Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-18 / 166. szám

Ä few évi 500000 H-a a Csepelem évente gyártott 240 ezer kerékpárt maradéktala­nul a külkereskedelemnek adnák át, akkor sem fedezné teljesen az exportigényeket. A hazai igé­kerékpár jén kezdődő nagyarányú re­konstrukcióval. A nagyarányú rekonstrukció a jövő év elején kezdődik és 1977 végére megvalósul. Akkortól Több mint 14 millió forint kölcsönt kaptak Hatékonyan támogatják a vállalatok a dolgozók lakásépítését nyékét sem tudják azonban tel­jesen kielégíteni, különösen kempingkerékpárokbói nem, pe­dig ebben az évben a gyár 18 ezret készít belföldre, csaknem kétszeresét a tavalyi mennyiség­nek. Ezért az igények gyors nö­vekedését követik a jövő év ele­évente 500 ezer kerékpárt gyár­tanak majd Csepelen, amelyből 40 százalék lesz a legmodernebb technológiával készülő, s a mos­tani, évi 150 ezer helyett több mint 200 ezer kerékpárt adnák át, amelynek csaknem negyede kempingkerékpár lesz. Két minisztertanácsi és két miniszteri rendelet jelent meg 1971-ben és 73-ban a dolgozók lakásépítésének vállalati támo­gatásáról. A Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság hét vállalatnál és hat gyáregység­nél vizsgálta meg a közelmúlt­ban a rendeletek érvényesítését. A vizsgálat többek között kitért arra is, hogy a gazdálkodó szer­vek milyen mértékű lakástámo­gatási alapot képeznek, hogyan és minek alapján bírálják el a dolgozók ilyen irányú kérelmeit. Kamatmentes kölcsön A lakásépítési támogatás rész­leteit a vállalatok kollektív szerződésekben szabályozzák. A támogatási alap nagysága a nyereségtől függ. Az igények elbírálását legtöbb helyen bi­zottságok végzik. A döntések­nél a kérelmezők anyagi, szo­ciális helyzetét és a vállalat­nál eltöltött éveket vették fi­gyelembe. 1971—73-ban az elő­ző évekhez képest a támogatás­ban részesülők száma ötszörö­sére, a folyósított összeg pedig hétszeresére nőtt. 1971-ben a támogatásban részesülők 64 szá­zaléka munkás volt, 1973-ban pedig 75 százaléka,­A támogatási forrnak közül első helyen a kamatmentes köl­csön áll, A Budapesti Harisnya­gyár gyulai gyárában egy négy­gyermekes kötőnő 20 ezer fo­rintot kapott családiház-építés- re, s ezt az összeget nem kell visszatérítenie a vállalatnak. A vállalatok az ilyen támogatási formát ritkán alkalmazzák. A Férfifehérnemű-gyár békéscsa­bai gyárának kollektív szerző­dése ugyan lehetővé teszi, hogy a vállalat elengedje a visz- szatévítendő kölcsön 40 száza­lékát, erre azonban eddig nem került sor. A vállalatok társas­ház-, családiház-, KlSZ-lakás- építéshez, valamint az OTP-be- ruházásban létesített társasház-1 lakások vásárlásához adnak tá­mogatást. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat, a MEZŐ­GÉP magánház-vásárláshoz, csa- ládiház-felújításhoz is nyújtott kölcsönt. !»5SSBESSBB»9H*SB*IS»»BSIBBtai!BBSSBBIEiaS8!IStSBSS91fi9SB*BBB9R»lESRBSEBlBSSS9«SaBB»lSs HORDOK, DÉZSÁK MESTEREI (MTI fotó: Balaton József felvétele—KS) 4 ■ i oan, megértettem a „TV mű­sort”. A tucatnyi képernyő kö­zül ugyanig az egyik a portát mutatja. A lesötétített terem­ben félkör alakú „asztal” mö­gött ül a hiedelmem szerinti diszpécser. Később kiderült hogy a nagy tapasztalatai, ma­gas képzettségű mérnök abban a pillanatban a bánya igazgató­ja. Szolgálata alatt ugyanis az agyközpontból egymaga irá_ nyitja az egész üzemet. A szemközti falon a bánya axo- nometrikus rajzán ezernyi sö­tét karika: így jó. ha sötét. Amikor kigyullad valamelyik, jól láthatóvá válik a rajta levő jel: CO gáz. metán, füst. tűz, víz, oxigénhiány. A bányában ezernyi érzékelőt helyezték el, amelyek az agyközpontban je­leznek. Az igazgató gombnyo­másra intézkedik: növeli a szel­lőztető kapacitását. légajtókat nyit és zár. Közvetlen kapcso­latban áll a bánya valamennyi ..munkásával” (azért írom idé­zőjelbe, mert a 230 dolgozó kö­zül tulajdonképpen csak 36 a munkás, a többi technikus és mérnök), mindenkit lát, hall, s mindenkivel beszélhet. A má­sik táblán a szállítási utak. a 160 méteres fejtési front és a szénkombájnok láthatók. Most mindössze két ember tartózko­dik a fejtésben. A 2500 tonna szenet termelő kombájnokat irányítják. — Látom, csodálkozik — mondja Fryderyk Kylczycki. Mt & bányászat nemzete va­gyunk. Félmillíárd tonna ér­cet. szenet, ként bányászunk. 