Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-20 / 142. szám
\ Elei volt ott, ahol most csónakok úsznak... Csónakra száüunk. Akikötő: a Fehér-Körös gyulai hídja és a remetei vasúti megálló közötti útszakasz egyik korlátja. Imbolyog a vízi jármű. Szo- dorai Kálmán, a békési kikötő egyik munkavezetője beindítja a motort. Mellette ül dr. Márki- Zay Lajos, a vízügyi igazgatóság jogtanácsosa, Bécsi János kerületvezető erdész. Elindulunk. Könnyeken úszunk. A motor habzsolja a vizet, tarajos hullámot ver. Néhány méterre megközelítjük a remetei gyermekintézményt. Minden víz alatt van. Az új építkezés is. A régi mellett itt most már az új, a tízmillió forintnál is nagyobb értékű ázik. Megszakadt az összeköttetés távbeszélő vonala Sarkaddal. Nem csoda. A víz olyan irammal ömlött, hogy a combvastagságú távírópóznákat kettétörte. Olyan aprók a szilánkok, 'mint a fogvájó. A huzalok a vízben. Csak avatott csónakvezető tud felettük elladikozni. A csoport vadmentésre indul. A vízben vergődő őzeket, nyula- kat szedik össze. Kis kerülőt teszünk, mert a Pikó-gát irányába tartó csónakot Gyulaváriban kikötjük, Űtközben az erdész mondja, hogy eddig még minden árvizet megúszott egy tanya a nevelőintézettel szemközt. Partra építették. Most azonban ezt is derekánál nyalja a víz. Iszonyatos mennyiség. Számolünk. Mennyi lehet? Tíz-, húsz-, ötven-, nyolcvan-, száz-, s'zázhúszmillió köbméter? Ez utóbbi a valószínűbb. Bődüle- tes mennyiség. Mihez is lehetne hasonlítani? Mintha ' a csabai határ felét két és fél, három méter magas víz fedné. iutoti vo na belőle bőven Gy uianak, Békéscsabának, Békésnek, ha az emberek nincsenek résen. Csakhogy a víznek van egy másik partja is. Sarkad, Sarkadkeresztúr, Doboz, Tar hős, Vizesfás ... Ha elszökik, hajaji Emlékezzünk csak a Sza- mosközre, ahova négy évvel ezelőtt éjszaka alvó emberekre rontott. Mi sem kerültük volna el. De a töltésen már a múlt héten pénteken este tízezernél is többen dolgoztak. Kemény munka volt. Megmenekültünk. Tulajdonképpen sírnunk kellene, és mi nevetünk. Vannak, akik sírnak, azokkal mélyen együttérzünk. De nemcsak együttérzünk, segítjük is őket. Emberi kötelességünk. A Fehér- és a Fekete-Körös közötti területen száznál több család él, s a víkendtelkek száma is számottevő. A kár óriási. Százmillió forint körüli. Ez szubjektív szám. Majd, ha elvonul a víz, jönnek a szakértők, s megállapítják, pontosat csak akkor tudunk: hány tanya, mennyi aprójószág, mennyi bútor, menynyi takarmány, hány hektár búza, kukoricavetés, zöldséges- kert ment tönkre, melynek termésére számítottunk. fi csónak fut, ‘ száguld. Pillanatok alatt Gyulavárihoz érünk. Bennünket partra tesznek, s- utunkat egy billenőputtonyos ZIL-en folytatjuk tovább. A községbe tartunk. Balogh Sándor gépkocsivezetőtől megtudtuk, hogy a gyulavári körtöltést erősítik. A víz már ennek támaszkodik. Hogy ez a mesterséges védvonal ne Mao5 8ÉKÍS MlCmSzn 1374. JÚNIUS 20. nyúljon gyengének, hátulról megtámasztják. Az ember szembehelyezkedik az árral. Ez így természetes. Küzd, dolgozik, menti az életet! Naponta negyvenszer is fordulnak az agyagbányagödör és a töltés között. Az esőtől felázott út, fnelyen a ZIL-ek járnak, olyan, mintha vastag gumiszőnyegen lépkedne az ember. Morognak a motorok, nyisaog a puttony a teher alatt Benne néha összeáll a föld, mert nedves, s amikor a hidraulika felemeli a puttonyt hogy kiürítse, az egész kocsi hátravágódik, mint a megtáltosodott ló. S akik a közelben vannak, visszafogott lélegzettel nézik, vajon mi lesz? Felborul vagy úgy marad? És aztán valaki pdaszól Kis Gábornak: — Te a magaslati levegőt szereted? — Nevetés hallatszik. Az meg tehetetlenül ül. a volán mellett ég és föld között. Várja, hogy a kocsi orrát ismét a földre húzzák. De ez a várakozás nem azonos a szó teljes értelmével, mert neki is valamit tennie kell. — Nincs tériszonyod? — Nincs. — Akkor lépj föl a motorház tetejére, akaszd a kötelet a horogra, s lehúzunk. És Kis Gábor elindul. Felkúszik a motorháztetőre, beakasztani a kötelet. A félelemnek semmi jele. Mintha a földön járna, úgy mozog ott, mint az űrhajósok. Ismerősük