Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-12 / 135. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja 1314. JTONIVS 12., SZERDA Ara: 80 fillér XXIX, ÉVFOLYAM, 135. SZÁM Az Asszonyok című szovjet lap munkatársa Békés megyében Gázellátás több mint kétmillió háztartásban %ers ütemű fejlődés ct földgázfelhasználás központi fejlesztési programjának alapján Az ország energiaellátásában, energiaszerkezetének átalakítá­sában a szénhidrogének közül is különösen gyorsan terjedt a földgaz felhasználása, amely­nek növelését, központi fejlesz-; tési programjának megvalósítá­sát, a negyedik ötéves terv ki­emelt feladatként irta elő. A programban előirányzott terme­lési feladatokat a hazai föld-, gázipar évről évre túlteljesí­tette, s az idén az előző évi 4,5 helyett 5,2 milliárd köbméter gázt ad az országnak, Így Ma­gyarország az egy főre jutó gázfelhasználásban — európai viszonylatban — az első tíz ország közé került. Különösen dinamikusan fejlődött e fontos j energiahordozó felhasználása a , háztartásokban és a vegyipar- j ban,' s az előirányzatnak meg­felelően e két „ágazatban” eb- ' ben a tervidőszakban több mint két és félszeresére növe­kedik a felhasználás. A fejlesztési program alapján kiépült több mint 2000 kilomé­ter hosszú országos földgázve­zeték-hálózat. Jelenleg a lakos­sági vezetékes gázellátás révén mintegy 630 000 háztartás kap gázt, propán-bután palackokból pedig 1 millió 445 ezer család. A gázzal, ellátott háztartások száma tehát már meghaladja a kétmilliót. A vezetékhálózaton szolgáltatott gázzal 250 ezer la­kásban nemcsak főznek és vi­zet melegítenek, hanem fűtenek is. A tervek szerint 1975 végéig összesen 700 ezer háztartás kap vezetékes gázt; ebből 300 ezer lakásban a fűtést is gázzal old- j ják meg. A vidéken közkedvelt propán-bután gázt használó ' háztartások száma pedig 1975 végére elén az 1 millió 600 ez­ret, s így nem marad kielégí­tetlen igény. A tervidőszak be­fejeztével tehát az ország la­kásainak 65 százaléka rendel­kezik majd vezetékes vagy pa­lackos gázzal. A hazai földgáztermelés i960 óta 15-szörösére növekedett, s az idei 5,2 milliárd köbméte­res termelés később a rendel­kezésre álló földgázvagyon alapján legföljebb évi 6 mil­liárd köbméterre növelhető. Az igények azonban jóval na­gyobbak, s ezért különösen fontos feladat, hogy a szocia­lista integráció alapján fejlesz- sze Magyarország nemzetközi együttműködését a KGST-tag- államokkal és elsősorban a Szovjetunióval. Kormányközi megállapodásban már rögzítet­tük a Szovjetuniótól 1980-ig importálható földgáz, továbbá kőolaj és villamos energia mennyiségét. így a szocialista országokban gyors ütemben épülő „Testvériség” földgázve­zeték közvetítésével 1975-től 1 milliárd, 1980-ban pedig már 3,5—4 milliárd köbméter szov­jet földgázzal egészíthetjük ki a hazai termelést. Tegnaptól Békés megye ven­dége D. A. Vivirenko, az Asz- szonyok című folyóirat szerkesz­tőségének munkatársa, aki a Magyar Nők Országos Tanácsa meghívására látogatott’ hazánk­ba. Kedden délelőtt Frank Fe­renc. az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára fogad­ta a szovjet újságírót, aki a kora délutáni órákban Gyulára uta­zott. Itt Kovács Lajos, a part- bizottság első titkára tájékoz­tatta a város életéről, majd D. A. Vivirenko A nő szerepe a köz­életben címmel tartott előadást a járás és Gyula alapszervezeti nőfelelőseinek, gazdasági veze­tőinek. A program további részé­ben a Harisnyagyárral, s a vá­rossal ismerkedett a vendég. A szovjet újságírőnő ma Bér toésesabán az Oktatási Igazgató­ságon tart előadást, s megláto­gatja