Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-21 / 169. szám
Harmincéves az új Lengyelország BALTI-TENGER: fidpiiaP Minsk* ^0(1)® Si l E/N Ő «yííoszcz»^, runs Sorrew WK* /Afe __ Inowroclaw*^ \*Va ^ W Toclawek ?£? • Mis;»® / »-tódi ©<t®Ú Iteloru tón u *\ ®® Pfonice^ “ •Gro?,wA®® 7 ®,PmtrkóW »*««1 Sfwo rZs_z)á g •®® ~yBriet CqstocjnMi .jfota Ma i 'sj* . A*BisciKwmía *4> « • Bytom ' Nm , éf • •» Hots^TOjbrow astv'.1c° *0® íj*sóit» i l*Toroszö» , ■ ŰD'—»WjfbrTydl ■ ® ».Klóddá Képes üzenetek Odansk. As óváros nagy múltú negyede, amelyet a II. világháború után teljesen újjáépítettél; Lidzbark gótikus erődítménye. Az 1350-ben épített erődítmény Í50 évig volt a tartomány püspöki székhelye. Kopernikusz is itt élt 1506—12-ig. Az épület m a a varsói Nemzeti Múzeum tulajdona ban van „Nem veszett el Lengyelország — nem, amíg mi élünk!” — talán soha nem zengett oly szívből a lengyelek ajkán ősi himnuszuk, mint ma harminc éve, midőn a Felszabadítási Bizottság manifesztálta, hogy megszületett a demokratikus és független állam, megszületett az új Lengyelország. A huszonhétmillió életben maradt lengyel férfiak és nőnek jó oka volt a fellélegzésre. Viharos történelmű hazájuk mozgalmas évezredének legpokolibb korszakát élték túl. A fasiszta német vaspata porrá zúzta városaikat, az SS-banditák tűzcsóvát vetettek a falvak zsin- delyes faházaira, a hitlerista hóhérok hatmillió fiatalt és öreget, férfit és nőt gyilkoltak meg kőtéllel, bárddal, golyóval, gázzal. A lengyel nép azoban soha, egy pillanatra nem adta meg magát. Tudta-e vagy sem a nép többsége ma három évtizede, amikor hazája földjén még az ágyúk dörögtek, hogy a német fasiszta horda kitakarodásá- val új korszak virrad rá? Ki mondhatná ezt meg ma már. Annyi biztos: ha lelkesedett a lengyel nép, azt nem az úri Lengyelország feltámadásáért tette. Nagyon jól emlékezett még arra az országra, amelyben a nyomort csak ázsiai méretekkel lőhetett mérni. Ahol olyan tartományok létezhettek, mint a kétmilliós Rzeszőw vajdaság, amelynek mindössze hat falujában volt villany, ahol a jó utak hossza 24 kilométert tett ki. ahol 40 ezren dolgoztak az iparban, ahol a lakosság 63 százaléka analfabéta maradt, s ahol ösz- szesen háromszáz orvos próbálta felvenni a kilátástalan harcot a népbetegségekkel. Örökre a múlté ez. Kommunista pártjuk, a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésével barátaink olyan új hazát építettek és építenek maguknak, amilyenről t nehéz évszázadokban álmodoztak 3 lengyel hazafiak. 1944. július 21-én a szovjet hadsereg — vállvetve a kötelékében harcoló lengyel csapatokkal —. megkezdte Lengyelország felszabadítását. Egy nappal később — július 22-én — a Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság mani- fesztuma az új demokratikus Lengyelország születését hirdette meg. A Közép-Európa északkeleti részén fekvő Lengyel Nép- köztársaság mind területét (312 700 nv2), mind lakosságát (33,4 millió fő) tekintve, Eu- íópa 7. állama. A termelés nagysága tekintetében a világ 10. ipari hatalma, a világ ipari termelésének 2,5 százalékát állítja eló. Lengyelország a n. világháborúban súlyos károkat szenvedett. Az ország lakosságának 22 százaléka — több mint 6 millió lengyel álLamA jelenlegi tervidőszakban a lengyel gazdaság dinamikus fejlődést mutat. A nemzeti jövedelem 1971—73 között évenként 7, az ipari termelés pedig 10,1 százalékkal növekedett. 1973-ban például 156.6 millió tonna szenet, 84,3 milliárd kWó villamos ejnergiát, 2,9 millió tonna kénsavat és 15,5 millió tonnn cementet termeltek. A gépiparban a KGST-ben vállalt szakosítás és a tőkés országokkal kötött 20Ö kooperációs egyezmény eredményeképpen új gyártmánytípusok (mozdonyok, ha-, jók, autóbuszok, számítógépek, automatikus irányítóberendezések) termelése indult meg. Beruházásokra tavaly 372, az idén 416 milliárd zlotyt fordítottak, illetve fordítanak, amelyek főként az exportkapacitások bővítését, továbbá új munkahelyek léte_ Ba*naszé> • IX Kötta ® Ss'nefSmhoM: — ® Gwsartáj Q HaiipMh |g|| <I> Vfgyii» fe Psprrti» ILj © Tortilii» I-© Lletmiszeiipr í 0 FMgto A S6 A ft» A Vasfc ! A Ré2*c í 12 Erőmff CSEHSZLOVÁKIA . 0. ; . lüOkm : -------■ L engyel burgonyaszedő kombájn. A Moczydlow Állami Gazdaság földjén kombájn takarít ja be a burgonyát. A napi 40 tonnás teljesítményű kombájnnal a húsz hektárnyi burgonyaföldről két alatt gyűjtötték be a termést, A képen; Munkában a burgonyaszedő kombájn polgár — esett a náci terror áldozatává. A nemzeti vagyon 38 százaléka — üzemek, közlekedési eszközök, városok, parasztságok, állatállomány stb. — megsemmisült. A potsdami szerződés határozata alapján a Lengyelországhoz visszatért ősi lengyel területek ipari üzemeinek 73 százaléka romokban hevert. (Ma ezeken a területeken! él a lakosság közel 30 százaléka, a nemzeti jövedelem 23 százaléka származik innen.) A fel- szabadulás után megindított tervgazdálkodás az ország újjáépítését és a gazdasági szerkezet kedvező átalakítását tűzte ki célul. (Az ország össztermeléséből a mezőgazdaság 1938-ban 55, 1955-ben 38,7, 1971-ben 18 százalékkal részesedett). A végrehajtott népgazdasági tervek 1944—58 között kedvezőbb iparszerkezet kialakítását, a nehézipar fejlesztését, a mezőgazdaságban felszabadult munkaerő foglalkoztatását oldották meg. 1958—65 között a távlati tervek anyagi alapjait, a nyersanyag- és energiabázist, illetve a szocialista országok nemzetközi munkamegosztásából háruló feladatokat hajtottak végre. 1966-tól a lengyel gazdaság struktúrájának korszerűsítése, s a mérsékelt meny- nyiségű mutatók növelése mellett a minőség és a választék került előtérbe. sítését szolgálják. Ezzel lehetővé válik a fiatalok nagy részének bevonása a termelésbe, mely eddig időnként problémát okozott Az 1971-ben — kísérletképpen — egyes gazdasági ágazatokba bevezetett, azóta egyre szélesebb területekre kiterjesztett gazdaságirányítási reform kedvező eredményeket hozott. 1973-ban az ipari termelés 20 százalékát már ilyen üzemekből állították elő, az ipari munkások 17 százalékát ilyen munkahelyeken foglalkoztatták. Az elmúlt 3 évben a nemzeti jövedelem — terven _f elül — 230 milliárd zlotyval emelkedett, mely kedvező lehetőségeket teremtett, nemcsak pótlólagos beruházások eszközlésére, hanem az életszínvonal emelésére is. 1971—77 között 617 ezer lakás épült, a dolgozók reáljövedelme^ 24 Százalékkal növekedett. Az ország külkereskedelmi forgalma zömében a KGST- országokkal bonyolódott, a kivitel 60,6 százaléka irányult oda, illetve a behozatal 50,7 százaléka származott onnan. 1974. JŰLIUS 3L
