Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-14 / 163. szám

harminc ENDEJE 15. Sínférebbek a sintérnél A Népbirósági Közlöny 1945. december 22-i száma közölte a Barát Frigyes tartalékos főhad­nagy feletti ítéletet: „Nevezett 1944, július 1-től parancsnoka volt a 701/306. munkásszázadnak, melyben fehér karszalagos, tehát keresztény vallású munkaszol­gálatosok szolgáltak. A század- parancsnok valóságos rémural­mat teremtett emberei között. A legkisebb fegyelemsértésért is gúzssiba kötést rendelt el, ami sokszor három óra hosszat tar­tott. Tekintettel arra, hogy a század akkor nem volt hadmű­veleti területen, a parancsnok­nak ehhez nem volt joga... Ezen­kívül naponta végigpofozta a századot, amelyben igen sok egy­kori tartalékos tiszt is szolgált... A Népbíróság tanácsa előtt azzal a védekezéssel állott elő, hogy a gúzsba kötést, arcul verést a munkaszolgálatosok érdekében alkalmazta,” A kor haladó erőit tömörítő Magyar Front 1944 júliusában felhívással fordult egyebek kö­zött a honvédség tisztikarához: „A honvédség tisztikarának, de minden egyes tisztnek külön- külön is döntenie kell: az ország és a honvédség elvesztésében akar-e közreműködni, vagy meg­mentésében. Idegen és vesztett ügyért vívott harcban akar-e nyomorultul elpusztulni, vagy pedig élére áll a németek elleni felszabadító harcnak. Az ország­vesztés irtózatos felelősségét és a megcsalt és elárult nép jogos haragjának terhét akarja-e vi­selni vagy vállalja az ország­mentő szabadságharcos büszke szerepét és ezzel biztosítja ha­zánk, a honvédség és a saját sor­sát is.” A békési nyár eseményeire né­hány esztendővel a háború után így emlékezett Nagy Gáspár Gá­bor: „Aratás idején, egy éjjel a Macskásban vagy Szilason le­ereszkedett három ejtőernyős... Másnap a partizánvadászok, csendőrök és német kutyás ka­tonák vezetésével teherautón ki­szálltak és felhajtották a terepet. A jelentett három ejtőernyős közül megtaláltak kettőt. Ezek egyike nő volt, aki öngyilkos lett. A férfit elfogták élve. Szemta­núk beszélték, hogy a német ka­tonák a halott nőt megrugdosták dühükben, az élve elfogott férfit pedig Tarhoson halálra kínozták. Mint cirkuszi állatot mutogat­ták kíváncsiaknak, de akik lát­ták, beszélték, hogy nem volt már semmi emberi formája, bár még élt. Az még az enyhébb módja volt a kínzásnak, hogy meehasogatták a talpát és a gróf autója számára szénsalak­ból készített úton mezítláb iá­ra sm kénvszerítették. Mikor be­lehalt a kínzásba, kivitték az ő és a nő holttestét a sintérházhoz és a sin+Srt kételez+év hogy a dögök közé temesse őket. A gyeomester emberiessége nem engedte meg. ho<*v emberi hullá­kat az állati döcök közé dobion és bár a döggödörbe, de pokróc­ba becsavarva és szalmaréteg­gel eiv-hlönftv» teme+te el a sze­rencsétleneket.” (daniss) Tótkomlós nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizott­sága pályázatot hirdet a szakigazgatási szerv gaz­dálkodási csoportvezetői ál­lás betöltésére. Feltételek: Tanácsakadé­miái vagy Számviteli Fő­iskolai végzettség. Bérezés: megegyezés sze­rint Figvelembe véve a 15/1973 MüM sz. rendeletet. x llindenki tegyen valamit Beszélgetés a Kl$Z-élet változásairól „Nem akar ez Mózes új kő­táblája lenni.” Emlékezetes marad ez a mon­dat. Dr. Maróthy Lászlótól hang­zott el a KISZ K3 április 17—18-1 ülésén, amikor a KB első titkára a KISZ-tagak kötelessé­gét sorolta: becsülettel tanuljon és dolgozzon, hirdesse a párt po­litikáját és segítse annak meg­valósítását, Legyen aktit» a köz­életben, használja szabad idejet aktív pihenésre, művelődésre, testedzésre! Ezeket a pontokba szedett fel­adatokat a KISZ tagjainak egy­mást segítve, a hétköznapok gya­korlatában kell megvalósítaniuk. Apró cselekvésekre bontva, az egyéni sajátosságokhoz, a körül­ményekhez