Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-01 / 100. szám

A szép munka öröme

indent, mit múltunk emlékeként érzünk, a munka hagyott ránk. Ob- szidiám ököl kövek, agyag tálak, bronz lándzsahegyek, a földművelés első eszközei... Bármit nézzünk a múlt s a mai világ darabjaként, a munka tekint ránk. Az, ami emberré tette áz embert. Tananyag. Múzeumok zsúfolt termei. Évezredek óta földhöz tapadó romvárosok. Alapfogalmak: termelőeszköz,

termelési mód, termelési viszonyok. Mesterségek: kovács, pék, ács, szabó, kőműves. Munka, munka, munka.

Születésünktői halálunkig ez fog körül bennünket. Lábunkra cipőt, a cipő alá utat, fejünk fölé fedelet, gyomrunkba étket a magunk s mások munkája teremt Dolgozni kell, mert élni kell. Csak ennyi lenne?

Volt, van, amikor csak eny- nyi. Robotolás, gürcölés, a kenyér diktálta kényszer. S mégis, még akkor is a veríték patakjaiban megbúvik az öröm néhány cseppje. Az egyenesre yágott tarló, a függőónnal ösz- szesimuló fal, a hibátlan kelme. Nem minden munka szép, de minden dolgot csinálhatunk jól, szépen. S az ember teremtő erejének ez a legfőbb ösztönzője. Ha akarja a jót, a szépet ha a munka szülte javakat megtoldja az örömmel.

Öröm? Az! Ez szólítja az aratókat táncba, ez rakat zöld lombú ágakat a fölhúzott fal tetejére, ez enyhíti az izmok, idegek fáradtságát. Van, hogy egy pillantás csupán az alkatrészre, a fölszántott földre, a tervrajzra. Csak perc, de a szív néhány ritmusa hangosabb, a szem fényesebb, s talán még mosolyra is nyílik az összezárt ajak, simogatásra a tenyér. Elvégeztetett. S a kő, a fém, a rost, a termés vagy termék kerüljön másokhoz, legyen idegeneké, már a miénk is. Mert míg dolgoztunk vele, birtokoltuk, úrrá lettünk rajta. Formáltuk, értéket gyúrtunk bele, adtunk hozzá; életünk egy-egy : darabkáját.

Minden második ember aktív S

ügyeskedés. Jó lenne úgy dolgozni, hogy minden rendben legyen, a percek, az órák csak az örömöt gyarapítsák. Jó lenne ez, de a valóságot nem cserélhetjük fel a mesék világával. A társadalom egészének vezérlő elve nem egyszerre, egyformán termékenyíti meg valamennyiünk cselekvését. Küzdelem ez is, munka, az emberibb ember formálásáé.

Van, hogy a legszebb munka is teher. Órákra, napokra. Az ember nem gép, képtelen arra, hogy munka közben kirekessze mindazt magából, amit a világ, a nagy vagy kisebb világ rá-- zúdított. Akadnak, akik belefáradnak a mindig újrakezdésbe, akiknek nincs erejük legyőzni az anyagot, a körülmények hatalmát, az ismétlődés egyhangúságát. Akik járjanak gyárba, földre, hivatalba, csak azt érzik: dolgozni kell, mert élni kell. Szegényebbek, mint sokan mások. S talán éppen ez, az azonosból kivett kevesebb miatti elégedetlenség vezeti majd el őket azokhoz, akik már tudják a módját a többnek, akik ismerik a szép munka fortélyát.

A mai ünnep előtt heteken át versenyvállalásoktól volt hangos az ország. A párt XI. kongresszusa tiszteletére .... így kezdődtek a hol tartózkodó egyszerűséggel, hol célratörő magabiztossággal megfogalmazott mondatok. Kemény helytállást igénylő hónapok jönnek. Az adott szó kötelez. Több lesz a munka? Igen, Ám a harmincadik esztendejét éljük annak az új kor_ nak, melynek minden

gondja, baja, sikere, boldogsága a mienk. Van tehát tapasztalatunk, gyakorlatunk abban, miként birkózzunk meg a többel, hogyan dolgozzunk a jobbért, miként öntsük egy formába, kovácsoljuk egy alakba közösség és egyén érdekét, célját, akaratát.

