Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-09 / 106. szám
nyoleszáz ifjú bérletező — Készülődés Ki tud többet a tanácstörvényből? Orosházi sikerek a döntüben Gyermekszínház Békéscsabán Három zenés mesedarab — Televízióban A szarvaskirály — Diyole községből ség volt az egyre növekvő munkásgárda összetartására is. És ez nem volt könnyű. Mert a műszaki és szakmunkáéi-őt a pártszervezetek és a szakminisztériumok adták az expedícióhoz, de a segédmunkaerőt toborzás, illetve jelentkezés alapján kellett megteremteni. — Hamar elterjedt az országban a hír, hogy nem bauxit kutatásával foglalkozunk. Hogy mennyire így volt, bizonyltja az a sok levél, amit az ország különböző, távoli vidékeiről jelentkező munkásaktól kaptunk. Például 1954 májusában Nyíregyháza és Békéscsaba környékéről írtak az expedícióhoz, hogy szeretnének részt venni az uránkutatásban. . . . Megjelentek Pécsett és környékén a szerencselovagok, akik már végigjárták . Dunaújvárost, Kazincbarcikát. Komlót, Inotát, és onnan kikopva az expedíciónál vélték felfedezni Amerikát. — Ezt az állományt nem volt könnyű összetartani. Nagy gondunk volt á szállás és az élelmezés. Ha esetleg elmegy majd az Uránvárosba a munkásszállóba. gondoljon arra is, hogy tizenhat éve az embereinket a hegyi falvakban, magánházaknál kvártélyoztuk el. Hogyan éltek? Talán jobb, ha nem is emlékszem vissza rá. Egy szobában tizenkét ember lakott, emeletes ágyakban, szájukból mosakodtak, mellékhelyiségként a domboldalakat, az erdőket használták. A falusi boltok élelmiszert nemigen tartottak, még kenyeret se tudtak vásárolni. Italt annál inkább. Ekkoriban már volt pártszervezet, szakszervezet az exszeptemberre Április 30-án délután tartotta idei utolsó bemutató előadását Békéscsabán a Jókai Színház Gyermekszínháza. A sok-sok sikeres táj előadás után most hat alkalommal láthatják Békéscsaba és a környék községleinek leg. kisebbjei Jékely Zoltán—Kocsár Miklós zenés mesejátékát, a Mátyás király juhászát. Az évad harmadik bemutatója előtt Gozzi—Heltai: A szarvaskirály és Andersen—Bánki— Károlyi: Pomádé király új ruhája című darabokat játszotta a színház, s akik még nem látták A szarvaskirály-it, azok június 10-én, hétfőn délután láthatják: a Magyar Televízió film- szalagra rögzíti a nagy sikerű mesedarabot. Budapest és Pécs után Békéscsaba színháza vállalkozott arra. hogy szervezett keretek között bérletes formában gyermekszínházat hozzo-n. létre. Az elképzelés szerencsésen találkozott a városi tanács megértésével, majd anyagi támogatásával. a szegedi Nemzeti Színház együttműködési szándékával. A* szarvaskirály című darabot hat alkalommal Szegeden mutatta be a társulat, cseréiben a Tisza-partj város operatársulata szintén hat alkalommal játszotta Békéscsabán Ránki kedves iörténetű. szép zenéjű meseoperáját. a Pomádé király új ruhájp című darabot. A Békéscsaba környéki hét község, valamint Gyom® gyermekei közül nyolcszázan látták a színház három meseelőadását. A csabai iskolák közül a 4.. a 9-> a 10. és a 11. sízámó általános iskolákból, az óvodák közül pedig a Tanácsköztársaság úti és a Szegfű utcai óvodából látta a legtöbb gyermek az előadásokat. A gyermekszínház jelentőségéről, a tervekről. a jövő évad elképzeléseiről Haász Miklós menedzserrel beszélgettünk. — A szervezett gyermekielőadásoknak igen nagy jelentősége van: segíti a legkisebbek szépre nevelését, tudatformálását. A gyerekek együtt izgulnak a jóra törő hőssel, elítélik a go- noszkodót, a rosszat akarót Azért választottunk zenés darabokat, ezzel is segítsük a zene megszerettetését. S hogy egy-egy előadás milyen értékű, mennyit jelent, arra jó példa az, hogy egy előadás után a Szegifű utcai óvodában a gyerekek rajzókban mondták el. mit is láttak voltaképpen, a színházban. Érdekes, kedves, szép rajzok, alkotások születtek. A jövő évad tervét minden iskola és óvoda szeptember első napjaiban megkapja, így hamarább kezdhetik el a bérletek szervezését. Az 5—8 éves közönségnek és a 9—14 éveseknek külön-külön 4—4 előadásból álló bérleteket adnak ki. A két bérletben közös lesz a Jókai Színház egy magyar és egy külföldi szerzőtől játszott mesedarabja, valamint egy, a szegedi Nemzeti Színház művészei által bemutatott mű. Ezenkívül a kisebbeknek a Napsugár bábegyüttes készít új bábműsort, az idősebbeknek pedig az ifjúsági irodalom egy magyar szerzőjének művét állítja színpadra a csabai társulat A művek kiválasztásánál. a műsorterv összeállításában kikérik a pszichológusok. a pedagógusok és a gyerekek véleményét is. A jövő évad tervei között szerepel még. hogy üzemekkel, intézményekkel veszi fel a kapcsolatot a színház. A cél; az üzemek, vállalatok anyagi segítségével minél több gyermekkel megismertetni, megszerettetni a színházat. A csabai Jókai Színház vezetősége ezenkívül szeretne tudományos vizsgálatot szervezni szakemberek bevonásával; lemérni a gyermek- előadások tudatformáló szerepét. hatását, ugyanakkor a városi és a megyei szervek támogatásával gyermekrajzpályáza- tot is hirdetnének azzal a céllal: mit és hogyan láttak a gyerekek. (— esi —) Aki a legtöbbet tudta: Schiller Ervin gyei döntő valamennyi résztvevője oklevelet kapott A színvonalas vetélkedőn részt vett Klaukó Mátyás. a megyei tanács elnöke is. Dr Kertész Márton zárszavában köszönetét mondott nemcsak azoknak, akik részt vettek a hasznos vetélkedőn, hanem azoknak is, akik segítették a sikeres lebonyolítását. Nem A Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, valamint a Közalkalmazottak Szakszervezete Békés megyei Bizottsága még az elmúlt év végén hirdette meg valamennyi községi, városi tanács és járási hivatal dolgozóinak azt a vetélkedőt, amely „Ki tud többet a tanács- törvényből?” címet viselte. Azzal a céllal hívták életre ezit a szakmai versenyt, hogy a tanácsi apparátusban dolgozók minél jobban megismerjék, és alkotó módon érvényesítsék a tanácstörvényt és végrehajtásával összefüggő fontosabb jogszabályokat. Hiszen mindezek alapos ismerete biztosíték arra, hogy a tanácsi munka színvonala tovább emelkedjen, szakvolt könnyű dolga a, zsűrinek és fél ezren jelentkeztek és [ vettek részt a szakmai vetélkedőn. A versenyzőknek nem volt j könnyű dolguk, ameddig eljutottak az elmúlt hét péntekén ! megrendezett megyei döntőig, hiszen addig túl kellett, jutni az elődöntőkön, maid a középdöntőkön is. A megyei döntőre 33-an jutottak be. Itt elsőként Paigyoga Lajosmé, a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bizottságának j titkára köszöntötte a résztvevőket. hangsúlyozva, hogy akik bekapcsolódtak a versenybe és [ az elő- és középdöntők során egész a megyei döntőig eljutottak, azok élethivatásuknak tekintik a ta<nács; munkát, a köz szolgálatát. LÁSZLÓ LAJOS: URÁNBÁNYÁSZOK A győztesek szerűbb, gyorsabb legyen az ügyintézés, vagyis, hogy a tanácsi dolgozók magasabb szinten legyenek képesek intézni a lakosság ügyes-bajos dolgait. A felhívás mindenütt, nagy érdeklődésit váltott ki, s ennek eredményeként több mint két ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZŐ VÁLLALAT felvételre keres kőműves, ács, vb. szerelő, ép. lakatos, asztalos szakmunkásokat, továbbá betanított és segédmunkásokat. Kereset teljesítmény alapján. Jelentkezni lehet: Budapest X., Salgótarjáni út 18. Munkaerőgazdálkodás. és helyezettek Nem volt könnyű dolga a zsűrinek —. amelynek elnöke dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb titkára volt, tagjai dr. Fekete Antal, az MSZMP megyei bizottságának osztály- vezetője, dr. Bencze János, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának képviselője, dr Súlyúk István, a megyei tanács osztályvezetője és Paigyoga Lajosáé — hiszen minden döntőbe jutott versenyző alapos felkészültségről tett tanúbizonyságot Először tesztlapokat osztottak ki és az ebben legjobb eredményt elért, nyolc verseny- : ző került a szóbeli vizsgákra. : Végül a teszt és szóbeli vizs- ■ gák után kialakult a végső ; sorrend. Első helyezést ért el és ! az ezzel járó négyezer forintot 5 nyerte Schiller Ervin, a Kar- 5 doskúti községi Tanács V. B. • adóügyi előadója. Második lett és háromezer forintot kapott Szilbereisz Se- bestétny. a mezőkovácsházi, harmadik Várnai Istvánná, az orosházi járási hivatal dolgozója. akiknek jutatnia kótezer forint volt. Ezer . forintot kapott a negyedik helyezett dr. Kiss Valéria, a többi döntőbe jutott versenyző pedig értékes tárgyjutalmakat vett át, A me2. — Ez volt a Maszobai II. elnevezésű expedíció, amely egész évben kutatott, és nem eredménytelenül. 1954 tavaszán felszínre került az első uránrög. Ezután rohamosan növekedett az expedíció létszáma, 1954 végén már ezren dolgoztak benne. — A „központ” ekkor a hegyi faluban volt, szoba-konyhás, földes házban. Akik az első kutatóaknákat mélyítették, a 3aját két kezükkel nyomták a sziklába a fúrókat, hogy robbanthassanak, és a vitlát, a rakodót sem gép hajtotta, hanem emberi kéz emelte ki a mélyből az anyagot. — Nehéz volt a kezdet, a folytatás még inkább. Az első ércrög felszínre hozásakor mindenki örült.' örömünnepet ültünk. Azt hittük, megnyertük a csatát. Valójában azonban ekkor kezdődött az igazi küszködés. Mert a geológusokból és geofizikusokból az első ércrög nemcsak az öröm indulatát robbantotta ki, hanem a türelmetlenségét is, amit addig, a lázas kutatás és bi• Készletek a Gondolat Kiadónál az az idei könyvhétre megjelenő riportkönyv bői» zonytalanság időszakában, magukba fojtottak. — Egyik napról a másikra szerették volna kiterjeszteni a kutatást a Mecsek egész területére. Persze, hogy nem ment. Annál kevésbé, mert nem szerepelt a népgazdasági tervben, s aki tudja, hogy akkor ezt milyen komolyan vették, az nem csodálkozik mennyit törtük a fejünket: hogyan tovább? — 1954-ben kis Krélius-fútógépekkel dolgoztunk. Később kaptunk szovjet fúrógépeket, ezek már úgy vájtak a sziklába, mint a kés a vajba. Az 1955-re forduló télen két nagyobb méretű akna mélyítését is megkezdtük. Gépi villával dolgoztunk. A termelés mellett rendszeres föld alatti kutatásokra tértünk át. Készültek a dokumentációk, amelyek sejtették velünk, milyen értéket rejt a Mecsek. — Ekkor már kiemelt népgazdasági beruházásként szerepelt az érckutatás és -termelés, ami éreztette hatását a berendezések korszerűsödésében, a munka szervezettségében. Mindez azonban kevés volt ahhoz, hogy sta- hil üzemek alakuljanak ki. Szűk-