160 millió tonnás fekete, és 40 millió tonnás barnaszénterme­lésünkkel a negyedik helyen állunk a világon. A lengyel energetikai iparág alapját a szén biztosítja. Így természetesen rohamos ütem­ben fejlesztik a bányászatot: csak a legutóbbi időkben hat magas szinten gépesített bá­nyát adtak át, többet pedig korszerűsítettek. A „Bierun” akna napi termelése 24 ezer tonna lesz, a „Visztula” ennél is nagyobb: 40 ezer tonnát ter­mel naponta. a Lublin melletti új bánya aknái 70 ezer tonna szenet küldenek a felszínre. — Ilyen bányákat építünk majd, mint a „Jan” — mond­ja a mérnök. Itt a termelé­kenység ötszöröse mint a ha­gyományos bányákban, sokkal kevesebb ember kell, egy tonna szén önköltsége 231 zloty. — 40 százalékkal kevesebb, mint másutt. Az irányító mérnök mögött állunk néhány pillanatig: az asztalba épített képernyőn a számítógép írja a bánya adata­it. Létszám, termelés, a gépek termelékenysége. kihasználása, a javítások állása, a bánya hő­mérséklete. Az „igazgató” elé­gedetten végigfutja — egy Pil­lantás a képernyőkre: a „Jan” bányában minden rendjén ... Lombosi Jenő (Következik: Reformok — tervek) Legtöbbet az Orosházi üveg­gyár fordított lakásépítés támo­gatására 1971—72—73-ban. Az összeg meghaladta a há­rommillió forintot. Ugyan­csak az elmúlt három év­ben a DÉMÁSZ békéscsabai üzemigazgatósága kétmillió 411 ezer forintot, a Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat pe­dig egymillió 482 ezer forintot költött ilyen célra. Egy-egy dol­gozónak nyújtott kölcsön mér­téke nagy eltérést mutat nem­csak a vállalatok között, hanem a vállalatokon belül is. A Ma­gyar Hűtőipar békéscsabai gyá­ra 29 ezer forinttól 100 ezer forintig, az Orosházi Üveggyár 5 ezertől 105 ezer forintig, a DÉMÁSZ békéscsabai üzemigaz­gatósága 30 ezertől 140 ezer fo­rintig, a Víz- és Csatornamű Vállalat pedig 20 ezertől 145 ezer forintig adott kölcsönt dol­gozóinak. Körnvezettanulmánvt is végeznek A vizsgált 13 vállalatnál ösz- szesen 19 ezer 240-en dolgoz­nak. Az elmúlt három évben 2,3 százalékuk részesült támo­gatásban. Legtöbben a DÉ- MÁSZ-nál, a dolgozók 7,8 szá­zaléka. A kérelmek elbírálásá­nál a következőket veszik fi­gyelembe: fiatal házasok, törzs- gárdatagság, nagy családosok, fizikai dolgozók, a kereset és a kitüntetések. Természetesen a kérelmezőknek rendelkezniük kell a jogszabályban előírt ösz- szeggel. Több vállalat szerző­désben kötelezi, hogy a kölcsön­ben részesülő a törlesztés után három—tíz évig a vállalatnál fog dolgozni. A kérelmeket bizottságok, társadalmi szervek vizsgálják meg. Szükség esetén környezet- tanulmányt végeznek és rang­sorolják az igényeket. A kölcsön odaítélése felől a vállalat igaz­gatója a lakáselosztó bizottság­gal közösen dönt. A vállalatok a lakásépítési támogatást a fejlesztési alapból és a részesedési alapból fede­zik. Lakásépítési alapot vala­mennyi vizsgált vállalat képe­zett, mégpedig az elmúlt három évben a fejlesztési alapból 10 millió 563 ezer forintot, a ré­szesedési alapból pedig 4 mil­lió 35 ezer forintot. Nem egy vállalat a törlesztésből befolyt összeget is felhasználja újabb támogatás folyósítására. A gyáregységek, melyek nagy vállalatok keretén belül működ­nek, lakásépítési alapot önálló­an nem képezhetnek. Ezek a vállalati központból kapnak pénzt. A Magyar Hűtőipar bé­késcsabai gyára a központban képzett lakásépítési kölcsönre kiadható összeg 28 százalékát kapta meg. Ez az arány jó — állapították meg a