Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-20 / 142. szám

A tervegyezícíés — az együttműködés fő módszere A KöIcköiiSs Gazdasági Se­gítség Tanácsa XXVIII. ülés- , szakán egyebek közt megvi­tatják a KGST Tervezési Együttműködési Bizottságának ; jelentését. Az. APN kérésére Pavel Botja, a bizottság szov­jet részlegének felelős titká­ra az alábbiakban ismerteti e szerv munkájának fő irányait. A gyakorlat bizonysága szerint a szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatok tervszerű, sége a közösség minden tagjá­nak nagy előnyöket nyújt: a sza_ kositp.t termelés fejlődésének gyors ütemét, elmélyült budomá. riyos munkálatokat, széles áru­piacot. Ennek a ' munkának az összehangolása hárul, a KjGST Tervezési Együttműködési Bi­zet Hágára, amely a KGST XXV. ülésszakán hozott határozat ér­telmében 1971-ben létesült. A bizottságban kölcsönös konzullá, ciókna került sor a KGST-tagI államok hosszabb távú és az 1976—1980. években megvalósi- andó gazdasági fejlődésének és gyültműködésének fő kérdésé­ül. a tüzelőanyag- és energeti- .ai ágazatok, a vas- és fémko- íászati. valamint a vegyipari nyersanyagbázis, a kőolaj vegyé­szet, a mezőgazdaság fejlesztő­iéről, Ezek a konzultációk je­lentős’ mértékben megkönnyitet- ék ,a népgazdasági tervek ösz- szehangolásának munkáját. A közösség országaiban sok minden történt a gazdasági táv­latok prognosztizálása, előre­becslése területén. A bizottság kidolgozta és jóváhagyta ,,a prognosztika területén a KGST- tagállamók által megvalósítan­dó együttműködés általános szer, vezeti és módszertani elveit”. Ezek szolgálnak, kiindulási ala­pul az ágazati jellegű prognó­zisokihoz. A bizottság kidolgozta ® KGST-tagállamok 1976—1980. évi és az ennél hosszaibb távú , |iépgazdasági tervei egyeztetésé­nek programját., A nemzetgaz­daságok fejlesztési távlatainak ”ez az egyeztetése, mint ismere­tes. 1972. második félévétől kezd ve már folyamatban van. A javaslatok és ajánlások előké­szítésekor nagy figyelmet fordí, toltak áztak komplex kimunká­láséra. A tagországok előirá­nyozzak a kölcsönös gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működés további bővítését és a komplex programiban tervbe ; vett intézkedések végrehajtásá­nak előmozdítását. Az egyeztető munka idején a KGST-tagországok illetékes szer- . vei végrehajtották egyes ipar­ágak és termékfajták közös tér, vezéséi. Így 1972-bén egyezmé­nyeket írtak alá néhány forgá- csolószerszámffiép közös terve, zésére, a kont- ner_szállítás anya­gi-műszaki bázisa megteremtésé, ben való együttműködésre. A közösen megoldandó problémák köre most jelentősen bővült. A testvérországok nyersanyag, hiányukat a legutóbbi időkig a Szovjetunióból érkező szállítá­sokkal pótolták. Kőolajat, vas­es mangánércet, nyersvasat, hen­gerelt vasat és acélt, foszfortar­talmú nyersanyagot, azbesztet kaptak a Szovjetuniótól. Ugyan­ekkor a tapasztalat azt mutatja, hogy a tagállamok erőinek egye­sítése e termékfajtáik előállítá­sának közős fejlesztésében '-köl­csönös előnyökkel jár. Ilyen alapon építik meg Uszty- Ilimszkben az évi 500 ezer tonna fehérített cellulóz előál­lítására alkalmas üzemet, a I51- jembajevi azíbeszt bányászati és dúsító kombinátot. Ennek- a kombinátnak a kapacitását évi 500 ezer tonna azbesztben hatá­rozták meg. A kombinát első részletét legkésőbb 1979-ben üzembe kell helyezni. Arra Son_ dolva hoey a Szovjetunió 1971- ben 433 000 tonna azbesztet ex­portált. nem n-héz eikénzelni a megépítendő vállalat óriási mé­reteit. Az idén áprilisban sokoldalú integrációs megá11 - nőd é sokat ír­tak alá a vastartalmú nyers­anyag és eeves f errczü vözet - fa V. fák t“’*rnelésének a SzöviettinJó területén való feileszté=éről. Fzeknek az okmányoknak m«''«- felelően a közreműködő orszá­gok épületszerkezeteket, shvaso- kát. géneket. b“ren(W°«eket. va_ lami.nt fogysszt-Ssí cikkeket szál­lítanék maid a Szovjetunióba. Cserében ezek az országok az említett vn1k>1-tok termékeit, kanlílk. Ezekből az árukból a szállítások — tiszta vasra át- ■rám't-n — l«á0-+ói v<-r,dv« kö­rülbelül ?5 százalékkal meg­emelkednek az 1975. évi szint­hez viszonyítva. A bizottság kÓR-nikt+o pl az Orenfourgot (az Ural déli része) a Szovjettini.ó nyugati határá­val összeköt^ gázvezatAkközös építéséről szóló sokoldalú meg- / állaoodás tervét. Ennek a vez°- téV*Ví4c a lefektetése lehetővé teszi, hogy lénvegesen megnö­veljék a gáz «ztpfläisät a KGST punV-ai *a<*á!lanv->iba. 'Program készült Kuba. Lengyelország. Mongólia területén lttesít.<»nd6 ttSNh nagy vállalat közös építé­séről is. A KGST Tervezési Együttmű­ködést Bizottsága kidolgozta a KGST-tagállamok . soko’dalú in­tézkedései egyeztetett tervére vonatkozó alaptételeket az 1976 —1980. évek-re. F.z n terv felöle­li a szocialista közösség orszá­gainak az iparvállalatok építé­sében. a termelés szakosításában és kooperációjában, a tudomtt- nyos-mű-zaki problémák kidol­gozásaiban végzendő jevéke-nysé- gét. A KGST XXVITT ülésszaká- nak határozatai előmozdítják a szocialista gazdasági integráció­val kapcsolatos intézkedések még eredményesebb megvalósí­tását, a társadalmi termelékeny­ség hatékonyságának és a szoci­alista közösséghez tartozó népek jólétének növelését Folytatta munkáját a KGST jcbilenmi ülésszaka A Kölcsönös Gazdasági Séf gítség Tanácsának 28. ülés­szaka szerdán délelőtt plená­ris ülésen folytatta munkáját. A delegációk — amelyeket Kuba kivételével a tagorszá­gok kormányfői vezetnek —, röviddel kilenc óra után fog­lalták el helyüket a nemrégi­ben elkészült 25 emeletes Park Szálló tanácstermében. Az ülésszak megkezdte a 2. és 3. napirendi pont tárgyalásét. Az előbbi előadója, Tano Co­lon, a bolgár miniszterelnök első helyettese, a KGST V. B. elnöke ismertette a jubileumi ülésszak küldötteivel a vég­rehajtó bizottság beszámoló­ját, a 27. ülésszak óta végzett tevékenységéről. Ezután Ivan Hiev bolgár miniszterelnök- helyettes, a KGST tervezési együttműködési bizottságának elnöke ismertette az 1976— 80-as évekre szóló két- és többoldalú tervkoordináció­nak kidolgozása során kapott előzetes eredményeket. A második és harmadik napirendi pontról tartott, dél­után is folytatódott vitában a delegációvezetők — magyar részről Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke — fejtették ki kormányuknak a felvetett kérdésekkel kapcso­latos álláspontját (MTI) Kállai Gyula fogadta Nguyen Ilii Dinh asszonyt Kállai Gyula, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfropt Országos Ta­nácsának elnöke szerdán a nép­front Belgrád rakparti székházá­ban fogadta Nguyen Thí Dinh! asszonyt, a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítás! Front Köz­ponti Bizottsága elnökségének tagját, a Dél-Vietnam felszaba­dításáért küzdő nőszövetség el­nökét. a dél-vietnami népi fel­szabadító fegyveres erők helyet­tes főparancsnokát. (MTI) Níxon nukleáris megállapodásait támadje a képviselőház Kedvezőtlen fogadtatásra ta­lált kedden az amerikai képvi. selőhazban az a két megálla­podás, amelyet Nixon elnök Kairóban, illetve Tel-Avivban kötött békés célokra felhasz­nálható nukleáris anyagok, és reaktorok szállításáról. A képviselők felszólalásaik, ban elsősorban azt vizsgálták, mi a biztosíték arra, hogy a nukleáris energia birtokába jutó közel-keleti országok tg — egy esetleges kormányváltozás után — nem forditják-e katonai cé­lokra a rendelkezésükre álló ha­sadó anyagokat. A képviselő­ház ezt követő szavazásán túl­nyomó, többséggel vetette el a megállapodások jóváhagyására vonatkozó javaslatot. A törvé­nyek értelmében azonban a szerződések életbe léptetéséhez Nixonnak nincs szüksége sem a kongresszus, sem a szenátus jóváhagyására. A törvényhozás két házának közös atomenergia, bizottsága azonban kötelezheti arra, hogy szolgáltasson részle­teket a megállapodásról. (MTI) Kedden, életének 78. esztende­jében elhunyt Gcorgij Kon- sztantyinovics Zsukov, a Szov­jetunió marsallja, a legtekinté­lyesebb szovjet katonai személyi­ségek egyike, volt honvédelmi miniszter. Zsukov marsall a szovjet vezetők közül az egyetlen volt, aki négyszer kapta meg a Szov jetunió Hőse kitüntetést. Katonai pályafutása az első világháborúban kezdődött, majd csaknem negyven éven át szol­gált a szovjet hadseregben. Lo­vas parancsnokként vett részt a polgárháborúban és az interven­ció elleni harcban. Nagy érdeme­ket szerzett a japánok elleni győzelemben, 1939-ben, amikor a szovjet és mongol csapatok pa­rancsnoka volt. A második világháború idején Zsukov frontparancsnoki tiszt­ségeket töltött be, 1941 és 1945 között a szovjet hadsereg főpa­rancsnokhelyettese is volt. A Szovjetunió marsalljává 1943- ban nevezték ki. Kiemelkedő sze­repe volt a sztálingrádi csata, a kurszki és a berlini ütközet szov­jet hadműveleti terveinek kidol­gozásában. Berlinben szovjet részről ö fogadta a fasiszta Né­metország hadseregének kapitu­lációját. A németországi szövet- segesj ellenőrző bizottság elnö­ke és a szovjet megszálló csa­patok parancsnoka volt. 1946-tól Zsukov marsall kü­lönböző katonai körzetek élen állt, 1953-ban honvédelmi mi­niszterhelyettes, 1955-től 1957-ig honvédelmi miniszter volt. Zsukov marsall 1969-ben ki­adott emlékiratait „Visszaemlé­kez seu és elmélkedések” cím­mel több nyelvre lefordították. A könyv magyarul is megjelent. G'au/s Marin szabad A világszerte kibontakozott szolidaritás és a nemzetközi haladó közvélemény nyomására a- child katonai junta kényte­len volt hozzájárulni, hogy Gladys Marin, a Chilei Kom­munista Ifjúsági Szövetség fő­titkára elhagyhassa az orszá­got. Gladys Marin, már meg is érkezett Európába. (MTI) Magyarország a világ békemozgalmának élvonalába tartozik Romeah Chandra, a Béke-világtanáes főtitkárának nyilatkozata Rövid látogatásra érkezett az elmúlt napokban ha­zánkba Romcsh Chandra, a BVT főtitkára, aki a párt el­ső titkárával folytatott beszélgetéséről, a magyar béke­mozgalomról nyilatkozott a központi sajtószolgálatnak: Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, szakán Szoljában a magyar delegáció vezetője felszólalt a KGST 25 iilés­(Telelotó — MTI) — Megtiszteltetés volt szá­momra, hogy személyesen ad­hattam át Kádár Jánosnak a ■nemzetközi békemozgalom, a Bé- ke-világtanácsának legmagasabb kitüntetését, és megtiszteltetés a BVT számára, hogy a Magyar Szocia'lsta Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára örömmel fogadta ezt. A ki.üntetést a nemzetközi életben, a tartós béke megte­remtése érdekében kifejtett fel­becsülhetetlen értékű tevékeny­ségéért adományozta a Béke­világtanács Kádár Jánosnak. Személyes tekintélye, a nem­zetközi enyhülés érdekében ki­fejtett munkája, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt tevékeny­sége a béke biztosításában — elismerést váltanak ki világ­szerte. Rendkívül iólesett hallanom — mondotta a BAk''-''l1=°+anscs főtitkára —, hogy Kádár János a tőle megszokott közvetlenség­gel és önzetlenségével e'őször is arról beszélt, hogv a kitün'-etést — bér személy szerint neki nyújtották át — elsősorban a magyar nép. a Magyar Szoci­alista Munkáspárt sikerének ér­zi. S jólestek azok a szavai, amikor nemzetközi szerveze­tünk tevékenységék jelentősé­gét és hatékonyságát dicsérte. — Alkalmam volt hosszabban elbeszélgetni Kádár Jánossal és örömmel tapasztaltam, hogy pártjuk és kormányuk — vagy­is a magyar nép, amint ezt ő külön hangsúlyozta /— a jövő- - ben is támogatást nyújt a bé­kemozgalomnak. Magyarország a világ béke­mozgalmának élvonalába tarto­zik — folytatta nyilatkozatát Romesh Ghandra. — A BVT Igen nagyra értékeli az önök mun­káját. Nem véletlen, hogy többször is a nép szerepét, jelentőségét hangsúlyozom. Egy mozgalom csakis akkor lehet nagy és erős ha abban minden állampolgára részt vesz. Nos, a magyar bé­kemozgalom is ilyen, mert , önöknél minden ember igényli ' a békét, s erejéhez mérten tesz is' érte. Ezt az összefogást pél­dázza a most véget ért béke és barátság hónap is. amely az egész országot megmozgatta. Kádár Jánossal úgy zártuk beszélgetésünket. hogy az elkö­vetkezendő időben többször lesz alkalmunk találkozni, hi­szen a Béke-Világtanács két fontos eseményt tervez Magyar- országon. A mostani találkozá­sunkkor is megállapíthattuk, hogy bizakodással nézhetünk a következő negyedszázad elé — felezte be nyilatkozatát a .Béke­világtanács főtitkára.

Next

/
Thumbnails
Contents