Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-11 / 160. szám

wra. JÜLIÜS ft., CSÜTÖRTÖK Ära: 80 fillér XXIX. ÉVFOLYAM. 160. SZÁM Ha sürgős a beruházás Aligha igfcezffi; . beruházás., amelyik ne lenne égetően főn­ix». A beruházó szemszögéből sem egy épület, sem egy gép­sor nem tűnhet szükségtelen­nek. A társadalom, a népgaz­daság nézőpontjából sem lehet az, ha valahol erősíteni, kor­szerűsíteni szeretnének egy gyárat Legfeljebb rangsorolni kénytelen az anyagiak mérté­kében. S az anyagiak alatt nem is elsősorban a pénzt — inkább az anyagi-műszáléi eszközöket kell érteni, és ezek alapján az egyik beruházási szándékot esetleg a másiknál szüksége­sebbnek ítélni. Azért döntő, hogy a rangso­rolás itt is érvényesüljön, mert a beruházások döntő többségé­hez hozzájárul az állam, rövi- debb-hosszabb időre szóló, kü­lönböző biztosítékok mellett nyújtott kölcsönnel. E kölcsö­nök — bizonyos anyagi jutta­tások — nélkül a vállalati be­ruházások nagy részét el sem kezdhetnék. Tehát, ha vala­hol beruháznak, ott bizonyos, hogy a programot népgazdasági érdekből is szükségesnek — és egy sor más elképzeléshez mér­ten — sürgősebbnek ítélték. De ha sürgős a beruházás, akkor miért nem készül gyor­sabban?! Ismeretes, hogy a 70-es évek elejére már a nép- gazdasági egyensúlyt is fenye­gető túlzott beruházási tevé­kenység alakult ki. Rendkívül gyorsan, nőtt a befejezetlen be­ruházások állománya. Egyre több pénz halmozódott fel félig kész épületekbe falazva és« lá­dában tárolt — nem termelő — berendezésekben. A két évvel ezelőtt — s még i dőbep — hozott intézkedések hatásara lassult a befejezetlen állomány növekedése. Az idén a népgazdasági terv szerint kis­mértékben már emelkedhet az újonnan kezdett beruházások száma is — de azért, még mész- sze nincs szó arról, hogy a be­fejezetlen állomány elfogadható szintre csökkent volna. Az átfutási idő —•. az ötlettől az üzembe helyezésig — vál­tozatlanul és lényegesen hosz- szabb a nemzetközi normáknál. Nagyobb munkánál 5—7 év. Eb­ben kell keresni sok gondunk okozóját. Ha az átfutási idő összetevőit; vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a kivitelezés — az idő háromne- gved részét, olykor — különö­sen kulturális vagy egészség- üffyi beruházások esetén — a négyötödét is kiteszi. S csak egynegyed, epvötöd rész jut az átfutási időből a tervezésre, előkészítésre. Az általános nemzetközi gya­korlat ennek énoen az ellenke­zőbe. Általában . kétszer annyi időt fordítanak a tervezésre, és az előkészítésre, mint a kivi­telezésre. Amerikában ez az arány inkább 75—25. Az épí­tőipari. előregyártás és a köny- nyűszerkezetes módszerek lehe­tőséget adnak, hogy a kivite­lezési idő egy-egy beruházás át­futási idejének egyötödére zsu­gorodjon. Pedig nem szabadna másképp építkezni: csak pontos tervvel, s akkor, amikor megteremtődött a garancia, hogy az első kapa­vágástól a gépek indulásáig — minden napra-órára megy majd. Az összes fő- és alvállal­kozó kooperációja — szállítá­sai és munkái — hálódiagram­mal szervezve nagy késedelem­be nem kerülhet. Vagyis, ha senki nem vállal semmit — már elnézést: hasra ütve. Csodák nincsenek. Minden megtervezhető és előrelátható szűk hibahatárok között. A ka­pacitás, az anyagszükséglet, a beszerzési lehetőség, a kivitele­zés időtartama felmérhető ob­jektív tényezők sorozata. Szá­mítógépen változatok, variáci­ók, optimum-számítások készít­hetők. Pontos válasz adható — mert ez a lényeg — határidők­re, kezdésre, befejezésre, felté­telekre, árakra — valamennyi partner részére... A tervezésre, előrelátásra te­hát korlátlan az idő. Ha vi­szont már elkezdtek valamit — mindez korlátozottá válik. Az első 'kapavágástói a gépek in­dításáig csak rövid idő telhet el. Ez adja a beruházások ha­tékonyságát, a gazdaság, a vál­lalatok versenyképességét Egy falat áttenni, egy gép­megrendelést lemondani -— idő es pénz.' A tervrajzon — egyet­len tusvonás... Ha sürgős a beruházás — furcsa, de így igaz: el ne kezdje senki, amíg biztosítottnak nem látszik a gyors, a huzavona nélküli ki­vitelezés, A terv inkább a pa­píron várakozzon, mint félig megvalósítva a szabad ég alatt — milliárdokért. Ezt a szemléletet — kezdés előtt gondos előkészítést, elő­relátást — persze csupán ren­deletekkel nem lehet a válla­latokba plántálni. Aki azért nyugodt, mert elkezdődött az építkezés — miután sikerült, esetleg, kiügyeskedni még egy­két paragrafust is — az a be­ruházó — negyedszázaddal el­maradt napjainktól. Akinek vi­szont jut ideje az alapos terve­zésre, a gyors kivitelezés min­den feltételének megteremtésé­re. annak valóban sürgős a be- 5 ruházás. Mert csakis ebben az esetben számíthat a beruházó — a vállalat, a tanács — arra, hogy a munka menetrend sze­rint halad a befejezésig, az új létesítmény nem kerül többe a tervezettnél. 6. ft Megyénkbe látogatott Fabők Zoltán, a HVDSZ főtitkára Julius 9-én háromnapos láto­gatásra megyénkbe érkezett Fa_ bók Zoltán, a SZOT Elnökségé­nek tagja, a Helyiipari és Vá­rosgazdálkodási Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára. Látogatása alkalmával tájéko­zódott a HVDSZ-hez tartozó vállalatok és üzemek eredmé­nyeiről és gondjairól. Itt-tartóz- kodása alatt ellátogatott a Bé­kés megyei Vegyesipari Válla­lathoz. ahol aiktívaértekezleten találkozott a dolgozókkal, s köl­csönösen tájékozódtak a válla­lat helyzetéről, perspektívájáról, valamint a HVDSZ Központi Vezetőségének munkájáról és terveiről. A HVDSZ főtitkára felkereste a Gyulai Kötőipari Vállalatot és a Gyulai Vízmű­veket is, ahol a vállalat vezetői ég szb-titkárai fogadták és tá­jékoztatták a munkáról Szellőztetitek, fertőtlenítenek a városerdei üdülőtelepen Hagy erővel folyik a delta ármentesítése A vésztározókba vezetett ár­hullámból már csak 15 millió köbméterre becsülik a vissza­maradt vizet. A többit a Fehér­es a Fekete-Körös már elvezet­te. Ezzel a 15 millió köbméter vízzel több munka lesz, mint, ami eddig volt. A víz ugyanis behúzódott a terület mélyedé­seibe s innen csak tőzeg-kotrók és átemelő szivattyúk segítségé­vel lehet élvezetni. A vízügyi igazgatóság gondoskodott arról, hogy az átemelő szivattyúkat is üzembe helyezzék. Így a tölté­sek mellett levő szivattyútele­pek — a beépítettek és a pro­vizóriumok — másodpercenként még mindig 15 köbméter vizet | továbbítanak a folyók medré-! be. A felső szakaszról elhúzó­dott a víz, így a városerdei üdülőtelepre kedden a délutáni órákban a tulajdonosokat been­gedték. amennyiben az egész­ségvédelmi előírásokat teljesítet­ték. Itt már szellőztetnek, ki-ki a maga lakását fertőtleníti, mi­vel a környék egészségvédelmi