Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-30 / 176. szám
/ *.«seBsasaaaastsasisS9ea5asssae:5SiUies*$BSiisBB8S5aa2eses55asssí$eiset£=Be$aeEsa«aEsasEazMr iMnnumumunanunuiUMMuiifann hzúji Hit vethetünk, palántázhatunk még? A folyamatosa» felszabaduló ágyasokat újra zöldségfélékkel hasznosíthatjuk. Most az utótermesztésre alkalmasakat ismertetjük. A sort a hosszú tenyészidejű fajokkal nyitjuk: ezek még vethetők, később már esak a gyorsabb fejlődésűek Bimbóskel Ha jjól fejlett palántaanyagot tudunk vásárolni, akkor feltétlenül érdemel egy ágyásnyi helyet. A téli hónapok zöldséghiányát enyhíthetjük ezzel a fagytűrö, értékes vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó növénnyel. Változatossá teszi étrendünket, sokféleképpen készíthető el. A palántákat 60x60 centiméterre ültessük Köztestermesztésre ts alkalmas a virágzó bab- bokor, vagy az uborka sorai közé is palántázhatjuk. A bimbóskel — az idei nyáron gyakori — viharos erejű szél károsítását csökkenti és kedvező páraviszonyokat alakít ki. Különleges ápolást nem igényel. Száraz időben 10—12 naponként 30—50 mm vízadaggal öntözzük. Talaját porhanyítsuk, gyomláljuk. A hozamot növeli a 100 négyzetméterenként adott 1,5—2 kg fejtrágya. Szeptemberben az oldalsó leveleket távolítsuk el, ezzel a bimbók fejlődését siettethetjük. A későbbiekben a hajtás csúcsának eltávolítása is e célt szolgálja. Az első fagyok előtt ne szedjük. A hideg hatására a bimbók ízletesebbek lesznek. Káposzta- ízük. mérséklődik, cukortartalmuk nő. Mindig a legfejlettebb bimbókat szedjük, mert a kisebbek télen — ha lassan is — még növekednek: Szabadban a szárán is teleltethetjük, fagyos időben azonban kesztyűvel szedjük, mert a kézmelegtől fagyfoltos lesz Csemegekukorica A korán lekerülő termények — a retek, hagyma, saláta, borsó, korai burgonya — ágyá- saiba kerülhet. Tenyészideje 80—100 nap, a későbbi vetések esetében fokozatosan hosszabb. E hónap végéig érdemes még vetni. Kapható fajta a K. SC 370 F4 hibrid és a Fehér mazsola. Tenyészterület-igénye 50 cm sor- és ugyanennyi tőtávolság. Térelválasztás cfcljára egy sorba, egészen sűrűn vessük. Laza talajon 8—10 cm, kötött talajon 5—6 cm mélyre tegyük. A vetőmagszükséglet 30—40 dkg 100, négyzetméterenként. A magvak 8—10 nap múlva csíráznak. Kevés ápolást igényel. Száraz időben egy-két alkalommal 30—40 mm vízadaggal öntözzük. A 0,7—1 kg/100 négyzet- méter fejtrágyát az öntözés előtt szórjuk ki. A talajporha- nyítás és a gyomlálás szükséges, fattyazni és töltögetni azonban nem kelL Szedni akkor kezdjük, amikor a kifejlett magvak még tejes érésben vannak. Az érettségről a csuhélevelek keskeny csíkjának lehúzásával győződhetünk meg. A csöveket rövid torzsával, teljes csuhélevélzettel törjük le. Cékla Másodnövényként célszerű termeszteni, mert a tavaszi vetésű gumók túl nagyra fejlődnek. A korai termények még elegendő időt hagynak a cékla fejlődésére. Augusztus derekáig vethető a Bíborgömb és a Bordó fajta. Tenyészterület-igénye 40 cm-es sortávolság és a későbbi ritkítással kialakított 5—15 cm-es tőtávolság. Nedves talajba 2 cap mélyre vessük, de száraz körülmények esetén se kerüljenek a magvak 4 cm-néi mélyebbre. Vetőmagszükséglete 100—120 g 100 négyzetméterenként. A magvak 10—14 nap múlva kelnek kL Szeptember közepéig rendszeres öntözést igényel, kezdetben 5—10, később 20—30 mm vízadaggal (összesen 3—5 alkalommal). Öntözés előtt szórjunk ki egy-két részletben 0,5 kg/100 négyzetméter pétisó-fejtrágyát. A kezdeti fejlődést gyorsítjuk ezzel. A cserepesedő felszínt porhanyítsuk, gyomláljuk. Az állományt korai szedésre tervezve 5—8 cm, későbbi felhasználásra 8—15 cm tőtávolságra ritkítsuk. Amint a gumók elérik a lüd- tojás nagyságot, kezdhetjük fogyasztani. Téli tárolásra október második felében szedjük fel. A szívlevelek kivételével alombot a Tépatest megsértése nélkül távolítsuk él, tárolás előtt a terményt néhány napig szikkasszuk. Szabadtéri és zárt tárolóban egyaránt eltartható. A szamóca telepítése Nincs olyan kert — ha mégoly kicsi is —; amelyben ne volna helye néhány tőnek ebből a rendkívül közkedvelt gyümölcsből. Termeszthetjük köztesként a gyümölcsfák között, a gyengébben árnyékolt helyeken, ültethetjük a konyhakertekben az utak szegélyezésére is egy-két sorban. Legjobban természetesen fő termékként a jól előkészített ágyásokban terem, amelyeket bőségesen ér a napsugár és a levegő. A telepítendő fajták kiválasztása előtt eldöntendő a termesztés célja. Ha ugyanis elsősorban az otthoni szükséglet fedezésére törekszünk, akkor minél változatosabb (korai, kései érésű, egyszer termő, többször vagy folyton termő stb.) fajtaállományt igyekezzünk összeállítani, hogy a háztartást minden időben ellássa friss gyümölcscsel és befőzésre, szörpkészitésre alkalmas szamócával is. Ha árutermelés a célunk, akkor csak egy-két fajtát ültessünk a legújabbakból és legkorszerűbbekből (ilyen például a Gorella, a Pocahontas), mert ezeket nagy tételben is átveszi a kereskedelem. A jó fajtákat csak egyszer kell beszerezni (megbízható helyről), azután magunk is előállíthatjuk a szükséges szaporítóanyagot. Nagyon fontos a telepítés időpontjának a helyes megválasztása. Noha a szamóca szeptember végéig biztonsággal ültethető, csak az augusztus közepéig telepített állománytól várhatunk jelentős termést a következő évben. Minél korábban ültetünk, annál több ideje van a növénynek a tél beállta előtt megerősödni és felkészülni a terméshozásra. A július vége előtti ültetésnek gátat szab a szaporítóanyag alkalmassága; ezért egyes korszerű nagyüzemekben az előző évben termelt fejlett palántákat hűtőtárolókban raktározzák a korai ültetés időpontjáig. Az úgynevezett frigó palántával telepített ültetvények már a telepítés utáni első évben teljes termést hoznak. Ez a lehetőség ma már korlátozott mértékben a házi- kert-tulajdonosoknák is a rendelkezésére áll. A talajfertőtlenítésben, bőséges tápanyagellátásban részesített, gondosan előkészített ágyások- bao a palántákat úgy ültessük, hogy lehetőleg ne térjünk el a szamóca kedvező 200 négyzetcentiméteres tenyészterületérői —ez 50x40 centiméteres sor- és tőtávolságot jelent. A szamőcatelepítés alapvető szabálya az ültetés mélységének pontos betartása. A mélyre ültetett palánták gyakran azért nem erednek meg, mert a tenyészcsúcs a föld alá kerül, befullad és elpusztul. A magasan ültetettek viszont gyorsan kiszáradnak. Ezért a palántákat olyan mélyen kell ültetni, ahogyan eredetileg voltak. A gyökereket sohase metsszük vissza, inkább a gödröt mélyítsük. Lehetőleg borús időben vagy reggel ültessünk. A palántákat bőségesen öntözzük meg. Jő facsemete-ellátás várható őszre a megyében Manapság igen sokat foglalkozunk a háztáji tevékenységgel, B kisgazdaságok, a kiskertek munkájának értékelésével, a mezőgazdasági termelésben és a lakosság élelmiszerellátásában betöltött szerepével. A lakosság szervezett, jó ellátása azonban nemcsak a kiskert-tulajdonosok munkáján múlik, hanem átfogó figyelmet igényel mindazoktól a szervektől, melyeknek részük van a zöldség-gyümölcstermelés és -értékesítés zavartalanságának előkészítésében, lebonyolításában és ellenőrzésében. Megyénkben ma is több negatív tényező akadályozza a zöldség-gyümölcstermesztők tevékenységét. Egy-egy égetőbb probléma szinte minden hónapban napirendre kerül társadalmi és gazdasági szerveink tanácskozásain. Ezek közé tartozik az is, melyet 1974. július 19-én is tárgyaltak Békéscsabán, a ME- SZÖV-nél. A megye facsemete-ellátásának javításáról konzultált a kertbarát-mozgalom megyei társadalmi szövetségének titkára, a szőregi ültetvénytervező vállalat megyei megbízottja, a MÉSZÖV kereskedelmi osztályának vezetője és a meghívott ÁFÉSZ-ek képviselői. A megbeszélés során az illetékes ÁFÉSZ-ek és az ültetvénytervező vállalat között megállapodás született új lerakatok létesítéséről. A szaporítóanyag-ellátás érdekében létrejött megállapodást örömmel fogadtuk. Remélhetjük, hogy az ősz folyamán a kertek gazdái, .és az új hobby- kerttulajdonosok szaporítóanyag- gondjai enyhülnek. Bízunk abban, hogy a távoli községek ÁFÉSZ-einek dolgozói a városi lerakatok dolgozóival együtt a kezdeti lépéseknél tapasztalható aktivitáshoz hasonlóan fogják munkájúkat vé- ni. Fekete Bétáné Növényvédelmi tanácsadó Védekezzünk a zöldségfélék gombabetegségei ellen Ä most uralkodó párás, me-' leg időjárás a gombabetegségeknek nagyon kedvez. Igen súlyos károkat okozhat különösen a burgonyavész, a paradicsomvész, a hagymaperőnoszpó- ra, a babfenésedés, az uborka- és a dinnyefenésedés és a ká- posztaperonoszpóra. Ezek a betegségek megyénkben már felléptek. Burgonyavész. Párás, nedves időjárás esetén veszélyezteti a burgonyatermesztést Az alsó leveleken gyorsan bámuló foltokat látni, amelyek többnyire a levél hegyétől, szélétől indulnak ki. A foltok kedvező időjárás esetén nagyobbodnak. Tartósan párás időben rohamosan ellepik nemcsak a leveleket hanem az egész növényt sőt a gumók is fertőződhetnék. A növények fiúd feletti része feketére színeződve elrothad. A fitoftőra (paradicsomvész) a paradicsomot is fertőzi. A levélen foltosságot, a gyümölcsön rothadást okoz. A paradicsomon ez a betegség a burgonyavészhez hasonlóan, vészszerűen kialakulhat. Hagymaperonoszpőra. Csapadékos nyár eleji időjárás esetén július elején már 80—100 százalékos pusztulást okozhat. A hagymaleveleken a fertőzés első jeleként kifakult, szürkészöld foltok jelennek meg, amelyeken később a gomba szaporítóképleteinek kékesszürke finom penészbevonata képződik. A meg- betegített leveleken a másodla- gbsan kórokozó korompenész jelenik meg. A zöldrészek károsodása következtében a hagymák kicsik maradnak, nyaki részük rosszul záródik, és kevésbé eltartható. Babfenésedés. Á bab egyik fő betegsége. A tünetek legszembetűnőbben a hüvelyeken észlelhetők. A hüvelyen erősen be- mélyedt, kerek vagy hosszúkás vörösbarna udvarral körülhatárolt sötétbarna foltok keletkeznek. A foltokon fejlődnek ki a gomba szaporító képletei. Súlyos fertőzés esetén a sűrű foltok némileg párducbőrhöz hasonló képet mutatnak. A foltok mélyen bevágódnak a hüvely falára. Uborka- és dinnyefenésedés. Különösen a dinnyetermesztésünket károsítja. X görögdíny* nye levelén kerek vagy tojás- dad, vizenyős fakózöld, majd később bámuló foltok jelentkeznek. A sárgadinnye és uborka levelén a foltok halványzöldek* később sárgásbarnák vagy vörösek. A gyümölcsön szintén vizenyős fakózöld, később bar- nuló, erősen bemélyedő 0,5—8 centiméter átmérőjű foltokat idéz elő a gomba. Káposztaperonoszpőra. A káposztafélék egyik legveszedelmesebb betegsége, amely a palánták és idősebb növények elpusztításával, illetve károsításával nagy veszteséget okozhat. A leveleken szürkéssárga foltok keletkeznek, a levélfonákon pedig szürkésfehér penészbevonat képződik. Tárolás alatt a gomba leverői levélre fertőződve hatol a torzsába. Az ismertetésből Sütűnífc, hogy egyes betegségek járványszerű fellépése milyen követkéz ményekkél jár. Éppen ezért a nagyobb károk elkerülésére indokolt a megelőző jellegű védekezéseik folytat ása^ megismétlése. A védekezés elvégezhető a következő szerek egyikévéi: Di- thane M—45, Rézoxiklorid 50 WP, Miltox Special, Cuprosan Super D, Folpah 50 WP, Zineb 80, Recin Super, Fundazol 50 WP. (A Fundazol 50 WP a burgonyavész, paradicsomvész, a hagymaperonoszpőra ellen hatástalan !) Hagymakezelés esetén nedvesítőszert (Citowett) feltétlenül használni kell. Porozószerek közül: Ortho—Phaltan, Dithane D 8, Dithane D 8, K—50 használható. Az előírásos töménységű permet levek bői a növényállomány fejlettségétől függően 7—12 litert kell felhasználni 100 négyzetméterenként, porozószerből pedig 20—40 dekagrammot Felhívom a figyelmet a munkavédelmi óvó rendszabályok és várakozási idők szigorú betartására. t Borbély László növényvédelmi szakmérnöki 10 amim 1974. JÚLIUS 30. i
