Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-09 / 158. szám
Barkácsolás Ribizli, szőlő, szamóca, kosa. méfce és meggy zúzására egyaránt alkalmas a képen látható háztartási kisgép. Minden lényeges alkatrésze fából készült, fogaskierék-áttételezés nincsen benne. A zúzóhengereik szabályozása — egy rugó közbeiktatásával önműködő. A szerkezet tökéletes munkát végez, a gyümölcsmagvakat nem töri össze. Teljesítménye figyelemre méltó: szőlőből óránként 5—600 kilót lehet vele megzúzni. A kisgépet egy budapesti nyugdíjas kertbarát tervezte és valósította meg. Találmánynak minősül. karósbab Sokhasznú Nagyobb figyelmet érdemelne a kiskertekben, sőt pihenőkertekben, gazdasági udvarokon, utak, kerítések, épületek mentén a tűzbab (karósbab, díszbab, török bab, virágbab). Csak néhány kertben látható, pedig megérdemelné. hogy minden évben helyet kapjon a zöldségfélék sorában. A tűzbab sokhasznú növényj Dúsan virágzik (piros, fehér), gyorsan növekszik, termése levesnek, salátának használható. Három-négy méter magasra is felfut, így ezért takarásra, árnyékolásra is kiválóan alkalmas. A bab trágyaigényes növény. Frissen trágyázott talajban kapjon tehát helyet a tűzbab is. Fészekbe vessük, célunknak megfelelő elrendezésben (ilyen lehet: térelválasztás, árnyékolás, takarás, díszítés, avagy virágláda erkélyen, ablakban). A vetése már április közepétől megkockáztatható. Szerencsés esetben (így az idén is), már május közepére elérheti a félméteres magasságot. A karókat legjobb még vetés előtt elhelyezni, azok tövéhez vessük a babot, fészkenként 3-4- 5 szemet, vegyes színekben. A támberendezés anyaga, elhelyezése igen sokféle lehet. Huzal és zsineg nem megfelelő. Legjobbak az akácnyesedék, 2-3,5 méteres karók gúla, hasáb alakokban, amelyek közé műanyag hulladékból szalagokat erősíthetünk. Felfuttathatjuk a díszba- bot kerítésekre, erkélyekre, pergolákra. Ne használjunk másj növényt támaszul pl.: kukoricát, j cirkot, napraforgót, fákat. A karósbab nem sok ápolást ki- j ván. Nagyon fontos a talaj állandó gyomtalanítása, porhanyi- tása. A kelőben levő karósbab az öntözést meghálálja. A tapasztalat azt mutatja (más növényekkel ellentétben), hogy a többszöri, kevés vízzel való öntözés hasznosabb. Célszerű frissítő, permetező öntözés. Esős időben vagy gyakori öntözéskor a levéltetvek veszélyeztethetik a termésünket. Ritkább a hüvely- és a levélfoltosság, a levélbamulás, a különböző baktériumos betegségek, a babzsizsik, a bablégy, a vetési- és borsó bagolypille kártétele. Másodnövényként még vethe-j tő. Szép virágaival, lombjával: az első dér beálltáig folytonosan; díszít. A Békéscsabai Építőipari Szövetkezet (Békéscsaba, Vörös Október sor) FELVÉTELT HIRDET az alábbi munkakörök betöltésére: — faipari teljesítményelszámoló, — építőipari teljesítményelszámolo, — faanyagismerettel rendelkező raktáros. 44 órás munkahét, minden szombat szabad. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: fenti címen, a személyzeti előadónál. 300290 Hz állattartásból származó jövedelmek adóztatása E kérdést legutóbb a 42/1971. (XII. 17.) Korm. számú, valamint ennek végrehajtására kiadott 35/1971. (XII. 17.) Pm. számú rendelet szabályozta. E rendeletek 1972. január 1-én léptek hatályba, és jelenleg is ezek alapján kell az adóztatást végrehajtani. A magánszemélyek által tartott (nevelt, keltetett stb.) és e személyek tulajdonát képező állatokból (állati termékekből) származó jövedelem adókötelezettsége vagy adómentessége egyrészt attól függ, hogy az állattartó tagja-e mezőgazdasági termelőszövetkezetnek (szakszövetkezetnek), illetőleg általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetnek vagy sem. Másrészt pedig attól is, hogy az állattartó vásárolt, vagy saját termelésű takarmánnyal folytat- ja-e az állattartást. 