tisztaságát a KÖJÁL rendben hagyta. Az elmúlt négy hétben több árhullám vonult le a Körösö­kön. A legutolsó Gyoménál tart, ahol elsőfokú árvízvédelmi ké­szültség őrzi a töltéseket A Hármas-Körös alsó szakaszán a íjiég mindig magas tiszai víz­állás miatt másodfokú figyelő szolgálatot tartanak. Lesz széna és szalma az árvíz sújtotta tsz-ekben Segítenek a kosos gasdaságok Gondját viselik egymásnak a Körösök Vidéke Tsz_ek. Néhány nappal ezelőtt a gyulai Körös­táj Tsz-t és a -gyulavarf Lenin Tsz-t kereste fel több szövet­kezeti vezető azzal, hogy segít­séget ajánljon fel az árvíz okoz­ta károk áthidalására. A tsz-szövetség elnöksége leg­utóbbi ülésén tárgyalt erről. Nagyra értékelte a békéscsabai Lenin Tsz, a gyulai Munkácsy 'ász és a békésszentandrási Zal­ka Máté Tsz kezdeményezését Ezek a szövetkezetek ugyanis szénát és szalmát, valamint ab­raktakarmányt ajánlottak fel a a gyulai Köröstáj Tsz-nek és a gyulavári Lenin Tsz-nek a nagy­számú állatállomány termelésé­nek folyamatos fenntartására. Ez a gyorssegély azonban csak áthidaló jellegű. Kevés ahhoz, hogy mindkét tsz-ben kitelel­hessék az állományt. A felaján­lott segítségnél tehát többre lenne szükség szénából, szalmá­ból és abraktakarmányból. A tsz-szövetség. elnöksége meg van győződve arról — mondotta Nagy .Mihály titkár —,hogy a bajban szenvedő közös gazdasá­gokat a megye valamennyi szö­vetkezete támogatja. MRi ha nincs takarmány NEM LEHET BEOSZTANI — HA VAN, LEHET MIBŐL GAZDÁLKODNI (3. oldal) AZ ÜRESEN MARADT TALPAS POHARAK (8. oldal) KÖZLEKEDÉSI ÜTTÖROK KÖZÖTT (4 oldal) EZÜSTKŐSZORÜS ÖNTŐ BRIGÁD MEZŐHEGYESEN (5. oldal) Megalakult ♦as Orsságos Kosművelődési Tanács A Minisztertanács a közmű­velődési munka irányításának összehangolására; ellenőrzésére, hatékonyságának fejlesztésére országos közművelődési taná­csot hozott létre. A testület a Minisztertanács tanácsadó, véle­ményező. koordináló és ellenőr­ző szerveként működik. Hatás­körébe tartozik a fejlesztési kon­cepciók, irányelvek, javaslatok kidolgozása a közművelődés egé­szét, illetve több szerv közmű­velődési tevékenységét érintő kérdésekre. Értékelj továbbá a közművelődés-politika általános vagy egyes szakterületeken tör­ténő megvalósulását. Ennek ke­retében az állami szerveket be_. számoltatja, a társadalmi szer­veket és a szövetkezetek érdek­képviseleti szerveit tájékoztatás­ra kéri fél közművelődési tevé­kenységükről. Kezdeményezi a közművelődés egészét érintő mi­nisztertanácsi előterjesztéseket, véleményezi továbbá a közmű­velődésre vonatkozó miniszter- tanácsi előterjesztéseket Az Országos Közművelődési Tanács elnöke: Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese. Alelnökei: dr. Orbán László kul­turális miniszter, Virizlay Gyu­la, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára. Barabás Já­nos, a KISZ Központi Bizottsá­gának titkára. (MTI) *•**»* W*»«*» I «**•**■«■» Teljesítik kongresszusi felajánlásukat A Budapesti Kőolajipari Gépgyár vasszerkezeti üzemének szocialista brigádjai az MSZMP XI. kongresszusa és h azánk felszabadulásának 30, évfordulója tiszteletére két héttel a határidő előtt befejezték két darab 21,4 méter magas stabili­záló torony szerelését, szerkezeti vizsgálatait és nyomáspróbáit (MTI fotót Bara István felvétele—KSi

Next

/
Thumbnails
Contents