Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-05 / 129. szám

Hai szarvasmarha - tenyésztési tájkörzet lesz az országban _& szarvasmartta-tenyésztés fejlesztésére hozott kormány­program eredményeinek össze­gezése, a kedvező tapasztalatok kicserélése, a további feladatok meghatározása végett tenyész­tési tanácskozást és bemutatót rendeztek Baranyában. A há­romnapos eseménysorozatot a kedden Pécsett tartott ..szakmai konferencia vezette be, amelyen dr. Földvári János, a megyei- ta­nács elnöikhelyettese köszöntötte az ország minden részéből ösz- szegyült mintegy négyszáz szak­embert Baranya nagy részt vál­lalt a kormányprogram megvaló­sításából — például itt épült fel országosan a legtöbb szakosított telep — így a vendégek sokol­dalúan tanulmányozhatják a programmal összefüggő kérdése­ket. A tanácskozáson dr. Kovács Imre, a MÉM főosztályvezetője ismertette a szarvasmarha-te­nyésztés legfontosabb célkitűzé­seit és a megvalósításukra ho­zott, illetve tervezett intézkedé­seket. A kormányprogram jelenlegi es további szakaszában a legfőbb cél a szakosodás meggyorsítása, mivel az állományváltozás eddi­gi üteme elmaradt a várakozás­tól, hat tenyésztési tájkörzetet alakítanak ki az országban: a központi körzetet elsődlegesen Budapest ellátására, a dél-du­nántúli és az északi cparr vidéki körzetet hústermelő jelleggel, valamint az észak-dunántúli, az észak- és dél-alföldi körzetet kettős (hús-tej) jelleggel. Az egyik legfontosabb feladat most a magyar hústípusú szarvasmar­ha kitenyésztése és ezzel egy­idejűleg a komplex tartási tech­nológia kidolgozása, A MÉM minden erkölcsi és anyagi tá­mogatást megad ebhez a mun­kához. A fejlesztés eredményeként 1975-ben az ország tehénállo­mánya eléri a 830 ezret és ennek hatvan százalékát a nagyüzemek tartják, 1980-ban a tehénlétszám 950 ezerre emelkedik, a nagy­üzemek részesedése hetvenszá­zalékos lesz, A kormányprog­ram kiteljesedése — a szarvas- marha biológiai adottságaiból eredő lassú tenyésztési folyamat következményeképpen — 1990 táján várható. Ékkor már 1,3 mil­lió tehén lesz az országban: nyolc­vanöt százaléka a termelőszö­vetkezetekben és az állami gaz­daságokban. A pécsi tanácskozást követően a szakemberek ellátogattak a legjobb baranyai szarvasmarha­tenyésztő gazdaságokba, ahol a bemutatókat tartották. (MTI) Vita „Vésztő történeté’ -rőt Vésztő nagyközség Tanácsa június 5-én, szerdán délelőtt fél tízkor a tanácsháza nagytermé­ben megrendezi a „Vésztő törté­nete” című könyv szakmai vitá­ját. A megjelentek előtt felkért bírálók ismertetik a kötetet, a vitát dr. Danká Imre kandidá­tus, a Hajdú-Bihar megyei mú­zeumi szervezet igazgatója veze­ti. A vita után — jő idő esetén — a vendégek közösen megte­kintik ' Vésztő határában a Má- awa-tialmi ásatásokat. B cím kötelez Miért kiváló a békéscsabai Szabadság Tsz? Egy kitüntetés, rang, cím sú­lyát. értékét viselője, tulajdono. sa fémjelzi, ha fémjelzi Tudniillik, a kitüntetés ter­mészete olyan, mint a pénzé. Ha munka van mögötte,, való­ban az, aminek nevezik. Ha nincs, csak a nevében az. ami­nek kellene. Vagyis, ha 100 fo­rintért valóban 100 forint érté­kű munkával előállított árut kapok, akkor a 100 forint száz forint. Értéke van. Akárhány 100 forintosról is legyen szó. I ! Az elismerések, a kitüntető- ! sek értékét sem az határozza | meg. hogy egyszerre hányán kapják. Megyénk száz-egyné- hány közös gazdasága közül eb­ben az évben 13 nyerte