hullámai. A festőállványon egy készülő kép, mellette régi köcsögben friss napraforgó érle­li az újabb mű gondolatát. A művésznő pályázatokra készül, a képzőművészeti tábor munkáját irányítja és a napokban fejezte be a VI. Kohán-tárlattal kap­csolatos munkát. — Ezen, a hagyományos gyu­lai Kohán-tárlaton minden al­kalommal nagy munka vár rám, hiszen ilyenkor van lehetősé­günk az anyag feldolgozásának folytatására. Ez a válogatással, az alkotások mentésével és ke­zelésével, a ráma nélküliek ke­retezésével kezdődik, majd a ké­pek művészeti leírásával folyta­tódik. Mivel a raktárban nem lehet az óriási Kohán-anyagot szétrakni, a feldolgozásra csak a kiállítások alkalmával kerülhet sor. A hagyaték közel háromezer képből áll, éppen ezért tart sokáig a képek leírása. Jelenleg körülbelül a háromszázadiknál tartok. Általában nyolc—tíz sorban készül feljegyzés a képről: mit ábrázol, hogyan helyezkedik el a figura, milyen tárgyak veszik körül, milyen színekkel és tech­nikával készült az alkotás? Ezek alapján állítják majd ki az alko­tások kartonjait, dokumentu­mait. Tavaly váratlanul három óri- ásgrafikára akadtam Az össze­tekert vásznakon madárszerű formák vannak. A grafikákat Triptychonnak nevezték el és kiállításra javasolták. Mindhá­rom a modern magyar képzőmű­vészet különleges darabja. A Kohán-hagyatékot, amely a Gyulai városi Tanács tulajdona, néhány évvel ezelőtt 12 millió forintra becsülték, de felbecsül­hetetlen az eszmei értéke. A vá­ros az új művelődési ház átadá­sa után, a mostani Ékkel Műve­lődési Központban Kohán-mú- zeumot rendez be. Színes kata­lógust adnak ki, nagyobb propa­gandával tovább népszerűsítik a nagy művész alkotásait, Ezt szolgálta a Magyar Nemzeti Galéria évkönyve is, amely több nyelven mutatta be Kohánt és ezzel európai rangját alapozta meg. A VI. kiállításon 38 kép ke­rült nyilvánosság elé. A Dürer Terem alsó szintjén a drámai hatásúak, a galérián a világo­sabb, nyersebb színekkel festett derűsebb képeket állították ki. Egy befejezetlen munka a mes­ter technikáját ismertette. Az idei tárlat képeit úgy válogatták a kiállítás rendezői, hogy azok Kohán zenei kötődését, paraszti témáit, csodálatos virág-csendé­leteit mutassák be. Tömény­vörös, narancs színű ciniái, nap­raforgói; a kapálok, a hazatérők markáns vonalai ezúttal is sok ezer tárlatlátogatónak adtak ma­radandó élményt. Koszta Rozália sok egyéb munkája mellett továbbra is azon fáradozik, hogy nagy előd­jét, festő kortársát minél job­ban megismerje a hazai és a nemzetközi közönség. R. L Női túlsúly A mikroeenzus adatai a népesség iskolai végzettségéről Negyvenezren szereztek oJde- velet felsőfokú technikumban, főiskolán és egyetemen három év alatt, így 336 ezerre gyara­podott a felsőfokú képesítéssel rendelkezők száma — tűnik ki a Központi Statisztikai Hivatal­nak az 1970—1973-as időszakról készült s a közelmúltban meg­jelent mikroeenzusálból. A ‘fel­sőfokú végzettségűek egyharma- da pedagógiai, csaknem egyne­gyede műszaki oklevéllel ren­hogy átlagéletkoruk jóval ma­gasabb a férfiakénál, s így sók idős nő a század elején járt is­koláiba, amikor még többnyire legfeljebb négy—hat osztályt végeztek. A 30 éven aluliak kö­zül azonban már több nő végzi el a nyolc általánost, mint fér­fi, s ebben a korcsoportban a legalább érettségivel rendelke­zők között is a nők aránya lé­nyegesen magasabb, mint a fér­fiaké (MTI) Az iskolai végzettségi szint ...................... ■ «imiitMiatta«»!««» Felice Chilanfit Három zászlói Salvatore Giulianónak emelkedése az egész népességre s jellemző ez idő alatt: kisebbség­be kerültek az általános iskola nyolc osztályánál alacsonyabb végzettségűek. Jelenleg a 15 évesnél idősebb összlakosság 55,6 százaléka már elvégezte leg­alább a nyolc osztályt, számuk három év alatt 7.4 százalékkal emelkedett. Ennél is többel. 18 százalékkal növekedett az érett, ségizettek száma, most 900 ezer személy legmagasabb iskolai végzettsége ez. Vezetnek a gim­náziumi érettségizettek, arányuk 46 százalék, amíg az általános ismeretek mellett ipari, műsza­ki képesítést is szerzett érettsé­gizettek 22. a közgazdasági tech­nikumban végzettek aránya 21 százalék. 1970—73 között jelen­tősen nőtt az egészségügyi, mű­vészeti stb. csökkent viszont a tanítói és óvónői képesítést szer­zettek száma. Az iskolai végzettség alakulá­sát nemek szerint vizsgálva az adatokból kitűnik, a nőknél ki­sebb az általános iskola nyolc osztályát végzettek aránya, mint a férfiaknál. Ennek egyik oka. A DÉMÁSZ mezőhegyesi kirendeltsége \ FELVÉTELRE KERES [ üzemviteli munkakörbe : VILLANYSZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT és ! SEGÉDMUNKÁSOKAT. S Jelentkezni lehet: a kiren- S deltségen, Mezőhegyes, Sztálin u. 2. sz. alatt. 74842 [ 34 A csendőrök fölemelték az ájult asszonyt; Giuseppina és a férje sírva ment ki: „Tiszteljé­tek egy anya fájdalmait.” A kápolnában Maria Lombar­do összeszedte magát, Giusep­pina Giuliano pedig megbeszél­te az ügyésszel testvére teme­tését. — Betehetj ük egy szép ko­porsóba? — Igen, akármilyen díszesbe, a halott Giuliano ellen semmi kifogásunk. — Elvihetjük Monteleprébe? — A miniszter engedélye kell hozzá. Azután a csendőrök kitámo­gatták Giuliano anyját a szabad­ba; láttuk kérőbb, hogy két fe­hér köpenyes ember teljesen le­vetkőzteti a banditát, mások vi­zet hoztak, és ráöntötték a csu­pasz testre. Hallottuk a koponyára mért ütéseket is; ekkor vették ki Giu­liano agyvelejét A kriminológu­sok majd elmondják Lombroso szellemében végzett kutatásaik eredményét, ahelyett, hogy azt boncolgatnák: mért él tovább Szicíliában a feudális társada­lom, azt magyaráznák meg kis­sé alaposabban, hogy Giuliano mint jelenség a feudalizmus, a nyomor, a szicíliai nép életét sanyargató igazságtalanság tala­jából fakadt. A kijáratnál, a temető előtt a rácsra kapaszkodó gyerekek tö­megén kellett keresztülvereked­nünk magunkat. A gyerekek ne­vetgélték, egy siheder odaszólt az egyik csendőrnek: — Mennyit kell fizetni, ha meg akarjuk nézni Giulianót? Nekem van tíz lírám, szívesen ráköltöm. A többiek vihogtak. így kellett végeznie a bandi­tának, pedig ezek közt a fiata­lt* közt talán volt, aki kétség- beesett nyomorában már azon tű-

Next

/
Thumbnails
Contents