Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-25 / 172. szám
Bárom szakmai csoportban mutatja be termékeit a BNV-n a könnyűipar A könnyűipari vásárbizottság útmutatásai alapján az ágazatba' tartozó több mint 100 vállalat és szövetkezet megkezdte felkészülését a fogyasztási cikkek szakosított nemzetközi kiállítására, az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárra. A könnyűipar a BíNV-n három szakmai csoport kiállításában érdekelt; részt vesz az öl- tözKözdés, az otthon, valamint a szabad idő bemutatóján. A minisztérium vezetői úgy döntöttek, hogy a három szakosított kiállításon kívül — ahol a vállalatok önállóan tárják látogatóik elé a hazai és külföldi cégeknek ajánlott termékeiket — külön pavilonban mutatják be a ruházati ipar rekonstrukciójának eredményeit. , A Könnyűipari Minisztérium a vásár alkalmából külön pályázatot is hirdetett, amelyen női. férfi-, gyermek- és bébi felsőruházati cikkekkel, textil- és kötszövött konfekciótermékekkel, valamint cipőkkel lehet részt venni. A pályázaton elfogadott modelleket az öltözkö- dés-ikultúra központi kiállításán, s a hozzá csatlakozó divatbemutatókon szemlélhetik majd meg a látogatók. A gyermekruhákat ugyancsak központi pavilonokban, „a gyermekek világa” elnevezésű kiállításon mutatják be a közönségnek. A könnyűipari kiállítók a szakosított vásáron a korábbinál aktívabb kereskedelmi tevékenységre készülnek. Számítanak az 1975. évi szállításokra vonatkozó üzletkötésekre, azért többségében sorozatban gyártható termékeik kollekciójával jelennek meg a BNV-n, ahol így viszonylag kevesebb lesz az úgynevezett előremutató, a későbbi divatot jelző tennék, összeállítás. A minisztérium vásárbizottsága felkérte az érdekelt vállalatokat, hogy a BNV-t használják fel a közvélemény- és piackutatásra, szervezzenek árukezelési bemutatókat, vevőtalálkozókat és természetesen divatbemutatókat. A kiállítók felkészülnek arra is, hogy legújabb termékeiket a BNV-vel egy időben budapesti mintaboltjaik, ban, illetve a kereskedelemmel együttesen kijelölt áruházakban, üzletekben árusítják, ezzel is kifejezve, hogy a vásáron látott modellek nemcsak mintadarabok, hanem sorozatgyártás termékei. (MTI) Növényvédő szer magyar- szovjet kooperációban 01 növényvédő sszert állítat-1 tak elő a magyar—szovjet nö- vényvédőszer-kutatási együttműködés keretében a Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet és a Moszkvai Ögsz-szö- vetségi Növényvédőszer-kuta- tó Intézet szakemberei. Az új nagy hatású atkaölő szer laboratóriumi előállítása a szovjet szakemberek érdeme, gyártási technológiája pedig a veszprémi [kutatók munkája. Az új növényvédő szer kísérleti gyártására a nitrokémia rendezkedik be és a tervek szerint évi 1000 tonnát készít belőle. Az új atkaölő szer egyébként a magyar—szovjet növényvédő- szer-kutatási együttműködésnek már a második „gyümölcse”. A néhány évvél ezelőtt előállított Izofosz nevű rizs gyomirtó szert már széles körben alkalmazzák. Rövidesen be_ fejeződik az a nagyszabású kutatási munka, amellyel új, nagy hatású DDT-t helyettesítő anyagokat, valamint gyorsan bomló gyomirtó szereket kísérleteznek ki. 0VITI) Nyolcadik osztályos fiúk jelentkezhetnek szakmunkástanulónak «állanyszerelő központifűtés-szerelő vízvezeték- szerelő szobafestő-mázóló műanyagburkoló vasbetonkészítő bádogos épületlakatos gépszerelő épületburkoló ( ács-állványozó kőműves épületasztalos üvegező KORSZERŰ ÉPÍTŐIPARI és HÁZGYÁRI SZAKMÁKRA! A szerelőipari szakmákban emelt szintű képzést biztosítunk! A szakmunkásképzés helye: KECSKEMÉT, KISKUNFÉLEGYHÁZA. KISKUNHALAS, BAJA. CEGLÉD, NAGYKÖRÖS (A jelentkező lakóhelyétől és a választott szakmatói függően.) Indokolt esetben kollégiumi elhelyezést (teljes ellátást) biztosítunk. A helybeli és bejáró tanulók részére is biztosítjuk az ösztöndíjat, munkaruhát és ebédet. Szakmunkásvizsga után minden ifjú szakmunkás részére állandó jellegű munkát biztosítunk vállalatunk építkezésein, továbbá a létesülő Házgyár zárt üzemjellegű munkáin. Jelentkezés: Bács megyei Állami Építőipari Vállalat, Kecskemét, Klapka u. 34, Közművelődés és a politikai kultúra A szocializmusban politikai kérdés a közművelődés. Szerves része a kulturális forradalomnak, a társadalom átformálásának, fejlesztésének. Mi több: még akkor is megmarad politikai kérdésnek, amikor maga a gazdaság, a technikai fejlődés belső követelményeként válik szükségessé a képzettség, a szakmai tudás tömegméretű fejlesztése, s így az iskola és a munkatevékenység minden eddiginél szorosabb kapcsolatba kerül egymással. A szocializmus eszméjének egyik alkotó eleme a tömegek öntevékenységének, közreműködésének a követelménye. A szocialista társadalmi gyakorlat mindig kettős mozgást feltételez: az állam szervező-irányító tevékenységét és a tömegek kezdeményező-ellenőrző szerepét. A két szint közötti áramlás, mobilitás pedig a szocialista demokrácia fontos mércéjének számít. Kétségtelen, hogy ennek az összefüggésnek a továbbfejlesztése a társadalmi kapcsolatok, szervezetek és intézmények szintjén társadalmunk aktuális feladatai közé tartozik. Minél magasabb szintre jut azonban termelőerőink fejlődése és minél bonyolultabbá válik társadalmunk egész szerkezete, annál természetesebben lép fel a hozzáértés, a szólni és kérdezni tudás követelménye is. Persze, ez a hozzáértés, szólni és kérdezni tudás több szempontból is különbözik a szakmai-technikai ismeretektől. A jogok és kötelességek ismeretét még csak értelmezhetjük egyfajta „szakismeretként”, a közéleti eljárások, ügyintézési módok „technikájával” egyetemben. Azonban már ebben az esetben is különbségként mutatkozik. hogy itt — a szakmai ismeret egyénhez kötöttségével szemben — elégséges, ha egy szűkebb közösség hordozza ezt az ismeretet. Másrészt, a közösségi ügyek intézése ugyan megköveteli a maga szakembereit, a vezetők szakképzettségét, de magának a tevékenységnek a közösség általi megítélése sohasem egyszerűen szakmai szempontból, hanem az emberi viszonyokra és kapcsolatokra tett hatása alapján történik. Éppen ez a hatás adja meg az érdekkielégítés vagy ki nem elégítés révén a társadalmi-közéleti tevékenység politikai tartalmát. Az állampolgárok politikai ismereteinek, (más kifejezéssel: politikai kultúrájának) szükségessége ehhez az utóbbi problémához kapcsolódik elsősorban. Napjainkban, amikor a társadalmi tevékenység módjaiban, az életmódban és a magatartásban nagy változások idejét éljük, az érdekösszefüg- gések mélyebb — társadalmibb és politikusabb — értése sok ellentmondástól kímélheti meg a társadalmat és az egyéneket. Az utóbbiak például jobban és gyorsabban felismerhetik helyüket és érdekeltségüket az adott változásokban. Ennél is tónto- sabb azonban, hogy a politika értésével és képviseletével az egyén aktív szerepet tölthet be I a szocialista célkitűzések, a szocialista demokrácia fejlesztésének munkájában is. F entebb említettük a „politikai kultúra” fogalmát. Mit értünk ezen? Az említett társadalmi feladatokhoz és problémákhoz kapcsolódva a politikai kultúra mindenekelőtt a politikai-közéleti tájékozottságot, társadalmi gyakorlatunk lényegi tartalmának, céljainak az ismeretét jelenti. Vagyis a szocialista fejlődés értékrendszerének az elsajátítását, amelynek hiányában lehetetlen a társadalmi egyének — vezetők ! és vezetettek — tetteinek céljainkhoz mért megítélése. Ezeknek az ismereteknek a birtokában viszont könnyebb átlátni a nemegyszer bürokratikus kormönfontoltsággal vagy demagógiával leplezett önző és törtető magatartást. S végül: a közösség érdekének ismeretéből eredő meggyőződés ösztönző erőt gyakorolhat a nem szocialista magatartás elleni fellépésre. Ám tudjuk, hogy az ismeret es a tudás nem jelent közvetlenül gyakorlati cselekvést is. Ahogy az erkölcs világában az erkölcsi jó tudása még nem jelenti a „jótett” feltétlen bekövetkezését, úgy a közéleti- politikai szféra átlátásához szükséges ismeret sem jelenti közvetlenül a politikailag-köz- életileg aktív társadalmi egyén jelenlétét. Pedig a szocialista értelemben aligha beszelhetünk igazi politikai kultúráról, politikus; gyakorlatilag is aktív társadalmi egyének hiányában. Éppen ezért a politikai kultúra a mi számunkra nem egyszerűen ismeretanyag „felhalmozását” jelenti, hanem sokkal in- j ikább olyan politizáló közössé- j gek kiformálódását, amelyek- j ben az ismeret tényleges és j tartós aktivitással párosul, ahol j a régi, — s időnként ma is hi- | vatkozott — „ne szólj szám, j nem fáj fejem” szóláshoz ha- | sonló álbölcsességeket szóki- j mondó népi bölcsesség és tömegnyomás váltja fel. S ok még a tennivaló ezen téren is. Hiszen hány-) szar előfordul még, hogy különböző helyeken csak hosz- szas huzavona vagy éppen meg- hurcoiás után juthatnak el emberek az igazukig. Emögött nemcsak hivatali