el 1973-as gazdasági, .társadalmi tevékeny.) ségével a Kiváló Termelőszö­vetkezet kitüntető címet'. Tehát, minden tizedik tsz-ünk. Köz­tük az egyik a, csabai Szabad­ság Tsz. Nézzünk most körül a kiváló i termelőszövetkezet háza táján.! Lássuk, mivel érdemelte ki a békéscsabai tsz ezt a megtisz­telő címet. galomról, a javuló szociális el­látásról és a többiről, főleg a tsz ' alapításának negyedszáza­dos jubileumáról — még nem is szóltunk. A teljes értékű elemzést nem is tekintettük most feladatunk­nak. Célunk csupán az. hogy a békéscsabai Szabadság Tsz pél­dáján bemutassuk, mi az, ami a kitüntetést valóban kitüntetés­sé teszi. Azt kell mondanunk, a Szav. badság Tsz nemcsak azért nyer­te el méltán a „Kiváló Terme­lőszövetkezet” címben foglalt elismerést, mert kiváló eredmé. nyéket ért el. Kitüntetésük ér­tékét tovább növeli az, hogy megértették: a cím kötelez. Az­az nem illik ülni a babérokon. Nem is ülnek. Erre az évre szóló eredeti termelési tervü­ket — a XI. pártkongresszus tiszteletére indított munkaver­senyben — csaknem hárommii. lió forinttal szeretnék túltelje­síteni. Ha csak rajtuk múlik, elérik ezt a célkitűzésüket is. El kell, hogy érjék. Ment a cwn kötelez Kőváry K. Péter A közös gazdaság 1985-ben a korábbi békéscsabai Kossuth és a békéscsabai Petőfi Tsz-ek egyesülésével alakult M végleg, s vette fel a Szabadság Tsz el­nevezést. A szövetkezet jelenleg 1245 tagot számlál, akik közül több mint 500-an élvezik ma már a dolgos évek után járó nyugdíjat , Ezt az 1245 földművelő em­bert 3450 hektárnyi föld tartja el. Természetesen a kérdés nem ilyen egyszerű, mert ha ilyen lenne.’ valamennyi gazdaságunk a kitüntetettek sorában szerepel, hetne. Ám a föld kiváló ered­ményekkel csak a kiváló gon­doskodást, ápolást, művelést bá­lálja meg. Ez igazolódott .a Szabadság Tsz-ben is, ahol a legkorsze­rűbb termesztési, tenyésztési technológiák meghonosítását a hozamok erőteljes növekedése követte. A kukorica — amely­nek termesztésében éppen az el. múlt, esztendőben kapcsolódtak be a zárt rendszerbe — az 1971- es 61 mázsával szemben 1973-ban csaknem 77 mázsát hozott hektáronként. A kertészetben 1972-ben 12 ezer négyzetméteres fóliatele. pet létesítettek, a szabadföldi kertészeti növények palánta- szükségletének biztosítására. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy míg két évvel korábban a paprika 146, a paradicsom pedig 314 mázsát termett -egy hektáron, tavaly a két növény termésát­laga már meghaladta a 235. il­letve a 367 mázsát is. Megemlíthetjük azt; is. bogy az 1972- ben felépült 4200 férőhe­lyes szakosított telepen is a leg­korszerűbb technológiával dol­goznak. Mivel a telep a múlt évben már teljes kapacitással üzemelt, a békéscsabai Szabad­ság Tsz-ben az egy év alatt „előállított” sertéshús * mennyi­sége több mint 1200 mázsával nőtt 1972-tól 1973-ig. És ^zek még csak a gazdasá­gi eredmények, amiknek sorába tartozik az is, hogy az utóbbi három év alatt mintegy ezer fo­rinttal emelkedett a tagok éves átlagjövedelme és egy év alatt 3,7 százalékkal lett nagyobb az egy munkanapra jutó részese­dés. A termelőszövetkezet egyéb sikereiről — a szövetkezeti de­mokrácia kiteljesedéséről, az eredfnényes műnkaverseny.moz. 3 béusms w 1974. JÜNlUg 3. A hivatalos program szerint délután két órakor kellett volna, megérkezni a muronyi tanács- házához a magyar—kubai ba­rátsági napra meghívott vendé­geknek. Dehát a protokoll min­dig