Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-16 / 164. szám
E I es haZtáJ i £ssssssss99«aB«sss«as9SS9BMgsB&ss3SscsaBmBlzasaBasias3BBieBsaa99BBBcagsMBB9BBi»>BSB9ssasssBBeasaMBSB8BaBesacuaiaKes«HBaesaBaBC9a9a Befejeződött a számbavétel 1974-re az átlagosnál nagyobb jövedelműek adóztatására Interjú Király Józseffel, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetőiével i i f *w •w r 9 Mar a jovo évi vetőmagakciót készítik elő Az elmúlt időszakban —- áprilistól júliusig — megyénk lakossága, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek, társulások, munkások és alkalmazottak körében igen sokat foglalkoztak az állattartásból és az egyéb, az átlagosnál nagyobb jövedelmet adó vállalkozások jövedelem-adóztatásával. Ezzel kapcsolatban lapunkban több alkalommal jelent meg írás. Az adatgyűjtést figyelemmel kísérték szerte a megyében, ezekből — jól értesült körökben — helytelen következtetést vontak le és terjesztettek. Következésképpen kedvezőtlen hatást gyakoroltak a termelési lehetőségeket kihasználókra. A számbavételt nem előzte meg megfelelő politikai felvilágosító munka, így az állattartók többségére — az átlagosnál nem nagyobb jövedelmet elérőkre is — az események váratlanul hatottak. Az adatgyűjtés befejeződött. 1974-re az adótételek kivetése megtörtént. Tekintsük át újra a helyzetet, a termelők további munkájához adjunk önbizalmat és bizalmat, oszlassuk el a téves nézeteket. Ezért felkerestük Király József elvtársat, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetőjét, válaszoljon kérdéseinkre. • — Az átlagosnál nagyobb jövedelműek adóalapját milyen összegben állapítják meg a pénzügyi szakigazgatási szervek? — Hangsúlyozni szeretném, hogy az 1974. janúár 1-től érvényes rendelkezések nem érintik a kis jövedelmű állattartókat és növénytermesztőket. Kizárólag a| nagy jövedelmű mezőgazdasági | termelőkre vonatkoznak. A rendelkezések célja: a jövedelemben keletkezett aránytalanságok megszüntetése anélkül, hogy a termelésre korlátozó jellegük lenne. Ez tehát azt jelenti, hogy az a termelőszövetkezeti tag, aki szabályszerű háztáji gazdaságában saját tulajdonát képező állatokat tart, tenyészt, hizlal, jövedelme adómentes. Adóztatása a terület után hektáronkénti tételben történik. Magasabb adóteher a háztáji gazdaságokban csak akkor lehetséges, ha az összjövedelem 50 ezer forintnál! több. A mezőgazdasági társulás tagjai évi 30 ezer forint jövedelmen belül adóimentességet élveznek. Aki nem szövetkezeti AZ ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZŐ VÁLLALAT FELVÉTELRE KERES — kőműves, — ács, — vasbetonszerelő. — épületlakatos, — asztalos szakmunkásokat, — továbbá betanított és segédmunkásokat. Kereset: a teljesítmény alapján. Jelentkezni lehet: Budapest, X., Salgótarjáni út 18. Munkaerőgazdálkodás. tag, nincs is földje, állatot tart vagy tenyészt, 15 ezer forint évi tiszta bevételig nem esik jövedelemadó alá. Erről intézkedik a 42/1971; (XII. 17.) kormány-, valamint ennek végrehajtására kiadott 35/1971. (XII. 17.) PM számú renídelet. Az átlagon felüli, nagy jövedelmű mezőgazdasági termelőket érintő, 1974. január 1-től hatályos szabályozás összhangban áll a jövedelempolitikai követelményekkel, melyek a magas jövedelmek — köztük a gazdálkodásból eredőek — fokozottabb adóztatását írják elő. Pénzügyi szerveink adataiból megállapítható, hogy megyénkben a 100 ezer mezőgazdasági adózó állampolgár közül 82 fő bizonyult nagy jövedelműnek, tízmillió forint bruttó bevétellel, Ebből az adó egymillió forint. Mit jelent ez közelebbről? — Az előbbi számok azt mutatják, hogy megyénkben a mezőgazdasági lakosság jövedelem- adóját fizető adózók túlnyomó része továbbra is a földterület nagysága, művelési ága és hektáronkénti tiszta jövedelme alapján fizet adót Közelebbről, a ipo ezer adózóból még egy ezrelék sem adózik az átlagosnál magasabb jövedelem alapján. Progresszív adókulcsot az évi 50 ezer forint tiszta jövedelem elérése esetében alkalmazunk a rendeletnek megfelelően. Ha a tsz-tag sertést hizlal és kiadásait nem tudja bizonylatokkal igazolni, abban az esetben 83 ezer forint bruttó bevételt kell elérjen ahhoz, hogy óit az adóhatóság az átlagosnál magasabb jövedelműekre vonatkozó előírások alapján adóztassa. Bizonylatokkal történő igazolás esetén az elszámolható kiadás növelhető, meghaladhatja a bruttó árbevétel 40 százalékát is. Ez esetben az adóalap kisebb lehet a bruttó bevétel 60 százalékánál; — Á számbavétel során, az adóalap megállapításánál al- kalmazták-e a rendelet szerinti kedvezmények adását? — Igen, alkalmaztuk. Az átlagosnál magasabb jövedelműek adóját úgy írtuk elő, hogy több ezer tételt alaposan átvizsgáltunk. Megállapítottuk, hogy az adóügyi dolgozók túlnyomó többsége tárgyilagosan, a párt- és a kormányhatározatok szellemében, a közalkalmazotthoz méltóan járt el. Néztük azt, hogy ki milyen bruttó bevételre tett szert 1973- ban állattartásból, zöldségtermesztésből. Miután az adatok birtokába kerültünk, megnéztük, hogy alkalmaz-e idegen Tótkomlós nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága pályázatot hirdet a szakigazgatási szerv gazdálkodási csoportvezetői állás betöltésére. Feltételek: Tanácsakadémiai vagy számviteli főiskolai végzettség. Bérezés: megegyezés szerint. Figyelembe véve a 15/1973. MüM sz. rendeletéit. x munkaerőt vagy csak önmaga és családjával dolgozik. A háztáji gazdaságban tevékenykedő, segítő családtagonként 10—10 ezer forinttal csökkentettük az adóalapot. Abban a családban, ahol a feleség és két nagykorú gyermek segít a jövedelem elérésében, 130 ezer forint bruttó jövedelemnél több szükséges ahhoz, hogy az adót a magasabb jövedelműekre megállapított progresszív kulccsal vessük ki. Az idős korú, egyedülálló gazdálkodók nagy rétegét érintette a 37/1973. (XII. 24.) MT számú rendelet, amely az adókedvezményt 35 százalékról 50 százalékra emelte. Munkánk során mindezeket az előírásokat figyelembe vettük így alakult ki a 100 ezer adófizető mezőgazdasági lakosság köréből a 82 magas jövedelmű. — A számbavételi tapasztalatokból mit tud ajánlani a jövőre vonatkozóan a termelők figyelmébe? — Több esetben találkoztunk a termelés költségeinek nem megfelelő tanúsításával. A jövőben — mint most is — csak a hivatalosan igazolt költségeket ismerik el a pénzügyi szervek. Ezért minden olyan kiadásról, amely a jövedelem elérésében közrejátszott — beruházás, takarmányvásárlás, állatorvos-költség, biztosítási díj és egyebek —, alkalomszerűen szerezzenek be a . termelők bizonylatokat. Ezeket őrizzék meg, s az adóhatóság kérésére, saját érdekükben mutassák fel. Ezzel sok felesleges vitának vehetjük elejét. Amennyiben a termelő kiadásait nem tudja igazolni, akkor az adóhatóság a rendeletben előírt, bruttó árbevétel 40 százalékát ismeri el költségnek, s a további 60 százalékot tekinti alapnak az átlagon felüli jövedelem-adóztatásnál — fejezte be kérdésünkre adott válaszát Király elvtárs. Dupsi Károly Veszélyeztet a mákperonaszpóra A csapadékos, párás és mérsé_ kelten meleg időjárás a mákter. meló területeken kedvez e betegség járványszerű terjedésének. A fertőzés következtében a fiatal növények satnyán fejlődnek, előbb-utóbb elpusztulnák. A fejlettebb növények levelein fakó foltok láthatók. A szárak, bimbók, terméstokok is fertőződnek. A betegségre jellemző a beteg részeken — elsősorban a leveleik fonákán — megjelenő szürkiéslila penészkivirágzás. A nyári meleg és a szárazság gátolja a gomba fejlődését. Ilyenkor csak a talaj közelében levő leveleket károsítja, ahol a fertőzésre elegendő nedvességet talál. Nagyon fontos, hogy vetőmagot csak egészséges állományból fogjunk, mert a kórokozó a fertőzött magban telel, s az ilyen, mag használata — a gombára kedvező időjárás esetén — előidézheti a járványt A Vetőmag Vállalat dél-magyarországi központjában, Orosházán megbeszélést tartottak a MÉSZÖV, a MÉK, az ÁFÉSZ, a kiskereskedelmi vállalat vezetői. A jövő évi házikert vetőmag-akciót készítették elő. Les- tyán Mihály főmérnök elmondotta, hogy a vállalat bővítette a kertimag osztályt azért, hogy az üzletek a megnövekedett kiskereskedelmi forgalmat mind jobban ki tudják elégíteni. Megállapodtak abban, hogy a nagyobb településeken, vetőmagboltokat nyitnak. Ilyen mű. ködik már Békéscsabán, Orosházán, Gyulán, Szeghalmon, Békésen. Szarvason. Most épül egy Mezőkovácsházán. A kisebb településeken szakosítják az üzleteket vetőmag-értékesítésre, így a megyében összesen 52 üzletben vásárolhatnak majd vetőmagot a termelők. Az üzletek A kertbarát-mozgalom megyei társadalmi szövetsége a napokban összegezte a kiskerttulajdonosok termelői munkáját Megállapította, hogy a ház körüli kertek jó kihasználására az utóbbi időben sokan eredményesen vállalkoztak. A MÉK békéscsabai telepe a tavalyi 28 hélyett az idén 107 termelővel kötött felvásárlási szerződést. A békéscsabai Béke-kertek tulajdonosainak lehetővé tettek az árufelesleg helybem értékesáté- ! sét, mivel Sipaki András kertjében ideiglenes felvásárlóhelyet nyitottak. Csütörtökön és vasárnap reggel 6 órától 12 óráig veszik át az árut. Gyümölcsből — ribizli, meggy, málna, szamóca, egres — 35 mázsát vettek át. Ugyanez a terüMost kell a következő évi termés feltételeit megteremtenünk. Ha nem gondozzuk a növényeket, úgy károsítóik kedvező feltételeket találnak és nem. csak a termőrügy-differenciáló- dást csökkentik, hanem vessző-, sőt tőpusztulást is okozhatnak. A szüret utáni munkánk csak akkor lesz eredményes), ha a vegyszeres védekezés az alapvető mechanikai eljárások szakszerű végrehajtásával párosul. Először a letermett, most már felesleges vessaőrészeket szükséges eltávolítanunk. Jelenlétük káros, mert elvonják az egyéves hajtásoktól a tápanyagot és állandó fertőzési forrássá válnak. Besűrítik az állományt, ez kedvez a kórokozók szaporodásának, egyúttal rontják a permetezések hatásfokát is. A metszés növényvédelmi szempontból csak akkor teljes értékű, ha a kórokozókkal és kártevőkkel fertőzött növényrészeket is eltávolítjuk. Legfontosabb a didimellás vesz- szőfoltossággal (Didymella app- lanata) és az elzinoés vessző- és levélfoltossáiggal (Elsinoe ve- neta) fertőzött vesszők tőből való kivágása. A csapadékos május és június segítette a kórokozó szaporodását, ezért a nyár végi fertőzési hullám megelőzésére okvetlenül metszeni kell. A kártevők közül a málna- vesszőszúnyog, a málnagubacs- szúnyog és a málna-karcsúdísz- bogár ellen tudunk mechanikai névsorát megkapta a Vetőmag Vállalat dél-magyarországi központja. Valamennyit felosztotta a termelési felügyelők között, akiknek ezentúl munkaköri kötelessége hetenként egy alkalommal a bolti látogatás, tapasztalatszerzés és -továbbítás. A boltok a rendelést a területi központnak továbbítják. Az árut a vállalat budapesti központja szállítja. Ugyanakkor Békéscsabán létrehoznak egy tartalékraktárt, ahol több vagon vetőmagot tartalékolnak a várakozáson felüli vetőmagigény gyors kielégítésére. A jövő évi hajtatáshoz szükséges palánták vetőmagját már ebben az új szervezésben bonyolítják le. A vetőmagellátás felelősségé, nék decentralizálásától a jobb áruellátást várják szerte a megyében. mázsa árut adott. A kiskerttulajdonosok nagyban hozzájárulnak a város zöldség- és gyümölcsellátásához. Szükségleten felüli készletüket kosarakkal viszik a kiskereskedelmi üzletekbe, megvételre ki. raálják. A MÉK-boltok kiskereskedelmi forgalma így 5 millió forinttal lehetett magasabb a tervezettnél. Zöldhagymából, sárgarépából, petrezselyemből, salátából, retekből, zöldborsóból, zöldbabból. főzőhagymáboL uborkából, karalábéból általában ötszörte. sőt hatszorta is nagyobb készlet került a kiskertekből a kiskereskedelembe, mint a múlt év azonos idősza kában. úton védekezni. A vesszőszúnyog lárváinak kártételét a repedezett héjú hajtások alsó részén találjuk. Elroncsolják a háncsszövetet, majd a farészt pusztítják, amelyen barna vagy lilásbama, elhalt foltok keletkeznek. A károsított részeket akkor távolítsuk el, amikor a 2-3 milliméter hosszúságú, sárgásvörös színű szúnyoglárvák még a vesszőkben találhatók. A vesszők belsejében élő díszbo- gárlárvák kártételét orsó alakú, sima, míg a gubacsszúnyog-lár- vák jelenlétét gömbolyded, repedezett felszínű meg vastagodások jelzik. A kivágott, károsítökat tartalmazó növényrészeket — továbbfejlődésük megakadályozására — minél előbb égessük eL A mechanikai védekezést vegy. szeres eljárással kell kiegészítenünk. Lombhullásig még három, esetleg négy alkalommal permetezzünk a vesszőfoltosságok és a vesszőszúnyog ellen. A kórokozók ellen' 0,3 százalék töménységű Rézoxiklorid 50 WP vagy Tiozin A. 0,2 százalék töménységű Zineb 80 WP vagy Zineb S 80; illetve 0,2 százalék töménységű Dithane M —45, míg a vesszőszúnyog ellen 0,1 százalék töménységű Bi 58 vagy Rogor L—40 hatásos. Rézoxiklorid használata esetén tegyünk a permetlébe nedvesítőszert is. A permetezéskor ügyeljünk arra. hogy a permet, lé ne csak a lombot, hanem a hajtásokat is fedje. Zöldhagyma, sárgarépa, petrezselyem, saláta, retek Eladásra is termelnek a kiskerttulajdonosok let elmúlt esztendőben IS A málna szüret utáni védelme
