Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-23 / 170. szám
Labdarúgás *74 Az, Előre Spartacus nagyszerű tavaszi szereplésével került a legjobbak közé az ELŐRE SPARTACUS HELYEZESENfK AIAKUIASA Kívfrrs OSZt FORDULOK ✓ í ríTT <TT T i "~4 tTu 4f Két grafikon, amelyek hűen tükrözik a címben foglaltak igazát. Felül az Előre Spartacus őszi, alul a tavaszi helyezéseit láthatja a kedves olvasó. A grafikonokat Dudás János készítette A labdarúgó NB I B osztály! utolsó bajnokságában, az 1973— 74. éviben, nagyszerű tavaszi | szerepléséivel a Békéscsabai j Előre Spartacus szerezte meg a 2. helyet, s ezzel az NB I-ben játszás jogát is. A békéscsabai lila-fehér együttesben abszolút újoncot köszönthetünk legjobbjaink között, mert bár az 1945— 46. évi kétcsoportos országos bajnokságban (a Keleti csoportban) játszott csabai együttes (a Békéscsabai Törekvés, a mostani Előre Spartacus „őse”), annak az országos bajnokságnak a mezőnye „beosztás” alapján állt össze. Szerzett jogon, a magyar labdarúgás hierarchiájában egyre magasabbra törve, most játszhat majd először békéscsabai csapat az NB I-ben. AZ ALAPOK Valóban mélyről jutott el idáig az Előre Spartacus. 1967-ben még az NB II Keleti csoportjában is csak a 13. hely jutott a gárdának, de ekkor már Pillér Babolcsay György az Előre Spartacus vezető edzője Sándor a szakvezető, aki ha nem is látványosan, ám szívósan, sok-sok türelemmel, téglát téglára rakva epíti-erősJti az együttest. 1968-ban meg is nyerték az NB II Keleti csoportjának bajnokságát, 3 ponttal előzve meg a nagy múltú Szolnoki MÁV-ot. Az új békéscsabai labdarúgó- időszámítás kezdeteként tehát ezt az évszámot jelölhetjük meg: 1968. Az NB T B-ben — ugyancsak Pillér Sándor irányításával — a Békéscsaba állandóan az élmezőnyben tanyázik (1969: 5.; 1970 tavasz: 4, a „B”-csoport- ban: 1970/71: 6.; 1971/72 7; 1972/73: 4.), és ha a feljutásra esélyesek között nem is emlegették, egyre nagyobb volt az együttes tekintélye. Az alapokat tehát Pillér Sándor rakta le. Sikerült tehetséges emberekből összeállítania az első csapat keretét, s a játékosokat egymás tiszteletére, valamint a tanulásra serkentette. A TOVÁBBLÉPÉS Az edzőváltozás 1973 nyarán zajlott le. Pillér Sándor, a Sebes György Közgazdasági Szak- középiskola igazgatója, a csapat edzője átadta a „stafétabotot” Babolcsay György szakedzőnek. Az új edző már 1973 má3 1974, JÚLIUS 23. jusáíban júniusában a csapat mellett tartózkodott, így július 1-én —, amikor hivatalosan is átvette a szakmai munka irányítását — jó ismerősként kezdhetett munkához. Pillér Sándor tevékenységét nagyra értékelte a felsőbb sportvezetés. A pedagógus-edző megkapta a Magyar Népköztársaság Sportérdemórem ezüst fokozatát, s mint a megyei Ifjúsági labdarúgó-válogatott szakvezetője tevékenykedik tovább. Az új, keményebb kezet kezdetben kissé nehezen viselték el a játékosok, és 1973 augusztusában—szeptemberében nyíltan beszélték a városban, hogy „Babolcsay napjai meg vannak számlálva Békéscsabán”. A nagyobb, intenzívebb terhelés épp úgy nem ízlett, mint a magánéletben