visszaélés rejlik, hanem a politikus, a tagjaiért is kiálló közvélemény hiánya is, amely utóbbi pedig eleve minimumra korlátozhatna a po_ zícióból elkövetett visszaéléseket. De mi köze mindennek a köz- művelődéshez? Nagyon is sok. Tartalmilag határozza meg a közművelődést, amennyiben éppen ennek a társadalmilag aktív és felelős magatartásnak a fontosságát tudatosíthatja a művelődés folyamata. De meghatározza módszertanát is: a köz- művelődés ismeretanyaga nem maradhat meg az egyszerű ismeretközlésnél, a tételes tudásnál, egyfajta „katekizmus”-módszer- nél. A társadalom tagjainak szellemi és erkölcsi aktivizálása ennél többet követel: a rávezet tés, a kifejtés, a meggondol- kodtatás eszközeinek alkalmazását. Ez a hozzájárulás kritikai- ellenőrző tevékenységet jelenthet minden olyan törekvéssel szemben, amely a társadalmi irányítás különböző területein és szintjein, vagy magán a közösségen belül a tényleges közösségi érdeket háttérbe szorító magánérdeket kívánja előtérbe tolni. Ugyanakkor a közművelődésnek e tartalmi feladataival párhuzamosan vetődik fel egy közvetlenül nem művelődési kérdés. Országos feladat ma, hogy a társadalmi alapegységekig intézményesítsük és hatékonyabbá tegyük azokat a törvényesen megszabott és védett kereteket, amelyekben az állampolgári beleszólás hatékony formát ölthet, s egy-egy területi vagy termelői közösség tudatosan vállalt közéleti-politikai aktivitásává fejlődhet. A beleszólás és részvétel erejét ugyanis ez a közösségivé válás adhatja meg igazán. n közművelődés fontos és lényeges alkotóelemei az állampolgári magatartással, politikai kultúrával kapcsolatos kérdések. Tartalmukat nézve, olyan ösztönzésekről van itt szó, amely nem áll meg a dolgok egyszerű értelmezésénél, hanem megvilágítja a közösségi és egyéni részvétel szükségességét is a szocializmus építése során felmerülő ellentmondások leküzdésében. S núyel ma már a szocializmus nem egyszerűen „kenyér-kérdés”, hanem az élért társadalmi gazdaság alapján az emberi gazdaság, a szocialista egyéniség kialakításának társadalmi kérdése is, az elmondottakhoz még valamit hozzá kell fűznünk: politikai kultúránk nem formálható ki a szocialista kultúra filozófiai, erkölcsi és művészeti eszményeinek megismerése és elsajátítása nélkül. Korszakos munkáról van hárt szó. Fontos, hogy ezt így is értsük. Olyan összefüggéseket érint, amelyeknek marxista értelmezése elengedhetetlen mind a szocialista jelleg kibontakoztatása, mind pedig a kapitalizmussal folytatott békés versengés korszakában. Hülvely István Csaknem egymillió forint társadalmi munka Eleken Az elmúlt években Eleken egyre inkább bekapcsolódik a lakosság a „Tiszta, virágos Elekért” mozgalomba. Ebben nagy részük van a tanácstagoknak, valamint a különböző társadalmi és tömegszervek aktíváinak. A tanácstagok példamutatóan vettek részt a mozgalomban, elsősorban a saját lakásuk előtt parkosítottak, ültettek virágokat. Ezt a példát követték az intézmények, üzemek dolgozói és a szocialista brigádok is. A Lenin Termelőszövetkezet szocialista brigádjai — többek között — utakat hoztak rendbe, játszótereket szereltek fel játékokkal. a kosárfonóüzemiek az óvodák részére játékokat, kis székeket készítettek. A szocialista brigádok részt vettek az iskolák, óvodák nyári karbantartásában, meszelésében is. A lakosság együttesen 100 ezer forint értékű társadalmi munka hozzájárulással vett részt ebben. A nagy aktivitást mutatja az is, hogy 1972-ben 293 ezer forint volt a társadalmi munka értéke, 1973-ban viszont már csaknem egymillió, összesen 964 ezer forint. Erre az évre a tanács 500 ezer forint társadalmi munkát tervezett, melyet az MSZMP XI. kongresszusa tiszteletére 600 ezerre emelt. Az év első felében a társadalmi munka értéke összesen 366 ezer forint, tehát a vállalást remélhetőleg év végére jelentősen túlteljesítik Eleken. Ez év őszétől nagyarányú fásítási és parkosítási munkát kívánnak elvégezni a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt és más szervek közreműködésével, valamint a lakosság részvételével. Összesen 30 ezer vegyes facsemetét és díszcserjét rendelt a tanács, s ezek elültetését ez év őszére, illetve 1975 tavaszára tervezik. Többek között hétvégi pihenőerdő kialakítását kívánják megoldani a facsemeték nagy részéből. Azonnali belépéssel Z kocsikísérőt, 1 takarítónőt FELVESZÜNK. AMFORA-ÜVÉRT, Békéscsaba, Kazinczy a 1—2. 300579
