Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-12 / 161. szám

Hasznos kezdeményezés: Zavarelhárító brigád a lakosság szolgálatában (Tudósítónktól) Az elmúlt év vége felé fi­gyelmet érdemlő, hasznos kez­deményezés látott napvilágot a Békéscsabai Ingatlankezelő Vál­lalatnál: a lakosság még jobb és gyorsabb ellátására úgyne­vezett komplex zavarelhárító brigádot kell életre hívni. Az elgondolást hamarosan tett kö­vette, s december 21-én meg is alakult a szocialista címért küzdő, tizenkét tagú „Darvas” zavarelhárító csoport. Péter Jó­zsef brigádvezetővel az élén. A brigád a vállalat különbö­ző kivitelezési szakterületeiről verbuválódott, s így abban a kőműves, a gázszerelő, az asz­talos. a bádogos és a lakatos csakúgy megtalálható, mint a villanyszerelő, a vízvezeték­szerelő, a kisegítő segédmunkás és természetesen, a gépkocsi- vezető. Ez a komplex összeté­tel sajátos feladatuk jellemző­je. E kollektíva elsődleges fel­adata a lakosság által bejelen­tett kisebb, de sürgős beavat­kozást igénylő hibáik, zavarok elhárítása. De ugyanígy profil­jukba tartozik a rövid átfutási időt igénylő megrendelések tel­jesítése. valamint egyes lakbe­rendezési tárgyak cseréjével kapcsolatos tevékenység. A hibaelhárításnál nem az elvégzett munka értékhatára a döntő, hanem a sürgős beavat­kozás szükségessége és lehető­vé tétele. Az ilyen munkákra maximálisan háromnapos ha­táridőt kapnak, a gyakorlatban azonban a kisebb hibák elhá­rítása — s ez már az azóta összeszokott kollektíva jó mun­káját dicséri — többnyire már a bejelentés napján, olykor órákon belül megtörténik. Az elhárítás kisebb időbeli eltoló­dását némelykor a hibabejelen­tések esetleges torlódása okoz­hatja csupán (pl. a nagyobb esőzések utáni beázások meg­szaporodása). A vállalathoz az első ne­gyedévben csaknem 1400 hi­babejelentés érkezett, amelyből több mint 800 a hibaelhárító csoport profilját képezte, s eb­ből csaknem 600 volt a zavar­elhárítás. Ezek a számok is ar­ra mutatnak, hogy e speciális munkacsoport megszervezése nem bizonyult hiábavalónak. A brigád korábban a kivite­lezés-vezetőség irányítása alá tartozott. A lakossággal való még közvetlenebb kapcsolat biztosítása érdekében újabban a házkezelési osztály irányítja e kollektíva munkáját. Április végéig a brigád — a többi dol­gozókéhoz hasonlóan — egymű- szakosan látta el leladatát. Má­justól már két műszakban, köz­napokon reggel 6-tól este 10-ig állnak a lakosság rendelkezé­sére, szabad szombatokon ütemterv szerint ügyeleti, heti I pihenő- és munkaszüneti napo­kon pedig lakásukon tartanak készenléti szolgálatot. Mindez természetesen a lakosság ellátá­sának további javítását céloz­za, s egyszersmind a brigádta­gok áldozatkészségét fémjelzi. Arról is gondoskodás történt, hogy a vállalati központban való tartózkodásuk ideje ne korlátozódjék tétlen ügyeletre, miután ilyenkor kisebb belső javító-szerelő munkákkal híz­zák meg őket. Mindezt a XI. kongresszus tiszteletére folyó munkaverseny keretében és a hármas szocia­lista jelszó jegyében. önként vállalják. S a Szabó Pál műve­zető — aki egyébként az Épí­tőipar kiváló dolgozója — hoz­záértő irányítása és Péter Jó­zsef brigádvezető dinamikus közreműködése nvomán vi­szonylag rövid idő alatt ösz- szekovácsolódott, a .