Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-02 / 152. szám
<nfiSE2SsasB«a®ai*&as3tefi*KtffiBass39msasssseasaB9S MSBSsaanBsassMaaasssBvasaaEzx&BsessaenaiifcxaeBcazssseBEaseaatas&sa*»» Mitől sántulhat le a csirke? Á burgonya nyári védelme Sarcmfináf legtöbb esetben kezdődő hiánybetegség í okozza a mozgászavarokat. Mivel ugyanaz (de még sokkal súlyosabb formában is) nagyon sok helyen előfordulhat olyan baromfitartóknál, akik nem tisztán tápot etetnek, érdemes ösz- szefoglalni, milyen vitaminok és ásványi anyagok szerepelnek a baromfitápokban, s ezek hiánya mi minden bajt okozhat A-vitamin-hiány: Rossza tojások keltethetősége, a kikéit csibék többsége életképtelen. A megmaradt csibék fejlődése lassú. hajlamosak a legkülönfélébb betegségekre. Ds-vitamin-hiány: Növekedésben levő baromfiban angolkórt felnőttben csontlágyulást okoz. A tojó vékony, majd lágy héjú tojásokat rak, végül a hozama is jelentősen csökken. Nagyon hamar romlik a tojások keltethetősége is. E-vitamin-hiány: Á csibék agylágyulását (encefalomaláciát), általános vizenyőt a különféle izomcsoportok elfajulását és a fiatal pulykák „dnzzadtlábtö- betegségét” okozza. Hiányában a tojások termékenysége romlik. K’-vitamin-hiány: A véralvadás hiányos vagy késedelmes. B!-vitamin (Tiamin)-hiány: Idegrendszeri tüneteket okoz. Fokozatosan súlyosodó bénulá- sos jelenségek mutatkoznak, előbbrehaladt esetekben görcs- roham, a fej és a nyak hátra- hajtása látható. B 2-vitainin — (Riboflavin)hiány: A csibék már 1—2 hetes korban bágyadtak, rosszul fejlődnek, fázékonyak, állandó hasmenés lép fel az állományban, s az elhullás napról napra fokozódik. Ha a B'-vitamin-ellá- tás szűkös ugyan, de a szervezet életfenntartó szükségletét fedezi, akkor a csibék életbep maradnak, de kifejlődik az úgynevezett „görbelábujj-betegség”; Ilyenkor, leginkább 3 hetes kor táján egyes csirkék egyensúlyi helyzete bizonytalanná, járásuk ingadozóvá válik. Állás közben gyakran a lábtőízületükre támaszkodnak. Fokozatosan teljesen megbénulnak, s közben jellegzetes a lábujjuk behajlítva tartása. B1-- (Kobalamin)-hiány: Romlik a tyúkok hozama, a tojások termelékenysége, az embriók eletképessége. A kikelt csibék gyengék, gyakori köszvényes megbetegedésük, fejlődésük gyenge. Niacin- (Nikotinsav) vagy Bvitamin-hiány: A fejlődési erély és a tollasodás jelentősen romlik. Nagymértékben csökken az ellenállóképesség. Lábgyengeség (perózis) nevű betegség keletkezik. Panto ténsav- (B3-vitamin)- hiány. Lassul, majd megáll a fejlődés, nő az elhullási veszteség. A tollazat törékeny és borzolt, bőrelváltozások is keletkezhetnek, főleg a fejen, lábvégeken és a talpon. A szemhéjak gyakran össze tapadnak. Bénulások is előfordulnak. Metíonin-hiany; Izomelfajulást okoz. as E-vitamin hiányával, t együtt. Kolin. Védi a májat és a vesét az élzsírosodástól és a (toxikus) mérgező hatásoktól. A kolinhiány is előidézője a (niko- tinsav-hiánnyal együtt) a peró- zisnak. flz ásványi anyagok közűi a kálcium- és foszforellátás bármely hibája súlyoséin veszélyezteti a baromfi termelését és egészségét. Különösen súlyos károsodás — angolkór — keletkezik a növekedésben levő baromfiban. Az angolkóros csibék nem szívesen mozognak, az etető mellett is ülnek vagy csánkjukra támaszkodnak. A csőr, a fejtető csontja feltűnően puha, a mell csont taréja elgörbül. Elgörbülnek és megvastagodnak a lábszárcsontok, a lábujjak is, ég mindez igen fájdalmas; A fejlődés megáll. Néha görcsökben megnyilvánuló, bénulásszerű mozgászavarok lépnék fel, s ilyenkor gyorsan bekövetkezik az elhullás is. Mindezek a tünetek az átlagosnál jobbéin fejlett egyedeken a. legjellegzetesebbek. A felnőtt baromfi szervezetében csontgyulladás következik be, a csontok törékennyé válnak. Csökken a tojáshozam. Nagy tojáshozamú állományban gyakori a kalciumhiány miatt a hashártyagyulla- dás. Nátriumhiány. Anyagforgalmi zavarokat okoz, a fejlődés lelassul vagy megáll. Konyhasó formájában pótolhatjuk. Mangánhiány. A csirkéknek perózist okoz. A tyúkok tojásainak héja vékony, törékeny, majd csökken a termelés. Rossz a keltethetőség, nagy az embrióhalandóság, gyakori az általános vizenyő. (A perózisnál súlyos elváltozás alakul ki a lábon. Amikor e betegség biztosan felismerhető, gyógyító beavatkozás már nem lehetséges). A vas. A vörösvérsejtek hemoglobinjának alkotórésze, vas nélkül a szervezet nem tud hemoglobint szintetizálni. Cinkhiány. Növekedésben való visszamaradást, a takarmány- értékesítés és a tollasodás romlását és a csontfejlődés különböző zavarait idézi elő. Réz hiányában a vér hemoglobinjának szintézise nem mehet végbe, gyakori az erek falának repedése. Hiánya hozzájárul a perózis keletkezéséhez is. Jód hiányában a pajzsmirigy nem termői hormont, emiatt a növekedés megáll, s a fejnőtt egyedek anyagcseréje renyhébbé válik és a termelés csökken. B felsorolt 19 vitamin és ásványi anyag közül tehát 13 olyan, hogy ezekből egynek a hiánya is bénulást, lábdeformá- lást, sántítást okozhat. Mindezeket a kiegészítő anyagokat (s ezeken kívül különféle gyógyszeranyagokat is) a tápok megfelelő mennyiségben tartalmazzák. Ha csak részben etetünk tápot, akkor ezek pótlásáról gondoskodnunk kell, különben könnyen létrejönnek a különféle hiánybetegségek. A vitaminok pótlására adhatjuk a PhylapoTivttoi fez Á-, D*-, Bsés B12-vitamint tartalmaz), az ásványi anyagok pótlására az ásványi premixet. Ne felejtsük el azonban, hogy kálcium az ásványi premixben nincs, azt még külön Futor (szénsavas takarmánymész) formájában keli belekevernünk a takarmányba. A kálcium létfontosságú, szervalkotó ásványi elem, az összes ásványi anyag közül ebből igényel a legnagyobb mennyiséget a fejlődő csirke is, a tojótyúk meg különösen. Ha keveset kap belőle a baromfi, súlyos, helyrehozhatatlan elváltozások jönnek létre szervezetében. A baromfinevelő vitaminpre- mixben ugyanazok a vitaminok és gyógyszeranyagok hiánytalanul benne vannak, amelyek a baromfinevelő tápban. Ekkor is adnunk kell még ásványi premixet is és a Futort is, mert kálcium nincs sem a baromfi- nevelő vitaminpremixben, sem az ásványi premixben. (Á baromfinevelő tápban természetesen van kálcium is, a fejlődő csirkék számára megfelelő mennyiségben.) KeveréktakarmáiiYOk és megfelelő kiegészítő anyagok nélkül ma már eredményes baromfitartás elképzelhetetlen. Akik teljesen hagyományos módon etetik baromfiaikat, eiőbb- utóbb tapasztalhatják, hogy azok „nem fejlődnek rendesen”, „sokszor étvágytalanok”, „sátorosak”. „gunnyasztanak”, „sokszor majdnem mind elhullanak”, „ősszel és télen nem tojnak” stb. Keveset és drágán termelnek s még jó, he eljutnak a termelésig. Fiordítsunk nagy gondot baromfiaink megfelelő takarmányozására, mert a fiatalkori