M. O.

Fukáaz György:

Sorrendben tizedszer...

Ismét kiváló vállalat a Békéscsabai Ingatlankezeld

(Tudósítónktól)

A jó munkának mindig megvan a gyümölcse. Ékesen példázza ezt a Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat — úgy véljük — ritka sorozata: ezúttal

egymást követően és sorrendben tizedszer lett kiváló vállalat s e büszkeséget tápláló sorozat keretében egyszer a Szocialista Munka Vállalata megtisztelő címet nyerte el. Nem volt tehát szerénytelenség a bensőséges, családias jellegű május 1-i ünnepség.

Tudni kell persze, hogy ezt az ünneplést is kemény, fáradságos hétköznapok előzték meg, sok-sok értékes eredménnyel. Vezetők és munkások széles körű összefogása, erőfeszítése tette lehetővé a kiváló vállalati munkához elengedhetetlen vállalati demokratizmus továbbfejlesztését, amely — egyebek között — a kollektív bölcsesség — egyszemélyi felelősség elvének fokozott érvényre juttatásában jut kifejezésre.

A vállalatnál élő gyakorlattá vált, hogy a sok-sok kiscbb- nagyobb példás eredmény szinte mozaikszerűen áll óssrae. Az említetteken kívül ebben igen nagy szerepe van a szocialista brigádmozgalomnak. Ma már az az alaphelyzet, hogy az ösz- szes dolgozónak mintegy háromnegyed része dolgozik szocialista brigádokban, vagy az e címért harcoló kollektívákban. A munkaverseny-vállalások és felajánlások egyre tartalmasabbak. mind szorosabban kapcsolódnak a vállalati feladatokhoz és érdekekhez. Intenzív a törekvés, hogy a kisebb egységek — a mennyiségi feladatok teljesítése mellett — minőségileg jobbat. gazdaságilag hatékonyabbat produkáljanak.

A vállalat dolgozói e napokban a XI. pártkongresszus, hazánk és Békéscsaba 30., a vállalat fennállásának 25. évfordulója tiszteletére tesznek sorra-rendre értékes felajánlásokat, ami eleve garancia lehet az újaibb kiváló eredmények elérésére.

Kazár Mátyás

A munka filozófiája — napjainkban

kereső az országban, azaz fize- ! tett munkája van, napról nap- « ra ismétlődő kötelezettsége. És ; öröme mennyinek, valamennyi- S nek? Jó lenne. A szép munka ■ örömét még sokan nem kutat- ■ jak, nem érzik, ám sokan már s meglelték, meglelik. Elég hozzá • a társak bólintása, egy erős ■ kézszorítás, néhány mondat 3 műszak után az öltözőbén. Oly- • kor még ez sem kell, pusztán 3 annyi, hogy magunk tudjuk: jól • csináltuk azt, ami elvégzésre 3

m

vart. Olykor meg az gyarapítja 5 az örömöt, hogy a nevünket ■ mondják, kitüntetést, oklevelet, ■ jelvényt nyújtanak át, jutalmat. 3 Társadalmunkban az ember ■ rangját a munka adja, s az j kell, hogy csak ez adhassa. A ; jó munka. Ami szép is, mert 3 e kettő egy. Jól dolgozni az 3 tud, aki szereti azt, amit esi- • nál. S ha szereti, akkor örömét • leli benne.

Ennyire egyszerű ez? A gon- 3 dolatok zsinórja egyenesebb, ; mint az ismétlődő napoké. Az : nemegyszer összekuszálódik, ! csomók hurkolódnak rajta, kő- jj

römszakasztó bogok. Mert elve- •

■

heti, s el is veszi az öröm he- • vét a silány anyag, a rossz szer- S vezés, a szentségeléssel ösztö- ■ kélt kapkodás. A felületesség, ; a gorombaság, a munka látsza- | tát a munkánál többre tartó S

A szocializmus teljes felépítésének programjával egyidejűleg a munka fejlődésének számos új kérdése került napirendre a mai korban. Ezek az új problémák tudományos elemzést igényelnek, hogy feltárják a munka mai törvényszerűségeit, problémáit, ezek alakulásának tendenciáit. Az új tendenciák mindenekelőtt a munkának a szocialista termelési viszonyok általi determináltságából fakadnak. Nem kis szerepet játszanak a munka új problémáinak keletkezésében a tudományos-technikai forradalomból adódó új folyamatok. Különösen a technika szocialista típusú felhasználásából adódnak számunkra a legfontosabb kérdések, amelyek a munka szocialista jellegének kibontakozásával, erősödésével együtt elvileg szemben állnak a technika tőkés, profit-centrikus alkalmazásából származó következményekkel.

A polgári felfogás bírálata

Gyakran fogalmazódnak meg mostanában a munkának a társadalmi és egyéni életben játszott szerepével szkeptikus módon szembeforduló vélemények, mintha a munka elvesztette volna — vagy nem is .látszhatná egyáltalán — az ember léte és fejlődése szempontjából alapvető szerepet. Különösen a technika eiembertelenítő hatásával érvelnek sokat, mintha a tudományos technikai forradalom — a munka szerkezetének valóban nagy jelentőségű átalakításával együtt — megszüntetne, lel életlenné tenné a munka értékteremtő funkciójának érvényesülését. „Most már nem az ember, hanem a gép teremti az értékeket” — állítják, nem értve meg, hogy a gépben, a technikában — eltárgyiasulva — mennyire éppen az emberi munka testesül meg. A polgári közgazdaságtan évszázados, elcsépelt fogásával megkísérlik az amber kiiktatását a tárgy javára, a tárgyi-természeti viszonyokkal helyettesítve az emberi viszonyokat. Sokszor fogalmazzák meg a technika, o gépért működésén ok azt oz állítólagos következményét, mintha a gépek alkalmazásával az emberi kapcsolatok eleve kikerülnének a munka szférájából, s az

Ötven dolgos esztendő

Már az apja

is kerékgyártó volt. A fogásokat tőle leste el.

Még apró gyermekként. Szeretett a műhelyben téblá- bolni. Kézhez adni a szerszámokat. Nézni, ahogy a szekerek kereke formát ölt édesapja keze alatt.

Kerek ötven esztendővel ezelőtt, 1924-ben éppen május 1- én lett hivatalosan is bognár- tananc Csorvá- son, az atyai háznál. Előírás szerint kitöltötte a három évet és ettől kezdve, mint segéd sokfelé dolgozott, de csak nehezen tudta a betevő falatot hónapról hónapra biztosítani magának. Harmincéves korában mestervizsgát tett, Mezőmegyeren telepedett le, családot alapított és két évtizeden át önálló mesterként javítgatta a környékben lakók szekereit. A húsz év alatt húsz teljesen új parasztszekeret is összeállított. . . ,

» * *

Bandi bácsi (Kovács András) a békéscsabai Magyar—Szovjet Barátság Tsz bognármestere idén november 23-án tölti be 65. évét. Ekkor vonul nyugdíjba. Az 1974-es esztendő azonban nemcsak ezért marad emlékezetes Kovács András életében.

Május 1-én, a munka ünnepén ünnepli 5 is munkába állásának fél évszázados jubileumát, ötven dolgos esztendejéből 15-öt töltött a mezőmegyeri termelőszövetkezeti kollektívában. Itt lett belőle „Bandi bácsi” is. Ha törik reped a fejsze, a kapa, az ásó, a gereblye nyele, ha egy ládát keli összeütni, a kombájnhoz új facsapágyat készíteni, szaladnak hozzá: gyorsan Bandi bácsi, ha

lehet, emiatt ne álljon a munka. S mostaná. ban bizony sokszor egy év alatt kellett annyi lapát- és kapanyelet elkészítenie, mint önálló mesterségének húsz esztendeje alatt összesen. De Bandi bácsi miatt soha egy percet sem kel. lett késlekedniük a tsz-ben, a határba menőknek.

A fiát is így nevelte. És az alma nem esett messze a fájától. A fa a fiút is hatalmába kerítette. Bandi bácsi egyet- len gyermeke asztalos lett. Ezért is találhat Bandi bácsiba a munkán kívül éppen a fia és fiának fia, a kis Band lka mellett megnyugvást, felejtést. Feleségét ugyanis néhány éve elvesztette, s így a Reményi utcai új békéscsabai lakásban idős Kovács András végül Is magára maradt. Talán a fiatalok majd hozzá költöznek. Legalább vigyáz az unokára. A kis Bandi is szeret a műhelyben sündörögni. Ki tudja, talán bú- torasztalos lesz. A nagyapa szívesen tanítgatja.

Mert Bandi bácsi nem tud meglenni munka nélkül. Ha nem a fűrésszel,- reszelővei, vésővel, gyaluval dolgozik éppen — a jószágokat eteti otthon vagy kis kertjét gondozza, ötven esztendő nem kis idő. Hát még ha örök munkával telik el, mint Kovács András esetében. Méltán terjesztette fel őt most, az idén Kiváló Szövetkezet címet elnyert megyeri szövetkezet „A mező- gazdaság Kiváló Dolgozója” című kitüntetésre. Ez alkalomból gratulálunk, jó egészséget kívá- mmtk mi is Bandi bácsinak.

Kőváry E. Péter

ifotó: Deincny;

ember csakis a munkán kívül találhatná meg saját emberi lényegét. Nem értik meg, hogy a munka ismétlődő, rutinimozza- natainak, monotóniát keltő oldalainak, mechanizálható elemeinek a technikai berendezések általi átvállalása, mennyire éppen a munka lényegének a terjedését teszi lehetővé, megnyitva az utat az alkotói aktivitás számára.

A szocialista munka fejlődése az ember lényegét jelentő munkának, és legjelentősebb vonásának, az alkotói aktivitásnak ösz- szekapcsolódását, terjedését, általánossá válását hozza magával. Éppen a munka fejlődése, a technikának szocialista jellegű, embercentrikus az ember s a társadalom fejlődését célzó alkalmazása teszi lehetővé, hogy a szocialista munka keretei között erősödjék annak alkotói jellege, hogy majd innen sugározzák át az alkotás minden más fajtájára, a művészi, tudományos stb. alkotásra is. Azáltal, hogy a munka technikai felszereltsége fejlődik — bár ma Magyarországon e fejlődéssel korántsem elégedhetünk meg —, megvalósulnak a munkában rejlő alkotói aktivitás techn'Kai alapjai, felszabadítva az embert a monoton. rutin munkamozzanatok alól. Az algoritmizálható mozzanatok gépesitésével-auíomatizá- lásávai a tulajdonképpeni emberi tevékenységnek, az alkotásnak a lehetőségei növekedtek meg. Tehát nem a munka ellen

hat a technikai forradalom, hanem éppen ellenkezőleg, a munka emberi-társadalmi tartalmának kibontakozását akadályozó gátaknak az elhárítására vezet, a munka fejlődését teszi lehetővé. A munka alkotó jellegének fejlődése nagy politikai fontosságú: a szocializmus gyorsabb, hatékonyabb építésének jelentős tartaléka a szocialista, alkotó munka fejlődése, terjedése.

Munka éa érték

A munkában rejlő értékek tisztázásához ma is, a „tudományos-technikai forradalom viszonyai között” is a munka marxi értelmezése adja meg a kiindulópontokat. A munka filozófiáját ma éppen a marxi munkákon- cepció alapján érteLmezhetjük helyesen. A munka tette — és teszi ma is — az embert emberré. Emberíormáló erőved a munka oly módon hat, hogy ma is a munkából származik a sokféle emberi tevékenységben megtestesülő legemberibb mozzanat. Ez az alapja az emberi élet értékrendje tisztázásának is: az ember élete értelmét, célját meghatározó értékek közt a munka értékvolta dominál.

Az értékskálán a munka __

m

eghatározó szerepe következtében — a legfőbb helyet foglalja el. Ez a társadalomban mindig érvénye-.ül, de különösért a szocializmus viszonyai közt, „a munka társadalmában”, a mai-