Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-04 / 128. szám

aKsaeaaasafttrstBeasSBaeMBsssnnissassaflaesssscssssasse&sssasssBS&ssssassssssxssessssasaeaae «Bsescasais9aBxaai£sa9asBttsaaaa9sais«sB£saa&ssaea9V

As állatorvos írjas

A sertéshizlalásró I

I Medgyesegyházi paprika

Mind többen foglalkoznak Medgyesegyházán paprtkahajtatAv sál A család apraja-nagyja a fóliaházban dolgozik. A gyerekek valósággal belenőnek a kertészkedésbe. Gál Jánosnak fia. Attila is segít a szedésben és válogatásban

(fotós mm

Kertbarát körök vezetői Csanádapácán

A világszerte ugrásszerűen | fejlődő sertéshizlalás az utolsó | tíz évben a legkülönbözőbb tar_ tási módozatok és takarmányozási módszerek szerint alakult ki. Az irányzat a bet- és külföl_ di piac igényeinek megfelelően a hússertés irányárba tolódott el — az értékesítési szempontok is erre ösztönöznek — mégpedig olyan fejtakövetelményekkel, hogy az gyorsan fejlődő, jó ta- karmány hasznosító legyen, vagyis megfelelő napi súlygyarapodást érjen el. Ezeknek a követelményeknek a jelenleg hazánk, ban tenyésztett fajták közül több is megfelel.

Tény, hogy a hizlalás gazdaságosságát a fajta is befolyásolja (például az 1 kilogramm élő súlyra jutó takarmányfelhasználás és értékesülés kedvezőbb a keresztezett állománynál, mint a tisztavérű fajtáknál). Mivel a fajtakérdés — más vonatkozásokban ■— napjainkban is központi téma. és mert olyan ösz- szetett genetikai, tenyésztéshi- giéniai, szaporodásbiológiai, húsipari kérdéseket von maga után, melyek speciálisan, szakmai jellegűek, ezen a helyen, a fajtakérdéssel nem foglalkozunk.

Pajtától függetlenül a jó húsL sertés jellemzője, hogy hosszú testű, jó növésű és csontozató, az elülső és a hátulsó sonkák egyaránt teltek (úgynevezett négysonkás típus). A sertéshizlalás nagy előnye, hogy a hústermelés viszonylag egyszerű takarmányozási módszerekkel szabályozható. viszonylag olcsón állítható elő 1 kilogramm élősúly. Amíg a sertés 1 kilogramm súlygyarapodása mintegy 2,5—3,5 kilogramm keményítőértéket igényel, a szarvasmarha és a juh ennek kétszeresét. A többi állatfajhoz viszonyítva kedvezőbb a vágási, vesztesége is. Élettani tulajdonságai, más háziállatfajokhoz hasonlított alacsony anyagcseréje különösen alkalmassá teszi a hizlalásra, mert emiatt a takarmánnyal felvett energia nagy részét testépítésre, vagyis súlygyarapodásra használja fel. A hizlalás gazdaságosságát alapvetően a feletetett takarmányok hatékonysága szabja meg. Azonban ahhoz, hogy a takarmány minél több hányada épüljön be a sertés szervezetébe, ismernünk kell azokat a tényezőket, amelyek hatást gyakorolnak értékesülésükre. Ezek a következők:

Egészséges környezet:

Egy hizlalás! szakasz elkezdése előtt az istállót takarítsuk ki, annak minden részét és az ösz- szes munkaeszközöket forró vízzel súroljuk le. majd száradás után fertőtlenítsünk. Jó, ha a fertőtlenítést kétféle szerrel yé- gezzük: a vírusok és baktériumok ellen 3 százalékos forrna- linoldattal, ezt követőem bélfé- zegpeteölő szerrel Falkásítás:

Még azonos életkorú, Sőt 02 egy alomból származó malacok között is fejlettségi különbségek mutatkozhatnak, és ez az eite- rő fejlődési erély az élet későbbi időszakában is megmaradhat. Lehetőleg azonos fejlettségű és súlyú sertéséket tegvünk egy helyre. A falkán belüli egyedi súlykülönbség nehezíti az igények kielégítését, másrészt a he_ terogén falkán belül huzamosan jelentkező egymás közti „harc” fokozott stresszhatást eredményér, Ennek következtében

romlik a takarmányértékesülés.

