Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-06 / 156. szám

Gyümölcsöző kapcsolatok legyéül! községeiben és városaiban az elmúlt években sorra kötötték meg együttműkö_ dési megállapodásaikat a taná_ űsok és a népfrantbizottságok. Ez történt Battonyán is 1972- ben és 1973-ban, de vajon mi­lyen haszonnal jártak ezek a megállapodások, amelyek, a kap_ csolaitok további erősítése érde­kében jöttek létre? Nos. Batto- nyán a két szerv az MSZMP X. kongresszusa határozatainak szellemében, a nagyközségi párt- bizottság útmutatása alapján eredményesen végezte munká­ját. s nőtt közéleti szerepük. Ez utóbbi mondatot olvasva joggal mondhatja bárki: Túlságosan altalános a megállapítás, lássuk a tényeket! Igaza van annak, aki így vélekedik, de még mi­előtt e sorok szerzője a részle­tekbe bocsátkozna, engedtessék meg neki, hogy röviden ismer­tesse a megállapodás célját Íme. idézzük a célokat, ame­lyek alapján tevékenykedik a két szerv Battonyán: „A szocia­lista demokratizmus hatékor nyabb érvényesítése, a tanács és a lakosság kapcsolatának el­mélyítése. a társadalmi bázis erősítése. a tömegkapcsolatok fejlesztése, a párt és a kormány politikájából adódó helyi fel­adatok végrehajtása és az eh­hez szükséges társadalmi bázis m egteremte se”. Nem csupán úgynevezett nagy szavak ezek. Hazánk első­ként felszabadult helységében tartalommal töltötték meg őket, az önállóság kölcsönös tisztelet­ben tartásával. Hiszen például népfront nagyközségi bizottsá_ ga a választójogról, valamint az időközi választásokról szóló jogszabályok alapján megvalósí­totta feladatait, segítette a ta­nácsot, megfelelő javaslatot adott a tisztségviselők személyé­re, részt vett a tanács bizottsá­gainak megalakításában. Is­mertette a. rendeletékét, ha­tározatokat. s ellenőrizte vég­rehajtásukat. a tanáccsal kar­öltve ápolta a községbeli nem­zetiségiek hagyományait, kul­túráját Igen lényeges, hogy „odafigyeltek85 a tanyai la­kosság társadalmi, gazdasági, kulturális körülményeire. szük_ ség esetén jelezték a tanácsnak a megszüntetendő gondokat E jelzések alapján tárgyalt a vég­rehajtó bizottság a külterületen lakók helyzetéről, s megfelelő határozatokat hozott. Fontos a tanácsi és népfront- munka egybehangolásakor, a kölcsönös tájékoztatás. Nemi hagyták ezt sem figyelmen kí­vül Battonyán, ezzel is elősegít­ve a szocialista demokrácia el­vének gyakorlati megvalósítását. A népfrontbizottság javaslatokat adott a tanács és a vb éves munkaitervénefc összeállításá­hoz, s a tanács elnöke évenként tájékoztatja a népfrontbizottsá­g)ot az egész lakosságot érintő legfontosabb feladatokról. A két szerv jelentős közös mm. katerülete a nemzetközi mun­kásmozgalmi, az állami és a nemzeti ünnepek méltó megün­neplésének szervezése. Ugyan­csak lényeges a társadalmi mun­kára való mozgósítás, amelyre közös intézkedési tervet készí­tettek. ismertetve ezt a lakosság, gal. részben a tanácstagi beszá­molókon. részben a munkahe­lyeken. aktivisták közreműkö­désévei. Például a Tíz óra az iskoláért mozgalom főiként majd az általános iskolai tornaterem építésekor’ valósul meg. Battonyán szép hagyományai vannak a község történetének, s