anyagforgalmi betegségek tenyésztési célra teljesen alkalmatlanná tehetik a csirkéket, az ilyen hiánybetegségekből kilábaló csirkékből jó tojó már sohasem lehet. Különösen fontos a csontfejlődésben szereplő anyagok hiánytalan biztosítása, mert ezek hiányában maradandó jellegű, helyre nem hozható károsodások következnek be az állat szervezetében. Csőri Istvániié A második kiadás átdolgozását elsősorban az új természetvédelmi törvény megjelenése tette szükségessé. A törvénnyel összefüggő vadászati részeken kívül a változtatás minimális: a mű elsősorban néhány újabb adattal bővült. A kevés változtatást az első kiadás értékei indokolják: a szerző évtizedek irodalomkutatását szűrte meg saját tapasztalatain, s ezt az anyagot adta közre mindenki által érthető formában. A második kiadás megtartotta a mű két nagy erősségét, a tudományos igényességet és az élvezetes stíElső helyen szükséges említenünk a fogékony burgonyafajták termőképességének rohamos csökkenését, a fajták leromlását előidéző vírusbetegségeket. A sztolbur vírus főleg száraz, aszályos években (károsít. A fertőzés tünetei július végétől láthatók. A levelek szét- állóak, sodródnak, merevek, a levélszélektől kiindulva sarjhaj- tásokat fejleszt, seprűszerűvé válik. Korai fertőzés esetén egyáltalán nem, (késői fertőzés esetében értéktelen, puha állományú. gumiszerű gumók képződnek. A betegséget kabócák terjesztik. A .levélsodrás vírusa a burgonya leromlását okozza. Súlyos (kárt a fertőzést követő második évben okoz. A fertőzött gumókból alacsony, törpe növésű, sárguló tövek fejlődnék. A levelek a főerek mentén összesodródnak, kanalasodnak. Többféle levéltetű, főleg az ősziba- rack-levéltetű terjeszti, amely a paradicsomra és a paprikára is átviszi a betegséget A mozaikosodást okozó vírusok közül az A-vírus, az X-ví- rus és az Y-vírus a leggyakoribbak. Közös jellemzőjük a levelek mozaikszerű foltosodása, a levéllemez hólyagosodé sa, az X- vírus esetében az erek, levél- nyelek bámulása, feketedése. A fertőzött tövek — főleg a többféle mozaikvírus keveredése esetén — apró és kevés gumót teremnék. Az X-vírus mechanikai úton, a levéltetvek révén terjed. A vírusbetegségek ellen terjedésük megakadályozásával védekezhetünk. Legtöbbjük a ve- tőgiumóval is terjed, ezért csak fertőzésmentes szaporítóanyagot szabad felhasználnunk. A vegetációs idő folyamán legfontosabb a vírusterjesztő levéltetvek és kabócák elleni rendszeres védekezés. Ezek közvetett kártétele — a vírusok terjesztése révén — jóval nagyobb, mint a ssá- vogatásukkal okozott közvetlen kár. Esért szórványos előfordulásuk esetén is védekeznünk szükséges. Az első egyedek észlelésétől rendszeresen permeteznünk kell. A növényvédő sze_ rek közül a Bi 58, a Roger L— 40. az Unifosz 50 EC, a Lebay- cid 50 EC 0,1%; a Lebaydd 40 WP 0,15%; a Foszlotton 0,15— 0,3%; a Diazinon_P h enkapton, a Saladon 40 WP 0,25% és a Sa- fidon 30 EC 0,4% töménységben hatásos ellenük. A burgonya legveszélyesebb gombabetegsége a burgonyavész. Járványszerű fertőzése nedves, csapadékos időjárás esetén alakul ki, amikor magas a levegő páratartalma, és a hőmérséklet 13—21 C-fok közötti. Ilyenkor rohamosan terjed. Néhány nap alatt az egész lombfelületet megsemmisítheti. Ezáltal csöklust, népszerű tárgyalásmódot. Kerüli a tudományos fejtegetéseket, a száraz adatfelsorolásokat pl. nem tér ki a madár