kiszámíthatatlan, s így bi­zony csak egy jó fél óra ..csú­szással” gördült be a Volga a tanácsháza udvarára. Magas, vékony, kreolbőrű, göndör hajú fiatalember szállt ki elsőnek a kocsiból. Pablo Gainza, a Kubai Népköztársa­ság követségi attaséja, őt kö­vette a dallamos nevű Roberto Sanchez, a Kubai Kommunista i ifjúsági Szövetség magyaror­szági képviselője. Fogadásukra I megjelent Lénáit Imre, az) MSZMP megyei bizottságának j munkatársa, Kassai János, a j párt békési járási bizottságának j titkára, Hajdú Sándor, a HNF községi bizottságának elnöke, valamint a küldöttség kalauzo­lását vállaló Vichnál Pál, a HNF nemzetközi bélre és barát­ság munkabizottság megyei tit­kára. Hajdú Sándor rövid üdvözlő beszéde után átadta a szót Pablo Gainzának: — Nekünk, kubaiaknak nagy élmény részt venni az Önök által összeállított programban. Jóleső érzés az itteni fogadta­tás, mert érezzük, hogy nem­csak szavakban, de érzésekben is testvérek vagyunk. Persze jól tudjuk azt is, hogy ez a meg­különböztetett figyelem az egész kubai népnek szól. Volt mit fordítani a tolmács­nak. Néha el is fáradt, s olyan­kor — Roberto Sanchez vette át a tolmács szerepkörét, aki már tűrhetően „töri nyelvünket”. Látszott az arcokon a feszült figyelem, amikor H. Kovács Já­nos. a helyi termelőszövetkezet elnöke beszélt szövetkezetük életéről, fejlődéséről. Jóleső ér­zéssel mondta el, hogy terme­lési eredményeikkel élen járnak a járás szövetkezetei között. El­ismerően nyilatkoztak kubai ba­rátaink, amikor a terméseredmé- j nyékről szólt. Nem csökkent az érdeklődés ak­kor sem, amikor Tóth János, a I muronyi tanács elnöke beszélt az alig több mint két évtizede önálló község fejlődéséről. A tájékoztató után az első űt a SERKÖV-be vezetett, amelyre 'joggal büszkék a mu- j ronyiak. Ügy mondták, hogy ez í a vállalkozás jó üzlet mind­két termelőszövetkezetnek. Vári László, a SERKÖV igazgatója a j jó gazda büszkeségével mutatta be a kombinátot és látszott a vendégeken, hogy minden ér­dekli őket. Ez abból is kide­rült, hogy meglepő tájékozott­sággal. szakmai hozzáértéssel kérdezgették az igazgatót; ho~ Hit kell tudni o zöld kártyáról? A gép járműfelelősség-biztosi- [ tás valamennyi európai országa ban kötelező, és a határon valói belépéskor ellenőrzik, hogy a gépjármű rendelkezik-e felelős­ségi biztosítással. E biztosítás kötelező hazánkban is, és érvé­nyes külföldön is. Ha tehát egy magyar gépjármű idegen ország­ban kárt okoz, azt az Állami Biztosító téríti meg. A nemzetközi zöldkártya- egyezmény értelmében a kül­földre utazó magyar gépjármű­vek; részére az Állami Biztosító úgynevezett zöld kártyát ad. ki a. felelősségbiztosítás igazolásá­ra. Nincs szükség külön igazo­lásra szocialista országokban és néhány éve ausztriai és NSZK területen sem. Ezekben az or­szágokban a „H” felségjel és a magyar rendszám szolgál a gép_ járműfelelősségi biztosítás iga­zolásául. Az Állami Biztosító május hő folyamán újabb országok bizto­sítási hivatalaival állapodott meg. s így Finnország, Norvé­gia, Svájc, Liechtenstein, vala­mint Svédország területén sincs ma szükség zöld kártyára. Vár­ható, hegy a nyár folyamán újabb országokkal lép életbe ha­sonló — az utazást megkönnyítő — megállapodás. Ugyancsak az autósokat érinti egy másik tájékoztatás is. 1972. júniusában kibővített, sokféle kárra érvényes CASCO-biztosí­tást bocsátott az ÁB az autósok rendelkezésére. Az új feltételek egyike volt, hogy akiknek