Háztáji gazdaságokban a falkásítás kevesebb gondot okoz, ugyanis általában kiscsoportos hizlalás folyik,

Hústermelőképesség kihasználása:

Itt utalnunk kell azokra a szempontokra, melyeket egy korábbi cikkben a malacneveléssel kapcsolatosan ismertettünk. A növekedési erély kiaknázása, s ezzel párhuzamosan a test- építés már malackorban kezdődik, az itt esetlegesen elkövetett hibák a későbbiekben is hatnak. Takarmányozás hatékonysági tényező:

Ma már a háztáji gazdaságokban is szinte elképzelhetetlen a gazdasági abraktakarmányok ki_ zárólagos etetése. Ezek ugyanis energiában (szénhidrátban) gazdagok. Ez az állat biológiai igényeinek, a jelenlegi követelményeknek. má,- nem felel meg, mert zsírosodásra hajlamosít. A hízóknak is biológiailag teljes értékű takarmányokat kell biztosítani. Ez elérhető, ha energiában gazdag abraktakarmányok- hoz teljes értékű fehérjéket, ásványi- és egyéb hatóanyagokat kevernek*. Ma már kor, súly és hasznosítás szerint alkalmazott kész, gyári hízótápok állnak ren_ • delkezésre, melyek az alapanya_ gokat (fehérje, szénhidrát, zsír, ásványi anyagok vitaminok) megfelelő arányban tartalmazzák, Háztáji gazdaságainkban ma az a gyakorlat, hogy a kész hízótápok mellett egyéb takar- mányféleségéfcet is etetnek, illetőleg a kettőt kombinálják. (Zöldtakarmányok. szilázsok, burgonya, szénalisztek, szemes- takarmányok).

A szemes takarmányok, de különösen a kukorica penészgombákkal fertőzött lehet. Ezt a sertés azonnal jelzi: romlik az étvágya, emésztőszervi panaszok jelentkeznek; (hányás, hasmenés) a nőivarú állatok külső ne_ mi szervei megduzzadnák. Sokan ezt a jelenséget az ivarzással tévesztik össze, holott ez a tünet a még nem ivarérett állatokon is látható. Súlyosabb gombafertőzés esetén a sertés a takarmányt — bár éhségérzete van — teljesen visszautasítjai.

A gcmfoaféleségek közül legtöbb gazdasági kárt a fusariu- mok okozzák. A szaporodásbiológiában betöltött negatív szerepükről volt korábban szó. (Petefészek- elfajulás, petesej tel halás, magzatfelszívódás, torz magzatok, meddőség). Az ilyen takarmáu nyok etetésekor a súlygyarapodás szünete]. Előfordulhat, hogy a mérgezés küszöbérték alatti és az étvágy változatos, de mindenképpen csökkent. Az ilyen takarmánnyal etetett állományból tenyészanyagot nem célszerű kiválogatni, mert a fenti szaporodásbiológiai zavarok mellett a fusarium a méh izomzatúban komoly elváltozásokat okoz (az izom helyét kötőszövet foglalja el, mely összehúzódásra nem alkalmas, ezért gyakoriak a nehéz ellések). A gombákat különböző eljárásokkal (hőkezelés, propionsavas kezelés) meg lehet semmisíteni, azonban a toxino- kat, vagyis a méreganyagokat nem. Ezért a lényeg a megelőzésen van.

Kétségtelen, hogy a hosszú tenyészidejű. nagy hozamú kukoricafajták — különösen nedves ősz esetén — hajlamosak a fusarium-fertőződésre. de megfelelő betakarítással és tárolással ez lényegesen csökkenthető.

A takarmányoknál kell szólnunk az ivóvízről, ■ mint az emésztés és a szervezet nélkülözhetetlen anyagáról. Legyen tiszta, színtelen, szagtalan, idegen anyagokat ne tartalmazzon, főként fertőző csírákat ne! Legmegfelelőbb a 14—16 C fokú víz. Szükségletét befolyásolja az etetett takarmány minősége, az etetés módja (száraz vagy nedves etetés), az időjárás. Egy kilogramm takarmány száraz anyagra a sertés 5—7 liter vizet igényel. Legjobb, ha az állatok állandóan hozzájuthatnak tiszta, friss ivóvízhez.

