Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-03 / 153. szám

Van-e fertőzésveszély az árvizes területen? Kérdéseinkre dr. Illés Elemér megyei KÖJáL-igazgatóhelyettes válaszol A B’ekete- és Fehér-Körös gát­jának átvágása után az elárasz­tott delta területéről az ott la­kókat az Árvízvédelmi Operatív Bizottság kitelepítette. Amint azt olvasóink papunkból megtud­hatták, a kitelepítéssel egyidő- ben megkezdődött a veszélyez­tetett terület lakosságának köz­egészségügyi ellátása, védelme is. Ennek ellenére nagyon so­kan keresik fel a gyulai járási közegészségügyi járványügyi ki- rendeltséget, valamint a gyu­lai városi közegészségügyi jár­ványügyi szolgálatot és a Bé­kés megyei KÖJÁL-t, mivel az a téves híresztelés kapott lábra, amely szerint az elárasztott te­rületen, annak környezetében járványveszély lenne. — Egyáltalán van-e alapja a híreknek? Erre dr. Illés Ele­mértől kértünk választ. — A Közegészségügyi Jár­ványügyi Állomást többen ke­resték fel. Érdeklődtek, mit te­gyenek annak érdekében, hogy elkerüljék a járványos megbe­tegedéseket. Különösen az a hír ijesztette meg a lakosságot, hogy tífuszveszély éli fenn. Az 1930-as évek végén Ma­gyarországon évente 10 000 tí- í'uszmegbetegedés volt, több mint 500 fölötti halálozással. Az utóbbi években 100—200 között mozog a megbetegedések száma, a halálozás 1% körül van. Békés megyében 60 tífuszba- eilus-gazdát tartunk ellenőrzés alatt. A Fehér- és Fekete-Körös területén és Gyulaváriban ilyen bacilusgazda nincsen. Az el­árasztott területen mintegy 300 lakás és nyaraló került víz alá. Az itt levő árnyékszékekből az ürüléket a víz a környéken szét­viszi. Ez mindenképpen arra kö­telezi a közegészségügy dolgo­zóit, hogy hathatós intézkedése-, két tegyenek. Megjegyezném még: téves az a híresztelés, hogy- a bűzlő víz gőzölgése valamilyen ■ járványügyi veszélyt jelentene. A fertőzésben a fő szerepet a piszkos, fertőzött kéz játssza, je­lentős szerepe lehet még a fer­tőzött élelmiszereknek, fertőzött tárgyaknak — Mi tehát a teendő a KÖ­JÁL, illetve az úgynevezett veszélyeztetett lakosság ré­széről? — Mivel a kórokozó a vízben 1—2 hónapig is elél, a fertőzés veszélye nem kizárt. Tudni kell azonban, hogy a fertőzés szájon át jön létre. Tehát nagyon fon­tos a személyi tisztálkodás be­tartása. Azt javaslom, aki a ta­nyájára vagy a nyaralójába visszatér, tartsa be a következő alapvető közegészségügyi szabá­lyokat: Csak abból a vízből igyon, amelyet fertőtlenítés és labora­tóriumi vizsgálat után a KÖ­JÁL ivóvíznek minősít. A laká­sok, nyaralók fertőtlenítését el­végezzük. A gazdasági szerszá­mok fertőtlenítését a tulajdo­nosnak kell elvégezni. Javasol­juk, hogy erre a célra a háztar­tási boltban kapható Hypó 3—5 százalékos oldatát, használják. A legfontosabb: étkezés előtt a fenti fertőtlenítőszerben a kézmosás. — Felhívnánk a figyelmet ar­ra, hogy az elárasztott területe­ken termett és esetleg megma­radó zöldség, gyümölcs nyersen való fogyasztása fertőzést okoz­hat. Ezért tanácsos a vetemé­nyeskertekben visszamaradó * minden terméket a földbe be­ásni. A KÖJÁL és az egészségügyi szervek minden megelőző mun­kája ellenére mégis előfordulhat megbetegedés. Ezért szükséges­nek tartjuk felhívni a figyel met, ha azok között, akik a ve­szélyeztetett területen jártak, bizonytalan hasi pimaszok, lázas megbetegedések jelentkeznek, azonnal forduljanak orvoshoz; mivel a betegség klasszikus for- i mában manapság ritkán jelent- j kezik. — Ismereteink szerint a köz- ! egészségügyi és járványügyi szervek az elmúlt három hét alatt a megelőző munkát el­végezték. Miből állt ez? ‘ — Az 1970-es árvíz