népi ellen­őrök —, mert a vállalat tíz gyár­egységből áll, és a békéscsabai­nak nyújtott 576 ezer forint az átlagot meghaladja. A 13 vállalatnál 1971-72—73- ban 550 dolgozó kért lakásépí­tési támogatást. Nem vált azon­ban minden kérelem ismertté. A MEZŐGÉP Vállalat központ­jába a telepekről csak azokat az igényeket közvetítették, me­lyeket a lebontott keretből ki lehet elégíteni. A Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalatnál szóban is kérhetnek támogatást a dolgozók. Több vállalatnál a kérelmeket nem irattározzák. A kérelmek elutasításának indo­kolása, valamint az igénylők tá­jékoztatása kívánnivalót hagy maga után. Örvendetes gond A vizsgált vállalatok 14 mil­lió 347 ezer forintot fordítottak három év alatt lakásépítés tá­mogatására. Az összeg 441 dol­gozó között oszlott meg. Közü­lük 297-en munkások voltak. A munkások lakáshelyzetének ja­vítása érdekében hozott 3/1973. Minisztertanács számú rendelet hatása a lakásépítési támogatás­ban számottevő emelkedést eredményezett. A jogos igényt a 13 vállalat közül csak a Békés megyei Viz­es Csatornamű Vállalat és a Magyar Hűtőipar békéscsabai gyára tudta kielégíteni. A DÉ­ÚTÉPÍTÖ VÁLLALAT (Vértesszőlős, Sportpálya) (elvételre keres jó kereseti lehetőséggel KUBIKOSBRIGÄDOKAT, SEGÉDMUNKÁSOKAT. MEZŐGAZDASÁGI GÉPKEZELŐKET, NYUGDÍJASOKAT. 119126 MÁSZ-nái egy örvendetes gond is jelentkezett: a támogatásra fordítandó összeget nem tudták felhasználni, mert kevés volt az igénylő. A kölcsönök törlesztése más­ként jelentkezik, ha a kölcsön részesedési alapból és másként, ha lakástámogatási alapból szár. mazik. A részesedési alapból adott támogatásnál a vállalatok a törlesztő részletek nagy­ságát méltányosan állapították meg, figyelembe véve a dolgo­zók anyagi helyzetét. A lakás- támogatási alapból az OTP-n keresztül történő támogatásnál a törlesztő részleteket az OTP állapítja meg a vállala­toktól bekért kereseti igazolá­sok alapján. Ilyen esetekben is érvényesül a keresettel arányos törlesztés elve. Előfordult azon­ban, hogy — a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vál­lalatnál — az OTP és a válla­lati támogatás együttes terhe, mely egyidőben jelentkezett, anyagi gondot okozott néhány dolgozónál. A vállalatok többségénél a lakásépítési kölcsön folyósítá­sán kívül a támogatásnak egyéb formái is kialakultak. Elsősor­ban a családi házak építését se­gítik fuvarozással, munkaeszkö­zök kölcsönzésével és bontási anyagok juttatásával. A Magyar Hűtőipar békéscsabai gyára csa- ládiház-terveket is készít dolgo­zóinak. A Békéscsabai Forgá­csoló- Szerszámgyár, valamint a Békéscsabai Baromfifeldolgo­zó Vállalat társadalmi munká­val segíti dolgozóinak kislakás- építését. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat azonban nemcsak a családi ház építését támogatta ilyen formában, ha­nem garázs és egyéb mellékhe­lyiségek létesítését is. Ennek a támogatási formának — noha nagyon dicséretes — van szépséghibája. A vállalatok a munkaeszközök kölcsönzése során, valamint a tervek készí­tése esetén nem gondoskodtak a térítésre vonatkozó jogszabály betartásáról. A jogszabály sze­rint ugyanis az önköltséget min­den esetben meg kell téríteni *** A vizsgálat tapasztalatait ősz- szegezve a népi ellenőrök meg­állapítottál!, hogy a vállalatok hatékonyan járulnak hozzá a dolgozók lakásépítésének támo­gatásához. A támogatás kedve­ző hatása többirányú. Társadal­mi jelentősége vitathatatlan. Ugyanakkor nemcsak abban mutatkozik meg, hogy enyhíti a munkások, a fiatalok lakás­gondjait, hanem szilárdítja a vállalatok munkaerő-helyzetét is. Mindez indokolja, hogy a la­kásépítés támogatásának ez a rendszere az anyagi lehetősé­gekhez képest tovább fejlődjön. Serédj János Gépírói munkakörbe felvételt hirdet A FÉRFIFEHÉRNEMŰ- GYÁR BÉKÉSCSABAI GYÁRA. 1974. JULIUS 18,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents