Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-21 / 143. szám

Megsúgom Magának ; ; I, honnan tudhatja meg a legnagyobb biztonsággal, mikor lépjük át legszebb évszakunknak, a nyárnak küszöbét. Ha erre kí­váncsi, ne keresse a kalendári­umokban a naptári nyár kezde­tét, ne böngéssze a csillagászati évkönyvek vaskos köteteit a csil­lagászati évszakkezdet miatt és nem muszáj figyelembe vennie a meteorológiai nyárkezdet idő­pontját sem. 4z utóbbi időkben kissé elmosódtak a határok az évszakok között, már ami az idő­járást illeti. Az esőfelhők, a nap­sütés meg a napi középhőmér­séklet nem tartják be a szá­mukra megszabott határokat, semmibe veszik megjelenésük megszokott időpontjait. Június­ban fázunk és felvesszük a ta­vaszi kabátot, márciusban meg volt néhány nap. amikor napoz­ni is lehetett. Megsúgom Magá­nak, éppen ezért ne is adjon túl sokát az időjárásra, ha azt akar­ja eldönteni, itt van-e már a nyár, vagy még várni kell rá? M eg súgom, több éves tapaszta­lat alapján, gondos mérlegelés után több tudományág legújabb kutatási eredményeit felhasznál­va dolgoztam ki egy a legtökéle­tesebb mértékben csalhatatlan módszert a nyaralási szezont je­lentő évszakunk kezdetének meghatározására Fáradtságos úton elért eredményeimet ezen­nel közkinccsé teszem, legalább­is megpróbálom világos fogalma­zás segítségével közkinccsé tenni. Megsúgom Magának, kiindu­lópontom az volt, hogy mire megérkezik a veröfényes nyár, mindenki megunja a hivatalok unalmas-szürke falait meg a munkatársait, mindenki vágyó­dik egy kis környezetváltozásra, felüdülésre. Ezt rendszerint, vagy ahogy mondani szokták, az esetek túlnyomó többségében a nyaralás biztosítja mindenki számára. Csakhogy mihelyt be­köszönt a jó idő, borzasztó ne­héz ám kivárni az utazás idő­pontját. Ezért mindenki úgy se­gít magán, ahogy tud. Szóval, rö­viden körvonalazva ez volt a ki­indulópont. De ez nem elég, mert a nyár­idő kezdetének meghatározásá­hoz bizonyos segédeszközre is szükség van. Legjobb egy tele­vízió. Ha ez megvan, akkor már minden roppant egyszerű. Nézni kell rendszeresen a tévét, kivált­képp a híradót. S ebből a ,legki­sebb eltérés nélkül meg lehet ál­lapítani, megjött-e a nyár. Megsúaom Magának, csak ar­ra figyeljen, hány konferenciát tartanak és hol? Amikor kezde­nek szaporodni a konferenciák a Balaton ■környéki üdülőhelye­ken, akkor itt a nyár! Mikor; hallani lehet az első balatonfü­redi tanácskozásról, akkor nyu­godtan elöveheti a rövid ujjú in­gét. S amikor feltűnően sok lesz a balatoni riport a rádióban, té­vében. akkor az időjárástól füg­getlenül fisc, hogy itt a nyár. Na, látja, innen is lehet tud­ni, milyen évszak van! (Erőss) fl fogyasztási szövetkezetek megyei küldöttközgyűlése megállapította: A növekvő társadalmi nagyobb felkészültséget > A növekvő társadalmi igé- E nyéknek jól megfelelni mind­■ inkább csak az anyagi és szel­• lemi erők céltudatos összefogá- 5 savai lehetséges. így lehetne, I egyetlen mondatban kifejezni a : fogyasztási szövetkezetek roe- ! gyei küldöttközgyűlésén hallot­■ takat. Ebből is következik, hogy • e szövetkezeti mozgalom az jj utóbbi fél évben a figyelem kö- jj zéppontjába került. Több je­■ len bős tanácskozás példázza ezt, S melyek közül is legfontosabb az E volt, amikor a párt megyei vég- 5 rehajtó bizottsága vitatta meg ■ a Békés megyei fogyasztási szö­■ vetkezetek tevékenységét. A E végrehajtó bizottság többek kö- ’ zött felhívta a figyelmet olyan ; fontos részfeladatokra, mint a ; vendéglátás színvonalának javí­• tása, ezen belül is a közétkez- : tetés továbbfejlesztése. Majd E javasolta: tartsák szem előtt E még 'jobban az ÁFÉSZ-ek a 5 mérsékelt árak alkalmazását, a • helyi igényekhez igazodó ól- ! esőbb cikkek beszerzését, a hús- E ellátás javítását saját hizlaldák E üzemeltetésévéi, a háztáji 5 gazdaságok termelésszervezését ■ és áruik felvásárlását. E Olyan fontos mozgalmi fel- 5 adatokban is további előbbre 5 lépést javasolt a párt megyei ■ végrehajtó bizottsága, mint ami- E lyen az ifjúsági és nőpolitika. E Ugyanis több szövetkezetnél ! még nem érvényesülnek meg­■ felelően e két réteg javaslatai, ■ okos elgondolásai. Hangsúlyoz- : ta továbbá a párt végrehajtó t bizottsága, hogy a MÉSZÖV S dolgozói növeljék politikai és 5 szakmai képzettségüket, mert • csak így tud a szövetség meg- I felelni azoknak a. követelmé- E nyéknek, melyeket a szövetke- E zetek vele szemben támaszta­E nak 5 Az elnökségi beszámoló ezt • követően az olyan alapvető szö- j vetkezetpolitikai- feladatokat ele- ! tínezte, mint az ez év tavaszán E valamennyi fogyasztási, taka­• rék- és lakásszövetkezetnél j megtartott küldött- és részköz - I gyűlések tapasztalatait. Majd [ az 1973. évi gazdasági eredmé- 5 nyék kerültek előtérbe, melyek ; a gazdasági vezetők még na­■ gyobb odafigyelésével megfelelő. • alapot ‘ teremtenek a párt XI. : kongresszusa és hazánk felsza- E .badulásának 30. évfordulója ; tiszteletére már beindult ver­• senymozgalom eretiményessegé­• hez. S A küldöttközgyűlés a növek- 5 vő társadalmi igények jobb ki­elégítéséért szállt síkra. Ennek kapcsán került „terítékre” az OPT legutóbbi ülésén már meg­vitatott: a fogyasztási szövetke­zetek egy részénél tapasztalható nagyarányú gazdasági és szövet­kezetpolitikai differenciálódás. Vagyis az a kérdés, hogy egyes AFÉSZ-ek közgazdasági és gaz­daságpolitikai teljesítőképessége, valamint továbbfejlődő képes­sége hosszabb távon megfelel-e a tagsági és lakossági elvárá­soknak, nem utolsósorban a népgazdasági érdekeknek. Té- ,nyek bizonyítják, hogy ilyen értelemben Békés megye fo­gyasztási — de takarékszövet­kezeteinél is — rendezésre vá­ró ' tennivalók jelentkeznek. Ugyanis a gazdasági teljesít­mény több szövetkezetnél lelas­sult és fejlődőképessége nem látszik biztosítottnak. Az emlí­tett differenciálódás — mint je­lenség — ugyanis szemmel lát­ható. Nevezetesen az ÁFÉSZ-ek nagyobbik hányada itt a mi me­gyénkben is viszonylag gyors fejlődést mutat. Tapasztalható ez a tagsági és lakossági ellá­tásban. akárcsak a bolthálózat fejlesztésében. Míg a szövetke­zetek másik csoportja sokszor az alapvető igényeket is alig tudja kielégíteni. Nem beszélve a boltok korszerűsítéséről, ami­re anyagi körülményeik miatt képtelenek. Az úgynevezett kisszövetke­zetek többségénél azonban nem­csak objektív tényezők okozzák a gazdasági teljesítőképesség fokozását. Belső okok is tapasz­talhatók, melyek többségükben már szubjektív tényezők. Az el­nökségi beszámoló a szervezet­lenséget, a vezetés alacsony színvonalát js szóvá tette. Erő­sítette az anyagi és . szellemi erők koncentrálására való tö­rekvést. Mert a megye fogyasz­tási szövetkezeteinek fejlődési üteme jelentősen függ attól, hogy milyen mértékben lesznek képesek gazdaságilag is egyen­rangú partnereivé válni a ve­lük kapcsolatban álló és foko­zatosan . centralizálódó állami kereskedelemmel, ipari vállala­tokkal. szövetkezetekkel. Aján­latos tehát, hogy az ilyen érte­lemben érdekelt fogyasztási és takarékszövetkezetek vizsgálják meg sajátos helyzetüket. Az or­szágos tanács ugyanis lehetsé­gesnek látja az egyesülés gon­dolatának gyakorlati érvénye­sítését Az elnökségi beszámoló után Bíró István, a MÉSZÖV fel­igények követelnek ügyelő bizottságának elnöke adott tájékoztatást e választott testület utóbbi fél évben vég­zett ellenőrző munkájáról, majd Sonkolyos Mihály, a revizori iroda vezetője ismertette az ál­talános és célvizsgálatok tapasz­talatait. A beszámolókat vita követte. Majd. a megyei kül­döttgyűlés felvette a tagszövet­kezetek sorába a gyomai és a dombegyházi lakásépítő szövet­kezeteket. Végezetül megválasz­totta azt az öttagú jelölő bizott­ságot, amely még az idén újjá- választásra kerülő megyei szö­vetségi tisztségviselők jelölésé­re tesz javaslatot. Fénykép* pályásat A Magyar Építőművészek Szö­vetsége és a Magyar Fotóművé­szek Szövetsége építészeti fény­képpályázatot hirdetett a kisvá­rosok utcaképeinek, tereinek, ré­gi és új jellegzetességeinek fel­tárására és bemutatására. Egy pályázó legfeljebb hat pálya­művel jelentkezhet, s az alkotá­sok készülhetnek fekete-fehér vagy színes kivitelben. A pályá­zók november 15-ig küldhetik el képeiket a Magyar Építőművé­szek Szövetségéhez (1088 Bp., Dienes László utca 2.), s a pá­lyázat eredményét legkésőbb no­vember végéig teszi közzé a bí­ráló bizottság. A legjobb mun­kák díjazására összesen 30 000 forintot irányoztak elő. Balkus Imre NDK-kiállítás Balatonfüreden A balatoni kulturális programok keretében Balatonfüreden, az Annabella Szállóban idegenforgalmi kiállítás nyílt a 25 éves Német Demokratikus Köztársaságról. Színes fotók és nagy méretű színes diapozitív filmek mutatják be az üdülőknek az NDK nevezetességeit és a legszebb idegenforgalmi úticélokat. Az NDK utazási irodája júliusban a Tihany Szállóban és Bala- . tonföldváron is megrendezi a kiállítást (Borbás János felvétele) 40. — Ö lett a feleségem. A mozgalomba is ő vont be en­gem. Közvetlenül a felszabadu­lás után Szolnokon párttitkár voltam. Később börtönbe hur­coltak, mert egy újságíró meg­vádolt azzal, hogy Endre László különítményében szolgáltam. Nem is tartottak tárgyalást. Kiderült, hogy „tévedett” a ri­porter, aki egyébként szintén a feleségem kezére aspirált. Én akkor befejeztem a mozgalmi munkát, de továbbra is párt­tag maradtam. Pécsre kerül­tem az egyik mezőigazdasági üzembe vegyésznek. Itt öreg, tehetségtelen karrierista vezető volt, aki minden alkalmat meg­ragadott, hogy szabotőmek ki­áltson ki. ’ Egyszer megpenésze- dett száz mázsa kukoricán1-;, ezt a nyakamba varrta. A bíró­sági eljárást az ötvenhatos el­lenforradalom szakította félbe, akkor engem a munkástanács, mint sztálinistát leváltott a * Részletek a Gondolat KladónaJ az idei könyvhétre megjelent riport. • könyvből. vegyészmérnöki beosztásból. Nézze... ! Felhők szállnak fölöttünk, a nap villan, majd eltűnik, pér másodperc múlva megint ki­világosodik. Az egyik alacso­nyan szálló felhő furcsa, szi­rénázó hangon zúg el előtJ tünk. A vegyész berohan a fa­házba, majd kiszalad. Kezében szalmafonatos kas. Futtában még odakiált, hogy várjak, aztán eltűnik a szomszédos sző­lő fái között. Körülnézek. Szállnak a fel­hők, némelyik egészen alacso­nyan. némelyik zúgva-döngve- szirénázva. Lábam előtt fehér és rózsaszín szirmok hever­nek. gyűrötten, ’ porosán. A sző­lősorok feketén, látszólag élet­telenül húzódnak a dombon, de a lemetszett vessző csonkján már kocsonyás nedv jelzi az életre készülődést, a gyökerek­ben, a száraz tőkéken rejtőző erőt. Lent, a betdnúton gépko­csik, motorok berregnek, a ka­nyarban felbőg a hangjuk, de mire elhatol a domboldalra, már megszelídül, és éppen olyan enyhe dongásnak tűnik, mint áz imént a felhők sivitó, szirénázó hangja. A vegyész is közeledik. A szalmafonatos kast csúcsával lefelé fordítva, szalvétával le­takarva hozza. Keze, arca mó- hebkel tele. Nem szól, int,' mindjárt. Aztán elmegy a ház mögé, a nagy mandulafa mel­lé. Addig rágyújtok. Égek a méhektól, s tudom, hogy ke­rülik a dohányfüstöt. — Ha nem bántja őket, nem szúrnak — nevet rajtam a ve­gyész, amikor ismét a füvön ülünk. — Nem szeretik a han­gos beszédet, az izzadó embert, egyébként bármit csinálhat ve­lük. Ha a királynőt sikerül be­seperni a kaptárba, nyert ügyem van. És most sikerült. — Méhészkedik? — Próbálok. Apámnak vala­mikor hatvan-hetven családja volt. Amikor feljött a bányá­ból, előbb ment a méheihez, mint hozzánk. Pedig minket is szeretett. Négyen voltunk test­vérek, a bátyáimat elvitték ka­tonának a háború alatt, egy se jött vissza. Az apám a fel­szabadulás után . még fél évig várta őket, aztán meghalt. Anyám Pesten fekszik, ő az esküvőnk után egy héttel halt meg. Gerincvelő-károsodásban. A szőlőhegyről jól látszik az ércdúsító szürke épülethalma­za, bár fák koronája védi, még_ is kivehető a nagycsarnok, a kísérleti kutatóüzem vörös téglás ablaksora, és nem messze az üzemi épületektől, megcsillan a nap valamin. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents