Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-31 / 177. szám

Nincs romantika a kikötőben A narancs, amivel kínálnak jó­ízű ós arról nevezete«, hogy a legfrissebb ilyen gyümölcs, ami most Magyarországon ehető. Riekából érkezett, s a targoncá­sok ahogy kirakják, már rá sem tudnak nézni. Egy vonat tolat el mögöttük. Rajta nagy 20 ton­nás konténerek és csak hosszú nézelődés után látjuk meg vég­re a vizet, ahol az óriás marko­ló foszfátot rak ki a szovjet uszályból. A csepeli szabadkikötő a Du­na középső szakaszának legna­gyobb vízi állomása és ma már forgalmának jelentős részét úgy bonyolítja le, hogy alig van kö­ze a vízhez. Két éve, hogy a Du- na-tengerjáró hajók már nem hagyják el a tengert, a torkolati kikötőkben kirakott árukat vas­úton hozzák Magyarországra. A tengerjáró hajók így nagyobb forgalmat bonyolíthatnak le és méretük is növelhető. A dunai hajóforgalom kiszolgálása ' mel­lett a kikötőt tranzitraktárnak is használják. A forgalom nagy. Tavaly több mint egymillió-hat­százezer tonna árut mozgattak meg Csepelen, s ez pedig 160 ezer vagonnak felel meg — te­kintélyes mennyiség, A tavaszi I napsütés kellemesebbé teszi a munkát, de sok változást nem hozott, mert amint a kikötő fő­nöke, Kiss János üzemigazgató megjegyzi: enyhe telük volt, s így forgalmuk alig maradt el az év többi szakában megszokottól. Matrózkocsmák helyeit daruk A csepeli kikötő 1928-ban épült. Két kereskedelmi meden­céből áll, amelyeknek együttes víztükre 200 ezer négyzetméter nagyságú. Raktárterülete csak­nem 100 ezer négyzetméter, s üzemeltetnek egy jelentős befo­gadóképességű hűtőházat is. A kikötő szót hallva roman­tikát sejtet a képzeletünk, de itt még matrózt is alig látni, nem­hogy matrózkocsmát. (A hajós- i hagyomány azért nem halj ki,j mert kísérőm. Szelvényi Imre el_ • árulja, hogy ha a pesti Duna- | parton levő matrózcsárda előtt j uszály horgonyoz, akkor ez nem feltétlenül azt jelenti, hoav ke- | vés a hely a csepeli kikötőben.) A kikötő munkaterület, ahol je­lenleg a rakodási feladatoknak csaknem 100 százalékát gépek­kel végzik: hatalmas daruk, fürge targoncák cipelik a ter­het, rakják ki-be az /l BÉKÉS mntszr, 1914. JCLUIS 31. uszályokat, vagonokat ée kami­onokat. Két. éve létesült új színfoltja a csepeli kikötőnek a konténer- terminál. A rakpart végén elhe­lyezkedő részleg 80 millió forintos beruházással épült, A konténer­terminál elnevezés arra utal, hogy ezeket a korszerű szállító- eszközöket a fuvarozók itt tárol­ják két szállítási feladat teljesí­tése között. Ma még több a kül­földi jelzésekkel ellátott konté­ner, mint a hazai, s ha magyar konténereket hoznak azok is gyakran áruként, nem szállító eszközként szerepelnek a nyil­vántartásban. A Magyar Hajó- és Darugyár váci gyárában ké­szülő konténerek jó részét ugyanis exportáljuk. Jelez a Kávékészlet A csepeli konténerterminál el­helyezkedése garantálja növek­vő forgalmát. Vízlút mellett és1 ugyanakkor vasúti, valamint közúti csomópontban fekszik.1 így jól megfelel az áruszállítás követelményeinek. 1972-ben még csak 2800 konténert mozgat­tak itt, tavaly már 5600-at, az idén pedig 8—10 ezerre számíta­nak. A forgalom növelésének az a feltétele, hogy Magyarorszá­gon és a környező szocialista or­szágokban egyaránt újabb kon­ténerterminálok épüljenek, mi­vel a nagyméretű szállítóládák kezeléséhez speciális emelőbe­rendezések szükségesek. Jelen­leg a Duna mellett csak Ré- gensburgnál van konténerek ke­zelésére alkalmas kikötő, de már épül a belgrádi, s a bolgárok is tervezik saját konténer-állomá­suk létrehozását, Így a forga­lom a további években még job­ban emelkedhet. A három közlekedési ágazat, — folyamhajózás, közúti és vasúti szállítás — és a hozzájá­ruló negyedik, a Duna-tengerha- józás, állandó kirendeltséget tart itt Csepelen. A MÁV például évente 10 ezer vagon árut szál­lít a kikötőbe, illetve a kikötő­ből, a közúti szállítók pedig több mint 300 ezer tonnát. Legna­gyobb ügyfelük a METALIM- PEX Külkereskedelmi Vállalat, amely vasárukkal kereskedik és a kikötő forgalmának mintegy felét bonyolítja. Irodát üzemel­tet a helyszínen a gyógyszerek­kel kereskedő MEDIMPEX és a kávécsomagoló COMPACK is. A riport írásakor 12—14 ezer tonna kávé volt a kikötő raktá­raiban. Ennél kevesebb mennyi­séget ném tárolnak, de ha az árak csökkennek a világpiacon, akkor megtöltik a raktárakat. Sajnos az utóbbi időben nem volt ilyen — jegyzik meg —, emelkednek a kávéárak, s ezért • mindig csak annyit vásárolnak, amennyi a szükséglet. Narancs a karanténban Foritas feladatot tölt be a ki­kötőben az Országos Növény­egészségügyi Állomás kirendelt­sége. Engedélyük nélkül külföld­ről származó áru nem kerülhet forgalomba. A gondos vizsgá­latokat a megérkezés után nyom­ban elvégzik, de vannak olyan áruk 1», amelyelf karanténba ke­rülnek. A narancs is ilyen. 21 napig tárolni kell, s ekkor ismét ellenőrzik, mivel egyes fertőzé­sek csak ennyi idő után észlel­hetők a gyümölcsön. Papírbálákat emel egy daru az uszályba, amely a Szovjetunió­ból hozott foszfátot, s most a Csepeli Papírgyár termékét viszi tovább bécsi megrendelőjéhez. — Számítógéppel szeretnénk a forgalmunkat tervezni — mond­ja kísérőm, s így elejét veszi an­nak, hogy valamifajta romanti­kus hajóímesével búcsúzzunk a kikötőből. Benedek B. István Féléves a Műveli Nép Könyvterjesztő Vállalat Mezőgazdasági Szakkönyvszolgálata 1974 januárja óta működik a Művelt Nép Könyvterjesztő Vál­lalat Mezőgazdasági Szakkönyv- szolgálata E szakszolgálati cso­port vezetőjét, Polónyi Pétert kérdeztük meg, mi a csoport munkáiénak célja és eddigi ered­ményei? — Napjainkban, amikor ki­fejlődőben van az ipari rendsze­rű mezőgazdaság és meghono­sodnak az ipari módszerek, egy­re Inkább szükség van olyan nagy felkészültségű emberekre, akik ismerik az új rendszerű me­zőgazdaság, vagy új szóhaszná­lattal: a modern élelmiszergaz­daság előtti feladatokat. Az egy­re szaporodó mezőgazdasági szakközépiskolák és főiskolák mellett mind nagyobb szerepe van az állandó, permanens ön­művelésnek, amelyhez a legna­gyobb segítséget a szakkönyvek adják. Ezt ismerte fel a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium, a TOT és a Népfront, amikor közös állásfoglalásukban a szakirodalom nélkülözhetetlen­ségére hívták fel a figyelmet, ki­emelve, hogy termelőeszköznek tekintik a könyvet, akár a ka­pát vagy traktort, és felhatal­mazták a tsz-ek vezetőit, hogy a termelési alapot is felhasznál­hatják a könyvvásárlás céljaira. A fent) állásfoglalás már 1970 óta Ismert, mégis négy évnek kellett eltelni, amíg az átszerve­zett Művelt Nép vállalkozhatott e feladat megoldáséra, s hogy megnyissa az úgynevezett má­sodik forgalmi csatornát, vagyis a Művelt Nép üzletkötői szemé­lyesen keressék fel a tsz-eket. Ezek a személyes látogatások igen eredményesnek bizonyultak. Borsod megyében például mind­össze egy hónap alatt 500 ezer forint értékű szakkönyv talált gazdára. —Mi tehát a Szakkönyvszol- gálatt csoport feladata7 — Egyik legfontosabb felada­tunk a mezőgazdaság szakembe­reinek, az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, kutató és oktatási intézmények, élelmi- szeripari üzemek dolgozóinak fo­lyamatos tájékoztatása a kapha­tó és a közeljövőben megjelenő .szakkönyvekről. — Mely szervek segíthetik a Szakkönyvszolgálat munkáját? — Különösen nagy segítség számunkra a megyei pártbizott­ságok támogatása. Itt hadd emeljem ki a Szolnok megyei Pártbizottság első titkárának, Gergely Istvánnak segítségét, aki a termelőszövetkezeti elnökök tószegi értekezletén külön fel­hívta a figyelmet a szakkönyv- terjesztés fontosságára. Ennek hatására negyven tsz jelentette be igényét a Mezőgazdasági Szakkönyvszolgálat bemutató- példányainak megküldésére. A könyvkiadókkal való együttmű­ködésünk eredményeképpen