Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-01 / 100. szám

Ismét az országos élvonalban a békéscsabai Máius 1. Tsz

i

Legutóbb 1959-ben, azelőtt pedig 1957-ben hallottunk sokat a békéscsabai Május 1. Tsz-ről. Ekkor termelési eredményeivel országosan az elsők között állt Azóta bizony sok víz vonult le a Körösön, jó hírét mégsem hallatta. Hogy miért? Ne firtassuk, hiszen vége, talán örökre a belső villongásoknak. A nagyréti és a fényesi. emberek felfedezték a szövetkezetben rejlő erőt s a vezetőség különösen az utóbbi időben oly nagy bizalommal és hittel épít erre. Sok-sok nehézség, gond gyűrűzött itt egybe, s olykor még a gazdálkodás mérlegét is meghamisították, hogy szépen fessen a szövetkezet. Minderre csak a későbbi években derült fény. amikor „ szövetkezet nyakába szakadt az 1970. évi nagy vízkár 8 millió forint árbevételi hiánya, melyet még másfél millió forint alaphiány is terhelt.

A tsz élére állított vezetőségnek nem kellett a szomszédba mennie feladatért, bőven talált tennivalót. Es 1971 végén a közös összefogásnak már édesgyermeke született: öt és fél millió forint jövedelmet értek el! Bár ebből csak 4 milliót tartanak számon, mert másfél milliót az 1970. évi alaphiány kiegyenlítésére fordítottak.

— A szövetkezet élére új vezetőséget állított a tagság — mondotta Lagzi Mihály tsz-el- nöfk. — Első feladatunk volt, hogy az improduktív létszámot 22 fővel csökkentettük. Ez. zel félszabadult félmillió forint bérfejlesztési lehetőség. Ezt a fizikai dolgozók normarendezésére fordítottuk. Több mint száz normát tartottunk karban. Hogy jól választottuk az első lépést, mi sem tanúsítja jobban: a tsz-tagokat sikexi munkakoncepció megvalósulása a szocialista fejlődésben azonban olyan viszonyok közt vi asgálandó, amikor az érték- rendszerben — nem utolsósorban éppen a tudományos technikai forradalom következtében — más értékek is előtérbe kerültek. A munkaidő csökkentésével előtérbe kerül a szabad idő. s ennek órtékvolta. A munka értékvoltával szemben gyakran éppen a szabad időt játsszák ki. a „a szabad idő társadalma” modelljét fogalmazva meg, mintha ennek jegyében a munka érték-természete elenyészne, s az ember számára elsősorban a szabad idő jelentene csak értéket. Még ennél is gyakoribb a munka érték- voltával szemben a fogyasztás- nak. a szervezésnek értékként való előtérbe állítása, még a szabad idő értékvoltát is alárendelve a fogyasztási civilizációs értékeknek.

Ezen az alapon is nyilvánvalóvá válik a marxi munkaértelmezés időszerűsége: a munka az emberi lényeg megvalósításának ma is az alapvető eszköze. Ez a kérdés, a munka értékének megalapozott tisztázása a munka filozófiájának egy további fontos kérdéséhez vezet el: a munka perspektíváinak a megítéléséhez.

A munka jövője

fii mai viszonyok közt a munka megítélésének egyik legjelentősebb problémája: mi a jőrült a munkaigényes ágazatok irányába ösztönöznünk.

Ennek ma már kézzelfogható eredményei vannak. Ez a szövetkezet bázisgazdasága a Békéscsabai Konzervgyárnak és a hűtőháznak. Évről évre nagy mennyiségű zöldség hagyja el a szövetkezetét, meg piros húsú gyümölcs (szamóca, málna, ribizli). Ebben az esztendőben

10,5 millió forint értékű árut szállítanak az iparnak, 3 millió forinttal többet, mint a múlt esztendőben.

Voltak, akik a politikai öntudat hiányával magyarázták a mélyponton vergődő szövetkezet helyzetét Ez melléfogás volt. hiszen a Május 1. Tsz-be tömörült emberek éveken át a tervezett bevétel 80—85 százalékát kapták csak kézhez, mégis hallatlan nagy szorgalommal, becsülettel dolgoztak. hogy a lehető jövedelmet elérhessék.