Etetés rendje:

Az etetési időket! pontosan tartsuk be, mert a reflexszeréért kiválasztott gyomomedv hatását így tudjuk legjobban kihasználni A takarmányozási rend szintié minden udvarban változó, hiszen, az füglg a kortól, a súlytól a rendelkezésre álló takarmányoktól, etetési technológiától (vályús etetés, önetető). Egyazon udvarban azonban a takarmányozási rend rögzítse az etetési időt, az etetéseik számét, a takarmányok sorrendjét. Ezt megköveteli az emésztés bonyolult élettana, és a jó takarmány- értékesülés ist Etetési mód:

Lehet adagolt, es ííbífefTi (étvágy szerinti). Háztáji gazdaságainkban ma még leggyakoribb a vályús etetés, bár az önetetők száma itt is gyarapodik. A vályú legyen megfelelő méretű, könnyen tisztítható és fertőtleníthető (fém). 50 .kilogramm súlyhatárig egy sertésre jusson legalább 30 centiméter vályúhossz, e fölött 40 centiméter.

Érdekes, hogy 0 tápok, valamint a technológiák választékának bővülésével milyen az ösz- szefüggés. a takarmányok konzisztenciája ég értékesülése között. Dercés — 34,1 százalék, granulált — 38.5 százalék, mos- lékos — 31,9 százalék, nedvesített — 38,9 százalék. Legjobban értékesül tehát a nedvesített és a granulált takarmány. Környezeti hatás:

A környezet hatása a sertések teljesítményére közel akkora, mint a takarmányozásé. A hőmérséklet, páratartalom, fényhatás a háztáji gazdaságokban nagyrészt a külső adatok függvénye. Áz optimális adatokat korábban ismertettük. A magas gázkoncentráciő (ammónia, széndioxid) és perszennyezettség rontja a hizlalás! eredményt és légzőszerv^ megbetegedésekre hajlamosít. Mivel a gáz a trágyafelhalmozódással szoros ösz- szefüggésben van, fordítsunk gondot annak rendszeres eltávolítására.

Férőhely: 50 kilogrammos

súlyhatárig legyen legalább 0,5 négyzetméter/darab nagyságú e fölött pedig 0,8 negyzetméter/da- rab.

A nagy jelentőségű iartási, ápolási, megelőző állategészségügyi irányelvekkel korábban, a tenyészállatokkal kapcsolatosan foglalkoztunk, ezek érvényesek a hizlalásnál is. Ezek betartása esetén megvalósítható a magasabb színvonalú, gazdaságos ter_ mékelőállítás és a biztonságos, folyamatos termelés.

Br Böö István állatorvos

Csanádapácán került megrendezésre az orosházi járásban működő kertbarát körök munkájának értékelése május 28-án,. a kultúrotthonban.

Pl enter Lajos járási népfronttitkár a Minisztertanács márciusi határozatát ismertette és a kertbarát-mozgalom politikai, társadalmi és gazdasági jelentőségét méltatta. Községről községre haladva méltatta az ott működő kertbarát közösségek tevékenységét, valamint fejlődésüket.

Örvendetesnek találta a múlt hónapban megalakult megyei Társadalmi Szövetség létrejöttét, amely szakcsoportok, szakj körök, klubok munkáját hivatott J támogatni, koordinálni.

A megyei szövetségbe tömb rült üzemek, vállalatok, társadalmi és politikai szervek képviselőinek segítségével egyre nagyobb figyelmet fordítanak % kiskerttulajdonosok gondjaira, hiszen a zöldség-, gyümölcsellátásban igen nagy szerepet játszanak. A kielégítő, választékos zöldség- gyümölcsellátás mindenkinek érdeke, elősegítése pedig mindenki feladata.

A hozzászólások után a köz. ség vendégei két szépen gondozott kertbe látogattak, ahol a fólia alatti és az üvegházi paprika-, paradicsomtermesztéssel ismerkedtek.

Tíz hízó Gedőéktól

Gedó József és családja Szabadkígyóson él, az újkígyós! Aranykalász Tsz tagjai. A ház körül szerény körülmények között foglalkozik jószágtartással. Van egy anyakocája, s ennek szaporulatát neveli, hizlalja. A közeli napokban tíz, egyenként 100—150 kilós hízott sertést ad az állatforgalminak

(Fotó: Gáli