Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-02 / 179. szám
Bepillantás a nyelvtudomány műhelyébe 1 rádió és a televízió műsorában nem ritkák a nyelvművelő, nyelvhelyességi témák. Napi- és hetilapjaink is közölnek néha ilyen témájú írásokat. Néhány nyelvészünk nevét az ország lakossága szinte olyan jól ismeri, mint közéletünk egy-egy személyiségéét. Mégis, ha valaki a nyeltudományt csak ezekből a megnyilvánulásokból ítélné meg, könnyen téves képet alakíthatna ki magában. A nyelvtudományi kutatómunka ugyanis — minden többi tudományághoz hasonlóan — sokkal szélesebb körű annál, mint amit a napi hírközlő szervek segítségével megismerhetünk belőle. Az utóbbi két évtizedben nyelvtudományunknak kialakultak a kutatóhelyei, ahol a munka meghatározott tervek szerint folyik. Ezek a kutatóhelyek az MTA Nyelvtudományi Intézete, illetőleg a felsőoktatási intézmények nyelvészeti tanszékei. Az intézet elsősorban kutatási feladatokat lát el. A tanszékek dolgozóinak viszont az óktatás a fő feladatuk, és emellett folytatnak kutatómunkát. A társadalomtudományi kutatómunkának — így a nyelvtudományinak is — kettős feladata van. Egyrészt ki kell elégítenie a szakterület korszerű elméleti, módszertani, szakmai igényeit, másrészt eleget kell tennie a társadalmi hasznosság követelményének. Ez a kettős cél a kutatómunka során természetesen nem válik el ilyen mereven egymástól. Mert kétségtelen, hogy pl. a Magyar Értelmező Kéziszótár c. munkát, amely 100 000 példányban jelent meg, készítői gyakorlati céllal állították össze: hogy közvetlenül emelje társadalmunk széles rétegeinek anyanyelvi műveltségét. De ahhoz, hogy ezt a gyakorlati célt korszerűen meg tudják valósítani, előzőleg alapos és szerteágazó tanulmányokat kellett végezniük a nyelvtudomány több területén. Mert a nyelvtudománynak igen sok ágazata van! S közülük nem egyet nálunk is eredményesen művelnek. Ha röviden is, tekintsük át ezek közül a legfontosabbakat! flz általános nyelvészet a nyelv általános jellegű, elméleti kérdéseivel foglalkozik. A nem szakember részére minden bizonnyal meglepő, hogy még ideológiai, filozófiai vonatkozásban is milyen bonyolultak az efféle — oly egyszerűnek látszó, de megnyugtató módon máig meg nem oldott — kérdések, mint az, hogy: ml a nyelvi jelentés; a szójelentés és a szóalak viszonya; a mondat meghatározása; a nyelv és a gondolkodás, a nyelv és a (társadalom összefüggései; melyek azok a sajátosságok, amelyek minden nyelvre jellemzőek; stb. Hasonlóan sok problémát vetnek fel az egyes módszertani kérdések elméleti vonatkozásai is (pl. a matematikai módszerek alkalmazása a nyelvtudományban), illetőleg a különféle újabb elméletek, irányzatok — például az utóbbi időkben a generatív nyelvészet, a szemiotika, a nyelvszociológia, stb. — megismerése, alkalmazása és meghonosítása. A felmerült problémáknak viták során való tisztázása a tudomány egyik fő feladata. A hazai általános nyelvészeti kutatások eredményeiről, problémáiról az Általános nyelvészeti tanulmányok c. sorozatból kaohatnak áttekintést az, érdeklődők. Nyelvészeink többsége természetesen a magyar, illetőleg a finnugor nvelvtudománv területén dolgozik. Vizsgálják a mai köz- és irodalmi nyelvet, nyelvjárásainkat, a magvar nvelv történetét Folvnak különböző mód- «aertani eljárások alapján nyelvtani, a szókészlettel foglalkozó, stilisztikai, jelentéstani, kísérleti fonetikai stb. kutatások. A finnugor nyelvészek pedig elsősorban a legközelebbi rokon szovjetunióbeli nyelvekkel, a vogullal, osztjákkal, illetőleg a zürjénnel, a cseremisszel, valamint a szamojéd nyelvekkel foglalkoznak. Itt és most még a legjelentősebb könyvek felsorolására sincs mód, legfeljebb néhány nagyobb, egészben vagy részben elkészült összefoglaló művet említhetek meg. Pl.: A magyar nyelv értelmező szótára; a A mai magyar nyelv rendszere; A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára; A magyar szókészlet finnugor elemei; A magyar nyelvjárások atlasza; Petőfi-szó- tár; stb. Előkészületben van több má6 nagyszabású munkálat is; pl.: Nyelvművelő kézikönyv; A magyar kiejtés kézikönyve; Uráli etimológiai szótár; Magyar szinonimaszótár; Üj magyar táj- szótár. Elkezdődtek — többek között — egy történeti magyar nyelvtan, valamint a magyar nyelv gyakorisági szótárának a munkálatai. .Az érdeklődő olvasó a Magyar Nyelv, a Magyar Nyelvőr, illetőleg a Nyelvtudományi Közlemények c. folyóiratok alapján kaphat némi áttekintést ezen a két nagy területen folyó munkáról. Hagy hagyományi vannak Magyarországon a szláv nyelvek kutatásának, a szlavisztikának. Az orosz mellett főleg a szlovák és a szerb-horvát nyelv történeti kérdéseivel, e nyelvek magyar- országi nyelvjárásaival foglalkoznak kutatóink. Folyóiratuk a Studia Slavica. Nemzetközi viszonylatban is igen tekintélyes ága a magyai; nyelvtudománynak a keleti nyelveik kutatása, az orientalisztika. Hazai kutatói főleg a török és a mongol nyelveket kutatják. Itt említhetjük meg, hogy az arabnak, a kínainak is vannak elismert szakemberei Magyarországon. Az orientalisztika folyóirata az Acta Orientalia. Fontos területe a hazai nyelvészetnek a romanisztika és a germanisztika. A ramanisztiká- ban főképpen olasz, román és francia, kisebb mértékben spanyol vonatkozásban, a germanisztikában pedig a német és az angol viszonylatában folynak számottevőbb kutatások. Különösen jelentősek a hazai német nyelvjárási és nyelvtörténeti kutatás eredményei. Gyorsan fejlődő területe a nyelvtudománynak az alkalmazott nyelvészet. Művelői különösképpen arra törekednek, hogy kutatásaik eredményeit a társadalom követlenül is felhasználhassa. A nyelvművelés és a helyesírás témaköre mellett nálunk ma különösen előtérbe kerültek a magyar nyelvet valamilyen más nyelvvel (angol, orosz, francia, német, szerb- horvát) egybevető „kontrasztív” nyelvtani kutatások, a különféle statisztikai vizsgálatok, s elsősorban ezen a területen egyre nagyobb szerepet kapnak a nyelvészetben is a számítógépek. S ; a nyelvtudósok részt vesznek ! természetesen az anyanyelvi ok- : tatás korszerűsítését előkészítő : munkákban is. Bepillantás a magyar nyelvtu- j domány műhelyében — ez en- : nek a rövid beszámolónak a cí- • me. A címmel magával is jelez- ■ ni akartuk: nem kívánjuk átte- ! kinteni még csak vázlatosan sem j a nálunk ma folyó nyelvészeti • kutatások minden részletét, csu- S pán érzékeltetni szeretnénk, hogy j milyen sokszínű tudományág is ; a nyelvészet. y I Imre Samu j a nyelvtudományok doktora, ; az MTA Nyelvtudományi Intézetének megbízott igazgatója. • Megjött az újságos Középiskolás diák. Tavaly a vakációban a szőnyegszövőben dolgozott. Megtanulta a hurko- lást ugyan, de nagy volt a hőség, sok szöszmöszt nyelt a nyolc óra alatt, így az idén az újságkihordásra adta fejét. Reggel hétkor pattan az elöl- hátul megpakolt kempingkerékpárra és elindul jó négyórás útvonalán. A békéscsabai utcákon dolgozik Szeles Imre. Naponta 3—400 napilapot, hetilapot és folyóiratot oszt szét. Havonta 7—8 ezer forint fut át a kezén. Mielőtt munkába állt, a hírlaposztályon tűzvédelmi, baleset- védelmi és közlekedési tájékoztatót kapott, így nem gyulladt még ki a rakománya és a közlekedési szabályok ellen sem vétett. — Eleinte azt hittem, hogy lenézik az újságost az emberek, de kellemesen csalódtam. Már a kapuban, az ablakban várnak. Persze, nem biztos, hogy engé- met... Valószínűleg az újságot, de a lényeg az, hogy várnak — mondja. — Szeretnék, ha korábban érkeznék, de hát nem lehet repülni ezeken az utakon. Meg a pesti lapokat is meg kell várni. A reggeli gyorssal érkezik a küldemény. A. nyugdíjasok, a szabadságo- sok behívják az újságos diákot és elbeszélgetnek vele. Égy idősebb ember, aki a Bohn SC-ben játszott valamikor, foci-múltját meséli. Más a lánya fényképeit mutatja és csupán mellesleg jegyzi meg, hogy a fiú már mással jár... Van, aki jó vastag újságot kér, mert papírra van szüksége, mások az előző napi cikkekről beszélnek. Egy helyen málnaszörppel várják, a másik házban ebéddel. És az út végén gombfocizni szokott. Ügy érzi, ezek is a munkához tartoznak: Senkit sem szabad megsérteni, ezért akárhogy is siet, pár percet mindig áldoz a kedves meghívásnak. Kis füzetben jegyzi, hová mit kell tennie: megyei lap a villanyórához, „Füles” az ablakba, me(Fotó: Gál) gyei a lábtörlő alá és így tovább. Az újságkihordó diák jövőre Bulgáriába szeretne menni. Ehhez az úthoz rakja most egybe a pénzt és a tapasztalatot. R. I. Harmincnégy év a vasút szolgálatában Kádár Pál a MÁV Békéscsabai Pályafenntartási Főnökségének vezetője. Már 14 éves korában kezdett dolgozni, asztalos ipari tanulónak szegődött el. Álma, hogy a füstölgő, zakatoló gépparipák mellett dolgozhasson, akkor ..még nem válhatott valóra, nemi vették fel. A hároméves tanulóidő alatt, gyalulás vagy éppen söpröge- tés közben is a vonatokról ábrándozott a serdülő legényke, ám amikor mint asztalos szabadult. a katonaság megint meggátolta vágya teljesülését. Leszerelése után újból kérvényt nyújtott be a Magyar Állami Vasutakhoz, s végre 1940. júliusában a csongrádi pálya- . mesteri szakaszra felvették pályamunkásnak. Emlékezetes nap 1968. de-1 sember 1-e Kádár Pál számára. Ekkor a Békéscsabai Pálya- fenntartási Főnökség vezetésével bízták meg, s most innen búcsúztatták munkatársai, barátai. Kádár Pál a kétszeres ..kiváló dolgozó” és „érdemes vasutas”, aki jó munkájáért az idén igazgatói dicséretben is részesült, nyugdíjba vonul. 34 évet dolgozott a vasútnál. Szerette munkáját, s ez a lelkesedés két' gyermekére is hatással volt, hiszen most ők veszik I át a „stafétabotot”, ők is vasutasok. Augusztus 1-én 650 pályafenntartási dolgozó búcsúzott Kádár Páltól, kívánt neki jó pihenést, és hosszú életet. Hagyomány már Körösla- dányban, hogy az ÁFÉSZ „körösi napok” keretében több napig tartó, vásárral egybekötött árubemutatót rendez. Az utóbbi két évben tapasztalt nagy • közönségsiker nyomán a nagyközség lakosságának, szövetkezet^ tagságának ismételt kívánságára augusztus 3 és 9 között ismét megrendezi az ÁFÉSZ a „körösi napok”-at. A szövetkezet e nagyszabású rendezvényen — mint a korábbi években — az ipar által gyártott és a kereskedelemben forgalomba hozott új termékeket kívánja bemutatni, az érdeklődőkkel megismertetni. A „körösi napok” keretében megrendezésre kerülő, vásárlással egybekötött kereskedelmi napokat augusztus 3-án, szombaton délelőtt 10 órakor nyitják meg a körösladányi Tü- köry Lajos Gimnáziumban. Felice Chilanti: Három zászlót Salvatore Gioliaoónak 25. A szomorú menet lassan vonul a városkák felé. A halottakat letakarták a zászlókkal meg a transzparensekkel. A muzsikusok újra elrendeződtek, most a lovak előtt mentek, melyek a holttesteket szállítják. Néhány zenész is megsebesült A, zeneszerszámokat is át-át- ütöt'ték a golyók. A muzsikusok gyászinduió- kat játszanak, hangjuk belevegyül az asszonyok elnyújtott zokogásába, fohászába. Az Állotta Házaspár egészen a nv»ne+ élén halad. Az anya átölelve tartja a ló hátán a hároméves fiúcskát, de most hirtelen összerezzen. A sebből nem csorog a vér. A kisfiú meghalt. Az asszony kétségbeesetten sikoltozik. valaki odamegy hozzá, az apa karjába veszi holt magzatát. Vito meghalt, Vito meghalt! A menet folytatja útját, amikor elhalad az apa karjában fekvő kis test előtt, a parasztok leveszik 1 kalapjukat, az asszonyok keresztet vetnek. Elhalad a gvászlndulókat játszó zenekar. És az Állotta házaspár visszaáll a sorba, de most a halottak közé. Az út végén feltűnik a Piana dei Gre- ciből érkező távolsági busz, mögötte emberek szaladnak a menet elé. A buszon a vezető mellett az öreg tisztelendő. A tizenegy vágtató bandita most egy magaslat felé tart. Az elöl haladó két bandita hirtelen megáll, fölemeli karját, a többiek is lefékeznek. Valaki jön. A szintkülönbség miatt nem tudia ideiében kikerülni a veszedelmes találkozást. Egy öregember az Busellini, a csősz. Szokásos körútja után tart hazafelé. A tizenegv bandita körülfogja. az öreg kiabál: — Nem ismerlek benneteket, nem láttam semmit, becsületes ember vagyok! — Rossz csillagzat' alatt születtél, Busellini: én ismerlek, és te is tudod, kik vagyunk. Besúgó vagy te, — Zsaru. A csőszt lefegyverzik, közben vagy száz méterre tőlük két pa_ raszt meglátja a lovasokat, de a búza közé rejtőznek, és kihallgatják a banditák minden szavát. A lovasok most egy szakadék felé lökdösik a csőszt. Mit számít egy ilyen?! A szegény ember már ott is találja magát a mélység fölött. Felhangzik a sortűz, és az ember már zuhan is. Elkeseredett kiáltás: — Ezt is megöltük, hát állandóan gyilkolnunk kell?! — Ez a sorsunk, és ennek már sose lesz vége! — Palma Abbate, veled megyek Afrikába vagy egyedül megyek a pokolba! Megsarkantyúzzák lovukat, és kettesével különböző irányba indulnak el. Giuliano bandája felbomlott. A pap megáldotta a halottakat. és most az asszonyok karéjában rögtönzött temetést rendez. A legsúlyosabb sebesülteket föl teszik a buszra, amely nyomban elindul Monrgale és Palermo felé. A legközelebbi városkákból érkezett már néhány közüzemi autó, a többi sebesültet kórházba viszik. Eleonóra, a terhes fiatalasz- szony férje mellett akart maradni, aki szere tön- féltőn karolIsmét megrendezik a „körösi napokat0
