Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-17 / 165. szám
Jl 1974—75*ös évad Bérleti hangversenyek Békéscsabán Felszabadulási ünnepi koncert — A cseh zene éve — Ismét előadják a Requiemet ^ naptár szerint még ugyan távol van az ősz, de az Országos Filharmónia már elkészítette a következő évei műsorterveit. A komoly zene békéscsabai rajongói ezúttal sem panaszkodhatnak, szinte minden szóló- hangszer legjelesebb hazai és nemzetközi képviselőjével, határainkon túl is megbecsült hazai szimfonikus zenekarokkal találkozhatnak majd a Jókai Színházban rendezett hangversenyeken. Az évad első koncertjét szeptember utolsó napján Békéscsaba felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére szervezik. Az ünnepi hangversenyen a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara és az Állami Operaház énekkara lép színpadra, három Bartók-mű szólal meg. A dísz- hangverseny szólistája Ránki Dezső zongoraművész lesz. Az októberi koncert vendégei a Prágai Szimfonikusok lesznek. A cseh zene éve alkalmából cseh szerzők zenekari műveit adja elő az együttes csehszlovák hegedűművész közreműködésével. A decemberi hangversenyen a közönség ismét találkozhat a Békéscsabai Szimfonikus Zenekarral. A már országos nevű zenekar a bécsi klasszikusok két kiemelkedő szerzőjének, Haydnnek és Mozartnak két- két versenyművét játssza Szabó Csilla zongora- és Kocsis Albert hegedűművész közreműködésével. Lengyel zongoraművésznő lesz a szólistája az új év első koncertjének. A MÁV Szimfonikus Zenekar Liszt-, Chopin- és Bi- zet-műveket szólaltat meg A bérleti hangverseny-sorozat ötödik alkalmán a Postás Szimfonikus Zenekar lép fel, a görög karmester * vezényletével XIX. és XX. századi görög szovjet és német zeneszerzők műveit mutatják be. A hatodik, március havi hangverseny zenekara szintén a Békéscsabán is népszerű Postás Szimfonikusok lesznek, ez alkalommal NSZK-beli karmester intésére csendülnek fel Mozart C-dúr fuvola hárfaversenyének, Beethoven V. Sors szimfóniájának és Patachich Hársfaversenyének közismert dallamai Pártos Ilona hárfa- és Kovács Lóránt fuvolaművész tolmácsolásában. A békéscsabai zenei évad utolsó hangversenyén, május 12-én a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar szólaltatja meg Mozart életművének utolsó remekét, a Hequiemet. amely az idei nyáron már oly nagy sikert aratott Békéscsabán. Az olvasoíáborol: sikere Az Olvasó Népért mozgalomhoz kapcsolódó kezdeményezések között egyik legsikeresebb az úgynevezett olvasótáborok létrehozása volt; ezekben a hátrányos helyzetű fiatalok könyvhöz vezető útját egyengették. Az első olvasótábor 1972-ben nyílt meg; !973-ban már 12 tábor működött az ország hat megyéjében. Az idén legalább 25 olvasótábor nyílik majd. s örvendetes, hogy a szükséges anyagiaéket”. akiket a kormány a ,,kontinensről” küldött ellene. Nyugodtan állíthatjuk, hogy ha Giuliano el akarta volna tenni láb alól azt a pár csendőrt, aki Monteleprében szolgált, könnyen megtehette volna. Jóval erősebb volt, mint az a~vállalkozó kedvű kis osztag és sokkal korszerűbb fegyverekkel rendelkezett. Giuliano tehát leadatott néhány sorozatot a helyi csendőrőrs ablakaira, aj- tajaira; azt akarta, hogy erősítést vezényeljenek a városkába, A figyelmeztető sortűz természetesen arra indította a mon telepre! csendőröket, hogy értesítsék a palermói parancsnokságot, amely sürgősen Monteleprébe irányított egy teherautót vagy harminc emberrel. Giuliano lehallgatta a telefonbeszélgetéseket. Csapatainak kiadta a parancsot: tartsák szemmel az utat, és zavartalanul hagyják átmenni a teherautót; majd ördögi csapdát állított. A belvárosban, oda, ahol a teherautónak feltétlenül meg kellett állnia, orvlövészeket állított az ablakokba, a tetőkre, a teraszokra. Mintha egész Montelepre kihalt volna. Serkei se merészéit egv szót se szólni, se a községházi tisztviselők, se a városi rendőrök, se az orvosok, sé a Syogó’szeiehz, se a tanítók. Mind kát társadalmi összefogásból fedezik: megyei, járási, községi tanácsok, ipari üzemek, termelőszövetkezetek és állami gar._ daságok közösen teremtik elő a szükséges összeget. Egy-egy táborban 40 fiatal ismerkedik a közös művelődés örömeivel, élményeivel. A táborok célja az ifjúság irodalmi ízlésének alakítása, a fiatal olvasók közösségének gyarapítása, az olvasás megkedvel- tetése. a művelődési készség fejlesztése és tökéletesítése. 9 1 otthon kuksoltak, és várták a : lövéseket. Az egész kísértetiesen [ hasonlított egy amerikai kaland- * filmhez. 9 A teherautó az éjszaka kel- j lős közepén érkezett meg, árva ; motorzúgássa 1, és éppen ott állt J meg, ahol Giuliano számította. ; Eldördültek a lövések. Sok ] halott és sok sebesült maradt a színen. Montelepre legmagasabb teraszán pedig Giuliano kitűzte a Trinacria,* a független Szicília” zászlaját. A MÁSODIK EÁSZLÖ: A MONARCHIA Giuliano terrorakciói olyan kegyetlenek és súlyosak vo’tak. hogy magukat a megbízókat és felbűjtókat is megijesztették. Elég hamar rájöttek, hogy olyan erőket szabadítottak el, amelyeket nem tudnak megfékezni. Gi- ulianö megragadott egy zászlót, és éz a zászló megmenekülésének egyetlen réménysége, ezért vívja a maga háborúját a maga módján. A szepafatisták riadalma akkor csapott át igazi félelembe — saját magúkat féltették —. amikor á római kormány elhatározta: fegyveres egységeket vezényel a Giuliano dúlta területekre. A Ponté Sagana-i egyezményt mégkötő hércegek félelmét és felelősségének súlyát az is növelté. ahogyan Giuliano bánt velük. (Folytatjuk) Pusztítani vágj menteni? Veszélyben a sok ezer éves ér lékek Fétlihi Róma című filmje jut eszámbe; az a néhány képsor, amikor a római metró építőinek fúrója átüti egy üreg falát, ahol káprázatos látvány tárul a munkások elé. Ókori római villaépület terme, csodálatos freskókkal. Mindez viszont csak néhány pillanatra, mert a műkincsek a levegő hatására szemünk láttára tűnnek el. Döbbenetes képsor. A sok ezer éves kultúra egyetlen pillanat alatt megsemmisül. Akár Fellini-ötlet ez, akár valóság — a lényege megdöbbentő és figyelmeztető. De vajon mindenki számára oz? Hírünk, hamvunk som volt még a Kárpát-medencébeh, amikor mintegy négyezer évvel ezelőtt az első, Itt megtelepedett steppei-nép a halottast gödör-sírba temette, majd hatalmas földhalmot emelt föléjüik. A régészek az ő idejüket „gödör- síros kultúrának” nevezik. Amit maguk után hagytak, azok a Békés megye területén is emelkedő dombok. Kunhalmok, Vagy más héven halomsírok. Az elmúlt időkben sokat feltártak közülük, néhány azonban évezredek óta háborítatlan. Sokba kerül a kibontásuk, és a régészeknek vannak sürgetőbb feladataik is. Helyettük vagy a felügyeletük nélkül azonban senki sem bolygathatja meg ezeket a történeti emlékeket. Erre törvény van hazánkban, de ha nem lenne, a józan ész is ezt diktá'na. Dombegyháza határában közel 30 ilyen halom vagy halom- i maradvány magasodik. Nemzeti kültúránkban értékük felbecsülhetetlen, hiszen ha megsemmisülnék, megrongálódnak —, soha többé nem pótolhatók. A község Petőfi Termelőszövetkezetének vezetői úgy látszik, sem a törvényt, sem a józan észt, sem a marxista történelem- szemléletet nem ismerik. Vagy már elfelejtették. A területükön levő, Kevermesi út melletti, körülbelül 3 méter magas, ötven- szer ötven méter nagyságú „Ko- 1 ostor-dombot” minden előzetes bejelentés nélkül megbolygatták. .. Szabó János József régész: — Tavasszal, amikor éppen hazautaztam Battonyára, láttam, hogy a Kolostor-domb körül leszedték az erdőt és rigolírozó ekével keresztül-kasul megszántották a dombot. A szántásban tégladarabok, emberi csontok és késő középkori cserépdarabok kerültek felszínre. A cserépda- rabok arra utaltak, hogy a feltételezhető gödör-síros alapte- metkezésen kívül késő középkori objektummal is kell számolnunk. Mivel a rigolírozó eke ezt még nem veszélyeztette, megnyugodtam. Távozásom előtt azonban tudomást szereztem arról. hogy a tsz el akar ja hordani a dombot, ezért néhány nap múlva, április 20-án hivatalos levelet küldtem a szövetkezetnek. Felhívtam figyelmüket a 63/9. számú törvényerejű rendeletre, miszerint a régészeti objektumok, így a halmok is védettség A Békéscsabai Kötöttáru- gyár vezető munhakür betöltésére, gépészmérnöki képesítéssel és legalább kétéves üzemi gyakorlattál rendelkező dolgozót keres. Jelentkezés a vállalat személyzeti vezetőjénél. x alatt állnak, ezért eThordasuk bejelentési kötelezettség aló tartozik, Kértem, hogy legalább pótlólag, sürgősen jelezzék a múzeumnak, hol tartanak a munkálatokkal. Amennyiben leletek, sírok, település-nyomok kerülnek elő, úgy a munkálat»- [ kát haladéktalanul állítsák le és1 a helyszínre érkezésünkig hagy-! ják a leleteket érintetlenül. Fülöp Sándor tsz-elnök pár nap múlva válaszában a következőket írta: A nagyüzemi táblák kialakítása érdekében a halom megszüntetése szükséges. A művelési ág változtatási munkákat megkezdték, kérik, hogy bejelentésük alapján a múzeum küldje ki megbízottját. A régész kiment. Radovics Ferenccel, az elnök megbízottjával beszélt. A munkavezető eltnond- 1 ta. hogy földet fognak kitermelni, de végül ígéretet tett árra. hoev a halmot augusztusig nem bántják. A Munkácsy Múzeum kutatási tervében halomfeltárás nem szerepel és leletmentéshez sincsen meg a kellő anyagi. illetve személyi feltételük. Ezért a Magyar Nemzeti Múzeum vállalta, hogy augusztusban, a munka kezdetekor szakemberük a helyszínre érkezik. Rendben is lett volna így m’nden, de váratlan dolog történt. Június 3S én dr. Radnai Mikes amatőr régész levélben jelentette a múzeumnak, hogy három nappal előbb a tsz markológépe megkezdte a Kolostor-domb elhordását. Nyolc teljes csontváz megsemmisült, az eddig előkerült három méter hosszú, egy méter széles és magas téglaalap- fal szétdúrásával próbálkoznak. A munkavezető tehát megszegte ígéretét és bejelentési kötelezettségét. Az újabb levelet a múzeum igazgatója adta fel címükre. de hiába. Markológépük, mint egy elszabadult szörnyeteg dolenzoM tovább Üiabb öt méter került elő a hajdani kolostor falaiból. A gép keze’őte a kint járó dr. Radnainak diadalmasan újságolta, hngv eévből megmozgatta. eevszerro —*fdürtn az alap- falakat. ., A domb=gvliáz1 Italboltban eev villogó szemű vendég közölte, hogy a földhordásnál Gépiről munkakörbe (elvételt hirdet A FÉRFI FEHÉRNEMŰ- GYÁR BÉKÉSCSABAI GYÁRA x előkerült bronzgyűrű már „élkelt” ezer forintért. A tehenészet egyik dolgozója felháborodva mutatott a helyszínre. E sorok írója szerencsére nem vett részt háborúban, nem volt tömeglka tasztróf a szemtanúja Amit viszont a dombegyházi Kolostor-dombon látott, annak élménye majdnem pótolta ezeket: a gazzal benőtt domb oldalából jó karéjt harapott ki az ott ácsorgó markoló vaspofája. Olajos rongyokkal keveredő emberi csontok mindenütt, amerre lépünk. Valamikori őseink csigolyái, végtagjai, széttaposott koponyái. Amelyiknek még állcsontja és foga van. az értetlenül és megvetve néz ránk a földről. Még az erdő. kártékony gaz is védte évezredes nyugalmukat! És most valaki meggondolatlan utasítására Ideiött ez a gép. bemocskolni az emléküket. elpusztítani a felbecsülhetetlen értékű dokumentumokat. Ezek az ebek harmincadlára került emberi maradványok talán valamikor nekünk foglaltak hazát. Azért írom, hogy tolón, mert ez csak akkor bizonyítható, ha a tsz a földhordást a kutatók jelenlétében folytatja és lehetővé teszi a leletmentést. Ezek a falmaradványok hajdan a szellem fejlődésének, a tudásnak bölcsői voltak. Talán az Árpád-kori Szent Kinged kolostor alapfalai. Ebből a korból alig maradtak ránk oklevelek, tehát csak az alaprajz bizonyíthatja a feltevést. Természetesen csak akkor, ha nem túrja szét á markoló. Nem közömbös az sem. hogyan mozdítják meg a halmot alkotó földet, ami még a rézkori temetkezés előtti korok maradványait is őrizheti. Nem is beszélve a domb alatti négyezer éves értékekről. A tsz elnöké a napokban válóban leállította a munkát. Elvitték a markolót. Megvárják a régészeket. A kár azonban már így is jelentős. A felelősség megállapításán túl maradjon ez az eset figyelmeztetés. Bővítse azok táborát, akik értik és érzik: a marxista történelemszemlélet szerint csakis az emberiség történetének ismeretében érthetjük meg á jelent, becsülhetjük önmagunkat, alakíthatjuk az emberiség jövőjét. Ehhez viszont a történeti leletek megmentésére van szükség! Réthy István mtsjmiSsi 5 1974, JÚLIUS 17, »
