Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-05 / 103. szám

legszereti — vagy megszokik? Az első munkahelyükön dolgozó fiatalokról A munkához, munkahelyhez fűződő kapcsolatainkat jelentős trértékben meghatározhatják az első munkahelyen szerzett ta­pasztalatok, benyomások. Az éL ső munkahelyen eldőlhet, vala­kiből vándormadár lesz-e vagy hosszú ideig fog ugyanannál az üzemnél, vállalatnál dolgozni. Aki szereti szakmáját, munká­ját, annak könnyebb a beillesz­kedés, a megváltozott körülmé­nyekhez való alkalmazkodás; hamarabb megszokja munkahe­lyét. Persze ez nem csak a munká­ba álló fiatalon, hanem a mun­káltatón is múlik. Tudják ezt a vállalatoknál is; a lehetőségek- ; hez képest mindenütt igyekez- ! nek a gyárhoz kötni a fiatal! munkás ókat. Hogy mekkora si- : kerrel? Nézzük meg közelebb- j ról! Megszerettetni az üzemet A forgácsoló csabai gyáregy­ségében dolgozó csaknem ezer embernek majd a fele fiatal, harminc éven_ aluli, ehhez jön még a több mint száz ipari ta­nuló. A dolgozóknak többsége tcrzsgárdatag, számuk valamivel ötszáz felett van. A törzsgárdá­hoz tartozók között 60 százalék a fiatalok aránya, de ezen belül csak harminckettőn vannak, akik felszabadulásuk óta dol­goznak itt; ez kétségtelenül ke­vésnek tűnik. (Az adatok 1968. óta értendők; akkor költözött a gyár új telephelyére.) Mi a helyzet azoknál akik mostanában tettek szakmunkás, vizsgát? Sokan elmennék, ötven bífl kö­rülbelül húszán maradnak. Vi­szont, akik nem hagyják itt a gyárat rögtön vagy kevéssel fel- szabadulásuk után, azok nyolc­van százaléka megkötődik, vagy­is végleg vagy hosszabb ideig itt marad — s ez az arány már igen jó. Ügy tűnik, az elvándor­lás az iparitanuló-iskolá elvég­zése után közvetlenül nagy —, de, aki az üzem mellett dön­tött, az már ki is tart elhatá­rozásánál. Mi az oka az iskola befejezését követő nagyszámú munkahely-változtatásnak? Jakusovszky Pál. a személy­zeti osztály vezetője elmondja, hogy a gyárban dolgozó ipari tanulók között sok a bejáró. Ők a szakmunkásvizsga megszerzé­se után lakóhelyükön vagy leg­alábbis ahhoz közel igyekeznek elhelyezkedni. Érthető, hogy ke­vesen vállalják a bejárás fára­dalmait vagy az 'albérlet ma­gas költségeit. Hogyan próbálják elősegíteni 8 fiatalok beilleszkedését az el­ső munkahelyen? Aki ipari tanuló volt és ott áll munkába, ahol az iskolaévek alatt is dolgozott, az helyzeté­nél fogva előnyt élvez. Az első munkanapon nem kerül új, szo­katlan környezetbe. Már ismeri a munkahelyet annak apró szo­kásaival. sajátosságaival együtt, • nem idegenek a munkatársak, vezetők sem. A könnyebb helyzet ellenére is szükséges a vállalat a kollek­tíva segítsége. A lakás fele a fiataloké! A forgácsolóban az egyes üzemek vezetői figyelemmel kí­sérik & vezetésük alatt dolgozó fiatalokat szemmel tartják fej­lődésüket Igyekeznek megsze­rettetni velük az üzemet meg­teremteni köztük és a szocialis­ta brigádok között a kapcsola­tot. Nem közömbös persze az anyagi oldal sem, de ez nem­csak a fizetésben nyilvánul meg. A tavalyi 27 vállalati la­kás felét fiatalok kapták. Az első munkahelyére lépő fiatal az iskola elvégzése után — legyen bármilyen jó tanuló — semmiképpen sem tudhat annyit mint idősebb, tapasztal­tabb munkatársai. Erre is ügyel­ni kell hát: nem szabad valar- kit egyből bedobni, a „mély vízbe”. Nem egy csalódás oka a a tudáshoz képest túl nagy fel­adat ami gyakran vezet a csep­pet sem lelkesítő kudarchoz. Nagyon sok fiatal számára fontos a továbbtanulás lehető, sége. A tanulók dolgát tanulmá­nyi szabadsággal, kedvezőbb műszakbeosztással is igyekeznek megkönnyíteni. A betanított munkásokat fiatal mérnökök segítik a szakmunkásvizsga megszerzésében. Az üzembe ki­helyezett osztályokat a vállalata KISZ-szervezet patronálja. Jó kollektíva — KISZ-segítség A kötöttárugyárban Itt, mint első munkahelyükön dolgozó fiatalokkal beszélgetünk. Be­szélgető társaim közül ketten — Veres Éva és Nagy Marianna — | nemrégen dolgoznak a gyár- j ban. Modes Ottó viszont hosszú j ideje itt van, 67-ben végezte el az iparitanuló-is-kolát, azóta ka. tona is volt, s ide jött vissza a kötöttbe. Volt osztálytársai, a hét éve vele együtt vizsgázót- tak közül már szinte senki sem dolgozik itt. — Mit a legnehezebb meg­szokni a munkába álláskor? Egyöntetűen azt mondják, hogy a közösségváltozást. Kü­lönösen annak, aki az általános iskola után megy dolgozni, mert a tanulóként eltöltött idő vala­miféle lépcsőfokot jelent Az osztályközösség és a munkahelyi kollektíva között nagy a különb­ség, nem is beszélve az iskolai­tól teljesen eltérő munkahelyi követelményekről, mint a na­gyobb felelősség s a napi nyolc órán át tartó, rendszeres és sok esetben nem könnyű munka. A munkába illeszkedés sikere függ az egyéntől is, típus kér­dése. A kiskoruktól közösségben — jó közösségben — nevelke­dettek hamarabb megtalálják helyüket a munkahelyi kollektí­vákban is. A jó KISZ-szervezet — ami­lyen például Modes Ottóéknál van — szintén sokat segíthet Már a munkahely megválasz­tásánál is döntő szerepe van a fizetésnek, s ez a továbbiakban is megmarad. Mint mindenki, a fiatalok is szeretnének többet keresni, de ezenkívül az ő sze­mük érzékenyebb az esetleges bér aránytalan Ságokra. Nehezeb­ben viselik el, ha valaki — akár idősebb dolgozó, akár egykorú társuk — indokolatlanul maga­sabb bért kap. Tekintély a szaktudás Az idősebbek tekintélyére vo­natkozóan mindenki, akivel erről beszéltem, ugyanazt mond. ta: tekintélyt ma már csak a nagy szaktudás, a gyakorlati mupkán is látszó magasabb képzettség adhat — ezt viszont kevés kivételtől eltekintve tisz­telik is a fiatalok A kötöttben dolgozók meg. vannak elégedve az általuk is fontosnak tartott továbbtanulá­si lehetőségekkel — ez derült ki a beszélgetés során, melynek minden résztvevője akar még tanulni vagy már tanul is. A tanulási lehetőségekről a részletesebb tájékoztatást már dr. Kis Bálintnétól, a személy­zeti és oktatási osztály vezető­jétől kapom. A gyáron belül is jó lehetőségek vannak a külön­féle tanfolyamokon. Csak ízelí­tőül néhány: energetikus, piac­kutató, automatizálás a textil­iparban. A gyárnak kilenc tanulmányi ösztöndíjasa van, tavaly hetven- hárman érettségiztek. Az ifjúsági parlament beszá­molójából készült kivonatos tá­jékoztatóban olvastam a „Pá­lyakezdő fiatalok támogatása” címszó alatt: „... a fiatalé* munkahelyi beilleszkedését a szocialista bri­gádok és a blokkok segítik elő közvetlenül. A volt ipari tanu­lók termelőmunkáját rendszere­sen figyelemmel kísérik az ok­tatók, akik hetenként megláto­gatják a volt tanulókat. A munkába állás után 5—6 hó­nappal a személyzeti és oktatási osztály összehívja a fiatal dol­gozókat és velük a munkahely­ivel, munkakörrrel és a munká­val kapcsolatos problémákat megbeszélik." Megtudom azt is, hogy az ala­csonyabb teljesítményű dolgo­zókkal külön is beszélgetnek, igyekeznek kideríteni a kisebb termelés okát. A szakmunkástanulók balla­gása a munkahelyen nem szokás — a kötöttben igen. Bevezet­ték azt is, hogy az első napon a művezetők, brigádok virággal fogadják a dolgozókat. Nem csak az ünnepélyesség miatt, a munkába állás feszültségét is csökkenteni szeretnék. a Imsß évezred küsztón Környezetvédelem a Szovjetunióban Földünk egyik legsúlyosabb je­lenkori gondja környezetünk minden eddiginél nagyobb szeny- nyeződése. A közlekedés, a vegy­ipar, a kemizált mezőgazdaság nemcsak áldása az emberiség­nek, de óriási veszélytorrás is — a mérgező anyagok semlegesíté­se, a környezetet károsító anya­gok keletkezésének megállítása a legkülönbözőbb társadalmi be­rendezkedésű országok közös érdeke. A környezetszennyeződés elle­ni küzdelemben hatalmas részt vállalnak a szovjet szakemberek. A nagyarányú környezetvédelmi munka a fő témája a Szovjet­unió című folyóirat májusi szá­mának. Néhány idevonatkozó cím a lapból: A Föld születése, Az ember és a természet a har­madik évezred küszöbén, A ter­mészetvédelem országos ügy, Egy folyó újjászületése, Kozmi­kus őrjárat, A föld közös ott­honunk, Erdőgazdálkodás csak­nem egymilliárd hektáron, Az éltető levegő. A címlapfotón: egy kisgyermek virágos mezőben. Az első munkanap mindenki számára izgalmas, kíváncsian várt pillanat. Az elsőt követi a többi — nem mindegy, hogy milyenek. Ahhoz, hogy megfelel, jenek a várakozásnak, a mun­kába álló és a vállalat közös erőfeszítésére van szükség —> ez közös érdekük is. Sok a munkahely-változtatás, különösen a segédmunkások körében, de máshol is. Ennek leggyakoribb oka a fizetés. Ter­mészetes, hogy aki nem találja meg a számítását valahol, az el­megy. De ebben a számításban a pénz mellett más tényezők is szerepet játszanak — legtöbb­ször jóval nagyobb szerepet, mint gondolnánk. Erőss György VÁRAKOZÁS • (KI* Ver* felvétele)? Az erdők, mezők, rétek, leer» tek összes virágával, a gyer­meki szeretet, tisztelet, megbe­csülés tiszta nemes érzéseivel, hálatelt szívvel köszöntjük ma az édesanyákat Köszöntjük drá_ ga személyükben az új élethor- dozóit-szülőit, gondozóit, neve­lőit, a család áldozatos életű mindeneseit, akik mindig elő­ször kelnek és utoljára térnek pihenőre, mert akkor nyugod­tak, ha szeretteiket ellátták az anyaszív minden gondosságával. Nem hiszem, hogy valaki előtt is bizonyítani kellene, hogy az emberi életben a leg­áldozatosabb szerep mindenkor az anyáké. Éppen ezért a leg­emberibb kötelesség minden le­hető módon könnyíteni életük gondjain, terhein. Államunk sok­oldalú, egyre inkább kiteljese­dő intézkedései, határozatai, s megvalósítás gyakorlata annak bizonyítéka, hogy a szocialista társadalmi rendszerben azanyá., kát megkülönböztetett figye­lem, gondosság és megbecsüléa övezi. A legszebb* legnemesebb env béri hivatás, az anyaság gya­korlásához eddig nyújtott sok­rétű állami segítség biztos ala­pul szolgál a népesedéspoliti­kai határozat eredményes meg­valósításához is. Hozzá keE azonban tenni, hogy a közpon­ti intézkedések mellett helyileg is sokat lehet és kell tenni, mégpedig elsősorban a bölcső­dei és óvodai férőhelyek növe­lése terén. Ügy érzem, hogy a helyi tanácsok és a munkahe­lyek elismerésre méltó közös erőfeszítéseket tettek már ed­dig is, de még sok a tennivaló. Emellett az élet ezernyi ap­ró gondjainak megoldásában is segíteni kell az anyákat Az emberi együttérzésnek, a segí­tőkészségnek állandó folyama­tát kell megteremteni minde­nütt, ahol csak egyetlen kis­gyermekes anya is dolgozik. Kfap mint nap tenni, tewei és tenni kell az anyákért! Természetes azonban, hogy 4 társadalmi megbecsülés szám­talan megnyilvánulási forrnáj* mellett nagyon fontos a gyer­meki szeretet és hála sokszínű kifejezése is. És bizony — vall­juk be őszintén — rohanó éle­tünkben sok minden előbbre van sorolva, mint a gyermeké* örökké váró anya meglátoga­tása. Pedig milyen szerény igé­nyei vannak egy anyának: né­hány kedves szó vagy sor, ese­tenként apró figyelmesség, egy gyermeki csók és már csillog­nak is az öröm és boldogság könnyei a drága szemekben. Ne feledkezzünk hát ei soha arról a drága lényről, akine* a legtöbbet, az életünket kö­szönhetjük, hiszen csak addig vagyunk gyerekek és lehetünk igazán boldogok, amíg föléha- jolhatunk az áldott simogató) anyakéznek. Az anyák napja nem tarto­zik a csillogó ünnepek közé, de szolidságával, kedvességével, melegségével, szívközelségével mégis az ünnepek legszebbika számunkra. És amikor ma a legtisztább érzésekkel szívünkre szorítjuk m legdrágábbakat, az anyákat, ak­kor nevükben is köszönjük az új, valóban emberi életet te­remtő társadalmi rendszerünk­nek azt, amit az anyaszívnek adott, hogy ma már nem kell kérő gyermeküknek azt mon­dani esténként, hogy „már al­szik a kenyér kisfiam...” Ö. Kovács István 6 1974. MÁJUS S. Anyák napja

Next

/
Thumbnails
Contents