egyben a szocialista hazafiság- nak. Mindkét testület továbbra is azon fáradozik, hogy a haza­fias érzés a sző mellett tettek­ben nyilvánuljon meg. Ezért, fo_ galmaztak közös felhívásokat a lakóhely, a környék tisztasága, rendje érdekében. A tervek sze. Megjelent az Iparegészségügy című könyv A Táncsics Könyvkiadó gon­dozásában nemrég megjelent a (Munkavédelem — 3) Iparegész­ségügy című könyv, amely — a sorozat többi köteteihez hason­lóan — elsősorban módszerek, el­járások ismertetésével nyújt se­gítséget az ipari üzemek műsza­ki és gazdasági vezetőinek, szak- szervezeti, állami, gazdasági munkavédelmi tisztségviselőinek. A kötet három fő részre oszlik. Az első rész a munkaélettan is­mereteit közli, a második rész. az üzemi lélektan munkavédel­mi vonatkozásait tárgyalja, harmadik rész pedig a foglalko­zási ártalmakat, és a megelőzé­sükkel kapcsolatos feladatokat foglalja össze, különös tekintet­tel a sugár-, a fizikai, a por- és a vegyi ártalmakra. Hasonlóan a Táncsics Könyv­kiadó gondozásában jelent meg az Egyéni védőruhák, védőesz­közök, védőfelszerelések című kiadvány HL, bővített kiadása. A könyv — képekkel illusztrálva — a legújabb és a gyakorlatban már bevált védőeszközöket is­merteti. rmt néhány éven belül megír­ják Battonya történetét is. Erre a célra 1975-től megfelelő ösz- szeget tartalékol a tanács. Kofcsönöseu nagy gondot fordítanak — igen helyesen — a mezőgazdaság fejlesztésére, hiszen a község mezőgazdasági jellegű település Emellett ter­mészetesen figyelemmel kísérik az ipari, a kommunális, a keres­kedelmi ellátást, a szolgáltatá­sok helyzetét. Battonya lakossága ebben az évben ünnepli felszabadulásá­nak 30. évfordulóját — és a ju­bileumi felkészülés már a fel­adatok közé tartozik. Hisszük, a két sízerv együttműködése eb­ben is példás lesz, mint ahogy az eddigi terveik is bizonyítják ezt. A további közös munka- programból szintén érdemes né­hányat felsorolni — a teljesség igénye nélkül. Például együttes ülésen beszéli meg a tanács és a népfrontbizottság az V. ötéves terv előkészületeit; a lakosság megfelelő tájékoztatása érdeké­ben ez év őszén és telén réteg­találkozókat tartanak, s ezeken megvitatják a nagyközség gond­jait, a lakossági ellátást és szol­gáltatást Jobban meg akarják szervezni a fásítási és parkosí­tási akciót, amelyhez a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumtól segítséget kapnak; javítani kívánják az ifjúsági és nőpolitikái, a család- és gyer­mekvédelmi tevékenységüket s gondolnak egy olyan akció el­kezdésére. amelynek során gyer­mekintézményeket építenék, il­letve fejlesztenek. Mindezek követendő pél_ dák, s mindezek önmagukért, a battonyaiakért történték és tör­ténnek, E cikk írója végezetül nem mondhat mást. csak a cím_ ben Is szereplő két szót; „Gyü­mölcsöző kapcsolatok”. Arra kell törekedni megyénk minden helységében; ilyen és ehhez ha­sonló legyen a tanács és a nép­front együttműködése. V. Z. c // kei tfilmfet Az Idegen arcok című magyar völgyi Erzsébet és Egy antik drámai alapötletet I dolgoz fel az Átkozottak va-1 gyünk, Irina című filmjében Ko- í le Angelovski jugoszláv rendező.] Az elsőfilmes alkotó