anatómiai leírására, viszont sorra veszi a szalonkára jellemző „megkülönböztető” jegyeket: a színt, a testalakulást, a csőr szerkezetét, a madár repülésmódját, hangját, táplálkozását, életmódját, elterjedési területét, vonulását, vadászatát. A művet olvasmányos, jó stílusa és számos fénykép teszi élvezetessé. ken a termés mennyisége, sőt korai lombpusztulás eseten * gumóképződés is elmarad. Csapadékos időjárás esetén már a virágzás idején fertőz. Az első tünetek — a levélszélektől vagy a csúcstól kiinduló szürkészöld, majd bámuló folr tok — az alsó leveleken jelennek meg. A terjedő foltok száraz időben elhalnak, nedves időben vizenyősek, rothadok. Harmatos reggéleken a levél fonákéin, az egészséges és fertőzött rész határán fehér penészvirágzás formájában láthatók a kórokozók szaporítóképletei. Koní- diumai névén rohamosan terjed, az egész növényt fertőzi. A szárakon szabálytalan alakú, barnás, besüppedő foltok, a virágzaton virágpusztulás és a kötődés elmaradása, a gumókon sötétszürke. kissé besüppedő, kémény foltok jelzik a kórokozók jelenlétét. Járványszerű fertőzés esetén az ültetvény 2-3 nap alatt megfeketedik. Leforrázott benyomást kelt. Hasonló kárt okozhat a paradicsomban is, ahol járványszerű fertőzése augusztus—szeptemberben szokott bekövetkezni. A kórokozó m dhaöt száné- székén és a fertőzött gumókban telel. Szaporítóképletei csak vázcseppben képesek mozogni és csírázni, ezért fertőzésével és kártételével csapadékos időjárás vagy öntözéses termesztés esetén kell számolnunk. A burgonyavész elsődleges fen-' tőzését egészséges vetőgumó ültetésével csökkenthetjük. A feas- tőzés megelőzését szolgáló vegyszeres védekezést június végén szükséges megkezdeni, majd a csapadékviszonyok alakulásától függően a betakarításig folytatni kell Járványveszélyes időbe« 10 naponként, sőt nagyobb mennyiségű (10—15 mm) csapa-, dék esetén sűrűbben szükséges ellene permeteznünk. A növény , védő szerek közül a Dithane M —45 0,2%, a Zineb 80. 80 WP és S 80 0,3% töménységben nyújt védelmet. Ügyeljünk, hogy a perm étté a bokrok belsejét és a levelek fonákéi is egyenletesen borítsa. A kártevők jfecWD a öiHgr* nyabogár a legjelentősebb A lombpusztítás hatására, a lomb- veszteség idejének és mértékének függvényében csökken a termés. Az egész országban elterjedt, mindenütt szükséges védekezni ellene. A bogárak és a lárvák is a leveleket pusztítják. A fiatal lárvák hamozgatnak, az idősebbek és a bogaraik karéjozva rágják a leveleket. Tömeges előfordulásuk esetén az egész lombot elpusztítják, lehámozgatják a szárakat, sőt megrágják a gumók talajfelszín feletti részeit is. A kártevő elleni nyári védekezést július végén, az előjövő bogarak táplálkozása, tömeges tojásrakása idején kell kezdeni, A növényvédő szerek közülaSa- fidon 40 WP 0,25% (100 msenként 1,5 dkg szer kijuttatásával), a Safidou 30 EC 0,4% (100 msenként 2,0 dkg szer kijuttatásával), a Sevin 85 WP, a Dit- rifom 40 SCW 0,2%, a Satox WSC 0,4% töménységben, vagy a Ditrifon—5 porozó 20—26 dkg 100 m2 mennyiségben használható. A felsorolt károsítok ellen kombinált formában is védekezhetünk. Ilyenkor a burgonyavész ellen készített permet- lébe olyan rovarölő szert (Saladon 30 EC) érdemes tennünk, amely a burgonyabogában kívül a levéltetvek ellen is hatásos. . Dr< Balázs Klóm Könyvajánlatunk: Szabolcs József: AZ ERDEI SZALONKA
