Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-17 / 165. szám

Jl 1974—75*ös évad Bérleti hangversenyek Békéscsabán Felszabadulási ünnepi koncert — A cseh zene éve — Ismét előadják a Requiemet ^ naptár szerint még ugyan távol van az ősz, de az Orszá­gos Filharmónia már elkészítet­te a következő évei műsorter­veit. A komoly zene békéscsabai rajongói ezúttal sem panaszkod­hatnak, szinte minden szóló- hangszer legjelesebb hazai és nemzetközi képviselőjével, ha­tárainkon túl is megbecsült ha­zai szimfonikus zenekarokkal találkozhatnak majd a Jókai Színházban rendezett hangver­senyeken. Az évad első koncertjét szep­tember utolsó napján Békéscsa­ba felszabadulásának 30. évfor­dulója tiszteletére szervezik. Az ünnepi hangversenyen a Buda­pesti Filharmóniai Társaság Zenekara és az Állami Operaház énekkara lép színpadra, három Bartók-mű szólal meg. A dísz- hangverseny szólistája Ránki Dezső zongoraművész lesz. Az októberi koncert vendé­gei a Prágai Szimfonikusok lesznek. A cseh zene éve alkal­mából cseh szerzők zenekari műveit adja elő az együttes csehszlovák hegedűművész köz­reműködésével. A decemberi hangversenyen a közönség ismét találkozhat a Békéscsabai Szimfonikus Ze­nekarral. A már országos nevű zenekar a bécsi klasszikusok két kiemelkedő szerzőjének, Haydnnek és Mozartnak két- két versenyművét játssza Sza­bó Csilla zongora- és Kocsis Albert hegedűművész közremű­ködésével. Lengyel zongoraművésznő lesz a szólistája az új év első kon­certjének. A MÁV Szimfonikus Zenekar Liszt-, Chopin- és Bi- zet-műveket szólaltat meg A bérleti hangverseny-sorozat ötödik alkalmán a Postás Szim­fonikus Zenekar lép fel, a gö­rög karmester * vezényletével XIX. és XX. századi görög szovjet és német zeneszerzők műveit mutatják be. A hato­dik, március havi hangverseny zenekara szintén a Békéscsa­bán is népszerű Postás Szimfo­nikusok lesznek, ez alkalommal NSZK-beli karmester intésére csendülnek fel Mozart C-dúr fuvola hárfaversenyének, Bee­thoven V. Sors szimfóniájának és Patachich Hársfaversenyének közismert dallamai Pártos Ilo­na hárfa- és Kovács Lóránt fuvolaművész tolmácsolásában. A békéscsabai zenei évad utolsó hangversenyén, május 12-én a Debreceni MÁV Filhar­monikus Zenekar szólaltatja meg Mozart életművének utol­só remekét, a Hequiemet. amely az idei nyáron már oly nagy sikert aratott Békéscsabán. Az olvasoíáborol: sikere Az Olvasó Népért mozgalom­hoz kapcsolódó kezdeményezé­sek között egyik legsikeresebb az úgynevezett olvasótáborok létrehozása volt; ezekben a hát­rányos helyzetű fiatalok könyv­höz vezető útját egyengették. Az első olvasótábor 1972-ben nyílt meg; !973-ban már 12 tábor mű­ködött az ország hat megyéjé­ben. Az idén legalább 25 olva­sótábor nyílik majd. s örvende­tes, hogy a szükséges anyagia­éket”. akiket a kormány a ,,kontinensről” küldött ellene. Nyugodtan állíthatjuk, hogy ha Giuliano el akarta volna ten­ni láb alól azt a pár csendőrt, aki Monteleprében szolgált, könnyen megtehette volna. Jó­val erősebb volt, mint az a~vál­lalkozó kedvű kis osztag és sokkal korszerűbb fegyverek­kel rendelkezett. Giuliano tehát leadatott néhány sorozatot a helyi csendőrőrs ablakaira, aj- tajaira; azt akarta, hogy erő­sítést vezényeljenek a városká­ba, A figyelmeztető sortűz ter­mészetesen arra indította a mon telepre! csendőröket, hogy értesítsék a paler­mói parancsnokságot, amely sürgősen Monteleprébe irányí­tott egy teherautót vagy har­minc emberrel. Giuliano lehallgatta a tele­fonbeszélgetéseket. Csapatainak kiadta a parancsot: tartsák szemmel az utat, és zavartala­nul hagyják átmenni a teherau­tót; majd ördögi csapdát állí­tott. A belvárosban, oda, ahol a teherautónak feltétlenül meg kellett állnia, orvlövészeket állí­tott az ablakokba, a tetőkre, a teraszokra. Mintha egész Montelepre ki­halt volna. Serkei se merészéit egv szót se szólni, se a község­házi tisztviselők, se a városi rendőrök, se az orvosok, sé a Syogó’szeiehz, se a tanítók. Mind kát társadalmi összefogásból fe­dezik: megyei, járási, községi tanácsok, ipari üzemek, ter­melőszövetkezetek és állami gar._ daságok közösen teremtik elő a szükséges összeget. Egy-egy táborban 40 fiatal is­merkedik a közös művelődés örömeivel, élményeivel. A tá­borok célja az ifjúság irodal­mi ízlésének alakítása, a fia­tal olvasók közösségének gya­rapítása, az olvasás megkedvel- tetése. a művelődési készség fejlesztése és tökéletesítése. 9 1 otthon kuksoltak, és várták a : lövéseket. Az egész kísértetiesen [ hasonlított egy amerikai kaland- * filmhez. 9 A teherautó az éjszaka kel- j lős közepén érkezett meg, árva ; motorzúgássa 1, és éppen ott állt J meg, ahol Giuliano számította. ; Eldördültek a lövések. Sok ] halott és sok sebesült maradt a színen. Montelepre legmagasabb teraszán pedig Giuliano kitűzte a Trinacria,* a független Szi­cília” zászlaját. A MÁSODIK EÁSZLÖ: A MONARCHIA Giuliano terrorakciói olyan kegyetlenek és súlyosak vo’tak. hogy magukat a megbízókat és felbűjtókat is megijesztették. Elég hamar rájöttek, hogy olyan erőket szabadítottak el, amelye­ket nem tudnak megfékezni. Gi- ulianö megragadott egy zászlót, és éz a zászló megmenekülésé­nek egyetlen réménysége, ezért vívja a maga háborúját a maga módján. A szepafatisták riadalma ak­kor csapott át igazi félelembe — saját magúkat féltették —. ami­kor á római kormány elhatároz­ta: fegyveres egységeket vezé­nyel a Giuliano dúlta területek­re. A Ponté Sagana-i egyezményt mégkötő hércegek félelmét és felelősségének súlyát az is nö­velté. ahogyan Giuliano bánt velük. (Folytatjuk) Pusztítani vágj menteni? Veszélyben a sok ezer éves ér lékek Fétlihi Róma című filmje jut eszámbe; az a néhány képsor, amikor a római metró építőinek fúrója átüti egy üreg falát, ahol káprázatos látvány tárul a mun­kások elé. Ókori római villaépü­let terme, csodálatos freskók­kal. Mindez viszont csak néhány pillanatra, mert a műkincsek a levegő hatására szemünk láttára tűnnek el. Döbbenetes képsor. A sok ezer éves kultúra egyetlen pillanat alatt megsemmisül. Akár Fellini-ötlet ez, akár valóság — a lényege megdöbbentő és fi­gyelmeztető. De vajon mindenki számára oz? Hírünk, hamvunk som volt még a Kárpát-medencébeh, amikor mintegy négyezer évvel ezelőtt az első, Itt megtelepe­dett steppei-nép a halottast gö­dör-sírba temette, majd hatal­mas földhalmot emelt föléjüik. A régészek az ő idejüket „gödör- síros kultúrának” nevezik. Amit maguk után hagytak, azok a Bé­kés megye területén is emelke­dő dombok. Kunhalmok, Vagy más héven halomsírok. Az elmúlt időkben sokat fel­tártak közülük, néhány azonban évezredek óta háborítatlan. Sok­ba kerül a kibontásuk, és a ré­gészeknek vannak sürgetőbb fel­adataik is. Helyettük vagy a fel­ügyeletük nélkül azonban senki sem bolygathatja meg ezeket a történeti emlékeket. Erre tör­vény van hazánkban, de ha nem lenne, a józan ész is ezt diktá'na. Dombegyháza határában kö­zel 30 ilyen halom vagy halom- i maradvány magasodik. Nemzeti kültúránkban értékük felbecsül­hetetlen, hiszen ha megsemmi­sülnék, megrongálódnak —, so­ha többé nem pótolhatók. A község Petőfi Termelőszö­vetkezetének vezetői úgy látszik, sem a törvényt, sem a józan észt, sem a marxista történelem- szemléletet nem ismerik. Vagy már elfelejtették. A területükön levő, Kevermesi út melletti, kö­rülbelül 3 méter magas, ötven- szer ötven méter nagyságú „Ko- 1 ostor-dombot” minden előzetes bejelentés nélkül megbolygat­ták. .. Szabó János József régész: — Tavasszal, amikor éppen hazautaztam Battonyára, láttam, hogy a Kolostor-domb körül le­szedték az erdőt és rigolírozó ekével keresztül-kasul megszán­tották a dombot. A szántásban tégladarabok, emberi csontok és késő középkori cserépdarabok kerültek felszínre. A cserépda- rabok arra utaltak, hogy a fel­tételezhető gödör-síros alapte- metkezésen kívül késő középko­ri objektummal is kell számol­nunk. Mivel a rigolírozó eke ezt még nem veszélyeztette, meg­nyugodtam. Távozásom előtt azonban tudomást szereztem ar­ról. hogy a tsz el akar ja hordani a dombot, ezért néhány nap múlva, április 20-án hivatalos le­velet küldtem a szövetkezetnek. Felhívtam figyelmüket a 63/9. számú törvényerejű rendeletre, miszerint a régészeti objektu­mok, így a halmok is védettség A Békéscsabai Kötöttáru- gyár vezető munhakür betöltésére, gépészmérnöki képesítéssel és legalább kétéves üzemi gyakorlattál rendelkező dolgozót keres. Jelentkezés a vállalat sze­mélyzeti vezetőjénél. x alatt állnak, ezért eThordasuk bejelentési kötelezettség aló tar­tozik, Kértem, hogy legalább pótlólag, sürgősen jelezzék a múzeumnak, hol tartanak a munkálatokkal. Amennyiben le­letek, sírok, település-nyomok kerülnek elő, úgy a munkálat»- [ kát haladéktalanul állítsák le és1 a helyszínre érkezésünkig hagy-! ják a leleteket érintetlenül. Fülöp Sándor tsz-elnök pár nap múlva válaszában a követ­kezőket írta: A nagyüzemi táb­lák kialakítása érdekében a ha­lom megszüntetése szükséges. A művelési ág változtatási mun­kákat megkezdték, kérik, hogy bejelentésük alapján a múzeum küldje ki megbízottját. A régész kiment. Radovics Fe­renccel, az elnök megbízottjával beszélt. A munkavezető eltnond- 1 ta. hogy földet fognak kitermel­ni, de végül ígéretet tett árra. hoev a halmot augusztusig nem bántják. A Munkácsy Múzeum kutatási tervében halomfeltárás nem sze­repel és leletmentéshez sincsen meg a kellő anyagi. illetve sze­mélyi feltételük. Ezért a Magyar Nemzeti Múzeum vállalta, hogy augusztusban, a munka kezdete­kor szakemberük a helyszínre ér­kezik. Rendben is lett volna így m’nden, de váratlan dolog tör­tént. Június 3S én dr. Radnai Mi­kes amatőr régész levélben je­lentette a múzeumnak, hogy há­rom nappal előbb a tsz markoló­gépe megkezdte a Kolostor-domb elhordását. Nyolc teljes csontváz megsemmisült, az eddig előke­rült három méter hosszú, egy méter széles és magas téglaalap- fal szétdúrásával próbálkoznak. A munkavezető tehát meg­szegte ígéretét és bejelentési kö­telezettségét. Az újabb levelet a múzeum igazgatója adta fel cí­mükre. de hiába. Markológépük, mint egy elszabadult szörnyeteg dolenzoM tovább Üiabb öt méter került elő a hajdani kolostor fa­laiból. A gép keze’őte a kint járó dr. Radnainak diadalmasan új­ságolta, hngv eévből megmozgat­ta. eevszerro —*fdürtn az alap- falakat. ., A domb=gvliáz1 Italboltban eev villogó szemű vendég kö­zölte, hogy a földhordásnál Gépiről munkakörbe (elvételt hirdet A FÉRFI FEHÉRNEMŰ- GYÁR BÉKÉSCSABAI GYÁRA x előkerült bronzgyűrű már „él­kelt” ezer forintért. A tehené­szet egyik dolgozója felháborod­va mutatott a helyszínre. E sorok írója szerencsére nem vett részt háborúban, nem volt tömeglka tasztróf a szemtanúja Amit viszont a dombegyházi Ko­lostor-dombon látott, annak él­ménye majdnem pótolta ezeket: a gazzal benőtt domb oldalából jó karéjt harapott ki az ott ácsorgó markoló vaspofája. Ola­jos rongyokkal keveredő embe­ri csontok mindenütt, amerre lé­pünk. Valamikori őseink csigo­lyái, végtagjai, széttaposott ko­ponyái. Amelyiknek még áll­csontja és foga van. az értetle­nül és megvetve néz ránk a földről. Még az erdő. kárté­kony gaz is védte évezredes nyu­galmukat! És most valaki meg­gondolatlan utasítására Ideiött ez a gép. bemocskolni az emlé­küket. elpusztítani a felbecsül­hetetlen értékű dokumentumo­kat. Ezek az ebek harmincadlára került emberi maradványok ta­lán valamikor nekünk foglaltak hazát. Azért írom, hogy tolón, mert ez csak akkor bizonyítha­tó, ha a tsz a földhordást a ku­tatók jelenlétében folytatja és lehetővé teszi a leletmentést. Ezek a falmaradványok hajdan a szellem fejlődésének, a tudás­nak bölcsői voltak. Talán az Ár­pád-kori Szent Kinged kolostor alapfalai. Ebből a korból alig maradtak ránk oklevelek, tehát csak az alaprajz bizonyíthatja a feltevést. Természetesen csak akkor, ha nem túrja szét á mar­koló. Nem közömbös az sem. hogyan mozdítják meg a halmot alkotó földet, ami még a rézkori temet­kezés előtti korok maradványait is őrizheti. Nem is beszélve a domb alatti négyezer éves érté­kekről. A tsz elnöké a napokban váló­ban leállította a munkát. Elvit­ték a markolót. Megvárják a ré­gészeket. A kár azonban már így is jelentős. A felelősség meg­állapításán túl maradjon ez az eset figyelmeztetés. Bővítse azok táborát, akik értik és érzik: a marxista történelemszemlélet szerint csakis az emberiség tör­ténetének ismeretében érthetjük meg á jelent, becsülhetjük önma­gunkat, alakíthatjuk az emberi­ség jövőjét. Ehhez viszont a tör­téneti leletek megmentésére van szükség! Réthy István mtsjmiSsi 5 1974, JÚLIUS 17, »

Next

/
Thumbnails
Contents