Ma nincs ok az aggodalomra a nagyréti és fényesi határ- részben. A mély fekvésű területeken szebb, jobban fejlett a gabona, mint eddig bármikor. A tavasziak ig jól keltek, szépen sorolnak. Biztató ez az esztendő, s ha ehhez még hozzátesszük azt is. hogy a szövetkezet vezetősége műtrágyából, vegyszerből nem engedi a takarékoskodást, de a pazarlást sem, meg hogy az öntözőberendezéseik éjjel-nappal dolgoznak, akkor érthetjük meg igazán a tagság és a szövetkezet őszinte kapcsolatát. S ez az őszinteség abban is kifejezésre jut, hogy a kiváló tsz-avató ünnepségen kitüntetéseket adnak majd • át azoknak, akik a legtöbbet tették a közösségért. Ebben az errtberek mondtak véleményt, ők döntöttek. A tsz elnöke „csak” aláírta és képviselte felfelé, mint oly sokszor most is a tagság okos és bölcs véleményét.

D. K.

nHlniHlwintuminHiimHunuiini

*

I

■

vője a munkának, s ebből adó- ; dik a munkához való viszony ; perspektívájának értelmezése is.! A munka eltűnésének, a man- ! kátlanságnak a perspektívájával : szemben a munka értékvoltát j hangsúlyozó marxi koncepció • megalapozza a munka reális • perspektívájaként a munka szűk- j eégletének fejlődését, végső so- : ron elsőrendű életszükségletté; válását. Ehhez járulnak hozzá • a munkában rejlő társadalmi el- ; lentmondások megoldásának fo- : lyamatai — mindenekelőtt a j szellemi és a fizikai munka közti : társadalmi ellentmondások foko- i zatos megoldódása, valamint a j munka elidegenedésének a fel- ■ számolása. A munka elsőrendű • életszükségletté válásához vezet ! a szocialista munka fejlődésével, ; a munka jellegének változása- ; val, s ennek keretei között min- ; denekelőtt a munka alkotó jel- l legének fejlődésével együtt az j ember tudatának fejlődése. A j szocialista öntudat kibontako- ■ zása, az erkölcsi-politikai, világ- i nézeti fejlettség előrehaladása i jelzik a folyamatot. Mindezek a tényezők fokozatosan alakulnak ki. Társadalmi fejlődésünk mai viszonyai között a feltételek megértetésére kerül sor. A folyamat eredményei csak fokozatosan bontakozhatnak ki s válhatnak általánossá. Minden- ; esetre nem közömbös ennek fel- ! ismerése, pontos megértése, a ! céloknak a tisztázása és a hozzá • vezető utak meghatározása.

3. Mélyrehajtö változások

B felszabadulás utáni i

első évek — az újjáépítés időszaka volt. A háborús károkat helyre kellett állítani. Be kellett indítani a termelést. Mindezt egy huszonöt éves átkos Horthy-kor- szak és az általa népünkre zúdított 4 éves háború után. Azonban a viharsarki volt cselédek, summások, kubikosok, szegény- parasztok földéhsége és földsze- retete úrrá lett a nehézségeken. A földreform során kapott föld az életet jelentette. Biztosította a parasztság tevékeny részvételét a termelés beindításában és a termelés színvonalának a II. világháború előtti szintre való mielőbbi felemelésében, melyet megyénkben 1950-ig lényegében teljesítettünk.

Megyénk mezőgazdaságának fejlődését vizsgálva — a felszabadulástól az 1956-os ellenforradalomig — jelentős eredményeket értünk el, számos alapvető változás következett be. Vegyük csak sorra a főbb változásokat:

— A Magyar Kommunista Párt javaslatára és vezetésével végrehajtottuk a földreformot. A nagybirtokosok földje végérvényesen a dolgozó parasztok kezébe került. Történelmünk e nagyszerű napjairól állított maradandó emléket Koszba Rozália, megyénk kiváló festője „Földosztás” című művével.

— Számos változás történt a mezőgazdasági termelés szerkezetében. A volt nagybirtokok külterjes gazdálkodása átalakult. Csökkent a búza és megnőtt az ipari növények, zöldségfélék, egyes abraktakarmányolk területe. Alig ismert növények terjedtek el nálunk, a rizs és a földi- mogyoró. Mind szélesebb körben terjedtek a nemesített és a hibrid vetőmagvak. Az állattenyésztés is zömében kiheverte a súlyos károkat. Az állatállomány

— a ló kivételével — elérte, sőt meghaladta az 1935. évit — 1954- ben'már 6 ezerrel több számosállatunk van.

Külön említésre méltó

mezőgazdaságunk anyagi-műszaki ellátásának a fejlődése. Az erőgépek száma 1956-ra négyszer több lett, mint 1935-ben volt. Megjelentek az első kombájnok és számuk évről évre szaporodott. Növekedett a műtrágya felhasználása. Az anyagi-műszaki ellátásban nem kis érdemük van az ellátó vállalatoknak. A megyében 1952-ben alakult meg a Mezőgazdasági Gépalkatrész Értékesítő Vállalat — MEGÉRT

— megyei kirendeltsége, a Műtrágya és Növényvédőszer Értékesítő Szövetkezeti Vállalat — MÜNÖSZER — megyei kirendeltsége és a Mezőgazdasági Eszközöket Értékesítő Szövetkezeti Vállalat, a MEZÖSZÖV. A MEGÉRT 1954-ben átalakult és lett a Földművelésügyi Minisz- térium Anyagellátó Vállalata, a j FÖMAV. (Megjegyzem, hogy a| 3 szervezet 1962. január 14-ével j egyesült és a Békés megyei Me„A méhkeréki Nicolae Bal-1 cescu Termelőszövetkezet párt-, és gazdasági vezetősége közös | kezdeményezésere a termelő- szövetkezet a XI. pártkongresszus tiszteletére vállalja, hogy a több éve tartó veszteséget az 1974-es gazdasági évben az eddiginél hat 'konyább munkával kigazdálkodj a.”

E nagyon fontos és jelentős felajánlás eredményes teljesítése érdekében a termelőszövetkezet külön intézkedési tervet dolgozott ki az üzem- és munkaszervezés hatékonyságának megjavítására, a vállalás sikeres teljesítésére. Az intézkedési terv szerint a termelő- szövetkezet elnöke és párttit- j kára személyre szólóan értékeli I

zőgazdasági Ellátó Vállalat — AGROKER — nevet kapta).

A tárgyalt 12 év alatt csaknem 17 ezer katasztrális holdon valósították meg az öntözést és több mint 5 ezer katasztrális hold talajt javítottak meg. A mezőgazdasági termelés fejlődése — ha kis mértékben és lassan is — a belterjesség irányába indult el.

I változások sorából ki-j

emelkedő jelentőségű a mező- gazdaság szocialista szektorának a megjelenése. A gépállomások, száma 1950-ben már 28 volt a megyében. Az 1954-es évben 33 állami gazdaság dolgozott. A sarkad: Lenin Termelőszövetkezetet számos szövetkezet megalakulása követte — 1948-ban már 221

I-es. Il-es és III-as típusú ter- j melőszövetkezetünk volt. 1953. J június 30-án 251 mezőgazdasági termelőszövetkezet és 124 termelőszövetkezeti csoport folytatott közös gazdálkodást. Majd az 1953—54-es visszaesés után számuk újból gyarapodott, s 1956. szeptember 30-án megint 234: termelőszövetkezet és 120 terme- j lőszövetkezeti csoport tevékenykedett. Bár az ellenforradalom1 a szövetkezetek több mint 50 százalékát szétverte, azonban egy . részük gyorsan újjászerveződött,' meg újak is alakultak és 1957 végén 203 termelőszövetkezet és 168 termelőszövetkezeti csoport bizonyította, hogy a közös nagyüzemi gazdálkodás kitéphetetle- nül gyökeret vert megyénk mezőgazdaságában.

Mélyreható változás következett be a parasztság életkörülményeiben is. Mint a munkás- osztály szövetségese a tanácsokon és más szerveken keresztül bekapcsolódott az államhatalom gyakorlásába. Minden faluban kigyulladt a villany, eljutott a film, a könyvtár, a rádió. A parasztember és gyereke közép- és felsőfokú iskolát, egyetemet végezhetett és lehetett mérnök, tanár, agronómus, orvos stb. A paraszti termelést az állam a gépállomásokon keresztül, a szerződéses akciókkal, képzett szakemberekkel és számos egyéb módon segítette. Mindetek végül is a falusi lakosság életszínvonalának jelentős javulását eredményezték. összességében úgy értékelhetjük ezt az időszakot, hogy megyénk mezőgazdasága jelentős eredményt ért el az újjáépítésben és az azt követő fejlesztésben.

B fejlődés eredményei jó- j val nagyobbak lettek volna, ha azokat a vezetés hibái — főleg I

1949-től 1956-ig — nem csökkentik. A legfőbbek közül említsünk meg néhányat:

A mezőgazdaságban a szocializmus’építésére vonatkozó lenini elveket számos vonatkozásban sérelem érte.

A munkás-paraszt szövetséget hol jobb, hol baloldali hibák rontották. A mezőgazdasági munkásokat rosszul fizették. Az alacsony átvételi árakon történő begyűjtési rendszer, egyes kö- zépparaszti rétegek kul ékként való kezelése a dolgozó kis- és középparasztokat eltávolította a párttól, a munkásosztálytól. Lemaradt a termelőerők fejlesztésének üteme. A tsz-szervezésnél helyenként jelentkező erőszakoskodások, a gyakori tagosítások kedvetlenséget, termelési bizonytalanságot okoztak. A paraszti termelésbe, különösen a szövetkezeti gazdálkodásba, túlzott mértékben beavatkoztak az állami és egyéb szervek. A termelés korszerűsítése lassú volt. Az új szövetkezeti gazdaságok kevés állami segítséget kaptak, nagy részük nem volt példamutató, modern gazdaság. Beadási terheiket jobban megemelték, mint az egyéniekét. Lebecsülték az egyszerűbb szövetkezeti formákat.

fl hibákat — az eredmények elismerése nélkül — a szocialista átalakítás ellenségei túlhangsúlyozták. A fiatal szövetkezeti mozgalmat két alkalommal 1953-ban és 1956-ban súlyos megrázkódtatás érte a jobboldali támadás következtében. A hibák és a jobboldali támadások fékezték a mezőgazdaság előrehaladását. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1957-ben megvizsgálta az elért eredményeket, a problémákat és a marxizmus— leninizmus tanításai alapján olyan agrárpolitikát alakított ki, amely:

— figyelembe vette az előző évek tapasztalatait,

— erősíti a munkás-paraszt szövetséget,

— fejleszti a mezőgazdasági termelést,

— a parasztság fő termelő rétegeivel sikeresen oldotta meg a mezőgazdaság szocialista átépítésének nagy feladatát.

MOLNÁR LAJOS az MSZMP Békés megyei Bizottságának politikai munkatársa

Következik: Uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok.

Villany fény a sztyeppen

Körülbelül 50 000 kilométer nagyfeszültségű távvezetéket építettek 1971 óta Kazahsztánban, s további 200 lakott települést kapcsoltak be az energiahálózatba: fény gyűlt a sztyeppek mélyén meghúaz elmúlt gazdasági év tapasztalatait és egyúttal vázolja a vezetőkkel és dolgozókkal szembeni ez évi elvárásokat.

Feltárják azokat a negatív vonásokat is. melyek az elmúlt évben tapasztalhatók voltak, de. egyúttal megjelölik a kivezető uitat is. Ezek az elbeszélgetések tervszerűen folynak és máris érezhetőek bizonyos eredmények. Bíznak abban is a szövetkezet vezetői és dolgozói, mivel a gazdaság kijelölt kedvezőtlen adottságú, hogy állami támogatással — amit eddig is rendszeresen megkaptak — és saját erőforrásaik jobb kihasználásával eredményesen tesznek eleget vállalásuknak.

zódó kis falvakban is. Az eddigi áramszükségletüket kis rentabilitású Diesel-áramfejlesztőkkel biztosító kolhozok, szovhozok az országos energiahálózatból kapják a villamos energiát. Ebben az évben további 20 000 kilométer villamos távvezetéket létesítenek a köztársaságban.

Az energiatermelés Kazahsztán gazdaságának egyik leggyorsabban fejlődő ága. A köztársaságban jelenleg egy év alatt tizenhétszer annyi villamos energiát termelnek, mint 1913-ban az egész cári Oroszországban.

Az egy főre jutó villamos- energia-termelés tekintetében Kazahsztán megelőzött olyan országokat, mint például Franciaország, Belgium, Olaszország és Ausztria.

BjglS"®BS£s 5

1974. MÁJUS 1.

A Viharsarok mezőgazdasága 30 év útján

«Megszüntetjük a veszteséget"