Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-04 / 102. szám

Veszélyes főtték Békéscsabán, s Tanácsköztársaság úti új OTP-ház udvarán készült felvételűink, ahol a képen látható építési elemek van­nak. Nem tudjuk, kinek a jóvoltából maradtak ott. Minden­esetre igen veszélyesnek tartju ki mert a gyerekek itt ját­szanak, ugrálnak, s eddig csak a véletlenen múlott, hogy nem történt súlyos baleset: kéz- vagy lábtörés. Elnézést kérnek a vásárlótól tápunk április 14-1 számá­ban „Nem volt tréfa” címmel írtuk meg Tóth Jánosné, békés­csabai olvasónk panaszát. A bí­rálatra a Békés megyei Élelmi- ezerkiskereskedelmi Vállalat vá­laszolt. Többek között közölték, hogy Békéscsabán a Tanácsköz­társaság úti 57-es számú hús­boltban Kocsor Mihály eladó ©kczta a bosszúságot a vásárló­nak, s megtagadta az oldalas­ról a szegycsontot is magában foglaló darab levágásált. A vizs­gálat megállapította, hogy ez helytelen volt, hiszen az eladó­nak nincs joga a vásárlót arra kényszeríteni, hogy egész olda­last vegyen. Kötelessége az áru­ból a vevő a kívánságának meg­felelően és a kért súlyban, ille­tőleg minőségben kiszolgálni. Az eladó ezt a kötelességét meg­szegte, ezért figyelmeztetésben részesült S utasították: a Keres­kedelem Általános Üzleti Sza­bályzat előírásainak maradék­talan betartására. Olvasónktól pedig we. elköve­tett sérelemért ezúton kémek elnézést önkiszolgáló posiahivaiml mf iii Békéscsabán t Kommentár nélkül közöljük «Ir. Budur Bajos békéscsabai ol­vasónk levelét: „Ez év február 15-én, a Békéscsaba JL-es postán 4538 ajánlási ragszámmal egy hibás könyvet küldtem Pestre cserére. A posta jóvoltából két meglepetésben is volt részem. Másnap ugyanis a kézbesítő nagy örömmel hozta ki az elő­ző napon Pestre küldött könyvet — csabai lakásomra! Így má­sodszor is el kellet küldenem. A következő héten, február 22-én megjött Budapestről a MABÉOSZ postáján 9341 rag­számmal feladott, ajánlott cse­reküldemény, de nem hozzám, csak a postára. Ugyanis a kéz­besítő csak egy értesítést hagyott a levélládában, hogy meghatáro­zott helyen és időben az 1-es postán átvehetem az ajánlott küldeményt. A kézbesítést annak ellenére sem kísérelte meg, hogy a szomszédomnak minden küldemény felvételére jogosító meghatalmazást adtam. Bemen­Q& aíoa/bo* 'kLrnivJX: a mocsárterületről Sztankó Judit Békéscsaba, Bocskai u. 24. szám alatti la­kos azt kérdezi, mikorra vár­ható a József Attila lakótelep melletti mocsárterület felszá- molása. A választ Utbán István, a Bé­kés megyei Beruházási Vállalat műszaki ellenőre adta meg. ^Sajnos, pontos időpontot nem Km tehát a könyvért, s Itt ért a másik „kellemes” meglepetés: a küldeményt csak a három fo­rint „házhozkézbesítési díj (?!)” kifizetése ellenében kaptam meg —■ a postán. A fizetendő összeg rendeltetését — hogy jól megje­gyezzem! — jő nagy betűkkel rá is írták a küldemény borítékjá­ra, Itt tehát az önkiszolgálás (ami lehet, hogy csökkenti a posta gondjait): a fél menjen be a küldeményért, de azért fizes­sen is az el nem végzett kézbesí­tésért. A posta máskor nagyon precíz, ha a boríték 1—2 milli­méterrel nagyobb vagy valami­vel nehezebb, de itt már nem, hogy olyanért kér és fogad el pénzt, amit nem teljesített. Az esetről még aznap jelentést tet­tem a főnöki irodában, de eddig sem magyarázatot, sem a jogta­lanul beszedett pénzt nem kap­tam meg, sőt még válaszra sem méltattak.” tudunk mondani. Erre a terü­letre vezetik ugyanis a Bame- vál és a hűtőház szennyvizét — ezért olyan kellemetlen sza­gú —, s így csak akkor szün­tethetjük meg, ha ezeknek az üzemeknek elkészül az új szennyvízelvezető csatornája. Ez a munka már elkezdődött. Külön gondot okoz, hogy a város csapadékvizét is ide ve­zetik, s ahhoz, hogy egy új fe­dett csatornát elkészítsünk, igen nagy összegre lenne szükség.” A városi tanács műszaki osz­tályán azzal egészítették ki Ur- bán István szavait, hogy már elkezdték a terület fokozatos fel töltését. Sajnos a környék annyira el van iszaposod va, hogy eddig nem sok eredményt érteik el. Mint megtudtuk, csak két-három év múlva várható a mocsaras terület teljes fel­számolása. * • » Továbbra is várjuk olvasóink közérdeklődésre számot tartó kérdéseit, amelyeket ezeken a hasábokon közlünk az illetéke­sek válaszaival együtt. Elhanyagolt kultúiház Közérdekű témával fordult hozzánk K. E. Kondorosról — nevét saját kérésére nem közöl­jük <—, sok fiatalnak okoz bosz- szúeágot és kellemetlenséget a helyi művelődési ház állapota. Levélírónk szerint a drága be­lépőjegyek mellett egyáltalán nem törődnek a művelődési ház rendbe hozásával, tatarozásával. A nagyterem nagyon elhanya­golt. az ajtók régiek és kopot­tak, a falakról válik a vakolat, a padló pedig csupa olaj. Ma már a fiatalok nemcsak a vá­rosban, hanem a nagyközségek­ben és a falvakban is szeretnek elegánsan, divatosan öltözködni, vajon hogyan öltözzenek,, ha félteni kell ruháikat az ilyen környezettől. Olvasónk ezúton hívja fel azok figyelmét, aikikre tartozik a művelődési ház rend­be hozása. Kevesebb lesz a várakozás A Népújság április 7_i számá_ ban „Címzett a 8. számú Volán Vállalat” cím alatt közöltük a ge­rendás; ingázók kérelmét. Azt, hogy mivel Csorvás vasútállo­máson sok időt töltenek várako­zással. kérik, hogy az autóbusz csak Gerendás és Osorvás vas­útállomás között közlekedjen, ne menjen be a községibe. A Volántól a következő vá­lasz érkezett: „Az 1974. május 26-án ér­vénybe lépő új menetrendben a Csorvás vasútállomáson megle­vő várakozásokat jelentősen csökkenteni fogjuk. A reggeli négy vonatnál; ál­ról 25-re, 37-ről 12-re, 33-ről 14-re és 34-ről 10 percre, tehát 143 percről 61 percre, míg dél- vitán: lft-ről 12-re, 12-ről 14-re, 10-ről 14-re. és 14-ről 1 percre, tehát 46 percről 41 percre csök­ken a várakozás. Ezzel az in­tézkedésünkkel — főként a reg­geli órákban — lényegesen ja­vítunk az utazás körülményein. Végül megjegyezzük, hogy en­nek az autóbusznak továbbra is kell közlekednie Csorvás vas­útállomás—Csorvás központ, to­vábbá Csorvás—Kossuth TSz vi­szonylatokban is, nemcsak Ge­rendás—Csorvás vasútállomás között, de ez már alig zavarja Gerendás közlekedését, legfel­jebb délután 6-8 perccel.” Az úttörőcsapat megbízásából Bárdos Zsuzsa gádorosi úttörő- pajtás a csapat megbízásából ír­ta hozzánk levelét. Közli, hogy hétnapos táborozáson a zánkai úttörővárosban töltöttek, kelle­mes napokat a csapat küldöttei. Mint írja, ötletekben, újítások­ban nem szűkölködtek, s nem­csak pihenni mentek Zánkára, hanem ismereteiket bővíteni is. Minden napra gazdag programot állítottak össze a szervezők. A gyalogtúrától kezdve az autó­buszkirándulásig, a karneválig mindent megtalálhattak a napi parancsokban. Sok-sok dalt, já­tékot tanultak meg, amelyeket itthon, az őrsi foglalkozásokon jól hasznosíthatnák. Végül a csapat nevében köszönetét mond a zánkaiaknak és az itthoni ne­velőknek, hogy minderre lehető­séget adtak. Pohárhiány — oroshási hibából? Érdekes felirat szórakoztatja egy idő óta a budapesti Gellért fürdőben a hazai és külföldi kö­zönséget A szorpautomatára ki tették a táblát: „Pohárhiány miatt a gép nem működik”. Hol van már az a pánikhan­gulatunk, a szörnyülködés, hogy megszűnt a büfé. s a kedves bü­féslányok. büfésasszonyok he­lyébe jött egy morcos automata, melynek senkihez sincs egy jó szava, s örülni kell, ha a masina — vagy az ide-oda matató ven­dég — nem jön zavarba és a bedobott pénzért kapni lehet valamit, ha mást nem, egy frászt az idegességtől, hogy az auto­mata elnyelte a pénzt, és se pénz, se posztó, akarom mon­dani erdei szamócalé. Az igaz­ság kedvéért azt is meg kell mondani, hogy jó kedvében az automata igenis megtette a ma­gáét és most jött ez az újabb bukfenc: a gőzből ki jövet nem ihattuk-ihatjuk meg kedvenc frissítőnket. Az már előfordult a történelemben mindannyiunk­kal, hogy innivaló hiányában nem tudtunk inni Én például víz hiányában életem egy ne­héz szakaszában öt napig még vizet se tudtam inni. Olyan azonban még a legne­hezebb időkben sem történt ve­lem, hogy pohár hiányában ne tudtam volna inni. Mert pohár azért mindig volt. A poharat még a legóvatosabb ember is bátran verdeste-verdesi mérgé­ben a földhöz, mert semmi sem olcsóbb, mint egy pohár. Ha véletlenül leesik valahol az asztalról, oda se nézünk, fogyó­eszköz .;; És pláne egy mű­anyag pohár, mert hisz’ most er­ről van szó! A műanyag pohár olyan szerény termék, hogy még annak is örül, hogy neve van, az már nem is igaz, hogy a mű­anyag pohárnak még értéke, még ára is van... És most emi­att a műanyag pohár miatt nem üzemel a gép, a Gellért fürdő szörpautomatája, s talán még sok-sok más automata jg az or­szágban .. a Az ember nem hisz a szemének Hát már ez is gondot tud ne­künk okozni? Pedig így van, nem csalás, nem ámítás, való­ban a műanyag pohár hiánya miatt nem működik a szörpauto. mata. Magától a vezetőtől tu­dom, elmondta: tudomása sze­rint a műanyag poharakat egy orosházi műanyagipari vállalat gyártja. Ez a vállalat valamilyen dán gépsort vásárolt, mely most lerobbant. Ezért nincs műanyag pohár. A vezetőnő szerint. De engem ez a válasz nem elégít ki. Eszembe jut egy gazdasági vezető, egy nagyvállalati ve­zérigazgató, aki mindig ezt mondta beosztottainak, amikor azok objektív nehézségekkel magyarázták még lemaradásai­kat: elvtársak, engem az nem érdekel, hogy maguk ebben vagy abban a boltban nem kap­tak ezt meg azt — mért nem olyan boltba menték, kellő idő­ben, ahol megkapták volna, ami maguknak kellett. A jelen eset­ben ki hiszi el. hogy Békés me­gye műszaki szakembereinek hetekre szóló gondot tud okoz­ni egy dán gépsor? Vagy talán mégis? —■ kérdezi Berecz Miklós budapesti levél­írónk. Yirtuskodás — Kepenyes János szarvasi ol­vasónk leveléből kitűnik, hogy nemcsak városban, hanem ta­nyán is akadnak fölöslegesen -virtu&kodók és másnak bosszú­ságot okozók. Érthetetlennek tartjuk azt, amit egy motorke­rékpáros tett. olvasónkkal és a nála vendégeskedő méhészek­kel. A helyi Dózsa Termelőszö­vetkezet. gyönyörűen virágzó repcetáblája van levélírónk ta­nyája közelében, s ezért a mé­hészek a környékbeli tanyákra kérnek bebocsátást, kihasználva a lehetőséget, hogy méheifc ott gyújthassák az édes termékek Kepenyes János is otthont adott néhány napra méhészeknek. Ugyanakkor a szabálynak eleget téve, táblát helyezett a bejárait fölé, hogy figyelmeztesse az ar­ra menőket az esetleges veszély­re. amit a méhcsaládok ^jelente­nek az idegeneknek. A méhészek meg is érkeztek, s nagy igyekezettel rakodtak le, amikor az úton megállt egy mo­toros, s néhány perc múlva azt fedezték fel, hogy a tábla tar­■ s | A Szerkesszen velünk í rovatot összeállította: Kasnyik Judit csaxBtBsaeeeaasaeB&SBBaessseaeaBoeBBBaBaiseoae' napjainkban tozékaival együtt eltűnt. Másnap találták meg a virágzó repce­táblán. eldobva. Természetesen másikat készítettek, de olva­sónk és vele együtt mi is kér. dezzük, vajon mire való volt ez az oktalan cselekedet. Sserke»stői üzenetek Jantyik István, Ecsegfatva. Sajnálattal értesültünk a ker­tészszigeti tanítónő haláláról és érzéseiben osztozunk. Írását nem közölhetjük, ezért elnézését kér­jük. Idős Kotroczó Mátyás, Kever- mes. Levelére válaszolva közöl­jük, hogy panaszával szívesked­jék a Dél-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalathoz fordulni, Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 46. Levelét mi is továbbítjuk a vállalatnak.* Névtelen levélírónk Kunszent- márton. Sajnálattal vettük, hogy levelét — amelyben a GC 62—65-ös rendszámú, s a Volán 8-as számú Vállalat tulajdonát képező autóbusz vezetőjét dicsé­ri — nem írta alá. Az ilyen köz­érdekű leveleknél szerintünk szükségtelen az ismeretlenség homályába burkolózni.

Next

/
Thumbnails
Contents