Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-30 / 151. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG í S A MEGYEI TANÁCS LAPJA t#M. JÚNIUS 30., VASÁRNAP Ara: 1,20 forint XXIX. ÉVFOLYAM. 151. SZÁM MA; LAZAr GYÖRGY BLÖADASA AZ MSZMP POLITIKAI AKADÉMIÁJÁN (3—4, oldal) • ESZTERGÁLYOSOK (4. oldal) Semmelweis-űnnepség Békéscsabán Egészségügyi doigozékat tüntettek ki Tegnap a Békés megyei Ta­nács V. B. egészségügyi osztálya Ba már gyakorlatilag meg­szűnt a választás lehetősége. Szabad munkaerő nincs — ezt a vállalatok nemcsak tudják, hanem naponta érzik is —, nem is lesz, ezt pedig a statisztikai előrejelzések, a demográfiai prognózisok bizonyítják meg­győző módon. A vállalatok te­hát — ahogy mondani szökták — „kész helyzet” előtt állnak, * még csak az sem mondható, hogy gyakorlati intézkedéseik­ben nem fedezhetők fel e kö­rülmény felismerésének, s az ebből adódó veszélyek kivédé­sének jelei. Jó néhány fontos iparágban általános technikai korszerűsí­tést hajtanaik végre — igaz: nem csupán, illetve nem első­sorban a termelővállalatok el­határozásából —; egyre több üzem él az új, modern, nagy termelékenységű gépek vásárlá­sának lehetőségével, fellendült a számítógépek alkalmazása, sza­porodnak a példák az anyag- mozgatás, a szállítás, a raktá­rozás gépesítésére, korszerűsíté­sére. Mintha megindult volna egy folyamat, amelyet egyebek között az a felismerés indukált, hogy nem lehet — es gazdasá­gossági megfontolások miatt nem is nagyon érdemes -r az uj munkahelyek létrehozását erőltetni, hiszen nincs ember, akit az új műhelyekbe, gyárak­ba, üzemrészekbe állíthatnának. S e mindenképpen kedvező­nek ítélhető jelenség mellett furcsa, logikátlan magatartás- jegyek fedezhetők fel a válla­lati életben. Sok példát lehetne felsorolni arra, hogy nagy ál­dozatok, erőfeszítések árán megvásárolták és felszerelték egy-egy vállalatnál a korszerű berendezéseket, nagy remények­kel állították munkába a mé­regdrága számítógépet, vagy a mindent tudó szállítóberende­zést, majd kiábrándulva, kese­rűen csalódva veszik tudomásul, hogy az agyonreklámozott tech­nika cserbenhagyja őket. Az ígéretes műszaki haladás nem­hogy csökkentené, inkább nö­veli a gondokat, nemhogy emel­kedne, inkább csökken a ter­melékenység, ahelyett, hogy lét­számot takarítanának meg, in­kább újabb embereket — mun­kásokat és alkalmazottakat — igyekeznek munkába állítani. Néhány típus-eset: az egyik gyárban olasz gyártmányú, méregdrága automata gépsort szereltek fel, a korábbi kezdet­leges futószalag helyett. A ki­sebb-nagyobb zökkenőkkel le­zajlott próbaüzem után né­hány hét alatt be kellett látni­uk az üzem vezetőinek, hogy a gépsor csak gondot, bajt zú­dított rájuk. Ütemtelenné, kap- kodóvá vált , a műhely terme­lése, ennék / következtében fel­borult a gyár belső kooperá­ciója, s legszívesebben már visszaálltak volna a régi mód­szerre — ha lehetett volna. A hatalmas gépsor azonban a he­lyén volt, kidobni mégsem lehe­tett. Utolsó próbálkozásként fel­kérték az egyik egyetem üzem­szervezőit: vizsgálnák meg, hogy mi okozza a zavart. S a szer­vezők néhány nap alatt meg­állapították, hogy a gépsor mellett dolgozó munkások ter­helése rendkívül egyenetlen, mert az automata gépcsoda mellett a régi technikára ké­szült technológiát alkalmazzák. Vagyis: á gépet megvásárolták, felszerelték, csak éppen a tech­nológiai rendszer átszervezésé­ről feledkeztek meg, ezért fe­nyegetett kudarccal a vállalko­zás. Más példa: a Munkaügyi Mi­nisztérium. legutóbbi vizsgálata megállapította, hogy a vállala­ti* nagy része úgy alkalmazza a számítógépeket, hogy közben megfeledkezik az egész ügyvi­teli rendszer — a számítógép követelményeinek megfelelő — átszervezéséről. A hagyományos ügyvitelt próbálják a számító­gépekkel elvégeztetni, persze teljesen eredménytelenül. Rá­adásul továbbra is állományban tartják a meglevő ügyintéző­ket, miközben új embereket al­kalmaznak a számítógépek mű­ködtetéséhez, vagyis létszám­csökkenés helyett bővülés, a munka egyszerűsítése helyett az ügyvitel komplikáltsága az eredmény. _ Mjndez elkerülhető lenne a rendszerszer­vezéssel; i w alkalmas dol­gozók szakmái' átképzésével, il­letve a számítógépet kiegészítő egyszerűbb, oldsóbb, kisebb iro­dai. berendezések beszerzésével és alkalmazásává! Sok helyen csalódtak a mo­dem anyagmozgató gépek, szál­lítóberendezések alkalmazásá­ban is, csak azért, mert ezeket a gépeket ismét csak a régi „targoncás” technológia szerint akarták alkalmazni. A mindebből következő — már-már közhelyszerű — meg­állapítás: nem elég csak elha­tározni a technikai korszerűsí­tést, nem elég előteremteni en­nek anyagi fedezetét, hanem meg kell ismerkedni az új tech­nika alkalmazásának módszerei­vel, titkaival. Egy-egy új be­rendezés megvásárlásával és fel­szerelésével még nem oldható meg a technikai racionalizálás feladata. Időben fel kell ké­szülni arra, hogy az új gép sok esetben új technológiát, új szak­ismeretet, új szervezést, sőt, új szervezetet követel; csak így használhatók ki előnyei, csak így lehet valóban gazdaságo­sabban, termelékenyebben dol­gozni. V, Cs. Szíriába, Libanonba és Irakba utazóit az MSZMP küldöttsége Pullai Árpádnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának vezetésével a Szíriái “Arab Új­jászületés Szocialista Pártja vei zetőségének, a Libanoni Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának. s az Iraki Arab Újjá­születés Szocialista Pártja veze_ tőségének meghívására szomba­ton magyar pártküldöttség uta­zott a Szíriái Arab Köztársaság­be. Libanonba és az Iraki Köz­társaságba. A küldöttség tagjai Sándor József, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője, Vaskó Mihály, az MSZMP He­ves megyei Bizottságának .első titkára, •Varga István, a KB osz­tályvezető-helyettese és Korpo- nai Jánosné, a Miskolci városi Pártbizottság munkatársa. A küldöttséget a Ferihegyi repülő­téren Győri Imre, a Központi Bizottság titkána búcsúztatta. Je­len volt Garai Róbert külügy­miniszter-helyettes, Abdul Ha­lim Kaddour, a Szíriái Arab Köztársaság nagykövete, s Wi- dad A. Aj jam, az Iraki Köztár­saság nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője. (MTI) Olcsóbbak lesznek a harisnyafélék 1974. július 1-től olcsóbbak lesznek egyes harisnya- és zok­nifélék és a szintetikus haris­nyanadrágok. Az árleszállítással a felnőtt és gyermek szintetikus harisnyák, zoknik és harisnyanadrágok ára 15,5 százalékkal csökken. Az intézkedés érinti a felnőtt pamut- és gyapjúharisnyákat, illetve zoknikat is. Ezeknél az átlagos ármérséklés 6,5 százalék. és a Békés megyei Egészségügyi Szakszervezet Békéscsabán. a szakszervezetek megyei székhá­zéiban az egészségügyi dolgozók napja alkalmával Semmelweás- ünnepséget rendezett. Az ünnep­ségen részt vett Enyedi G. Són- j dor, a megyei pártbizottság tit­kára, Nagy János, a megyei ta­nács elnökhelyettese, dr. Samyai Ferenc megyei főorvos, Bocskai Mihályné, az SZMT vezető titká­ra, Gulyás Sándorné, az Orvos­egészségügyi Szakszervezet me­gyei titkára, valamint dr. Son­koly Kálmán, az Orvosegészség­ügyi Szakszervezet megyei el­nöke. Az ünnepség résztvevőinek köszöntése után dr. Jakubecz Sándor osztályvezető-főorvos Semmelweis Ignác életéről, munt kásáagáról számolt be. Tegnap, a fesztivál utolsó nap- j jan korán kezdődtek a bemuta- I tők. Nyolc órakör hangzott fel a szignál a Jókai Színházban. A zrenjanini, a kecskeméti-, a román, a várpalotai és a lengyel műsor után két órakor nyilvá­nos vita következett. Négy órakor ismét megtelt a színház nézőtere. Ezúttal a há­zigazda, a KPVDSZ Napsugár együttese adott ajándékműsort. Bábrevű felnőtteknek című ösz- szeállitásuk kirobbanó elismerést — Semmelweis Ignác erős akarattal és az igazába vetett biztos hitével túl tudott jutni tu­dományos kutatásai során az akadályokon. A küzdeni tudás, a következetes meggyőződés, a ki­tartás mintaképe lehet minden­ki előtt, a tudományban éppúgy, mint a mindennapi életben — mondotta többek között dr. Ja­kubecz Sándor. Ezt követően Nagy János az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést adta át 11 egészség­ügyi alkalmazottnak. Heten egészségügyi miniszteri dicsére­tet kaptáik. Kilenévenegy dol­gozó a megyei főorvos dicsére­tét, 61-en pedig a megyei ta­nácselnök dicséretét érdemelték ki. (A kitüntetettek névsorát la­punk kgsőbbi száméiban közöl­jük.) aratott. Műsoruk után a díszei- nökség foglalt helyet a színpa­don. Megkezdődött a záró ün­nepség. Először Babák György, a városi tanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Köszöntöt­te az UNIMA elnökségének és nemzeti központjainak képvise­lőit. az együttesek tagjait. Az ötnapos fesztiválon szerep­lő 12 hazai és 9 külföldi együt­tes munkáját dr. Szilágyi Dezső, az UNIMA nemzetközi szövetsé­gének vezetőségi tagja értékelte. Hangsúlyozta, hogy a békéscsa­bai fesztivál nem a feltűnésre tö­rekedett, hanem a humanista pe­dagógia alapvető céljait támo­gatta. Elismeréssel szólt a szer­vezésről, a város vendégszere­tetéről: Elmondta, hogy a bemutatók művészi színvonala, a műfaj szé­les körű népszerűsítése az előb­bieknél még magasabb színvo­nalra emelte.a békéscsabai báb- fesztivált, mely gazdagította a gyermekfesztiválok profilját. Dr. Szilágyi Dezső után az ér­tékelő bizottság szovjet, francia és magyar tagjai mondták el ta­pasztalataikat és adtak szakmai tanácsokat a jelenlevőknek. Vé­leményük szerint ez a fesztivál ma már színvonalasabb, mint a hasonló találkozók többsége. Rendkívül színessé teszi a klasz- szikus mese, a cirkusz és varie­té, a folklór, a zenei ismeretter­jesztő bemutató. A tíz ország bábművészeinek képviselői ezután ajándékokat és emléklapokat vettek át. Az UNIMA díszdiplomáját ezúttal — immár harmadszor — a Nap­sugár bábegyüttes kapta meg: A fesztivált Babák György zárta be. Legközelebb 1977-ben találkoznak az együttesek. Este az ifjúsági házban volt a búcsúbál, ahol a harkovi Krupsz- kaja Bábszínház művészei sza­tirikus felnőtt műsort mutattak be. A külföldi és a magyar együt­tesek ma Békés megye városai­ban és községeiben adnak mű­sort a gyermekeknek. R, L Naponta 70—80 hold kukoricát kapál meg traktorával Kovács Gyula és Jatnbrik György, az újkígyósi Aranykalász Tsz-ben. Volt eső bőven, megérkezett a meleg is, most már nőhet a kukorica (Fotó: Gél) Befejeződött a IV. Békéscsabai Nemzetközi Bábfesztivál ÍJJ munkás! vagy új gépei? Most már nőhet a kukorica

Next

/
Thumbnails
Contents