Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-06 / 130. szám
Könyvhét '74 Nagyobb érdeklődés — Elfogyott a Körkép ’74 — Üzemi terjesztők — Román pavilon — Az első sátor Berényben A mezőberényi hangos sátornál Könyvvásár Gyulán, sok vásárlóval aMHinmniHmiHiMnuiHHnnuNHmnuiiHiuMNniuiiuuninHmnu él-e, ugyanis tüdőbeteg volt, Három hónapnál tovább nem tudta elintéz»! a halasztást. Addig apám nem dolgoaott. A nő lakásán éltünk, mindkettőnk szeretője volt. Apám a bányában ígéretet kapott, hogy a börtön után visszaveszik, elvégre nem közveszélyes bűnöző. csak a sajátját védte. Én elmentem kereskedő tanulónak. Ernlékszem, Marival mentünk a Széchenyi téren. Minduntalan megálltunk, a nő apámra borult és sírt. Reggel nyolckor indultunk, mert kilencre szólt az idézés. Bementünk a Nádor sörözőbe. Iszogattunk, megebédeltünk. A fater a negyedik korsó utón ránéz az órájára: „Háromnegyed négy...” De Mária simogatta: „Galambom, ne siess”, és lecsatolta az óráját a csuklójáról. „Megvárnak...” — Mégis elindultunk. Én kívül maradtam. Bél óráig sétáltam a Kulich utcában. Jön aztán Mári, hozza a csomagot. Karon fog és visz az álbérletbe. Mikor hazaértünk, rám borul: „Amíg apád kijön, te velem leszel,.” — Eleinte még tetszett is a dolog. Később meguntam. Büdös volt a haja, vassal sütögette, és én azt nem bírom. Egy hét után megléptem tőle. Az egyik osztálytársam befogat dot£ Persze nem sokáig, kiüldöztek a szülei. Mit tegyek? Az anyámhoz nem akartaim menni, albérletre nem volt pénzem. Aludtam a pályaudvaron, a vécékben, jó időben a pedagógiai főiskola kertjében. Egyszer elkapott' egy rendőr-járőr* az állomáson. Akkor a rendárhadnagy eJiutác te, hogy fölvegyenek valami álr : lajrn otthoniba, mert valamikor • apámmal szolgált a karhata- * lomnál. Hallottam, hogy Mári j néha küldött pénzt is az apám-: nak, de mikor kiszabadult, és: kerestük az albérleti szobá-; ban, nem találtuk. A fater hol- ; mi jajt se. Megfizettük tehát a; tartozásit.. , — Aztán,..? : w Semmi. Tizennyolc éves: koromban jelentkeztem a bá -1 nyába, azóta itt vagyok. Van: egy jó szobánk a szállóban, on- 5 nan járunk portyám, ha sza-; badok vagyunk. Apám jól he- • vezetett a dolgokba, és eddig • nem is történt semmi baj, csak : egyszer, amikor nem hallgat-: tarn rá. Utána hónapokig jár- ■ tam a nemibeteg-gondozóba. • De ki gondolta volna, hogy az ■ a diáklány.... ■ *** l — Egyszer meg kitiltottak \ bennünket a szállóból. Jó, iz- : mos, fekete nővel csavarog- j tunk. De a nőnek nem volt la- s kása. Az utcán hideg volt. : Megbeszéltük a szobatársakkal, : hogy valami módon behozzuk : a nőt. Az első emeleten lak- • tunk, nem tűnt éppen köny- E nyűnek a dolog. A portónál | olyanok ülnek, akik korábban ! a hadseregben vagv a rendőr- 5 ségnél, vagy az ÁVÓ-nál dolgoz- ; tak, tehát éber emberek. Van * házi rendészet is, kajakos le- » gények... Szóval megegyeztünk, [ hogy valahogy. A földszinti ab- ■ lakon beléphetett volna, de oda • rácsot csináltatott a válla1 _ ’ mert már tor telt Lak ilyen bu : lik. : (Folytai juk) 8 Hűvös időben kevesebb könyv fogy — mondják a csabai könyvárusok. — A mostani meleg még az ünnepi könyvhétnek i® kedvezett. Békéscsabán, a megye két legnagyobb könyvboltja az üzleteken kívül csaknem ÍOO bizományossal árusít. Az üzemi könyvvásárról még nincsenek adatok, de az már bizonyos, hogy a boltokban és a főtéren 3 nap alatt 85 ezer forint értékű könyv fogyott. Ez az összeg alaposan meghaladja a tavalyi eredményt.. A feláron terjesztett Körkép ’74-ből szerdára már csak 1-2 darab maradt. Sokan megvették a Lyra Mundi klasz- szikus sorozatot, Ladányi Mihály Kitépett tollú szél című kötetét. Az ünnepi könyvhét újdonsága a szovjet irodalmi sorozat híres ifjúsági regénye, a Csapajev és az Ifjú Gárda. Lehetetlen lenne felsorolni a sok szép, értékes könyvet. De az ezekben a napokban talán két legnépszerűbbet még feltétlenül meg kell említenünk: Ánh Dúc: Tenger és hegy között című vietnami könyve és Kallós Zoltán munkája, a „Balladák könyve”. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat mezőberényi és gyulai boltja is állított könyvsátrat. Gyulán 4 nap alatt 50 ezer forintért vásároltak könyvet. Itt Ferenczy Béni Virágoskönyve, Ladányi és Pilinszky kötete, O’Neill és Moldova műve a sláger. A gyulaiak első alkalommal állítottak román könyv'sátrat, ahol ugyancsak szép számmal találnak gazdára a könyvek. Tegnap Legkedvesebb könyvöm címmel a gyermekeknek rendeztek járdarajzversenyt a pavilonnál. A városban ma Ne- meskürty István író dedikál. A Petőfi-emlékekkel joggal büszkélkedő Mezőberényben első ízben van utcai könyvárusítás. Nem is akármilyen, hanem hangos sátorban, ahol magnetofon ajánlja az újdonságokat Qttjártunkkor még ' volt Körkép ’74 és Ferencvárosi koktél (Moldova), de azóta már feltehetően elfogyott. A herényiek általában a sorozatokat keresik, a gyerekek kedvencei a Delfin-könyvek. És ami nem csoda: a nagyközségben minden Petőfi-kötet elkelt. Persze a mai költőket is szeretik. Ezt bizonyítja, hogy a Szép versek kötetből egy nap alatt 130 darab fogyott el Az elmúlt napokban az általános iskolások irodalomóráját a sátornál tartották. Itt találkoztunk két könyvet válogató szövőnővel is. Balázs Eszter a Helgát szerette volna megvenni, Mészáros Edit Jókai Anna könyvei utón érdeklődött, hiszen legutóbb nagyon tetszett neki a „Tartozik — és követel”. Azt mondja azért, mert minden úgy van, ahogyan az írónő megírta. Az idei ünnepi könyvhét bizonyára sokaknak ad hasonló élményt. Százhuszonnégy új mű jelent meg. Van miből válogatni. (Réthy—Demény) Fekete színű Mercedes 220 S személygépkocsi felújított, üzemképes állapotban, rendszám nélkül, közület- nek eladó. Ár: megegyezéssel. Megtekinthető: Békéscsaba. Csorvásj úti tmk -telep. Békés megyei Állami Építőipari Vállalat sm mm-1971. JÚNIUS 6, Békéscsabán tanultak Észak-Afrikában hasznosítják Boukortt Slimane és Anane Abdcrrahmann geodéziai munkát végez a körösújfalui tsz-ben 1970 szeptemberében algériai diákok érkeztek Békéscsabára, hogy a Vásárhelyi Pál Üt-, Híd-, és Vízműépítési Technikumiban technikusi képesítésit szerezzenek. A közelmúltban befejezték itteni tanulmányaikat és készü_ lödnek haza, Algériába. Közülük hárommal, Boukortt Slima- neval, Anane Abderrahmarin- nal és Geussoum Mustapha- val beszélgettünk a napokban. — Bogy kerültek hazánkba tanulni? — Ehhez egy kis történelem is szükséges — kezdi a beszélgetést tökéletes magyar kiejtéssel Abderráhmann. — Algéria 132 évig élt gyarmati sorban. 1962- ben nyerte el az ország szabadságát, s azóta független kül-, bel- és gazdaságpolitikát folytat. Az ország jövője most már a mi kezünkben van, nekünk kelj építeni, kiemelni a fejlődés útjára. Kevés szakemberrel rendelkezik Algéria. Ezért most intenzívebben folyik a szakember- képzés, jelenleg mintegy 45 ezer algériai diák tanul külföldön. Mi az algériai munkaügyi minisztériummal kötöttünk szerződést. s így kerültünk Magyar- országra. — Hol tanultak meg ilyen jól magyarul? — Itt Békéscsabán — válaszéi mosolyogva Abderrahmann. — Amikor idejöttünk, egy kukkot sem tudtunk magyarul Szakmáry Gyula bácsi volt az, aki megtanított minket magyarul beszélni, írni, olvasni. — Mit tanultak Békéscsabán? — Fél évig csak nyelvet és a műszaki kifejezésekkel foglalkoztunk. A második évtől kapcsolódtunk be ténylegesen a tanulásba. — Először az alapismeretekkel kezdtük, majd 20 hét alatt egész napos tanulással átvettük a technikumi tananyagot. Így tudtunk csak ebben az oktatási rendszerben tanulni. Igaz, az otthon tanultak némileg megköny- nyítetté'k helyzetünket, mert a matematika mindenhol egyforma — fűzi a gondolatokat tovább Abderrahmaca. — Decemberben befejeztük az iskolai évet, s januártól különböző vállalatoknál vagyunk gyakorlaton — folytatta Mustapha. — Algériában hol dolgoznak majd? — Utakat, vízműveket építünk. Már megkezdték annak a hétezer-kétszáz kilométeres korszerű nemzetközi útnak az építését, amelyből Algérián 3 ezer kilométer, halad keresztül. Azon az építkezésen dolgozunk majd — mondja Abderrahmann. — Amíg mi itt tanultunk, addig otthon létrehozták az Állami Vízügyi Titkárságot. Néhány társunkat már hazahívtak dolgozni, nagy szükség van rájuk otthon — egészíti ki Mustapha. — Mikor utaznak végleg haza? — Ketten június közepén —, mutat Slimanere és Abderrah- mannra Mustapha —, én ősztől Budapesten, a Műszaki Egyetemen tanulok tovább. Közlekedési mérnök akarok lenni, — Hogy éresték magukat Békéscsabán? — Nagyon jól! Igaz, az első évben nagyon nehéz volt, Más az itteni étrend, másoik a szokások. Minden országnak megvannak a sajátos tradíciói, igy nálunk az araboknál is. Békéscsabát úgy tekintjük, mint második szülővárosunkat — magyarázta lelkesen Slimane. — Nemcsak fizikailag, de érzelmileg Is itt voltunk. A város fejlődését szinte magunkénak érezzük. Nehéz szívvel válunk e! a magyaroktól és Békéscsabától, de nekünk most mór otthon, Algériában kell az itt tanultakat hasznos;tagi. — 8z — A szabadkígyósi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Saakmun- '■‘i «képző Intézet pályázatot hirdet gazdasági vezető i (főkönyvelő) munkakör betöltésére A pályázat elbírálásánál előnyben részesülnek á közgazdasági egyetem, számviteli főiskola vagy mérlegképes könyvelői képesítéssel pályázók, akik közszolgálati gyakorlattal rendelkeznek. Alkalmazás esetén az intézeti főépületben % szoba összkomfortos lakást biztosítunk. A besorolás szerinti alapfizetés mellett a munkakör ellátójának tanműhelyvezetői pótdíjat fizetünkA pályázatokat 1974. június 15-ig kell az intézet igazgatójához beküldeni.