tapaszta­latai alapján a kitelepítés után megkezdtük a tífusz elleni védő­oltásokat. Ugyanis a védettség kialakulásához 10—14 naip szük­séges. Védőoltásban részesítet- tükazokat, akik az árvizes te­rületre visszaköltöztek, valamint azokat, akik tartósain árvízvé­delmi munkán vesznek részt. A soron levő feladatunk a város­erdei nyaralók tulajdonosainak beoltása. — Hogyan kívánják ezt vég­rehajtani, hiszen ebben nem csupán megyei, hanem me­gyén kívül lakó emberek is érintettek? — A gyulai városi közegész­ségügyi járványügyi szolgálat vezetője, dr. BerecZky Aranka értesítette azoknak a települé­seknek a közegészségügyi jár­ványügyi szolgálatát, amely te­rületeken érintett tulajdonosok laknak. A területileg illetékes köz­egészségügyi járványügyi szol­gálat rendelkezik megfelelő ol­tóanyaggal, hogy az üdülőtelep­tulajdonosokat lakóhelyükön megelőző védőoltásban részesít­sek. A KÖJÁL igazgatóhelyettese tehát egyértelműen megállapí­totta, hogy tífuszjárvány vagy -megbetegedés az árvíz követ­keztében nincs. A híresztelés, amely lábra kapott, megalapo­zatlan. Még azt is elmondta, hogy az elárasztott terület fer­tőtlenítését csak a yíz teljes le­vonulása után kezdik meg komp­lex fertőtlenítő brigádok. Erről az érdekelt tulajdonosokat meg­felelő időben értesíteni fogják. B. J. Pensai vendégeink kossott A uenzai úttörőküldöttség Nagy csoport gyerek vidám zsivaja fogadott Békéscsabán a KlSZ-táborban. Hol orosz, hol magyar szót lehetett hallani és sűrűn csendült fel a kacagás. A 25 tagú penzai úttörőküldöttség és a KISZ vezetőképző tábor Mit vállaltak és mit téliesítettek? Modern meséből — modernebb valóság Híradás az Orosházi Üveggyárból A brigád kemenceégőket javít Én mar láttam, hogy hol la­kik a modern hétfejű sárkány. Azt is láttam, ahogy tüzet le­hel fortyogó gyomrából. Mi kö­ze ezeknek a gondolatoknak a valósághoz és különösen a szo­cialista ifjúsági brigádmozga­lomhoz? — Nos, alki kíváncsi a j válaszra, az látogasson el egy­szer az Orosházi Üveggyárba vagy ha nincs módja rá. köves­se az alábbi riport mozzanatait. Város a város szélén, az Oros­házi Üveggyár. Az üzemrészeket összekötő utak mentén virágok díszelegnek. Az utakon, akár a mesebeli csillogó gyémántpor, színes üvegtörmelék ragyog. A levegőben valami különös fe­szültség érződik, s ez a hatalmas kemencék közelében, különösen az új síküveggyártó részlegben, szúrós forrósággá alakul. — Igen, itt lakik a modem hétfe­jű sárkány és az üvegolvasztó kemencékben, hutákban fújja a lángot. —■ Persze itt élnek és dolgoznak emberek is, és a szür­ke anyagból ezerarcú szikrázó üveget készítenek. — íme így lesz a modern meséből még mo­dernebb valóság! Itt dolgozik az ^züstkoszorús November 7. ifjúsági Szocialista Brigád. Hogy mit vállaltak a pártkongresszus tiszteletére, s abból mit teljesítettek, arra így válaszolnák: — Patronáljuk a városi Ady Endre utcai óvodát, hideg-meleg vízvezeték-rendszert építettünk a kicsik szántára, pancsolót, zu­hanyozót készítettünk nekik hul­ladékanyagból. Ennek a társa­dalmi munkának az értéke mint­egy 10 ezer forint — mondja a KISZ-titkár. A gyárnak van sa­ját óvodája is. Itt is dolgozik a brigád. Az apróságok üzemi ott- honáinak bővítésére 200 munka­órát ajánlottunk fel. A teljesí­tése folyamatban van, eddig 300 folyóméter drótkerítést készítet, tüftk' a vállalás keretében. Jelentős felajánlásuk teljesí­tésén dolgoznak a síküveggyár területén, persze itt is társadal­mi munkában. Térelválasztó üvegfalat készítenek, ennek az értéke 8-10 ezer forint körül mozog. Július 6-án kommunista szombatot tartanak itt, hogy vál­lalásuk minél hamarabb valóra váljon. A brigádok becsülik, szeretik és segítik egymást — mondja Horváth György brigádvezető. —*■ Egyik munkatársunk családi házat épített, a brigád tagjai 200 munkaórában segítették ’ az alap készítését és a falak felrakását. Kétszáz munkaórával járultak hozzá a födém elkészítéséhez is. A brigád tagjai a harmadik számú gyáregység fenntartó részlegéhez tartoznak, vasasok mindannyian. Ezt írták többek között a brigádnaplóba: „Üze­münket példaképül kívánjuk ál_ Utáni a gyár többi üzeme elé, rend és tisztaság tekintetében.’ A vállalás alatt ott van bera­gasztva a naplóba a második huta vezetőségének köszönő le­vele. mert ahogyan írják: ^vál­lalásuknak messzemenően ele­get tettek”. A levél 1974. ápri­lis 24-én kelt. A brigád egy része üvegládá támaszokat készít, a másik ré­sze pedig éppen kemencét ja­vít. Azbeszt ruhában dolgoznak. A hőálló ruhába hőálló embe­rek kellenek ide — mondja Mu. zsik József, a brigád legfiatalabb tagja és megtörli izzadó homlo­kát. Baráti kapcsolatban vannak a szarvasi Vasipari Rísz Gábor Áron Szocialista Ifjúsági Bri­gádjával, ők májusban voltak Szarvason, június 8-án pedig a szarvasiak voltak Orosházán. Szakmai és kulturális vonalon működnek együtt, közösen szó­rakoznak és sportolnak alkalom­adtán. A pártbizottság titkára nincs itthon. A helyettese Szatmári György, valamint K. Tóth elv- társ, a KISZ-bizottság titkára készséggel erősítik meg a No­vember 7 Ifjúsági Brigádról al­kotott jó véleményünket Műszakváttás van. Hívja új partnereit a gyár, a ..hétfeiű sárkány”, mi pedig elindulunk, új állomások, új üzemek felé. Lészkő András magyar lakói remekül érezték magukat. Éppen klubestre ké­szülődtek, a gyulai Lola zene­kar már hangolt. Közben sike­rült a csoport vezetőjét, Kozsev- nyikova Ludmilla Szergejevnát. Penza város kerületi Komszo- mol-titkárát néhány szóra félre­hívni. — Penza megye valamennyi járásából jöttek az úttörők — mondta. — A legjobbakat válo­gattuk ki és amikor megtudták* hogy Magyarországra jöhetnek, egekig voltak az örömtől. Én is boldog voltam, mikor rám bíz­ták a csoport vezetését, hiszen eddig még soha nem voltam kül­földön és örülök, hogy először éppen testvérmegyénkbe jöhet­tem. A kedves fogadtatás és vendégszeretet minden várako­zásunkat felülmúlta, ezt bátran, udvariasság nélkül mondhatom. Rövid ideje vagyunk csak itt, de máris nagyon sok barátot sze­reztünk. Tizenkilenc napig lesznek Ma­gyarországon penzai, vendégeink: Ebből öt napot töltenek me­gyénkben és eddig Gyulával, Szarvassal és Orosházával is­merkedtek meg. Mindenhol nagy szeretettel és kedves ajándékok­kal várták őket. Orosházán az* üveggyárban külön az ő ré­szükre úttörőjelvénnyel díszített poharakat készítettek. Igaz, mindjárt az első nap a szovjet fiatalok is szolgáltak egy meg­lepetéssel. Az tefaéd után nem engedték leszedni az asztalterí­tést azzal, hogy ez az ő dolguk. És hiába volt minden tiltakozás, nem engedtek akaratukból. Ök ezt így szokták meg otthon, itt is így akarják csinálni. így az­tán azóta mindennap négy út­törő konyhaügyeletet tart. Míg a szakmunkásképzős fi­atalok és a vendégek táncolnak, addig Ludmilla és a KISZ MB tagjai baráti beszélgetésen is­merkednek egymással. Szó esett sok mindenről, a nők helyzeté­ről, a fiatalok terveiről és a me­zőgazdasági termésátlagokról is. A végén ők sem tudtak ellent- állni a zene csábításának Tánc­ra perdültek a KISZ-tábor fái alatt. A nagy forgatagban el- . keveredett valahová a tolmács, de ez már nem okozott gondot Nélküle is megértették egymást. Kozsevnyikova Ludmilla Szergejevna (középen) sem maradt ki * táncból

Next

/
Thumbnails
Contents