jönne’*. azúíkígyósi Arnykalász Tsz-ből százan serénykednek a gyulavári körtöltésen. Homokzsákot helyeznek a fóliával pelenkázott vizes oldalra, hogy a hullámveréstől megvédjék a töltést. A Fehér-Körös felrobbantott védőtöltésén magas állványzat csalogatja a kíváncsiskodót. Vajon mit csinálhatnak ott? A töltéscsonkot szeretnék „bevédeni”, hogy a be- és kiáramló Víz további kárt ne tehessen benne. Az állványzatot azért állították fel, hogy a szádlemezt arról verjék a töltésbe légkalapácsokkal. A gát kemény, még nem ázott át. A gyulai ÁKSZ beosztottairól csorog a víz. Hűs szél.fúj, a nap csak néha bújik elő a gomolyfelhők mögül és itt a munka hevíti, izzítja az embereket. Fényképezni akarunk A munkavezető leszólítja a légkalapácsról az embereket. Ezt így ne örökítsük meg. Szabálytalan. Munkaegészségügy ; tiltja, hogy a légkalapácsra rá- álljanak és úgy verjék be a szád- t lemezeket. Az ízületek elrázód- nak. Nem fényképezünk közelről, így nem marad dokumentum arról, hogy a feladatot, melyet időre kell teljesíteni, milyen hősies helytállással valósítják meg az emberek. A kalapácsok pattognak, szót alig lehet érteni, s a lemezek lassan nyomulnak az emberek lába alatt a kemény földbe. Ha nem állnak rá a kalapácsra, akkor az úgy táncol, mint ahogyan a matróz szteppel. A Fekete-Körös jobb partján Solymosi Istvánrié a védelem- vezető. Talán ő az első asszony, aki az árvíznél egy szakaszért felel. Történetesen azért, hogy a Fekete-Körös és a Kettős-Körös ne a jobb parton hágja át a töltést. Bőven volt munkája. Az embereket dicséri, akik Sarkadról, Dobozról és még máshonnan jöttek, hogy ezen a vonalon küzdjenek a vízzel, mentsék a családot, az otthont, a termést Az arcán széles mosoly ül. A védelem teljesítette feladatát. 0 Feke'e-^rös5*!! árvízi ! ..béke” honol. Mérséklődött a víz szintje, s így a közerő hozzálátott a védekezéshez felhasz(Fotó: Gál Edit) Fodrozódó hullámok nált anyagok visszanyerésére. Kiürítik a homokzsákot, tisztára mossák, szárítják, összeszedik a nyúlgátépítéshez igénybe vett faanyagot is. A hídfő bal oldalán a védelem- vezető kocsija áll. Benne Gi- lányi Sándor technikus és Kon- czos Pál megbízott szafcaszvé- delemvezető-helyettes beszélget. Arcukon a szakáll néhány napos. Péntek óta nem voltak odahaza. Aligha ismernek rájuk Gyulán. Gilányi Sándor már részt vett az árvédekezési munkákban. Konczosnak ez az első alkalma. Fiatalok mindketten. A vezetők távollétében ők irányítják a munkafolyamatokat. A Fekete-Körös hídjánál a budapesti árvíz-belvíz készenléti szolgálat gépesített osztaga ••■•■«■■«••■■■■•■•«•■a» Kéri Tibor a Magyar Acélárugyárban segédmunkás, G. Miklós a Láng Gépgyárban betanított marós. Mindketten ha. vi kétezer forintot keresnek és piliscsabai lakosok. Miklós agyában született a gondolat: világot kellene látni. Menni — menni, csavarogni, kevesebb munkáért több pénzt keresni, hancúrozni. — De hogyan juthatunk ki például Olaszországba? Útlevelet sajnos nem kapok, mert fiatalkorú vagyok — morfondírozott magában Miki. Illegálisan viszont# máris nekivághatok, s nem kell várni a nagykorúságot — csillant fel a remény Miki fejében. Miklós nem mert egyedül ne. kivágni a . szökésnek, társat keresett. Tibi — akit odahaza tejben, vajban „fürösztöttek” a szülei — vállalta a kockázatot. — Felkeressük az ismerős haverokat és felvilágosítást kérünk a határ megközelítésére vonatkozóan — adj,a elő a tervet Miki. A két hosszú hajú néhány napig Miki ismerőseit látogatta, a határ megközelítésére vo. natkozóan azonban senkitől sem kaptak konkrét tájékoztatást. Személy vonattal, autóstoppal, készül vízre szállni, hogy a Fekete-Körös töltésszakadását, szaknyelven mondva, a töltéscsonkot elzárja a további pusztulástól. Vasszerkezetekből úszó munkahelyet állítanak össze. Daru emel be mindent, de hogy a szerszámok a helyükre kerüljenek, bizony meg kell fogniuk az embereknek. Rövid a daru gémje. Vasgörgőkön csúsztatják helyére a csörlőt. Felettünk repülőgép húz el, a távolban megfordul, a víz útját figyeli. Merre sodródik még a deltába rekedt hullám? Az osztag elindul a munkahelyre. A töltés védelmével az életet alapozzák, mert ha az ár elvonul, a vízláda kiürül, itt újra élet lesz, de már nem tanyákkal, hanem gazdag termést adó táblákat ringat majd a szél. Dupsi Károly majd gyalog vágtak neki a határnak. * * * Imre bácsi a. szokásos reggeli munkát végezte a tanya körül. Az állatokat megetette és a portájával határos tóhoz bal. lagott. A ladikját akarta ellen, őrizni. A tanyáját őrző kutyák csaholására megállt, s alaposan körülnézett. Sejtette, hogy idegenek érkeztek, hisz olyankor szoktak oly kibírhatatlanul ugat. ni a kutyák. Hajnalodott. Az ébredő nap sugarai megtörték a párás horizontot. Imre bácsi, kémlelő szemével a nádas szélén fcéf alakot látott. Közelebb ment és jobban szemügyre vette a jövevényeket. — Szép jó reggelt kívánok — köszöntötte Imre bácsi, a tanyai embertől megszokott módon a fiatalokat. — Magának is bácsikám — viszonozta a köszönést a nyurga termetű. — Keresnek valakit? — érdeklődött az idegenektől Szécsi Imre. . • * — Nem keresünk senkit sem, csupán a csajokat kisértük haza és eltévedtünk -*• hazudta a fiatalabbik— Von személyi igazolvaPatika a földeken Hazánk gyógynö vén y -nagy ha. talom — állítják a szakemberek, nem minden alap nélkül. A vadon termő medicinákból ugyanis tekintélyes mennyiséget exportálunk a világ különböző részeibe. Előkelő posztunk elvesztésétől egyelőre nem kell tartanunk: adottságaink kiemel, kedően jók, s az ír-választék is rendkívül gazdag. Dr. Tétényi Péter, a Gyógynövény Kutató Intézet igazgatója így beszél erről: — Hazánk klímája, a sok napsütés, viszonylag rövid tél és a talajadottságok változatos, sága nagyon kedvez a nem minden országban honos gyógynövény-kultúrának. Nálunk a vadon élő növények mintegy 200-féle faja terem meg, s 30 körül van azok száma, amelye. két különböző termelőszövetkezetek és állami gazdaságok tea-, melnek körülbelül 15 ezer hektáron. A magyar gyógynövények között még mindig a kamilla a sztár, kitűnő minősége miatt. A második helyre a csipkebogyó sorolható, harmadikra pedig a hársvirág. Népszerű és keresett azonban sok másféle növény. így például a maszlag és többfajta csalán is. — A felhasználás skálája rendkívül változatos. Gyógynö. vényekkel „él” — hogy csak néhányat eml ítsek — az élelmiszeripar, a konzervipar, az édesipar, a bőripar, a likőripar és a kozmetikai ipar. A bodzából nyert kivonat egyenesen a gépek egészségét őrzi: a finommechanikában használatos precíz fémalkatrészek zsírtalanítására szolgál. A csalánikivonatot az élei. miszeríparban „zöld-dúsító” (zöld színező) tulajdonságáért tartják nagv becsben. — A már említett éllovasok közül a csipkebogyó C-vitamin. tartalma tízszer annyi, mint a citromnak. Ráadásul található benne A, B, K, P vitamin és különböző ásványi sók is. A csipkebogyóból készült és magnéziummal dúsított Viroma a magas vérnyomás, és vérkeringési zavarokban szenvedők orvossága. nyuk? — kérdezte emel > hangon Imre bácsi. — Nincsen semmilyen igazol, vényünk — válaszolta Tibi — Tulajdonképpen hol vagyunk: Romániában vagy Jugoszláviában? — játszották a tájékozatlanságot a fiúk. Imre bácsi a tanyájába tessékelte a fiatalokat. A konyhában hellyel és borral kínálta őket. Persze akkor még nem tudta, hogy határsértőkkel van dolga, de ugyancsak gyanúsnak vélte a csapzott fiúkat. * * * A szobában Szécsi Pityu be. tegen feküdt az ágyban. De amikor a nagybátyja — Imre bácsi — elmondta, hogy hajnali „vendégek” érkeztek a házba, rögvest ruhát kapott magára és Simson motorjával rövid idő múlva az őrsön volt. * ♦ * Az őrs gépkocsija hatalmas porfelhőt hagyott maga után. A gépkocsi vezetője maximálisra fokozta a sebességet, s a külső abroncsok „sírva” hagyták maguk mögött a kanyarokat. Riadócsoport érkezett a tanyába. Bokros János határőr, gerlai lakos, a határőrség kétszeres Kiváló katonája, Szabó Ferenc határőr, a dabasi Petőfi Tsz gyakornoka, Kiváló és Egység élenjáró katona és Pikó Gá. bor vésztői határőr, az egység kétszeres Élenjáró katonája a tanultak szerint hajtották végre a harci feladatot. A kalandvágyók beismerték, hogy Olaszországba, majd Ausztráliába akartak szökni. Gazsó Béla Losonczi Anna Hajnali vendégek