megkövetelt fegyelem. Pedig Babolcsay mindössze a Bp. Honvéd ifjúsági csapatának edzésprogramja alapján kezdett munkához, és a magánéletben sem állította az átlagosnál magasabbra a mércét. Az egyesületi és a szakosztályvezetés egyértelműen támogatta Babolcsay Györgyöt. A vezetésnek ez az egységessége, valamint az edző következetessége, pontossága és rendszeressége végül is mindenkivel megértette, hogy új élet kezdődött. Békéscsabán ezzel megteremtődték a továbblépés feltételei. AZ EREDMÉNYEK A szakosztály tervében a bajnoki idény kezdetekor a 4. hely újra megszerzése szerepelt — 42 bajnoki pont elérésével (21 őszszel, 21 tavasszal). Több minden is közrejátszott abban, hogy e tervtől az őszi idényben két ponttal elmaradtak. A csapat- építés nehézségeitől (Kovács és Tóth elment, új emberként Vágási, Zielbauer és Karasz érkezett) a sérülésekig (különösen Bánáti kiválása sújtotta a csapatot), fiatalok (Királyvári, Pa- róczay) foglalkoztatásától — a rugalmasan játszott 4—3—3 kialakításáig, az edzésterhelés növelésétől a fegyelem megszilárdításáig — sok-sok olyan tényező jelentkezett, amelyek kezdetben olykor az eredmény rovására mentek. Közben azonban kialakult a csapat Tusnádi (Tóth M.) — Kvasz (Dobó), Láza, Vágási, Schneider — Kerekes, Moós, Dávid — Zielbauer, Németh, Királyvári. Ebben a szerkezetben Babolcsay törekvése az volt, hogy Vágási emberfogó képességeit és Kerekes mozgékonyságát maximálisan kihasználva biztossá tegye a csapat védőjátékát. Az őszi idényben ez még nem kamatozott eléggé, hiszen a középpályás játék akadozása és a nem eléggé tudatos támadójáték csak kevés gólt eredményezett (17), ugyanakkor még a védelem sem játszott eléggé biztonságosan (14 kapott gól). Az őszi idény végén így alakult az együttes eredménye a táblázaton: 5. Békéscsaba 17 7 5 5 17-14 19 A TAVASZ Már az őszi tapasztalatok birtokában új helyen (Hévíz helyett Hadúszoboszlón) magasabb követelményekkel kezdődött a téli alapozás. A vezetés azt kérte a játékosoktól, hogy lehetőleg egyenlítsék ki tavasz- szal — az őszi, kétpontos adósságukat, s ennék szellemében végezzék a felkészülést is. Az alapozás során kiderült, hogy Babolcsay csatát nyert, a tavaszi idény eredményei pedig száz százalékosan igazolták ezt. Feltűnően javult a csapat erő-! állapota, erőnléte. Lassacskán a békéscsabaiak egyik jellemző- ; jeként kezdték emlegetni, hogy a második félidőben őrlik fel az ellenfelek ellenállását, mert mindig tudnak újítani a második 45 percekben. Ehhez járult még a taktikailag is érettebb játék, a korábbinál jóval gazdagabb taktikai fegyvertár, a mérkőzések közbeni taktikai váltások törésmentes végrehajtása. Végül, de semmiképpen sem utolsóként kell megemlítenünk a csapat egységes, töretlen küzdőszellemét, amit többek között egy érdekes tényező ts motivált. Néhány játékosnak (Láza, Németh L., Schneider, Tasnádi) személyes presztízsévé is vált, hogy NB I-ben játsszon. Képességeiket a legjobbak között kívánták bizonyítani. E „bizonyítani akarók” java része közel jár a 30. évhez. Érthető hát, ha nem akarták elszalasztani a szinte utolsóként kínálkozó lehetőséget. A csapat játéka mérkőzésről mérkőzésre javult, s amikor június 2-án Komlón legyőzték a bejutásért nagy vetélytárs bányászegyüttest — szinte már ünnenelhettek is. A Kossu'h KFSE legyőzésével (június 16- án) már csak a pontot tették rá az „i”-re. A nagyszerű tavaszi szereplés (17 11 5 1 26-11 27) — azaz, az „adósság” kamatos visszafizetése — meghozta tehát azt, amire Békéscsabán is csak kevesen mertek gondolni. A lila-fehérek egypontos hátránnyal szorultak a második helyre, s ezzel kiharcolták az NB I-ben szereplés jogát. Alighanem minőén békéscsabai szurkoló a szívébe véste ezt a táblázat-sort: 2. B.csaba 34 18 10 6 43-25 46 A JÖVÖ A Békéscsabai Előre Spartacus tehát benyitott az NB I ajtaján és leadta névjegyét. A neheze azonban még ezután következik. NB I-essé kell válni minden tekintetben, ha helyt akarnak állni a legjobb 16 magyar csapat nagy küzdelentso- rozatában, A Viharsarok fővárosában, de nemcsak itt, hanem szerte a megyében — érthetően — óriási az öröm. Az előkészületek azonban kissé lassan indultak meg. A nyári felkészülés kezdetekor nem állt megfelelő létesítmény a labdarúgók rendelkezésére. Az egyetlen füves pályát július elején kezdték el . gyeptéglázni, akikor, amikor már.,javában folytak az edzések. Kérdéses, hogy mennyire sikerült megerősíteni és fokozatosan fiatalítani a gárdát. Mert erről is beszélni kell. A szakvezetésnek egyértelmű a véleménye : a védelemben es a középpályára legalabo agy-egy. a tamadosurban peuig két jo, uj játehos is kellene. A csapat gerincet adó játékosok ugyan közelebb vannan a harmadik x-hez, mint a másodikhoz, de ez nem jelenti azt, hogy „öreg a csapat”. A 18-as keret átlagos életkora ugyanis 23,5, a Szentendrén szerepelt gárdáé pedig 25,2 év volt. az viszont igaz, hogy mindenképpen — fokozatos — fiatalítást kell végrehajtania a szakvezetésnek. (A pályaépítéssel kapcsolatos tervekről lapunk más helyén szólunk. Így ezt a témát itt nem boncolgatjuk.) Az azonban kétségtelen, hogy gond akad bőven. Az igyekezet azonban — na kissé megkésve is — reményekre jogosít. A korábbinál'szilárdabb egyesületi és szakosztályvezetós, a jó szakvezetés, az utánpótlás tervszerű nevelése, valamint az a belső fűtöttség, amely állandóan többre, jobbra serkenti a labdarúgókat, ahhoz ad alapot, hogy higgyük: a Békéscsabai Erőre Spartacus nem csak egyeszten- dős vendégszereplésre érkezett az első osztályba. ŐK HUSZONEGYEN A lila-fehérek 21 labdarúgója harcolta ki az NB 1-be jutást. A legtöbbször szerepelt játékosok névsora: (Zárójelben a játszott mérkőzések számát tüntetjük fel). Németh (34), Moós, Zielbauer (33—33), Tasnádi (32), Kerekes (31), Dávid, Láza (30—30), Schneider (29), ennél kevesebb- szer játszott: Bánáti. Dinya, Dobó, Hódi, Karasz, Királyvári, Kiss, Kvasz, Lengyel, Paró- czay, Tóth M. Vágási, Zsírod A legjobb egyéni teljesítmények (zárójelben a szakvezetés osztályzatai.): 1. Láza (7,00), 2. Schneider (6,80), 3. Tasnádi (6,50), Vágás-i (6,50), 5. Moós (6,40). A HÁZI GÓLLÖVŐLISTA