a Kner Nyomdát, a Szlo­vák Tájházat, míg este a KISZ- tábor fiataljaival találkozik. A holnapi program: látogatás az Orosházi Üveggyárban, az Üj Élet Termelőszövetkezetben, valamint az említett című elő­adás a városi pártbizottságon. Június 13-án és 14-én Építőipari anyagmozgatási konferenciát és gépibe mutatót rendeznek Békéscsabán ílúnius 13-án és 14-én ismét rangos tanácskozásnak ad ott­hont Békéscsaba. A rendező szervek; a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület Békés megyei Szervezete, az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium mű­szaki fejlesztési főosztálya, a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium közlekedéspolitikai főosztálya, a GTE megyei szer­vezetének Építőgép Szakosztálya és az ÉGSZI. A kétnapos kon­ferencia témája: „Műszaki, | gazdasági és szervezési koncep- . ció az építő- és építőanyagipar j szállítási és anyagmozgatási hát­terének fejlesztésére az V. ötéves tervidőszakra”. A szakági konfe­rencia címének, megfelelően el­készült a tanácskozás írásos anyaga, amelyet a meghívott szakemberek előadással egészí­tenek ki. A konferencia június 13-án, csütörtökön délelőtt háromne­gyed 9-kor kezdődik a városi tanács dísztermében. Az első nap programja a következő: Benke Lászlónak, a GTE me­gyei szervezeté építőgép szakosztálya elnökének megnyi­tója után tartja meg előadását Szatmáry László, az ÉVM mű­szaki fejlesztési főosztályának vezetője az „Építőanyag- ipari anyagmozgatás leg­fontosabb fejlesztési cél­kitűzései” címmel. Ezután a következő előadások hangza­nak el: „A közlekedést ágazat építő- és építőanyagipari anya­gok szállítási koncepciói” (Ve­res István, a KPM osztályveze­tője), „Az V. ötéves tervben várható szállítási és rakodási volumenek gazdasági irányza­tai” (dr. Havas Judit, az ÉGSZI főosztályvezetője), „A KGST in­tegrációs programja a szállító-, rakodó- és emelőgépek gyártásá­nak tükrében” (Szeles Dezső,' qa ÉVM műszaki fejlesztési fő­osztályának műszaki tanácsadó­ja), „Járműíejlesztési irányza­tok az építő- és építőanyag­ipar Itülönleges szállítási fel­adatainak megoldására” (dr. Temesvári." Jenő, az EVM mű­szaki fejlesztési főosztályának főmérnöke). Mindegyik előadást vita követ. Délután 3 órákor a Technika Házában Frantisek Szlapimski, a lengyel BUMAR , cég képviselője filmvetítéssel kísért előadást tart az LNK hid­raulikus kotrógépek íípusjellem- zőiről. Délután 4 órakor len­gyel építőipari gépeket mutat­nak be a Szigligeti utcai épít­kezésen. Másnap, pénteken délelőtt fél 9 órai kezdettel — szintén a városi tanács dísztermében — folytatódik a konferencia. Első­ként Dómján Ottó, az Építő­ipari. Szállítási Vállalat vezér­igazgató-helyettese tartja meg „Az Építőipari Szállítási Válla­lat műszaki fejlesztési célkitű­zései az V. ötéves tervben” című előadását. Ezután a követ­kező előadások hangzanak el: „Az ömlesztett cement vízi úton történő szállításának lehetősége Magyarországon” (Warvasovsz- j ky János, az ÉVM műszaki fej- j lesztési főosztályának főmérnö­ke), „A 43. sz. Állami Építőipa­ri Vállalat konténerizálási cél­kitűzései az V. ötéVes tervben” (Horváth Tibor, a 43. sz. A EV. csoportvezetője). ,,A szállítás, > anyagmozgatás, géprakodás fej­lesztéséhez rendelkezésre álló anyagi eszközök” (Pásztor An­tal, az ÉVM beruházási főosztá­lyának csoportvezető főmérnö­ke). A vitában elhangzó hozzászó­lások megválaszolása után a konferencia résztvevői a kétna- ! pos tanácskozás befejezéseként határozati javaslatot fogadnak el. Évente ezer lakás A ponton üzemben már beépítésre kerülnek a beüvegezett nyílászárók és különböző vezetékek (Képes tudósításunk a 3. oldalon) összkép a népgazdaságról A kormányzati munka kiala- kult gyakorlata szerint, a Mi­nisztertanács áttekintette az el­múlt időszak, pontosabban az el­ső negyedév gazdasági eredmé­nyeit, tapasztalataid és határo­zottan kedvező következtetések­re jutott. A legfontosabb ezek közül, hogy a termelés és a fo­gyasztás dinamikus fejlődése úgyszólván minden területen el­érte vagy meghaladta a terve­zett mértéket, csupán a kiemelt beruházások haladtak vontatot­tan az év kezdetén, de ma már a helyzet e téren is biztató, A termelés erőteljes növeke­dését a belföldi kereslet, az ex­port és újabban a beruházások élénkülése egyaránt ösztönözte, s mindezt szerencsésen támasz­totta alá a pártunk XI. kongresz- szusára kibontakozó munkaver­seny sok-sok kezdeményezése. Ám az általánosan jó irányza­tok tudomásulvételén túl, érde­mes figyelmet szentelni a rész­leteknek is, amelyek túlnyomó- részt ugyancsak pozitívak, föl­vázolásuk mégis árnyaltabbá és, így tanulságosabbá teszi az össz­képet. Ami az ipari termelés nö­vekedését illeti, elgondolkozta­tó a vegyiparnak az átlagosnál kisebb mértékű fejlődése, amely bizonyos nyersanyagok beszerzé­sének nehézségeivel is összefügg és arra figyelmeztet, hogy továb­bi erőfeszítéseket kell tenni a hazai termelőbázisok kifejleszté­sére, valamint a nemzetközi, el­sősorban a szocialista kooperá­ció kiszélesítésére. A külkereskedelmi forgalom egyébként kiemelkedő mérték­ben nőtt, és a behozatal növe­kedése, a népgazdasági tervnek megfelelően felülmúlta a kivi­telét. Tekintélyes mértékben, csak­nem tíz százalékkal növekedett a lakosság központi alapfokból származó pénzbevétele, és eb­ben a legjelentékenyebb ténye­ző, hogy a múlt év hasonló idő­szakához képest mintegy nyolc- kilenc százalékkal magasabb a munkások átlagbére. Az első ne­gyedévben kifizetett nyereségré­szesedés pedig 16 százalékkal múlta fölül a tavalyi szintet Egyébként a mezőgazdaságból származó jövedelmek is tekinté­lyes mértékben nőttek. Ennek megfelelően, folyó áron számol­va mintegy tíz százalékkal bő­vült a kiskereskedelmi forgalom, nőttek a takarékbetétek, miköz­ben a fogyasztói árak színvonala a megengedett felső határt, a két százalékot meg sem közelítve —> mindössze 1,4 százalékkal emel­kedett. Érdemes ennél a pontnál vala­melyest időzni. Nem csupán azért, mert köztudott, hogy a tőkés országokban milyen rend­kívüli méreteket öltött a drá­gulás, az infláció, hanem saját fogyasztási viszonyaink tárgyila­gos vizsgálata érdekében is. A hazai árszínvonalnak ez a vi­szonylagosan nagy stabilitása számos intézkedés és más ténye­zők együttes következménye.; Szerepet játszik itt egyes tejter­mékek átmeneti árcsökkentése, az alacsonyabb szabadpiaci ser­tésár. az olcsóbb alma, bizonyos divatcikkek árának mérséklése mellett, a tisztességtelep haszon pontosabb meghatározása, a kal­kulációs előírások megszigorí­tása, az áremelés előzetes bejelen­tési kötelezettsége és általában az árellenőrzés tapasztalható na­gyobb szigora. Végezetül, szihhv dította az árakat az állami ártá­mogatás növelése is bizonyos árucikkekre, ami természetesen, nem tiszta öröm, mert bár kedvezően hat az árakra és a fogyasztásra. növeli a költségvetés amúgy is súlyos terheit, amit valamikép­pen szintén meg kell fizetnünk. Mindez együttvéve a számí­tottnál nagyobb nyereséget hoz létre a vállalatoknál. S bár a ínérleg kedvező alakulásában ré­szük van a növekvő világpiaci árakból származó bevételeknek is, a népgazdaság eddigi eredmé­nyei mindenképpen biztatóak.

Next

/
Thumbnails
Contents