„sokszak­más” munkáskollektíva máir ed­dig is sok elismerést váltott ki a lakosság, a bérlők körében. Megannyi dicsérő levél, napló­bejegyzés tanúsítja ezt. Csupán szemelvényként idézünk egyet: „Fehér András és Juhos Ist­ván — a zavarelhárító brigád tagjai — feladataiknak kifogás­talanul tettek eleget. Példát mutattak abban, hogyan lehet a teljes bizalmat kiérdemelni a lakók részéről, bármi hiba is adódik a lakóházak és lakások szerelvényei körül. — Békés­csaba. 1974. május 30. — Ko- rossv Tibor sk., István király tér 9.” A nem éppen irigylésre méltó munkabeosztás mellett a több­ségében fiatalokból álló brigád tagiai megtalálták a módját an­nak, hogy tevékeny «észt ve­gyenek a politikai és szakmai továbbképzéseken, a társadalmi rendezvényeken, a vállalati köz­pont környezetének és a dol­gozók hét végi üdülőházának építésében-szépítésében és szá­mos egyéb társadalmi munká­ban. Külön figyelmet érdemel naplójukban az egymás meg­segítését idéző fejezet. Amikor megtudták, hogy Kaszai Ger­gely brigádtag Vésztőn házat épít, egy emberként jelentkez­tek a megsegítésére, ami nem kevesebb. mint százhúsz — szabad szombat—vasárnapi — társadalmi munkaórában jutott kifejezésre. Másik munkatár­suk. Fehér András költözködé­sénél is jelen volt a brigád va­lamennyi tagja. Az egymásra­utaltság és összetartozás nemes érzületének példás megnyilvá­nulásai voltak ezek. Nem is titkolják, hogy magu­kénak vallják az ismert hon­védségi jelmondatot: „A dol­gozó népet szol gálom!” Kazár Mátyás Megjelent a Delta új száma Érműtét a koponyában a mikro-sebészet egyre gyakrab­ban alkalmazott eljárása; meg­javíthatja az agy akadozó ke­ringését és érrögök eltávolításá­val, mesterséges érösszekötteté­sekkel súlyos agyi érkatasztró­fát is megelőzhet. A mikro-ér- sebészetben a nemzetközi élvo­nalhoz tartozó pécsi idegsebé­szet munkatársa számol be a Delta júliusi számában az új sebészeti ág eredményes mód­szereiről. A természeti formák sajátos szabályszerűségeivel, a természeti formák között meg található logaritmikus spirális sál — és a híres aranymet széssel — foglalkozik „A termé szét csavarkulcsai’’ című cikk, Ismerteti a lap a Cromafilm segítségével, szárazfestékkel, nyomás nélkül készült több­színnyomatú képek készítési módját, a naptevékenység és a földi időjárás-változások össze­függéseit, foglalkozik a nap­rendszer ritmusaival, a bio­mágneses erőterekkel, az autó­közlekedés biztonságát szolgáló lökéscsillapítókkal, a háztáji és díszkertek harmonikus kialakí tásának új eszközeivel. A hazai földben első Ízben Fenékpusz tán, az egykori római erődít ményben fellelt keleti-gót sír ral, az asztma leküzdésének új módszereivel, s a kerékpárok fejlesztésének távlataival. Szá­mos hír, információ, ötlet és találmány, a közkedvelt Delta- lexikon és száznál több fotó egészíti ki a lap új számát, amely ismét a megszokott for­mában, sok látványos, színes képpel jelent meg. Kiadványok munka- és üzemszervezésről Hiányt pótló szakkönyvekből formált új sorozat publikálásával segíti a munka- és üzemszerve­zésről szóló párt- és kormányha­tározat megvalósítását a Közgaz­dasági és Jogi Könyvkiadó. Most került a boltokba az első négy kötet. A munkahely irányítása és el­látása című kötet a közép- és al­só szintű vezetők szerepét elemzi, azokét tehát, akiknek elsősorban az a feladatuk, hogy optimális összhangot biztosítsanak a ter­melőerő, a munkaeszközök leg­megfelelőbb kihasználása és a teljesítmény növelésére