igazodva. Csakis az ezáltal kialakult tevékeny embe­ri, mozgalmi kapcsolat teheti az ifjúsági szövetséget élő és eleven szervezetté. Az elhangzottakból határozat lett. A KISZ-alap szer vezetek többsége máris az egyen! fel­adat-vállalások: „ren Jszerében” végzi munkáját. Erről beszélget­tünk Szabó Miklóssal, a KISZ megyei bizottságának első titká­rával. ­— Mi tette szükségessé a változásokat? — Két és fél év telt el a KISZ VIII. kongresszusa óta. Sok min­den megvalósult a kongresszusi határozatokból ebben a munka- szakaszban. A társadalom min­den területén megkezdődött a párt ifjúságpolitikai határozatá­nak végrehajtása. Hogy csak né­hányat említsek: növekedett a választott testületekben dolgozó fiatalok száma. A fiatalok élet- és munkakörülményeit számos szociális intézkedés könnyítette, javult az ifjúmunkások anyagi és lakáshelyzete. Az ifjúság ne­velésével kapcsolatos munka- megosztást segítette az Ifjúsági Törvényben leírtak végrehajtá­sa, az ifjúsági parlamentek prob­lémafeltárása és vitája. Szervezeti életünkben viszont nem rendeztünk olyan kérdése­ket, melyek a KISZ politikai, kommunista jellegét erősíthetik. A munkásfiatalok körében például nem növekedett a KISZ taglét­száma. nem alakítottuk ki a tag­ságra háruló kötelezettségek be- ; tartásának és számonkérésének ; rendjét, így sok olyan fiatal van ! a szervezeten belül, aki nem vesz { részt a munkában. Ezeket a hi- 3 ányosságokat kell megszüntet- • nünk a következő időszakban. • Ezért született a KISZ KB ég- $ rilisi határozata, amiről feliét- j lenül meg kell jegyezni, hogy az : alapszervezetek jelzései, igényei j alapján lett megfogalmazva. ; — Eddig is voltak követel- l menyek. Miben különböznek: ezektől az újabbak? — A követelmények ugyan- • azok maradtak, de nem általá- • nosan megfogalmazottak lesznek, ! hanem pontosan meghatározót- t tak, konkrét cselekvésre iga- ; zítottak és személyre szólóak. Mint mondtam, az elmúlt évben sokan ugyan belül voltak a szer­nem tud valamilyen eredményt felmutatni, — Kérem, mondjon néhány példát a konkrét vállalásokra. — Vietnamban ezerszemélyes szakmunkásképző intézetet épí­tünk. fel. Ehhez lehet hozzájá­rulni a kommunista műszakok­ban végzett munkával, felajánlá­sokkal. Mindenkinek részt kell venni valamilyen képzésben, meg kel] szerezni valamilyen felsőbb iskolai végzettséget. Meg keil ismerni KISZ-tagjaínknak a párt politikáját, feladatait, ter­jeszteni kell célkitűzéseit, nép­szerűsíteni és segíteni kgll politi­kájának végrehajtását a közhasz­nú cselekedetekkel, a különböző (közösségi megbízatások becsü­letes elvégzésével. — A követelmények szá­monkérése után dől majd el, ki lehet tagja továbbra is az ifjúsági szövetségnek. Nem járhat-e ez esetleg a taglét­szám nagyarányú csökkenése­vei? — Bizonyára lesznek olyanok, akik továbbra sem tevékeny­kednek a mozgalmi célokért, így néhány ilyen fiataltól majd meg kell válnunk. Ez nem lesz baj, ettől csak erősödhet a KISZ, Ter­mészetesen nem az a célunk, hogy csökkenjen a taglétszám, ezért mindent elkövetünk, hogy a jelenleg még passzív tagok is tegyenek valamit, mozduljanak meg. cselekedjenek. Aki így sem vállal munkát, annak a tagsági viszonya megszűnik, az a Követ­kező évre szóló tagkönyvet nem kapja meg. — Hogyan tagadták me­gyénk KISZ-esel ezeket az újí­tásokat? — Egyetértéssel. Nem volt a fiatalok körében alapvetően ellen­tétes hang. Ez is bizonyít ja, hogy nem központilag találták ki az új követelményrendszert, hanem az alapszervezetektől indult a kezdeményezés. — Azt mondta, nem volt alapvetően ellentétes véle­mény. Eszerint némi bizalmat­lanság felmerülhetett. —* Voltak, akik a részkérdé­sekkel szemben bizalmatlankod- tak. Kételkedtek, lesz-e annyi értelmes feladat, hogy minden KISZ-tag vállalhasson belőle. Nem lesz-e bürokratikus a mun­ka értékelése? Nos, az első kér­désre válaszunk: nem világmeg­váltó feladatokra kell gondolni! Apró, de egyénileg és társadal­milag értékes cselekedetekre van szükség. Olyanokra, melyek a mindennapi munka során elvé­gezhetők, és nem haladják meg az alapszervezetet, az egyén le­hetőségeit. Számtalan ilyen fel­adatot lehet találni, csak jól szét kell nézni környezetünkben! A bürokráciától félők felveté se jogos. Mindent megteszünk azért, hogy ne adminisztratív le­gyen az irányítás és a számonké­rés. Csökkentjük a függetlenített KISZ-vezetők papírmunkáját, a jelentések, a statisztikai összegezé­sek, a brigádvizsgálatok számát. A jáyási, városi, megyei Ifjúsági vezetők minden erejükkel és ide­jükkel az alapszervezefci válla­lások teljesítését fogják segíteni a munkahelyeken, az iskolákban, ötletekkel, véleményekkel. Az egyéni vállalások nyilvántartá­sát is minimálisra szorítjuk, az értékelést maguk a KISZ-tagok végzik el szóban, a taggyűlésen. — Csökken-e a központi ak­ciók, rendezvények száma? — Igen, Ami megmarad az ed­digi akciók közül, az is az egyé­ni és az alapszervezeti vállalá­sokhoz kapcsolódik. — Hogyan áll jelenleg e nunka szervezése? — Békés megyében eddig az ifjúsági szövetség tagjainak 50— 60 százaléka tette meg vállalása­it. A többiek most készülnek fel erre a nem éppen kis feladatra. Bízunk abban, hogy nemcsak megyénkben, de az egész or­szágban eredményes lesz ez a munkaprogram és az ifjúsági szövetség életében növeli az ön­tevékenységet, erősíti a közösségi szellemet, a politikai aktivitást, a kommunista jelleget. — Köszönjük a beszélgetést! Réthy István Vésztői asszonyok a Duna-kanyarban Július 3-án és 4-én kétnapos kiránduláson vettek részt az IBUSZ szervezésében a vésztői nyugdíjas klub asszonyai. Ellá­togattak a Duna-kanyarba, meg­nézték annak nevezetességeit, megcsodálták Esztergom kincse­it ée az egyéb látnivalókat. Volt olyan hetvenéves résztvevője a kirándulásnak, aki még soha nem járt ezen a vidéken és örö­me szinte határtalan, hogy ilyen szép élményben lehetett része, % megismerhette hazánk egyik gyöngyszemét, A kirándulók Há­lásan gondolnak azokra, akik est lehetővé tették. Lap — 9 midié 1 hallgatónak A Szovjetunióban megjelenő 226 ifjúsági újság és folyóirat újabbal gyarapodott. Megjelent a Sztugyencseszkij Meridián, Az új folyóirat a Komszomol és a Közép- és Felsőfokú Oktatási Minisztérium kőzöa kiadványa. A lap címe tükrözi tartalmát. Elsősorban a szovjet felsőoktatá­si intézmények kilencmilliónyi hallgatójához és róluk szól. Az új lap bemutatja a főis­kolai és egyetemi hallgatók éle­tét, tanulmányait, az egyetemi építőtáborok tagjait, a tudomá­nyos diákköri munkát, a jövendő szakemberek művészeti- és sportérdeklődését. A szerkesztők meg akarják Is­mertetni olvasóikat a külföldi fiatalok életével és problémáival. A társadalmi-politikai jellegű folyóiratban bőségesen találha­tók művészi elbeszélések, versek és természetesen humor, amely nélkül elképzelhetetlen az egye­temista élet. Az új ifjúsági lap mintegy 300 000-es példány számban jele­nik meg. (BUDAPRESS—APN) ■ MHMMmHHHHa Felice Chilanti: Kársai zászl Salvatore Giulia lót inénak « 9. Kelet-Szi cihában, Messina és Catania tartományban viszont, ahol már modern burzsoázia nőtt föl, a szeparatizmus kidol- vezeten, de kívülről szemlélték • gozottabb ideológiai köntösben a munkát. Persze nemcsak sa-} jelent meg: egyrészt nyitva állt ját hibájukból, hanem sokszor j a föderalista politikát hirdető azért, mert egyszerűen nem tud- ; Risorgimento-hagyományok’felé, ták pontosan. (és egyenként), j másrészt hajlandó volt tárgyal- hogy mit kell csinálniuk. A ha- í ni az államban egy sajátos al- tározatok. a hivatalos döntések j kotmányon alapuló tartományi nyelvezetét nem fordítottuk le I önállóságról. A szeparatizmus az egyes KTS7-tagok nveb'ere. ! katonai vezére Canepa tanár Most viszont az alapszervezetek : volt. teljes programja a pontosan [ és Giuliano? Olvasgatta az megfogalmazott egyéni vállalá- * újságokat, hallgatta a buzdító sokra fog épülni. ; beszédeket és tanácsokat, s — Hogyan tehetnek vállalá- ! várta, hogy meggyőzzék, és el- sokat a fiatalok? * határozhassa magát Zsoldosve­— Az ifjúsági szövetség to-: zér volt tulajdonképpen, aki vábbi munkájának keretét és; zászlót vagy urat keresett ma­tartalmát az 1975. április 30-ig; gának, hogy az fölfogja és szóló Felszabadulási akcióprog- j megvívhassa vele háborúját. ram adja. Az ebben meg’natáro- j Voltak rajta kívül is bandi- zott célok nem étlapszerű vá- ; ták, még Kelet-Szicíliában is, lasztékot, hanem követelményt 5 például az Avila vagy a Nisce- jelentenek. A tanulásra, a mun- » mi környékiek bandája és más kavégzésre, a közéleti tevékeny- ! rettegett csapatok, a szepara- ségre vonatkozóan. Minden ! * Risorgimento — az olasz nép nern- Kisz-tagnak kötelessége ezek ■ felszabadulásáért és országa alapján vállalást tenni és elvé- ; egyesítéséért a XIX. században gezni azt. Nem lehet ezentúl > folytatott harcának irodalmi eine­olyan tagja a szervezetnek, aki * vezése. tista mozgalomnak azonban ve­lük nem volt szerves kapcsola­ta. Giuliano sajátos jelenség volt, a bandavezér sajátos egyé­nisége miatt. Salvatore Giuli- ano haramia volt ugyan, de ér­ződött benne az intelligencia, volt benne valami vonzó: va­lami pontosan meg nem hatá­rozható dologra törekedett. Canepa professzor meggyil­kolása után — egy csendőrsor- tűz oltotta ki életét — a sze­paratizmus katonai felelőse egy fiatal kalandor, egy ügyvéd lett. A mozgalom vezetői azon­ban Giulianóra gondoltak arra az esetre, ha Nyugat-Szicíllá- ban gerillaharcra kerül a sor. És a maffia? Fölösleges is mondani talán, hogy a politi­kában mindig a legerősebb mel­lé áll, és mivel 1944—45-ben a szeparatisták látszottak a leg­erősebbnek, a maffia melléjük állt. A maffiának nincsenek esz­ményei, amelyek fölébe kere­kedhetnének szabályzatának, fe­gyelmének, csetóövényei háló­zatának: a nagy maffiás egyé­niség egyetlen vágya, hogy egy­re tökéletesedjen a bűnözés tu­dományában. A szeparatizmus sötét ügyek melegágya volt: szőtték csel- szövényeiket a nagyhatalmak tit­kosszolgálatai, „érdeklődött” a rendőrség. Hát ezért léptek a mozgalomba a maffiavezérek. Később derült ki, hogy Don Calo, a nagyfőnök, a rendőr­ségnek dolgozott a szeparatista mozgalom kebelén belül, min­dig a becsülettel, a tiszta szán­dékkal, a hazaszeretettel, a tisztességgel takarózva. A mozgalom legnagyobb po­litikai szószólója két palermói képviselő volt: Finocchiaro Ap­rile és Varvaro. Finocchiaro Aprile idealista, utópista em­ber volt, gyér valóságérzékkel; Varvaro a szicíliai társadalom megújulását siettető kérdések felé terelte a mozgalmat. A monrealei maffiavezéreket megbízták, hogy győzzék meg Giulianót: álljon a szeparatis­ták közé. A bandita meghall­gatta őket. Elmondták neki, hogy C. herceg palermói palo­tájában gyűlést tartottak, részt vettek rajta hercegek, bárók, neves ügyvédek és a mozgalom vezetői, még kelet-szicíliaiak is. — És ti, ti ott voltatok? — érdeklődött Giuliano a mon­realei maffiásoktól. — Nem — felelték —. her­cegek meg főnökök voltak ott. — Jó — mondta Giuliano —, akkor a hercegeknek meg a fő­nököknek nyilatkozom majd. Becsvágyó és agyafúrt, meg­lehetősen képzett — középisko­lát végzett — fiatalember lőtt: Pasquale Sciortino. Akkoriban tért vissza szülővárosába. San Cípirellóba. Északon járt, ott élte át az áprilisi népfelkelés dicsőséges napjait. És azonnal szerét ejtette, hogy kapcsolat-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents