Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-25 / 146. szám

JumzsagiJn Cedenbal életrajza Jumzsagijn Cedenbal 1916- ban született, szegény állatte­nyésztő család gyermekeként, előbb otthon, később a Szov­jetunióban ' a munkásegyete­men, majd a pénzügyi—gaz­dasági főisko­lán folytatta tanulmányait. Hazatérte után az Ulánbátort pénzügyi tech­nikumban taní­tott, 1931-ben lépett a Mon­gol Forradalmi Ifjúsági Szö­vetség tagjai sorába, s 1939- től tagja a Mongol Népi Forradalmi pártnak. 1939-ben pénzügyminiszterhe­lyettessé, majd pénzügyminisz­terré nevezték ki, s egyúttal a Mongol Kereskedelmi és Ipari Bank elnöki teendőit is ellátta. A Mongol Népi Forradalmi Párt X. kongresszusán, 1940-ben vá­lasztották a párt központi Bi­zottságának tagjává, a Központi Bizottság elnöksége tagjává, a párt Központi Bizottságának fő­titkárává. A második világhá­ború esztendeiben a Mongol Népi Forradalmi Hadsereg fő­parancsnok-helyettesi. illetve politikai főcsoportfőnöki teendő­it is ellátta. 1944-ben Lenin- renddel tüntették ki. 1945-ben, a Japán elleni harcban való részvételéért a Kutuzov-rend első fokozatát kapta. A második világháborút követő évek­ben az Állami Tervbizottság elnöke, 1948-tól miniszterelnök­helyettes volt, s 1952-ben, Csojbalszan ha­lála után vá­lasztotta mi­niszterelnökké a Nagy Népi Hural. 1954 áp­rilisában saját ■ kérésére — a Minisztertanács munkájának megerősítése érdekében — felmentették az MNFP KB fő­titkári tisztségei alól; négy esztendővel később, 1958 októberében választották meg a Központi Bizottság első titkárává, 1974 júniusában a Nagy Népi Hurál — a Központi Bizottság javaslatára — felmen­tette miniszterelnöki tiszte alól, s egyidejűleg megválasztotta a Nagy Népi Hurál elnöksége el­nökévé. (1940 óta a Nagy Népi Hurál képviselője.) Kimagasló tevékenysége elis­meréséül megkapta a Mongol Népköztársaság Hőse és a j Mongol Népköztársaság Munka ] Hőse magas kitüntetéseket. A! Magyar Népköztársaság ElnökiI Tanácsa a Zászlórend gyémán­tokkal ékesített első fokozatával tüntette ki. Zsambin Batmönh életrajza Zsambin Batmönh 1926-ban született, pásztorcsaládban. A mongol állami egyetemen 1951- ben kapta kézhez közgazdász diplomáját, 1958—1961 között a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága mellett működő társadalomtudományi akadémián tanult, s megszerez­te a közgazdaságtudományok kandidátusa címet. 1951-ben és 1952-ben a mongol állami egye­temen, illetve a pedagógiai fő­iskolán tanított, 1952—56 kö­zött a Mongol Népi Forradal­mi Párt Központi Bizottsága mellett működő pártfőiskola ta■» nára volt. 1956—1958 kö­zött a pártiskola igaz­gatóhelyetteseként, majd igaz­gatójaként tevékenykedett. 1958 —1962 között a MNFP Közpon­ti. Bizottságában dolgozott. A következő esztendőket ismét a tanításnak szentelte: 1962—1967 között előbb a közgazdasági fő­iskola tanszékvezetője, majd igazgatóhelyettese, igazgatója volt. 1967—73 között a mongol állami egyetem rektorhelyet­tese, majd rektora volt. 1972- ben kapta meg a professzori ci. met. 1973 júliusában a Közpon- ti Bizottság tudományos és mű- ; velődésügyi osztályának vezető. ! jévé nevezték ki, 1974. május : 8-án lett a Mongol Népköztár- ! saság miniszterelnök-helyettese, j június 11-én pedig miniszter- \ elnöke. 1948 óta tagja a Mongol Né- ! pi Forradalmi Pártnak. A párt l XVI. kongresszusán választót- \ ták a Központi Bizottság tagján ■ vá. 1974 júniusa óta tagja a ; MNFP Politikai Bizottságának. I A Nagy Népi Hurál képviselő- ! je. (MTI) Kirchschläger Ausztria elnöke Vasárnap este — miután be­jelentették, hogy dr. Rudolf Kirchschläger külügyminisztert megválasztották Ausztria szö­vetségi elnökévé — ismertté váltak a szavazás részeredmé­A békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat FELVESZ állandó munkára női és férfi segédmunkásokat, villanyszerelő, ács, lakatos. hegesztő szakmunkásokat, valamint 16 évet betöltött diákokat az iskolai szünidő tarta­máig. Érdeklődni lehet: a vállalat felvételi irodájában. 84990 nyei Is. Ezek alapján megálla- • pítható, hogy a Szocialista Párt • jelöltje a fővárosban — ahol a ■ Szocialista Párt mindig nagy * győzelmet aratott a Néppárt fő- • lőtt — biztosította be megvá- ! lasztását. FELVÉTELRE KERESÜNK vízépítő mérnököt és üzemmérnököt, gyakorlattal rendelkező földmérőket, valamint vízépítési és magasépítési szerkesztőket és rajzolókat. Jelentkezés: AGROBER Vállalat főmérnökénél, Szabadság tér 7—9 ________________________84994 ; Új csúcstalálkozó előtt Tito az HSZK-ba érkezeit Bonn Bochkor Jenő, az MTI tudó­sítója jelenti: Joszip Broz Tito, jugoszláv államelnök hétfőn délben repü_ lőgépen négynapos .hivatalos lá­togatásra Nyugat-Németország. ba érkezett. Űtjára elkísérte Minies külügyminiszter, Ludvi. ger külkereskedelmi miniszter és Krajger, a Szlovén Köztár­saság elnökségének elnöke. A jugoszláv vendégeket a bonn—kölni repülőtéren Gustav Heinemann szövetségi elnök üd_ vözölte. A fogadtatáson jelen volt Helmut Schmidt kancellár és Hans-Dietridh Genscher kül_ ügyminiszter is. Elhalasztották a brit nukleáris kísérletet London, Washington A Guardian című angol na­pilap értesülése szerint a brit nukleáris föld alatti robbantást, amelyet az eredeti tervek sze­rint a nevadai sivatagban hét­főn vagy kedden hajtottak vol. na végre, „a kedélyek lecsil­lapítása végett” két héttel el­halasztották. A lap washingto­ni tudósítójának közlése szerint a felrobbantandó n~ leáris szerkezet 20—200 kilotoima ha­tóerejű. Mint az amerikai atomener­gia bizottság szóvivője bejelen­tette, brit atomtudósok az el­múlt napokban többször is lá­togatást tettek a nevadai kí­sérleti telepen. A brit robbantás tervg ko­moly aggodalmat keltett az an. god munkáspárt balszámyánafc soraiban. A brit hadügyminisz­térium illetékesei mind ez ide­ig nem erősítették meg, de nem is cáfolták, hogy valóban léte­zik-e ilyen terv. Nagy-Britannia eddig három nukleáris robbantást hajtott végre a nevadai sivatagban, a legutolsó kísérletre 1965-ben került sor. (MTI) Nixon amerikai elnök moszk­vai látogatása arról tanúskodik, hogy a szovjet és az amerikai lel maradéktalanul betartja a két évvel ezelőtt kötött megál­lapodást a ■ rendszeres magas, szintű konzultációkról Az elő­ző — 1972-es és 1973-as — ha­sonló találkozók lerakták a két különböző társadalmi rendszert képviselő állam közötti kapcso­latok rendezésének alapjait. Va­jon milyen épület emelhető er­re az alapra? A válasz attól függ, milyen akti van és mii ven konkrétan realizálódnak a bé­kés egymás mellett élés elvei az együltműködésben. Leonyid Brezsnyev tavaly egyik amerikai felszólalásában hangsúlyozta, hogy sem a gaz­dasági, sem a katonai potenciál, sem a nemzetközi tekintély nem jogosítja fel a két országot kü­lönleges jogokra, sőt rendkívül nagy felelősséget hárít rájuk. A Szovjetunióban ezt a felelőssé­get nem úgy értelmezik, minit a világ irányítását vagy valami­féle hegemóniát, hanem minit kötelezettséget arra, hogy becsü_ letesen és állhatatosan kell te­vékenykedni a háború elhárítá­sa érdekében, annak érdekében, hogy a nemzetközi kapcsolato­kat igazságos és demokratikus alapokra helyezzék. Természetes, hogy minden esz. ten dó .újabb és újabb mozzana­tokat visz a nemzetközi élet ál­talános fejlődésébe. Egyes orszá­gok életében a belpolitikai küz­delem különböző tényezői időn­ként éles ellentmondások for­máját ölthetik. A tőkés világpo­litikai intézményeinek és gazda­sági bázisának válsága annyira elmélyült, hogy az Atlanti öve­zet szinte egyetlen országa sem kerülhette el a belső megráz­kódtatásokat. örvend. ?tes viszont az a körülmény, hogy Francia- ország, az NSZK és Anglia kor­mányának új emberei szüksé­gesnek tartották kijelenteni, hogy a szocialista Kelet-Európa vonatkozásában változatlanul A Magyar Újságírók Or- . szagos Szövetségének választ- | mánya június 24-en, hétfőn I Barcs Sándor elnökletével ülést I tartott. Napirenden időszerű I tovább folytatják az enyhülésre irányuló korábbi külpolitikai vonalat. Minden alapunk megvan an­nak állítására, hogy a Szovjet­unióval való kapcsolatokban tör­tént változások fontosságát és visszavonhatatlanságát megér­tette az amerikaiak többsége, függetlenül politikai nézeteitől vaey pártállásától. A szovjet parlamenti küldött­ség. amely nemrégiben új csa­tornát nyitott az Egyesült Álla­mokkal való kapcsolatokban és érintkezésekben — ez esetben a törvényhozók között —, azzal a szilárd meggyőződéssel tért visz. sza Amerikából, hogy tovább le­het fejleszteni a két ország kö­zötti kölcsönösen előnyös és sok­oldalú kapcsolatokat. Természetesen arról sem sza­bad megfeledkezni, hogy a kom_ munistaellenesság és a szovjet- ellenesség „utolsó mohikánjai”. nak rendelkezésére áll >a sajtó és a televízió. Az idő azonban, de főképpen a szovjet—amerikai együttműködés konkrét és ál­landóan gazdagodó tapasztalatai kétségtelenül lehetővé teszik az amerikaiak számára, hogy job­ban megértsék a békés egymás mellett élés realitásait. A szovjet—amerikai kapcsola­tok napirendjén most az áll. hogy tovább kell lépni az eny­hülés útján a hadászati fegyve­rek korlátozásában, együtt kell működni a megoldásra váró nemzetközi problémák eldönté­sében. A közel-keleti problé­mákban elért eredményeik meg. teremtenék a feltételeket, hogy a genfi békekonferencia tovább munkálkodhassék. A szovjet— amerikai kapcsolatok normalizá­lása kedvezően ösztönöz* éti a további lépéseket az európai biz­tonsági értekezlet sikeres befe­jezése irányában. Állandó figyel­met érdemelnek a további lépé­sek a szovjet—amerikai gazda­sági, kereskedelmi, tudományai és kulturális együttműködés tft. vábbi fejlesztésében is. Sz. Beglov kérdések megvitatása szerepelt. Ezt követően a választmány Ki­rály Andrást megválasztotta a MUOSZ főtitkárává. Király András a MUOSZ főtitkára Mongol tavasz A tavasz Mongóliában nem olyan, mint nálunk. Áprilisban még nem zöldell a határ és a fák sem bontogatják lombju­kat. A kopár hegyek tetején és oldalán még ott ül a hó, és a sztyeppe száraz fűcso­mói között élelem után kutat­nak az állatok. A ragyogó napsütésben, a pormentes szá­raz levegőben nem érezni úgy a hideget, de annál in­kább mongol barátaink forró szeretetét és kedvességét. Tízezer kilométeres légi út után Ulánbátor repülőterén örömtől mosolyogva fogad bennünket a Mongol Béke és Baráti Társaságok Szövetségé­nek küldöt*sége és a magyar nagykövet. A Hazafias Nép­front Országos Tanácsának küldöttsége Mongóliába érke­zett, hogy tíz napig egy ba­ráti és nagyon érdekes szoci­alista ország vendége legyen. Népeink között igazi barát­ság alakult ki a hosszú évek folyamán. A magyarokat pedig különös kedvességgel és sze­retettel fogadják a mongol em­berek. Baráti beszélgetéseink során, a fehér asztalnál még a rokoni kapcsolatok is szóba kerültek, hiszen több száz azo­nos szó van a mongol és a magyar nyelvekben. De hát nem ez köt össze elsősorban ben­nünket. hanem azok a gazda­sági-politikai kapcsolatok, amelyek során magyar segít­séggel épült fel Mongóliában a szonginói biokombinát, a dar- hani -húsüzem vagy az ulánbá­tori ruhagyár. Nem is szólva arról a több száz kútról, ame­lyet a magyar hidrogeodágusok létesítettek ebben a rendkívül vízszegény országban. Hosszú éveken át több ezer magyar építőmunkás dolgozott itt, s jelenleg is közel hatszáz magyar műszaki szakember tar­tózkodik az országban. Mindez nemcsak hivatalos gazdasági kapcsolatokat jelent már, ha­nem sokoldalú és mély emberi kapcsolatokban j is kifejezésre jut. Az együttműködés kétolda­lú, ugyanis mongol szakemberek, egyetemisták és szakközépisko­lások, valamint szakmunkások is tartózkodnak nálunk, vagy tanulnak az egyetemeken, fő­iskolákon, szakmunkástanuló is. kólákban. Aki nyitott szemmel jár eb­ben a távoli szocialista ország­ban, egy nagyon érdekes és szinte egyedülálló átalakulási folyamatnak lehet tanúja. Még. pedig annak, hogy egy fél év­százada felszabadult, nomadi- záló nép hogyan lép át az ősi életformából a legfejlettebb tár. sad almi alakulatba: a szocia­lizmusba. Kihagyva a klasszi­kus lépcsőfokokat. Természete, sen a mongol körülmények kö­zött különösen nem könnyű ez az életforma-változás, nem könnyű a szocializmus építése. Gondoljuk csak meg, hogy az ország területe 1,565 millió négyzetkilométer, a lakosság száma pedig 1,5 millió. Ez na­gyon gyér népsűrűséget jelent, az országnak kevés a lakosa. Bár az évi természetes szapo­rulat 3-4 százalék, ami világ- viszonylatban az első helyek egyikét jelenti, mégis Mongólia egyik legnagyobb gondja az emberhiány. Az ország éghajlata nagyon szélsőséges, a hőmérséklet +40 és —50 Celsius fok között in­gadozik. Mindössze száz fagy­mentes nap van az évben. Mindez nagyon próbára teszi a lakosságot, és a most még fő jövedelmi forrást jelentő hatal­más állatállományt is. Az or­szág csapadékban is nagyon szegény, az évi csapadék 60— 300 milliméter között ingado­zik. Nem könnyű tehát _az or­szág lakosainak élete. Mégis, a szocialista országok hatha­tós segítségével, komoly mér­tékben fejlődik az ipar és a nagyüzemi mezőgazdasági ter­melés is szép eredményeket mutat fel. Mongóliának 3400 kilométeres határa van Kínával. S a szom­széd ország vezetőinek ismert magatartása keményen próbára teszi az állami és pártvezetés

Next

/
Thumbnails
Contents