ÍGY FEST. 11 gólos: Németh, 9 gólos: Királyvári, 4 gólos: Zielbauer, Vágási, 3 golos: Moós, Schneider, 2 gólos: Dávid, Zsíros, Kvasz, 1 gólos: Kerekes, Karasz, Hódi. Az NB I B-s csapatok nézőszama o következőképpen alakult a hazai pályán. Diósgyőr fii 500, Békéscsaba 147 000, Komló 38 100, Szolnak 55 500, MÁV DAC 35 000, Dunaújváros 32 200, Olajbányász SE 70 200, Kossuth KFSE 36 700, Budafok 36 200, Szekszárd 40 800, Eger 34 400, Ganz-MAVAG 20 100 Oroszlány 11 600, Debrecen 56 900, Bp. Spartacus 17 200, Kecskemét 49 000, Pénzügyőr 38 300, Várpalota 46 500. A FELKÉSZÜLÉSRŐL Babolcsay György vezető edzőnek három kérdést tettünk fel. Íme a kérdések — és a válaszok. — Ilo) tartanak a felkészülésben? A fiúk az NB I B-s szezonzárás után nem sok pihenőt kaptáit. Az MLSZ rendelkezései értelmében június 24-én orvosi vizsgával kezdtük a felkészülést. Egy régebbi ígéretünk alapján június 25-én a fiúkkal* feleségeikkel kirándulást tettünk a Velencei-tóhoz. Június 26-tol 29-ig napi egy, azóta napi két edzéssel készülünk. Délelőtt technikai, taktikai, délután erőnléti munkát végzünk. Július 15—27-ig Martfűn edzőtáborozunk. Elvégeztük a felméréseket is. A mutatók szerint a fiúk teljesítménye megközelítőleg elérte a kívánt szintet. Sajnos, Láza, Tasnádi, Vágási tavaszi sérülése nehezen javult, úgyhogy ők csak csökkentett edzésmunkát végezhettek az első két héten. Láza például csak július 10-én állhatott edzésbe. Ezzel egyidejűleg — Schneider volt kénytelen kiállni a sorból. — Miként módosult a játékosállomány? — Az ezüstérmet szerzett csapat keretéből Karasz, Kiss és Lukoviczki távozott. A csapattal edz Pogács, Erőss, Harmati, Szász, Gulyás. Kerekes és Bánáti katonai szolgálatra vonult be. Bízom abban, ha leteszik az esküt — valamennyi edzésünkön jelen lehetnek. — Mit vár a csapattól a* új osztályban? — Elsősorban becsületes helytállást. Ha minden jól megy, nem jönnek közbe sérülések, továbbra is jó lesz a fiúk hozzáállása, ha mindenki megérti, hogy a magasabb osztály többet, sokkal többet követel mindenkitől — akkor képesnek tartom a csapatot a bentmaradásra. Tudjuk, hogy ez nehéz feladat, de mi szeretnénk megfelelni hatalmas, lelkes szurkolótáborunk és a csapat mögött állók bizalmának. Én a magam részéről minden tőlem telhetőt megteszek azért, hogy fizikailag, taktikailag — és újonc csapatról lévén szó — pszichikailag megfelelően felkészítsem az Előre Spartaeust! R. A. — ML L Azt nem lehet mondani, hogy szerencsés esapat volt az Előre Spartacus! A bajnoki év közben — volt olyan időszak, amikor fél csapatra való játékos került a sé’illiek listájára. Gondoljunk esak Bánáti, Tasnádi súlyos sérülésére, azután Schneider, Láza, Vágási, Németh hosszabb-rövidebb ideig tartó ..harcképtelenségére”. A tavaszi, SZMTE-mérkőzés első félidejében Kerekes (sötét mezben) és Porhanda összefejelt és mindkét játékos a földre került, Kerekest Baukó gyúró. Dobó, Németh és a szolnoki Papp II. leviszi a pályáról. Porbanda az eset után nyomban kiállt. Kerekes viszont — turbánnal a fején folytatta a játékot. t