egy falu! életének, két ember természet-] szerűen tragikus végű sorsának! igen szépen kidolgozott rajzát ad- ja meg. Irina férje bevonul ka- j tonának. a nő beleszeret apósá­ba, aki viszontszereti. A hazalá-í togató férj egymás karjában ta­lálja őket. A katartikus helyzet megoldását a tisztafejű férj hig­gadtsága sem adhatja meg, be­következik a kettős gyilkosság, a tragédia. A főszerepekben a nemrégiben bemutatott Sutjeska című nagy sikerű film szereplőit láthatjuk viszont. A Gyilkossági kísérlet című csehszlovák film sok-sok újdon­ságot tartogat a bűnügyi filmek kedvelőinek. Egy nagy városi j kórház vezető orvosa néhány rej-' játékfilm két főszereplője; Kut- Szacsvay László télyes jelből arra a következtetés­re jut, hogy életére törnek. Min­denkit meggyanúsít a környeze­tében. Gyanúja hiábavaló, mégis, a film végén egy embert meg­gyilkolnak. Üj magyar rendezőt avatnak a mozik az Idegen arcok című játékfilm vetítésével; Szörény Rezső filmjében időszerű, érde­kes témát dolgoz fel: hogyan tud egy fiatal bűnöző ismét beillesz­kedni a társadalomba? A cselek­mény szálainak vezetése alkal­mazkodik a válaszadáshoz, ettől bonyolódik egy kissé túl a film cselekménye. Az érdekesnek ígérkező film zenéjét Presser Gábor szerezte, a dalszövegeket, Adamis Anna írta. Főszerepek­ben kiváló művészeket látha­tunk; a két egyetemistát Kútvöl­gyi Erzsébet és Szacsvay László játsszák^ A nyári időszak egyik leggya-j koribb — bár rendszerint enyhe! lefolyású — betegsége a bélhu­rut. A kórokozói baktériumok, vírusok amelyek általában a szájon át kerülnek a bélrend­szerbe, ahol elszaporodnak és megbetegedést idéznek elő. MlBSBlSSBaSasaSESgaMBBSBÍSSSSSSüHSMHSSSSISiiaaiSeMltMSMmBMiMMIMMIIimMMMIMIHIIMMMMÍMnaii yanmk igazga- tója az értekez- let előtt figyel­münkbe ajánlotta, hogy az esedékes, sürgető kérdéseket feltétlenül le­vél formájában tegyük fel. Elhatároztam, én is felteszek egy kérdést: „Mi az olca annak — írtam egy cetlire —, hogy örökké deficitünk van bronzból?” A pon­tosság kedvéért még azt is odakanyarintottam: „Vaszkin SZ. T. daru­kezelő". A cédulát átadtam az előttem ülő Pepel- jajev művezetőnek, hogy adja tovább. — Mi ez a cetli? — kérdezte. — Nem vilá­gos. hogy kinek szól. — Az igazgatónak. Ki másnak? — Akkor illik ráírni, hogy „Tisztelt igazgató elvtárs”! Ezután jöhet a bronzügy... Elővettem egy na­gyobb papírlapot, és mmdemt leírtam, úgy, ahogyan Pepeljajev ta­nácsolta. A levél azon­ban mégsem jutott él egyenesen az igazgató­hoz, mert hosszas, cik- cakos vándorlás után a főművezető lestop­polta, majd visszaküld­te hozzám. ezzel a szö­veggel: „Mi lelt téged, te Vaszkin — irtó —, hogy ilyen arcátlan mó­don szimatolsz a bronz után? S méghozzá ki­től kérded te mindezt? Az igazgatónktól! Ha mindez komolyan érde­kel, akkor méltóztass intelligensen kérdezni. Valahogy így: Kedves ez és ez, így és így áll a dolog, szíves engedel- mévél erről és erről óhajtanék érdeklődni, lenne kedves megma­gyarázni, mi is van az­zal a bronzzal. Ám, ha ideje most nincs, nem is olyan fontos.. A levelet újra átírtam, ezúttal egy fényes, sima papírlapra, amely most a műhelyfőnök kezéből a következő utasítás kim sereiében jutott vissza hozzám: „Mi az, magát csupán a hiányosságok érdeklik? Hát nincs más — kifejezetten pozitív — jelenség üzemünk­voltam, levétem » fő­technológustól jött visz- sza. Véleménye rövid volt: „Írja le három példányban. Kiegészít­heti a többi üzemegy­Sxemjon fiornianxarenko DOKUMENTUM ben? A levelet, mint ahogy azt szokás, kezd­je üzemegységünk cél­kitűzéseivel — az ada­tokat megkaphatja a tervezőnktől —, felvá­zolja eddigi eredmé­nyeinket — konkrétan —, a névmegjelölés le­hetőleg a dicsérettáblá­ról legyen lemásolva. És végül: a fentiektől eltekintve, üzemünkben előfordul némi negatí­vum. . Mikor ezzel m meg. ségék eredményeivel, terveivel. A bronzügyet kihagyhatja.. A levelet az értekez­let befejeztéig sikerült az elnökséghez eljuttat­nom. — Ö, — örvendezett az igazgató, miután el­olvasta levelemet. — Remek! Meggyőző do­kumentum, üzemünk kitűnő eredményei mel­lett. Fordította; iterate Rozália Nyári melegben kellemetlen vendégeink: a legyek. Ellepik az élelmiszereket, terjesztik a fer­tőzést, s a melegebb időszakban könnyen elszaporodó kórokozók bélhurutos járványokat okoznak. Orvosi tapasztalatok szerint szer­vezetünk a nyári melegben haj­lamosabb a bélfertőzésre. A bél­hurut is fertőzést jelezhet, az ilyen beteg forduljon orvoshoz. A fertőzések, betegségek meg­előzésére ajánlatos megszívlelni, az orvosok tanácsait. Hatásos vé­dekezési mód a gyakori kézmo­sás, ezt különösen étkezés előtt ne mulasszuk el. Kisgyermekhez ne nyúljunk mosatlan kézzel, mert szervezetük jóval érzéke­nyebb a felnőttekénél. A nyári hónapokban fokozot­tan óvjuk az ételt a szennyező­déstől. Az élelmiszereket hideg helyen és csak rövid ideig tárol­juk. Nyáron lehetőleg frissen fő­zött vagy sütött ételeket fo­gyasszunk. Különösen kisgyer­meknek ne adjunk állott, más­napos ételt. A gyümölcsöt és a nyersen fogyasztásra (terülő zöldséget csapból folyó vízben gondosan mossuk meg. Ami a nyári étrendünket illeti, a szakemberek szerint frissebb, változatosabb összetételű, vita­minokban gazdag legyen a táp­lálkozásunk. Egyik lényeges ten­nivaló a kalóriafogyasztás csök­kentése. A férfiak számára napi 2500—2800f a nőknél 2000—2500 kalória fogyasztása kívánatos. Együnk minél több húst, halat, tejet, tojást, ugyanis ezek tartal­mazzák a testépítéshez nélkülöz­hetetlen aminosavakat. Töreked­jünk a helyes, egészséges regge­lizésre./ a tejeskávé, tea mellé fogyasszunk sajtot, tojást, felvá­gottat. A reggeli tehát bőséges, a vacsora pedig lehetőleg szerény legyen. Megszívlelendő tanácsra gyümölcslevek sokkal értéke­sebb tápanyagokat tartalmaznak, mint az alkoholos italok. Hűsítő hatásuk is tartósabb. A célsze­rű táplálkozás mellett természe­tesen elengedhetetlen az egész­séges életmódhoz a megfelelő mozgás, testedzés. (MTI) A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár békési gyára FELVÉTELRE KERES IV-, LÁNGHEGESZTŐ és LAKATOSI MUNKAKOR BETÖLTÉSÉRE alkalmas munkásokat. Fizetés megegyezés szerint. Munkarend: minden második héten szabad szombat. Jelentkezni lehet: a gyár üzemgazdasági osztályánál, minden munkanapon 8 órától 14 óráig. 176086

Next

/
Thumbnails
Contents