Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-23 / 170. szám
Huszonöt éves a magyar—szovjet műszaki- tudományos együttműködés UDOMANY ECHNIKA e*ase**Bat»aaBsss*s*«®sss*»; Gyógyítják a Balatont Negyedszázada írták alá a két ország múszaki-tudoma- nyos együttműködési egyezményét. A dokumentum a kétoldalú kereskedelmi kapcsolaton kívül óriási segítséget jelentett a háborús sebekből gyógyuló és egy új népgazdaságot kialakító Magyarország számára. Az elmúlt 2ő évben a Szovjetunió 2932 műszaki dokumentációt adott át hazánknak és 10 375 magyar szakember tanulmányútját biztosította. Magyarország 1797 technikai leírást bocsátott a Szovjetunió rendelkezésére. 3294 szovjet szakember és szakértő járt nálunk tapasztalatcserén és tanulmányúton. A két ország gyakorlati együttműködése. illetve a Szovjetunió műszaki segítségnyújtása már a II. világháború alatt megkezdődött. Az ágyúdörgés elhallgatása után a Vörös Hadsereg csapatai részt vettek az utak, hidak (Kas- suth-híd). vasutak. kórházak, gyárak, és' üzemek helyreállításában. Az aktív segítségen túl. a Szovjetunió alkatrészek és szakemberek küldésével is hozzájárult, hogy a magyar gazdaság bénultságából kimozdulhasson. A gyakorlati együttműködés a KGST alapokmányának aláírásával (1949. január 5.). illetve a Magyal-—Szovjet Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság létrehozásával (1949. július 26.) kapott szervezett formát, Ä (kapcsolatok bővülésének főbb állomásai a következők voltak: 1950. Megkezdődött a magyar fiatalok egyetemi és főiskolai képzésé a Szovjetunióban. 1957. március.' Közvetlen együttműködési kapcsolat létesült a Szovjetunió és Mja- gyarország rokon profilú intézményei között. Ennek során 8 . óv alatt 56 kutatóintézet és 6 iparvállalat együttműködési munkatervét hagyták jóvá. 1961 A Magyar—Szovjet Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság a korábbi ipari kooperációt az építőipar, a közlekedés, a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás területére ts kiterjesztette. 1964. február 5. Létrejött a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság, mellyel egyidejűleg a Magyar—Szovjet Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság a Kormányközi Bizottság állandó albizottságává alakult át. 1967. A magyar és a szovjet minisztériumok között állandó munkacsoportokat hoztak létre. 3 év alatt 11 magyar és 36 szovjet minisztérium kapcsolódott be a munkába. 1970. december. 24. Az 1971— 75 évi műszaki fejlesztési terv- koordináció eredményeként 400 közösen kidolgozandó témát jelöltek ki, amelyek a műszaki fejlesztési és gazdasági kérdésekkel foglalkoznak. 1972. június 23. Az albizottság megvizsgálta a KGST komplex programja végrehajtásánál: elősegítésére kidolgozott javaslatokat és irányelveket ajánlott az együttműködő szervezeteknek. 1973. február 22. Az albizottság megkezdte az 1976— 80-as évekre vonatkozó tudományos és műszaki fejlesztési tervek egyeztetésével kapcsolatos munkálatok szervezését. Térképünk a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködés néhány hazai eredményét mutatja be Orkánok és olajtenger 'NtRÚJSUik 1974, JULIUS 83. A pusztító szélviharok (hurrikán. ciklon) évente jelentős (károkat okoznak az emberiségnek. A? emberveszteisége- ket napjainkban a mesterséges holdas és radaros előrejelzés jóvoltából a minimálisra leszorították, az anyagi károk azonban még jelentősek. Az utóbbi évtizedekben kísérleteket végeztek az orkánok megfékezésével. „lecsendesí- tésével” kapcsolatban. Megfigyelték. hogy vékony műanyag réteggel bevont óceánfelület felett nem képződik orkán. Ismeretes, hogy az orkánt mint termikus erőgépet is fel lehet fogni. Ezt az erőgépet az óceánok párolgása táplálja A hurrikánok keletkezését tehát meg lehetne akadályozni, ha adott területen lefékezik az óceánok párolgását. A hatvanas évek elején a kutatók úgy vélték, hogy az óceán felszínén elterített vékony műanyag réteggel meg lehet aíka- dályozni a párolgást Amerikai mérnökök végeztek ezzel a témával kapcsolatban beható kísérleteket 1971-ben már olyan 'kísérleti eredmények álltak rendelkezésükre a mérnököknek, amelyek bizonyították. hogy a kipárolgás csökkentése jelentősen visszaszorítja az orkánok energiáját Egyébként már a hatvanas évtized eredményei is bizonyították. hogy a tenger-színen elterített műanyag vagy olajréteg a párolgást 50—60 százalékkal csökkenti. Előfeltétele ennek, hogy csendes legyen a tenger. Megfigyelték azt is, hogy egy ilyen szigetelő rétegnek kettős hatása van, részben lefékezi a hőcsenélődést, más részről csillapítja a hullámokat. Ez utóbbi hatás is lényeges, ugyanis a hullámos tenger nagyobb vízfelületet mutat, tehát elősegíti a párolgást. Legutóbb Mailinger t*, Mli- chelson amerikai kutatók az Atlanti-óceánban a Golf-áram vonalában filmanyagot terítettek ki repülőgépről. (A kémiai anyag: polivinyl-acetát, a másik esetben linóiéin sav volt.) A kísérletek azt bizonyították. hogy a molekuláris vegyi anyagok íilmróteget képeztek. A filmréteg adott területen lecsenriesítette . a hullámzó tengert és a 3 méteres hullámmagasságot 5« an-es hullámmagasságra szorította vissza. Ezek a kísérletek azonban nem viharos tengeren zajlottak le. Féltehető, hogy viharos tengeren a filmréteg gyorsan szétfoszlik. A további kutatásoknak az a célkitűzése, hogy olyan vegyi anyagot találjanak, amelyet háborgó tengeren is alkalmazni lehet. Amennyiben ez sikerül, újabb lépést tették a pusztító orkánok megfékezéséért vívott küzdelemben Az északi part vendégei a zöldessárgja vízre, a hínárra és a víz alatti szúrós növényekre panaszkodnak. A horgászok a tó új „telepeseire”, az angolnára és busára, amelyek eleszik a süllők és a keszegek elől az élelmet, irtják a kishalakat. Az üdülőhelyek tulajdonosai a vízpart szeszélyes vándorlására: az egykoron vízpart közeli üdülőtől ma már gyalogolni kell a vízig, mert visszahúzódott a tó, másutt pedig betonfallal kell védeni a hullámoktól a telket. Az utóbbi években nagyon megszaporodtak a panaszok a magyar tengerre. Mi történt a sokszor megénekelt hullámzó Balatonnal? Nyolc tudományos kutató látja el a Balaton „háziorvosainak” tisztét. Tihanyban, a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutató Intézetében dolgoznak, s csak 1965, a nagy balatoni halpusztulás ideje óta töltik be* ezt a posztot. Rendszeresen kijárnak a tóra ladikkal, vagy a kis kutatóhajóval, s módszeresen vizsgálják a magukkal hozott víz-, növényi és iszapmintákat. Az utóbbi példa a tó történetéről mesél a kutatók mikroszkópja alatt. Különös érdeklődéssel vizsgálják az elmúlt 100 esztendő alatt felgyűlt mintegy 15 centiméter vastag iszapréteg tartalmát, mert abból következtetni tudnak a Balaton várható jövőjére is. A kutatók véleménye szerint a mezőgazdaság egyre fokozódó kemizálása az egyik fó okozója a balatoni változásoknak. A tó vízgyűjtő területén alkalmazott vegyszerek ugyan csak nagyon kis koncentrációban jutnak a Balatonba (útközben alaposan felhígulnak), de még így is jelentős hatással vannak a víz növény- és állatvilágára. A kilenc évvel ezelőtti nagy halpusztulás például kimutathatóan a DDT nevű — a forgalomból azóta már kivont — vegyszer és származékai vízbe jutásának) a következménye volt. A keszthelyi öbölben gondot okoz a lebegő moszatok, algák egyre intenzívebb jelenléte. A befolyó patakok, folyók rengeteg algatápanyagot hoznak* magukkal, s így mindennaposak a vízvirágzások, s kék helyett ezért zöld színű a tó vize. Fürdésre jórészt alkalmatlan. A kutatók mindezek ellenére ügy vélik: nincs ellentmondás a mezőgazdaság fejlődése és a Balaton védelme között. Léteznek ugyanis módszerek, a kemizálás káros hatásainak ellensúlyozására, s a tó vizében tapasztalt változásokat mesterségesen igyekeznek megakadályozni. A nép- gazdasági szempontok mellett e célt is szolgálják a korábban nem honos, idegen halfajták meghonosításának kísérletei. B halak ugyanis algákkal ás az ugyancsak elszaporodó apró lebegő állatokkal is táplálkoznak. A balatoni víziélet egyensúlyának megóvása érdekében előreláthatóan 1990-ig szükségesek az intézkedések. A tervek szerint ekkor készül el a vízgyűjtő terület teljes csatornázása; aminek eredményeképpen végre ismét csak tiszta víz kerül majd a tóiba Vándorol a Balaton Egyes helyeken feltöltődik, má- sutt új medret alkot magának Az utóbbi 100 évben alaposam felgyorsult a tó feltöltődése. Jelenleg évente átlagosan 1,5 milliméter a feltöltődés, de egyesi helyeken — például a keszthelyi öbölben — ennek duplája. Az oki már régóta ismert: a beömlő patakok. folyók rengeteg vízben oldott vagy lebegő anyagot hoz-, nak magukkal, s ez lerakódik. A hullámverte déli parton pedig éppen a víz előretörésének megakadályozása okoz gondot. A! víz-mérnökök egyébként mást mindkét problémával foglalkoznak. például különböző elképzelések születtek a feltöltődés meggátolására partfixálással, s egyéb módon is. Mindenesetre biztató; hogy nemcsak a diagnózissal foglalkoznak a szakemberek, hanem megkezdődött már a Balaton „betegségeinek” gyógyításai te Osíppáu György Megtisztuló szennyvizek A vizek védelme világszerte a legfontosabb teendők közé tartozik. Víz nélkül nincs élet, s a szennyezett víz számtalan ismert —- és még ismeretlen — veszélyt rejt. Az iparban a legtöbb szennyvizet a cellulóz-, a papír-, a farostlemez-, a cukoripar termeli ki. A cellulózgyártás szulfitlú- gos, rostos szennyvize kitűnő táptalaja az úgynevezett víz- gombásodásnak. Ez a szennyvízgomba néhol hosszú kilométereken át „kivirágzik” a víz felületén, s a vízkivételi művek szerkezetére tapadva súlyos üzemzavarokat okoz. Szovjet szakemberek a képen látható módon oldották meg a hatalmas irkutszki cellulóz- kombinát szennyvizének tisztítását. Ülepítőmedencében leválasztják az elfolyó vizek lebegő szennyezéseit, túlfolyatással pedig „levegőztetik”, oxigénnel dúsítják a vizet, hogy a kártékony anyagok természetes lebomlását minél jobban siettessék. Gondot fordítanak a habosodást előidéző alkotók lebontására is. Az ipari szennyvizet csak ezután engedik a Bajkál-tóba