pe­dig a Mezőgazdasági Híradó, amely eddig csak a Mezőgazda- sági Könyvkiadó könyveit is­mertette. ezentúl a társkiadók mezőgazdasági jellegű könyveit is bemutatja. — Es a könyv ellátás? — A Szakkönyvszolgálat áru- bázisát is megteremtettük és új raktározási, nyilvántartási rend­szer alkalmazásával az utóbbi Időkben megjelent minden me­zőgazdasági kiadványt az érdek­lődők rendelkezésére tudunk bo­csátani. Az oktatási intézmények és könyvtárak munkáját is igyekszünk segíteni: kérésükre bármely mezőgazdasági témakör bibliográfiáját megküldjük. Se­gítjük a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium Fej­lesztési és Propaganda Irodájá­nak szakmai ankétjait könyvki­állításainkkal és a helyszínen történő könyvvásárlási lehetősé­gek megteremtésével. — Milyen eredményre számí­tanak? — Ez évben mintegy 8 mt1H6 forint értékű mezőgazdasági könyvet szeretnénk eljuttatni a szakemberekhez és mezőgazda­sági dolgozókhoz. V. A. Felice Chilanti: Három zá szít It Salvatore Gin iliai lónak 23. A golyószórók leadják soroza­tukat. A fiúk csukott szemmel nyom­ják a ravaszt. A tizenkét éves Giovanni Grifo is elindult a többiekkel kiabálva a hegy felé: „A tűzijáték! A tű­zijáték!” Aztán megfordul, és látja, hogy szépséges lova meg­inog és elterül a földön — egy golyó eltalálta. Az örömkiáltás egy szempil­lantás alatt kétségbeesett kiabá­lásba csap át. A hatalmas tömeg összevissza kavarog a völgyszorosban. A megzavarodott emberek ide-oda rohangálnak nyögve, kiabálva, könyörögve. Krisztust hívják, a Szüzet meg a szenteket, és köz­ben egy követ keresnek, amely mögött elbújhatnának. Az anyák testükkel védik gyermekeiket. A fiúk szerelmesükre vetik magu­kat és egy szikla mögé vagy egy mélyedésbe hurcolják őket. A lovak is megbokrosodva me­nekülnek. A lövöldözés egyre tart. Giuliano hátrafordul, ellen­őrizni akarja embereit, tekintete félelmetes. Az öklében szoron­gatott pisztoly ugyanoda irányul, ahová a tekintete. És amin a szeme nyugszik, arra lőnek az előbb még hallgató fegyverek: az előbb még fölfelé tartott fegy­verek most a tömegre irányul­nak. ' Prowidenzát, a szép tizenhá­rom éves kislányt arcán találták el. Fájdalmasan fölkiáltott, az­tán kezét szétroncsolt arcára szo­rította és nyögve-jajgatva elin­dult lassan, azzal se törődve, hogy halálos veszélynek teszi ki magát. Egy fiatalember kapja derékon és egy kő mögé kényszeríti. A négyéves Rigotta a golyózá­porban szaladgál összevissza, szülei után sír. Apja messziről meglátja, fölkel, és a nevét kia­bálva rohan feléje. Rigotta oda­szalad hozzá, összeszorított ök­lében rongybaba. Egy golyó ■■MiMHHMnmmilHlflMaHHnmnMa, szétroncsolja a babát és vele a kislány kezét. A kisfiú, aki látta, amint lova elpusztul, apjához szalad. — Papa, papa, megölték a lo­vunkat ! A férfi azonban felesége élet­telen teste mellett térdel. — Fiacskám, kisfiacskám, sok­kal nagyobb szerencsétlenség ért bennünket, És a fiúcska már halott any­ját öleli. Az egyik fiatalember meg­ragadta menyasszonyát, és egy kő mögé bújva testére borult. Ám egy sorozat a hátába fúró­dott, és ő szerelmesére borulva halt meg. Giuliano arcának már nincs emberi formája. A lövöldözés egyre tart. A banditák arcán ugyanaz az őrjöngő vigyor. Ba- dalamentién pedig örökös agya. lágyult mosolya. Ptsciottát el­fogta egy köhögési roham, pár pillanatra leengedi a fegyvert, és két kezével szájához szorít­ja a zsebkendőt, amelyet aztán véresen tesz el. Kj is köp egy kis vért, aztán újra lövéshez lát. Carmelo. az öreg fényképész nem keresett menedéket. Ott áll, nem messze a kőtől körbe- körbe jár a tekintete, miközben a lövöldözés egvre tart. Halot­takat és sebesülteket lát; hall­ja az asszonyok szívet tépő zo­kogását, a férfiak átkozódását. Látja az egész tömeget, amely az előbb még a földre telepedve ünnepelt: mellette egy mélye­désbe kuoorodva a fiatal Allot*

Next

/
Thumbnails
Contents