két évig nincs kára, egyhavi díjvisszaté­rítésben részesülnek, azok, akik 2—4 évig nem kapnak kártérí­tést. kéthavi, 5 évi kármentes­ség után minden esztendőben három hónapi díjat fizet vissza a biztosító. A két év előtti az 1972-ben kötött 44 ezer CASCO-biztosí- tássai idén letelik. Így az év folyamán több ezer CASCO jo­gosult kármentes vezetésért ja­ró „jutalomra”. Az Állami Biztosítótól azt a felvilágosítást kaptuk, hogy nyiL vántartják a biztosítottak igény­jogosultságát, és annak alapján postán küldik ki számukra a pénzt. A díjvisszatérítésben mindazok részesülnek, akik 1972, június 1 után kötötték meg a CASCO-biztosítást. Azóta CASCO alapon nem kaptak térítést, de a díjvissza­fizetési jogosultságot nem érin­ti. ha valaki a két év alatt a kötelező gépjarműfelelősségi biz­tosítás alapján vett fel kártérí­tést Ha az autós időközben eladta kocsiját, de 30 napon belül újat vásárolt és arra is megkötötte a CASCO-biztosítást. biztosítása folyamatosnak számít, és jogo­sult a kedvezményre Kubaiakkal lluronyban gyan alakul a szaporulat? Ki biztosítja a takarmányt? Meny­nyi a súlygyarapodás? S még is, hogy melyek azok a faj- amelyek a legjobban bevál­tak A vendégek kérdeztek többet a SLRKOV-nel Persze itt is tovább csúszott a program. Mire a következő színhelyre, a Hidasháti Állami Gazdaság hibridüzemébe érkez­tek, már csak a lucernaüzem­ben dolgoztak. De ez egyáltalán nem zavarta a látogatókat. Meg­kérdezték az asszonyoktól, meny­nyit keresnek, hány órát dol­goznak naponta és milyen ked­vezményeket élveznek itt a nők. Kérdéseikre Nyitrai Károly ter­melési igazgatóhelyettes adott szakszerű tájékoztatást a hibrid­üzem szervezeti felépítéséről, működéséről. Eleredt az eső. Nemcsak ezért kellett igyekezni, hanem azért is, mert az idő sürgetett A község, az állami gazdaság, a termelőszövetkezet értelmiségi dolgozói várták baráti beszélge­tésre az állami gazdaság műve­lődési házában a vendégeket. Egyáltalán nem voltak elfogo- dottak sem a kérdezők, sem a válaszolók. Volt kérdés bőven. Milyen a kubai ifjúsági mozga- lom, hogyan élnek és milyen szervezetekben tevékenykednek. Hol tart a mezőgazdaság, mi­lyen fejlesztéseket tűztek ki es hogyan valósították meg azokat? Milyen szerepe van a . munkás- osztálynak. hogyan működik a milícia, melyik fontosabb, az ipar vagy a mezőgazdaság fej­lesztése. Hogyan segítik a nők munkába állását, van-e elég gyer­mekintézmény .,. ? Annyira belemelegedtek a beszélgetésbe, hogy többször is beszóltak: Megtelt a nagyterem, lejiet kezdeni a gyűlést Valóban — igaz valamivel ké­sőbben, mint a kitűzött idő —, amire elfoglalták a helyüket a színpadon felállított elnökség­ben, a teremben nem lehetett egyetlen üres széket sem találni. Durkó Julianna, a helyi általá­nos iskola igazgatója meleg sza­vakkal ecsetelte a két nép kö­zötti barátságot. Aztán a kis úttörők következ­tek énekszámaikkal. Lehet. hogy zeneileg nem volt hiba nélküli a produkciójuk, de az biztos, hogy egész szívvel, őszin­te lelkesedéssel adták elő a ku­bai dalokat. Röviä volt és őszinte érzések­kel átfűtött Pablo Gainza be­széde, amelynek ugyanolyan si­kere volt, mint az ünnepség után levetített „Moszkvai pár­beszéd”, valamint a testvéri Ku­bai Népköztársaság életét, • em­bereit és fejlődését bemutató filmnek. Béla Ottó Nyitrai Károly tájékoztatja a vendégeket az állami gazdaság hibrid üzemében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents