Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-18 / 140. szám

Óriási aktivitás a szovjet választásokon Előzetes adatok szerint a szovjet legfelsőbb tanácsi vá­lasztásokon a névjegyzékekbe felvett választók 99,98 száza­léka vett részt, összesen 161 662 235 személy. Mint ismeretes, vasárnap választották meg a Szovjetunió legfelsőbb államhatalmi szervét. Megválasztották a parla­ment két egyenjogú háza — a szövetségi tanács és a nem­zetiségi tanács — tagjait. A szavazásban részt vett választók 99,79 százaléka szavazott a szövetségi tanács és 99,85 száza­léka a nemzetiségi tanács jelöltjeire. (TASZSZ) Brezsnyev nyilatkozata Nixon közelgő látogatásáról Elutazott a magyar küldöttség a KGST XXVIII. ülésszakára Az urnák előtt A Ceníropre»» hétfő e»ti kommentárja A szovjet nép az «mák elé járult, lezajlott a Szovjetunió belpolitikai életének ez a fon­tos eseménye. Emberileg talán érthető, lia a választással .kap­csolatos szovjet és külföldi jelentéseket böngészőt újra el­kápráztatták ennek az ország­nak; a méretei. Amikor például megjött a hír, amely szerint Kamcsatkán és a Kuril-szigete_ ken nyitották meg először a szavazóhelyiségeket, az ember_ nek óhatatlanul eszébe jut az is, hogy a Szovjetunió, amely hazánkkal határos, a többi kö­zött Japánnak is szomszédja... A választási kampány során megcsillantott eredmények, a jelenleg folyó munkálatok és a jövőbeni tervék legalább olyan lenyűgözőek, mint a geográfiai nagyságrendek. Ezt már a választással kap­csolatos technikai jelentések is érzékeltették a megfigyelővel. Abban az országban, ahol a forradalom előtt legfeljebb az emberi-állati izomerő birkó­zott az irdatlan távolságokkal, ma a dolgok természetes rendje, hogy időben leadják a voksaikat a geológiai expedíciók részt­vevői és a világtengerek leg­különbözőbb pontjain dolgozó tengerészek is. Óriási változások és még sok­kal nagyobb lehetőségek — ez az oka annak a rendkívül ma­gas politikai aktivitásnak, amely­ről a szovjet nép újra- tanúbi­zonyságot tett. Az ezerötszáz vá­lasztókerület jelöltjeit — a Pravda szavaival — „az általá­nos bizalom légköre” vette kö­rül. Ennek, a személyeken túl döntő és alapvető oka a politika, amit képviselnek: a Szovjet­unió Kommunista Pártjának po­litikája. amelyet áthat a béke és az építés dinamikája. Az Izraelben tartózkodó Nixon amerikai elnök és Ra­bin izraeli miniszterelnök hétfőn délelőtt újabb megbe-j szélést tartott, A parlamenti épületében rendezett találko­zón részt vett Kissinger ame­Júnlus 18. nevezetes dátum Egyiptom történetében. Hu­szonegy esztendővel ezelőtt ezen a napon jelentették be a monarchia megszűnését és lét­rehozták a köztársaságot A köztársaság kikiáltása fon­tos mérföldkő volt az ország haladó demokratikus átalakulá­sának az 1952-es júliusi forra­dalom által elkezdett útján. Lcjjtontosabb eredménye az volt, hogy megnyílt a lehető­ség a lakosság új rétegeinek az crszág irányításába való, a társadalmi, gazdasági átalaku­lást szolgáló bevonására. Ezeknek a rétegeknek logje- lesebb képviselője az egyipto­mi forradalom vezére. az egyiptomi nép kiemelkedő fia, Gamal Abdel Nasszer volt Elnöksége idejín alakult ki az ország további fejlődéséinek alapvető irányvonala. E politikai irányvonal már 1958-ban megmutatkozott, ami­kor Eeyiptom a Szuezi-csatár- in« államosítását követően hár­Leonyid Brezsnyev. az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra, miután a legfelsőbb taná­csi választásokon leadta szava­zatát. nyilatkozatot tett a Moszkvában működő külföldi tudósítók előtt Nixon amerikai elnök közelgő szovjetunióbeli látogatásáról. A főtitkár egyebek között ki­jelentette: »Derűlátó vagyok és újabb, jó megállapodásokat várok”. Mint mondotta, az Egyesült Ál­lamok bizonyos köreinek és személyiségeinek borúlátása el­lenére úgy gondolja, hogy a lá­togatás eredményeivel az em­berek elégedettek lesznek mind az Egyesült Államokban, mind pedig a Szovjetunióban. Közöl­te, hogy a találkozón „igen sok témát" vitatnak majd meg. El­mondta, hogy Nixon elnökkel együtt Jaltába repülnek, de a programot még véglegesen nem egyeztették. Nixon kérte, hogy Szibériába, a Bajkál-tóra, Vol- gográdba és a Krím-félsziaetre utazhasson. Ezután a főtitkár hozzáfűzte. lehetővé teszik az amerikai elnök számára, hogy megte­kinthesse, ami érdekli. Brezsnyev azt is közölte. rikai külügyminiszter, vala­mint Simon Peresz izraeli hadügyminiszter is. Az ame­rikai elnök még tegnap Ám- manba utazott, ahol Husszein jordániai uralkodóval tár­gyal. más, angol—francia—izraeli ag­resszióval nézett szembe. A Szovjetunió ekkor határozottan az arab ország védelmére kelt. és döntő szerepet játszott az agresszió felszámolásában. Az egyiptomi nép által kivívott szuverén nemzeti jogok és ha­ladó társadalmi, gazdasági vív­mányok védelmét a Szovjet­unió az izraeli agresszió után is támogatta, követelve az ag- resszoroknak a megszállt, arab területekről való távozását. Általánosan ismertek a '6 éves múltra visszatekintő egyip­tomi—szovjet gazdasági együtt-' működés pozitív eredményei, j Baráti szovjet segítséggel szá­mos gazdasági objektum épült, j Az Egyiptomi Köztársaság | fennállásának 21. évfordulója alkalmából a szovjet emberek nagy sikereket kívánnak az egyiptomi népnek az Izraeli im­perialista agresszió maradékta­lan felszámolásáért, az új. ha­ladó társadalom felépítéséért vívott harcaban. hogy az amerikai elnök szovjet­unióbeli látogatása körülbelül egy hétig tart. Egészségügyi miniszterek tanácskozása Budapesten A szocialista országok egész­ségügyi miniszterei idei — im­már tizenötödik — konferenciá­jukat Budapesten tartják. A nagy jelentőségű tanácskozás —, amelynek fő témája a sürgőssé­gi betegellátás — Hétfőn dél­előtt kezdődött a Gellért Szálló különtermében. A konferenciát, amelyen 11 ország küldöttsége vesz részt, dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter nyitotta meg. Részt vett a megnyitáson dr. Komidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága tudomá­nyos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője, valamint az Egészségügyi Minisztérium vezető' (MTI) Üjabb intézkedések Portugáliában A portugál ideiglenes kor­mány úgy döntött, hogy minisz- tériumközi bizottságot létesítenek a köza) kalmazottak tevékenysé­gének felülvizsgálatára. A bizott­ság káder-kérdésekben megho­zandó döntései előbb abból in­dulnak ki, hogy az adott tiszt­viselő milyen tevékenységet foly­tatott az április 25-én lezajlott események előtt, illetve után, valamint azt vizsgálja, hogy a vizsgált személy képes-e telje­síteni kötelességeit az új de­mokratikus rendszerben. Az ideiglenes kormány ugyan­csak intézkedést hozott a fegy­veres erők tisztikarának átszer­vezéséről és úgy határozott, hogy a volt titkosrendőrségnek az állami szolgálatból elbocsá­tandó tagjai a jövőben semmifé­le állami tisztséget nem tölthet­nek be. Ugyancsak döntés született ar­ról is. hogv a kormány segítsé­get nyújt a közép- és kisválla­latoknak. Ebből a célból bizott­ságot alakítanak, amely a közép­es kisvállalatok megsegítéséhez 500 millió escudo értékű segély­alappal rendelkezik majd. A Portugál Kommunista Párt Avante című lapja a munkás- osztály és valamennyi dolgozó nevében „A portugál és a szov­jet nén barátsága és egvüttmű- ködésp” című chtkében üdvözöl­te. hogv a Szovjetunió és Portu­gália diplomáciai kapcsolatot lé­tesített egymással. (MTI) 7 BítísiimSa “ 1914. JUNIUS 18. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának XX Vili. ülés» szakára Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnökének vezetésével hétfőn elutazott a magyar kül­döttség Szófiába. A delegáció tagjai: Lázár György, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, a Magyar Népköztársaság KGST képviselője, Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a nemzetközi gazdasági kap­csolatok bizottságának elnöke, Romany Pál, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályve­zetője, Marjai József külügvmi. A KGST 25 esztendős jubi­leumának hazai ünnepségén hangzott el a következő mon­dat: .......ma már lehetetlen k ülönválasztani, hogy az ered­ményekből mennyi származott a nemzeti erőfeszítésekből és mennyi a szocialista országok nemzetközi összefogásának ere­jéből”. Ez a mondat nem any- nyira a leltárkészítés nehézsé­gére hívja fei a figyelmet, ha­nem sokkal inkább arra — a lényegre —, hogy a szocialista nemzetközi gazdasága együttmű­ködésben rendkívül dinamikus és nagy lenditő erejű kölcsön­hatás érvényesült. Mire vitte Magyarország a KGST-ben a 40-es évek végé­től? Nos, mert e cikknek nem lehet célja a részleteket egytől egyig számba venni — marad­junk egyetlen körülménynél: hazánk negyedszázad alatt a gazdaságilag közepesen fejlett országok felső régiójába emel­kedhetett, ezért az MSZMP X. kongresszusa már megfogalmaz­hatta a programot: a 70-es években fel kell zárkózni a ve­lünk összehasonlítható fejlett ipari országok csoportjához. Mit tekinthetünk igazán hu­szadik századi iparágaknak? Az elektronikát, számítástechnikát, az ezekre épülő automatikát, az atomenergia-technikát, a vegyipart. Azt a gazdaságot te­kinthetjük tehát igazán a kor színvonalán állónak, amelyben ezek az ágazatok már megfelelő arányban léteznek. A magyar gazdaságban ezek mindegyike jelen van már, hosszabb-rövi- debb ideje, és a leggyorsabb fejlődést évről évre ezek érik el s egyre nagyobb részét adják a külkereskedelmi forgalomnak és a nemzeti jövedelemnek is. E legkorszerűbb ágazatok fej­lesztése egyben a legköltsége­sebb és a legkockázatosabb is. Mindkettő terheit csak egy nagy felvevőképességű piac a dia háttérrel vállalhatja egy ország. A kis országok — saját határai­kon belül — ilyennel nem ren­delkeznek. A szocialista orszá­gok gazdasági együttműködése azonban az első pillanattól kezdve megteremtette hazánk­nak — s valamennyi KGST- tagországnak ezt a nagyszabású fejlesztési programokhoz nélkü­lözhetetlen felvevő piacot. A szakosodás és a kooperáció pe­dig azok a nagy hatékonyságú együttműködési formák, ame­lyekkel — a piac mellett — a fejlesztés további nagy bizton­ságát nyújthatják egymásnak a KGST államai. E lehetőségek­kel él a hazai iparban a jár­műprogram, az. olefin-beruhá­zások vagy akár a Zsiguii-ko- operáció és a számítástechnikai ipar fejlesztési programja is. Az atomerőmüvek építésénez vagy a kőolaj- és földgázveze­tékek telepítéséhez is ezek ré­nisztériumi államtitkár. Szítak János miniszterhelyettes, * nemzetközi gazdasági kapcsola­tok titkársáigának vezetője és Papp László, a Magyar Népköz- társaság KGST képviselőjének helyettese. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren többek között megjelent Borbándi Já­nos. a Minisztertanács elnökhe­lyettese, dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, valamint Ros- ka István, külügyminiszter-ihe- lyettes. Ott volt Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköztársaság buda­vén csatlakozhatott a magyar ipar. Ezeken a programokon munkálkodva — mert vala­mennyi egybeesik a legkorsze­rűbb nemzetközi irányzatokkal —, a kor színvonalán vehetünk részt a szellemi és gazdasági világversenyben. Legnevesebb nagy gyáraink egész sora — közülük a többség 30 éve még nem is létezett — hírét, ered­ményeit annak köszönheti, hogy mindenekelőtt jól gazdálkodtak a KGST nyújtotta lehetőségek­kel: a nagy volumenű megren­delésekkel, a nyersanyag- vagy részegység-szállításokkal, a mű­szaki, tudományos segítségnyúj­tással — amelyet főképp a szov­jet ipartól kaptak a magyar gyárak is. Itt kezdődik azután a kölcsön­hatás második oldala. Egyfelől ugyanis az együttműködés a szocialista országok között sok merész terv megszerkesztését és kivitelezését engedte meg más­felől viszont a korábbi tervek végrehajtása, a jó színvonalú gazdálkodás az együttműködés nyújtotta lehetőségekkel — újabb és újabb gyümölcsöző termelési, fejlesztési kapcsola­tokat tett lehetővé s helyez ki­látásba még inkább a jövő­ben. Mindennapi érdeke ez 360 millió embernek, a KGST-be tömörült országok állampolgá­rainak. A szocialista nemzetközi gazdaságra alapulhattak az élet- színvonal fejlesztésének tervei. — 25 éven át — valójában na­gyon rövid idő alatt nagyon jelentős változások következtek be az életkörülményekben, az emberek anyagi helyzetében. Az életszínvonal jelentése, tartal­ma átalakult az utóbbi évek­ben — és ez a legékesebb bi­zonyítéka a gyarapodásnak. A korszerű technika bevonulása az iparba, mezőgazdaságba — bővítette a szabad időt. emelte a jövedelmeket, gazdagította az árualapot Sokszorta magasabb színvona­lon termelünk és fogyasztunk ma, mint a KGST megalakulá­sának esztendejében — és sok­szorta magasabb szintre kell emelkednünk a fejlődéssel együtt haladva. Ehhez egyre ha­talmasabb anyagi és szellemi kapacitások szükségesek, ame­lyeket csakis a szocialista nép­gazdaságok együttműködésével, együttes erejével teremthetünk elő — nagy biztonsággal és va­lószínűséggel — valamennyi- 'ünk számára. A KGST Szófiában sorra Ke­rülő ülésszakán, a szervezet fennállásának negyedszázados évfordulóját minden bizonnyal úgy ünnepük a tagországok kül­döttei, hogy további hatékony intézkedéseket tesznek a szocia­lista gazdasági integráció fej­lesztésere. a munkamegosztás, a kooperáció, az együttműködés elmélyítésére. Nixon tárgyalásai Közel-Keleten Egyiptom évfordulóján A TASZSZ megemlékezése pesti nagykövete is. (MII) Kis nemzetek nagy lehetősége

Next

/
Thumbnails
Contents