Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-30 / 124. szám
Sárréti napok 974 Köröstáj-ankét Szeghalmon Cserei Pál korreferátumát mondja. Mellette jobbról Nagy Jenő, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, balról Sass Ervin, a kulturális rovat vezetője fcésről és biztatta a Köröstáj összeállítóit, a szerkesztőséget, hogy még több alkalmat találjanak arra, hogy az írók, költők, a mellékletben publikáló népművelők közvetlenül is találkozhassanak az olvasókkal. A további hozzászólók közül Da- niss Győző újságíró a munSa- jellegű megbeszélések szervezését javasolta, majd szünet után Kozák Sándor tanácselnök üdvözölte az ankét résztvevőit. Filadelfi Mihály elsősorban arról beszélt, hogy a közelmúltban második számával megjelenő Űj Aurora és a Köröstáj kulturális melléklet más funkciókkal, de azonos célt szolgálnak. A Köröstáj műhelyének is részeseként jelentette ki, hogy azt szeretné, ha a Köröstáj alkotógárdája minél inkább jelen legyen az Üj Aurorában, mellyel Békés megyét kívánják az egyetemes magyar irodalomhoz kötni. Varga Imre arról a régi és állandó igényről szólt, hogy a megyében élő alkotókat a kulturális melléklet szerkesztői intenzív munkára biztassák. Be* szélt a színvonal elengedhetet- lenségéről és arról, hogy állandóan törekedni kell fiatal erők megnyerésére és bemutatására. Beszélt az eszmei-ideológiai harc fontosságáról, amely a művészetek területén különösen jelentős. Elmondotta, hogy a mai élettel való yilágnézeti azonosulás nélkül nem képzelhető el sem az irodalom, sem a képzőművészet, sem más művészetek: ugyanakkor ez az alapja a művek színvonalának, hatásának is, A szocialista ízlés állandó harcban all a polgári ízléssel, az emberek ízlését formálni, személyiségüket gazdagítani, ez a legelső feladata a lap kulturális mellékletének, a Köröstájnak is. Véleménye szerint a kulturális melléklet — több mint tíz esztendeje — jelentős missziót tölt A sárréti képzőművészeti kiállításon Szarka Sándorné rajztanár mutatta be az alkotásokat (Fotó: Bemenj) A további hozzászólók: Beck Zoltán, Bonus István, Vollmuth Frigyes, Hegyest János paraszt- költő Füzesgyarmatról és Végh Andor értékes gondolatokkal gazdagították a tanácskozást. Hegyesi János hangoztatta: a Köröstájtól azt várom, hogy érezzem ki belőle ennek a tájnak sajátos ízét, levegőjét, zamatót. Délután egy órakor a sárréti napok intéző bizottsága a Pá- kász-tanyán látta vendégül az ankét résztvevőit, majd Kozák Sándor tanácselnök adott fogadást a nagyközségi tanács vb- termében. Ismertette a városiasodó Szeghalom fejlődésének gondjait, és kérte az ankét résztvevőit, hogy jó szívvel és elégedetten távozzanak Szeghalamból. Lapunk szerkesztősége a Szeghalmi nagyközségi Tanács közreműködésével 1974. május 28- án, kedden Szeghalmon tartotta meg a Köröstáj kulturális melléklet köré tömörülő írók tavaszi tanácskozását a művelődési központ klubjában. Sass Ervin, lapunk kulturális rovatának vezetője megnyitójában köszöntötte a vendégeket és a vendéglátóikat, közöttük Nagy Jenőt, a Békés megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Gazda Lászlót, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság osztályvezető-helyettesét, Kozák Sándort, a Szeghalmi nagyközségi Tanács elnökét, majd megemlékezett az egy esztendővel ezelőtt elhunyt Fülöp Károly szeghalmi tanárról, akinek egyik jelentős költeményét be, és a tömegek nevelése, szórakoztatása mellett publikálási lehetőséget ad a kezdő, a számy- ipróbálgató íróknak és mindazoknak, akiknek művészi igényű és színvonalú mondanivalójuk van a köz számára. Napjainkban tovább fokozódott a művészetek jelentősége, erre a párt különböző határozatai és állásfoglalásai is rávilágítanak. Az ankét első hozzászólója Sándor Jenő, a szeghalmi gimnázium igazgatója volt. Hangoztatta, hogy nemcsak a fővárosban lehet alkotni, hanem vidéken is, és az irodalomtörténet bizonyítja, hogy a vidék hány neves alkotót adott már a magyar irodalomnak. Mucsi József azt kérte, hogy azok, akik ebben illetékesek, tegyenek javaslatot a rádiónak, a televíziónak: indítson sorozatot, amelyben a tizenkilenc megye írói, költői mutatkozhatnának be ország-világ előtt. Nagy Jenő számos témakörben fejtette ki véleményét. Megállapította, hogy a Köröstáj kulturális melléklet közművelődési fórum, és mint ilyen, nagyon tudatosan, következetesen és eredményesen tölti be feladatát. Különösen kiemelte, hogy a kulturális melléklet a Békés megyei Népújság részeként vasárnaponként mintegy 46 ezer példányban jut el az olvasókhoz, tehát igen széles körben járul hozzá a szocialista kultúrforradalom megvalósulásához. Beszélt az igényességről, az olvasókhoz való közelíA délutáni programban az ankét résztvevői megkoszorúzták Dapsy Gizella költőnő emléktábláját, Szarka Sándorné rajztanár kalauzolásával megtekintették a sárréti képzőművészeti kiállítást és a helytörténeti gyűjteményben Szeghalmi Gyula tudós-pedagógus hagyatékával ismerkedtek. A tanácskozás a művelődési ház klubjában baráti beszélgetéssel, a kora esti órákban éart véget Miklya Jenő Ismertette Dapsy Gizella életútját emléktáblájának megkoszorúzásakor. A kép előterében balról Mucsi József, mellette Hegyesi János. Alsó képünk: Dapsy Gizella emléktáblája az óvoda falán, ahol dolgozott Gyarmati Piroska, a helyi gimnázium tanulója adta elő. A tanácskozás résztvevői „A Köröstáj funkciója ^s lehetőségei Békés megye irodalmi életében” címmel Hangyási Bajos, Varga Imre, Mucsi József, Bonus István, Andódy Tibor és Kovács György közös, Írásos anyagát már napokkal előbb megkapták, ehhez Cserei Pál, lapunk főszerkesztője fűzött korreferátumot Szeghalmi Gyula fényképezőgépével ismerkedik Sándor Jenő, Hangyási Lajos, Beck Zoltán és Szúdy Géza Kozák Sándor tanácselnök a tanácsháza vb-lermében ismertette Szeghalom jelenét és a jövő terveit. Mellette: Cserei Pál főszerkesztő