1. Ha a mezőgazdasagi termelőszövetkezeti tag szabály- szerű háztáji gazdaságában, továbbá a mezőgazdasági szakszövetkezeti tag saját gazdaságában a vonatkozó jogszabály által megengedett mértékben tart saját tulajdonát képezd állatokat, akkor az állattartásból származó jövedelem adómentes. feltéve, hogy a tag sem állandó, sem időszáki munkást nem foglalkoztat, és a közgyűlés által meghatározott kötelezettségeit is teljesíti. Ez az adó- mentesség független attól, hogy a tag milyen magas összegű jövedelmet ért el az állattartásból. 2. Az általános fogyasztási szövetkezet keretében működő mezőgazdasági társulás tagja által saját gazdaságában tartott saját tulajdonú állataiból származó jövedelem akkor adómentes, ha egy naptári éven bélül a 30 000 forintot nem haladja túl. Szintén feltétel továbbá, hogy a tag nem foglalkoztathat munkást, ég a közgyűlés által meghatározott kötelezettségeit maradéktalanul teljesítenie kell. A jövedelem kiszámításakor a bevételből kell kiindulni, és abból le kell vonni a jövedelem megszerzésére fordított (takarmány, gyógyszer stb.) kiadásokat. Ha az így kiszámított jövedelem az évi 30 000 forintot túlhaladja, és az állattartás nem saját termelésű takarmánnyal folyik, a teljes jövedelem —tehát a 30 000 forint alatti részt is figyelembe véve — adóköteles. 3. Ha az állattartó nem szövetkezeti tag, elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a saját állatait vásárolt takarmányon, vagy a saját használatában levő földterületén megtermelt takarmányon tartotta-e? Aki nem szövetkezeti tag. annak esetében a saját földterület használata nélkül folytatott, illetőleg a saját földterület terményeiből eí nem látható állattartás jövedelme akkor esik általános jövedelemadó alá, ha egy naptári évben a 15 000 forintot túlhaladja. E jövedelmet a 2. pontban említettek szerint kell kiszámítani, és a 15 000 forintos határ túllépése esetén az egész jövedelem után adózni kell. Ugyanez vonatkozik arra a szövetkezeti tagra, aki alkalmazottat tart, vagy a közgyűlés által megszabott kötelezettségeit nem teljesíti. A saját földterületen termelt takarmányon tartott állatok (állati termékek) értékesítéséből származó jövedelem általános jövedelemadó alá nem esik. Ez azokra a szövetkezeti tagokra is vonatkozik, akiket az 1—2. pont szerint nem illeti meg az adómentesség. Az ilyen jövedelem adóztatása a mező- gazdasági lakosság jövedelem- adója keretében történik. Ez általában azt jelenti, hogy a használt földterület után kivetett tételes adón felül egyéb adót fizetni nem kell. Magasabb adóteher akkor esedékes, ha az ilyen gazdaság összjövedelme 50 000 forintnál több. Kivétel mindhárom pont alól az az eset, ha bármelyik állattartó az állatot (állati terméket) saját üzletében, vagy állandó jellegű elárusítóhelyen értékesíti. Ezek jövedelme ugyanis feltétlenül általános jövedelemadó alá esik. 4. Gyakran előfordul, hogy mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjaik háztáji gazdaságába adnak ki állatot (például libát) hizlalásra, vagyis az állat a szövetkezet tulajdona és a takarmányt is a szövetkezet adja. Ilyenkor a tag lényegében csak a saját munkáját adja, és ezért a közösben védett munkához hasonló módon részesül a díjazásban. A tag így kapott jövedelme nem esik általános jövedelemadó alá, a kifizetés után a szövetkezetnek kell a rá vonatkozó szabályok szerint adóznia. Más a helyzet, ha ezt a tevékenységet a szövetkezet részére nem. tag, hanem kívülálló személy végzi, aki munkájáért az elért eredménytől függően részesül a díjazásban. EZ a jogviszony ugyanis az adózás szempontjából vállalkozási tevékenységnek minősül, s így az abból származó jövedelem általános jövedelemadó alá esik. 5. Több helyen előfordul, hogy a baromfitartással — keltetéssel foglalkozók összefognak, mert így nem kell külön őrizgetniük a keltetőgépet, vagy a nagyobb udvarokat, ólakat is tudják használni. Kérdésként vetődött fel, hogy ilyen esetben külön-külön személyenként kell-e számba venni az adóköteles jövedelmet, vagy összevontan. Áz adókulcsok ugyanis a magasabb jövedelmek esetében gyorsabban emelkednek, s így az adóköteles jövedelem nagysága jelentősen befolyásolja az adó mértékét. Az általános Jövedeltnadó alapvető szabálya, hogy az adót annak a terhére kell megállapítani, akinél a jövedelem jelentkezik. Ebből következik, hogy általában személyenként kell az adóköteles jövedelmet és az adót meghatározni. Az említett „ösz- szefogással” kapcsolatban azonban fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy a mezőgazdaságban ma már kialakultak a megfelelő együttműködési formák (termelőszövetkezet, szakszövetkezet, ÁFÉSZ keretében működő társulás). így az ezektől eltérő társulás működése csak akkor indokolt, ha az a kialakult formák egyikébe sem illeszthető bele. Ez a társulás a Polgári Törvénykönyv szerint az úgynevezett polgári jogi társaság lehet, az ott előírt szabályok betartásával, Amennyiben az ilyen állattartó társaság működése sem politikai, sem jogi akadályokba nem ütközik és működése szabályos, tagjainak az ebből származó jövedelme tagonként megállapítható, e jövedelmeket egyénileg kéül adóztatni. Mint az előbbiekből megállapítható, az adóztatás egyáltalán nem függ attóL a körülménytől, hogy valaki csak rövid ideig tartja (neveli, hizlalja) a vásárolt állatot, vagy ez hosz- szabb időt vesz igénybe Az állattartásból származó jövedelem- adókötelezettség szempontjából csak a fent említett feltételeket kell figyelembe venni. Nem minősül azonban „állattartásnak” adózás szempontjából az a tevékenység, amely kereskedelmi jellegű és lényege nem az állatnevelés, a hizlalás stb. Az ilyen jövedelem feltétlenül adó alá esik. Minthogy kereskedelmi tevékenységet csak érvényeB hatósági engedély alapján lehet folytatni, az engedély nélkül folytatott ilyen tevékenység egyéb jogkövetkezményekkel is jár. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy az általános jövedelemadó számos, különféle eredetű jövedelemre vonatkozik, így a kisiparosok, a magánkereskedők, ae állattartók stb. jövedelmére is. Ezért alaptalan az a kifogás, amely szerint „ipari adót” vetnek ki egyes helyeken a baromfikeltetőkre. Mint a fentiekből látható, az állattartásból, származó jövedelmekre vannak a rendeletben bizonyos speciális intézkedések, azonban az adó megállapítása valamennyi említett tevékenység esetében azonos adókulcsokkal történik, és az általános szabályok valamennyi jövedelemre egységesen alkalmazandók! (Kivétel a fentebb, a 3. pontban említett eset, amikor a gazdaság jövedelmét a mezőgazdasági lakosság jövedelemadójával kell adóztatni.) Az általános jövedelemadó rendelet szerint az állattartók adójának alapjául a bevételnek legalább 10—30 százaié kát kell tekinteni, vagyis az adóköteles jövedelem ennél semmiképp sem lehet kisebb. Ezen belül az egyes körül ményektől (állatfaj, különfé le szokásos költségek stb.) függően és hatósági igazolás alapján lehet különbségeket tenni. Az így megállapított jövedelmezőségeket kell az adóhatóságnak az adómentes jövedelemhatárok alkalmazásánál is figyelembe venni. Az állatok tartásából szárma zó jövedelmek adóztatása céljából az állattartót — amennyiben a jövedelme a fentiek szerint általános jövedelemadó alá esik — adóbevallás kötelezettség terheli. Az adóbevallást a tevékenység helye, illetőleg az állandó lakóhely szerint illetékes tanácsi adóhatóságnál kell benyújtani, általában az év január 15. napjáig. Ebben az elő ző naptári évben elért jövedelmet kell feltüntetni. Az állattartás megkezdését azonban — kitérve a fent említett körülményekre — a kezdéstől számított 8 napon belül már be kell jelenteni, és az első 30 nap alatt elért jövedelemről ezt követően adóbevallást is kell beadni. Ezek alapján dönt az adóhatóság az adóelőleg tekintetében. amelyet az adó végleges megállapításáig kell folyamatosan fizetni. Ezeket a kötelezettségeket azért szükséges figyelemmel követni, mert elmulasztásuk pénzügyi szabálysértés, súlyosabb esetben adócsalás, és megfelelő büntető eljárást von maga után. Dr. Kőszeghy Gyula Pénzügyminisztérium