alkalmas egyéb tényezők között. A szer­zők — Kápolnai György és Pro- dán Miklós — bemutatják a kü­lönböző típusú vezetőket, veze­tési módszereket, gyakorlati pél­dákkal is érzékeltetik a vezető személyiségéből adódó szervezé­si. döntési, irányítási módszerek előnyeit és hátrányait. Az ember a változó munka- környezetben — ez a témája s a címe is egy másik kötetnek, amely a munkakörülmények or­vosi egészségügyi szempontjait elemzi: olyanokat, mint például a légszennyeződés problémái, a világítás és a színdinamika ha­tásai, a munkahelyi hangok és zajok következményei, illetve ki­küszöbölésük lehetőségei, a test-, helyzet és a mozgáskultúra sze­repe a munkavégzéskor. A munkaerő hatékony foglal­koztatásáról szóló tanulmány szerzői népgazdasági szinten vizsgálják a munkaerőforrás ala­kulását és 20 éves (1951—1971) periódus tapasztalatai alapján elemzik: miként lehet a haté­konyságot növelni a dolgozók képességének, képzettségének, szaktudásának és gyakorlati ta­pasztalatának megfelelő össze­hangolásával. Munkaszervezés a gyártmány- fejlesztésben című könyvében három szakember szerző — La- kárdy Zsolt. Parányi György és Sándor Jenő — a munkahelyek és munkafolyamatok célszerű kialakításáról, gyakorlati példá­kon bemutatják azokat a lehető­ségeket, amelyek kihasználásá­val biztosíthatók a munkavég­zés optimális feltételei. Autógyár-óriás Na bér ez sói'je Cselniben épül Európa legnagyobb teherautó- gyára, mely elkészülte után évente 150 ezer, különböző faj­tájú tehergépkocsit és 250 ezer motort gyárt. Az új gyárat 100 négyzetkilométer nagyságú terü­leten telepítik. Az üzem szerszámgépgyára már működik. Kapacitásának teljes elérése után évi 30 mi'lió rubel értékű szerszámgépet, szerszámot és más berendezése­ket gyárt. Befejeződött a gyár szerelő­csarnokának építése is. Hossza több mint egy kilométer, terü­lete 45 hektár. Az óriási épü­letet nagypaneles szerelési eljá­rással 800 nap alatt állították fel. Épül az öntőüzem, a kovács­műhely, a sajtolóműhely és a Dieselmotor-gyár. 1974 közepé­ig a tervek szerint 82 ezer négyzetméter termelőterületet adnak a munkásoknak. Naberezsnije Csel ni tői 30 ki­lométerre lesz a kerékgyártó üzem. A 12 hektárnyi területet elfoglaló főépület építését már megkezdték. • «•H«M(lM«IIMmill(MUIUIIIIIIIIIIllllumMIIMIIM«l(IMMill«l«iaiUIH||l«|l«> '••■■•■■■■■■■■■«•■■■■■•■■■■•■■■■■Mai Felice Chilanti: Három zászlót Salvatore Giilianőnak »Bevetésre" készen a zavarelhárító brigád (Fotó; dr. Gahaai János) 7. Ahogyan teltek a hónapok, és az 1944-es év 1945-be fordult, Nyugat-Szicíliának ezen a nagy területén Giuliano valamifele hatalom létét jelentette, kis al­világi államot, melyet egy min­denre elszánt zsarnok király ve­zet, akit a nép egy része szeret, egy része fél, egy kisebbség pe­dig valóban gyűlöl. Volt egy-két emlékezetes ak­ciója ennek az időszaknak: pél­dául, amikor Giuliano legvak­merőbb embereivel kirabolta egy alcamói nemesasszony pa­lotáját. épp egy ünnepség al­kalmával.. Ügy tört a házra, mint a legendás szegénylegények, géppisztollyal felfegyverzett em­bereivel elzáratta az összes ki­járatot, és a szalonokba toppan­va, erre kiképzett embereinek átadta az ékszereket, órákat, pénztárcákat. Giuliano ilyen körülmények közt is elért valami rendkívülit: áldozatai nem gyűlölték meg. Egyik csapatát sokszor éppen a kirabolt hölgy „látta vendégül" birtokán, számos bűntény után találtak nála biztos menedékre. A maffiavezérek versenyez­tek a barátságáért meg azért, hogy szolgálatokat tehessenek neki. És mivel a rendőrségen mindig sündörgött néhány fize­tett kémjük, igyekeztek Giuli- anónál valamit elérni értesülése­ik fejében. Egy monrealei maf­fiás volt megbízva azzal,' hogy sürgősen értesítse Giulianót, ha a rendőrség valamire késiül el­lene. Ám ahányszor ez a maffiás megjelent Giuliano búvóhelyén, hogy közölje vele: a csendőrök hamarosan épp arrafelé fognak cirkálni, amerre a banda zöme tartózkodik, — elképedve hal­lotta, hogy Giuliano már tud az eseményről, ráadásul többet, mint ők. A bandita mégis szívesen fo­gadta a maffia híreit, sőt azt mondta, hogy viszonozni fogja a tiszteletre méltó társaság szíves­ségét. Hírforrását azonban tit­kolta. Érzékeltette viszont, hogy vannak összeköttetései a rend­őrséghez. Emberei különben már elvonulóban vannak a razziázás- ra kijelölt területről, és ő is ké­szül máshová települni. Sose mondta, hová. A maffia hiába igyekezett szemmel tartani a lépéseit, ki­puhatolni új hadiszállását. Kap­csolatukban sose tudták átvenni a vezető szerepet. Mindig Giuli­ano küldött el hozzájuk hírekért, vagy ha valami közlendője, megtudakolnivalója volt. És amikor nehéz pillanatokban elfogadta valamelyik maffiave­zér vendégszeretetét, ott-tartóz- kodása mindig csak egy éjsza­kára vagy pár órai alvásra szólt, s a házat akkor is mindig őriz­tette embereivel. Giuliano elfoghatatlansága ter­mészetesen legenda lett. Szállások, búvóhelyek, kap­csolatok bonyolult, széles háló­zatát építette ki a maga és em­berei számára. Állandóan meg­határozott pontokra vándorolt. Zseniális furfanggal tervelte ki és rendezte el ezeket a had­mozdulatokat: emberei megkap­ták a parancsot, munkához lát­tak, és ott. ahol Giuliano kí­vánta, vendégszeretetre találták: egy bérlő házában, egy falusi villában, néha kolostorban, vár­kastélyban a hegyek közt, és csak nehéz helyzetben barlang­ban vagy erdőben. Giuliano majdmindig egyedül volt. Részt vett a legkomolyabb, legveszélyesebb vállalkozásokban is, aztán eltűnt. Csak egyik csa­patkapitánya tudta, hol van. De ő se mindig. Giuliano gyakran alvezérében, Pisciottában se bí­zott meg, és maga vette fel a kapcsolatot bandájával a legvá­ratlanabb helyen és időben. Ha pedig levelet kellett kül­denie valamelyik elrabolt és fogva tartott személy családjá­nak, akkor éjjel a ..doktorkáért” küldött, egy monteleprei egye­temi hallgatóért, és neki diktálta le, hogy milyen feltételek mellett bocsátja szabadon foglyát. Ezeket a leveleket általában küldönccel juttatta el, hogy biztos legyen benne — mielőtt valami helyre- hozhatatlant tenne —, hogy a levél eljutott rendeltetési helyé­re. Csak évekkel később tudta meg a maffia a titkot: hogyan lehet az, hogy Giuliano füléhez előbb jutottak el a hírek a rend­őrség és a csendőrség hadmozdu­latairól, mint az ő fizetett ké­meikhez? A bandita lehallgató­berendezést épített a Palermo —Trapani telefonvonalba, most használta fel telefonszerelő ta- noneként szerzett tapasztalatait, fgy tudta kihallgatni a palermói hivatalok és a. kisvárosi csend­őrparancsnokságok közt folyó beszélgetéseket. Később, amikor a rendőrség rejtjeles kódokat használt, Giuliano azoknak is birtokába jutott. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents