Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-29 / 123. szám

II tanyarendszer bomlási folyamata megindult, állapította meg a mezöberényi tanács Az elmúlt napokban tárgyalta Mezőfoerény nagyközségi Taná­csa a település tanyavilágának helyzetét és annak várható ala­kulását. Az előterjesztett beszá­molóból kitűnik: a község lakos­ságának még 6,4 százaléka a ta­nyákon él. Az elmúlt tíz év alatt jelentősen megváltozott a tanyavilág arculata, s mintegy 1300-an költöztek be a faluba. A világ hírei hamar eljutnak a külterületekre is. Ma már csak­nem minden tanyán van rádió, s a családok többsége televízió­val is rendelkezik. A külterüle­ti boltokat évekkel 'ezelőtt ér­dektelenségük miatt felszámol­ták, mivel autóbusszal kényel­mesen és gyorsan elérhető a te­lepülés központja, ahol a „Be- rény Áruház” kínálja választé­kos áruit. Számos olyan tanya áll még, amelyben csak nyáron lakinak. Ezeknek is többsége elhanyagolt, fölújításuk gazdaságtalan lenne. A községbe való költözést gyor­sította az a körülmény is, hogy a tanyavilágban sem korlátlan már az állattartási lehetőség. Míg régebben a baromfi, a ser­tés és az egyéb háziállatok sza­badon szaladgálhattak a tanya körül, most ez a helyzet meg­szűnt. A tsz_ek kimérték a ta­nyák területét, a mezőőreik azonnal jelzik a szabálytalansá­got. A tanyarendszer bomlási • folyamata megindult. Az embe­rek rájöttek arra, hogy kényel­mesebb, szebb emberi életet tudnak élni a községben. A tsz-eknék, állami gazdasá­goknak fontos feladatuknak kell tekinteniük a megszűnt tanya­területek minél gyorsabb mű­velésbe vételét. Ehhez viszont az is szükséges, hogy az éven­kénti határszemle az elhagyott tanyaromok területeire is ter­jedjen ki, úgy, mint a parlagon hagyott, de művelhető földek­re Tigenkét vállalatnál tartott vizsgálatot q WEB Hogyan állunk az üzem- és munkaszervezéssel? Bővítik a sporttelepet : A békéscsabai Kórház utcai sporttelepet a ligeti temető mö­gött tovább bővítik. A bővítéshez szükséges az ott levő nádas feltöltése. A munkát korszerű gépekkel a Kertészeti és Köz- tisztasági Vállalat rezsiköltségen végzi, így is támogatva Bé­késcsaba sportéletét (Fotó: Demény) „Az irányítási rendszer nél­külözhetetlen része a közvetlen üzemi irányítás és munkaszer­vezés. E tekintetben a „közép­korban élünk.” Mutassuk meg, hogy az -üzemszervezést meg tudjuk becsületesen oldani, mert éneikül sántítani fogunk.” (Kádár János beszédéből) Noha régóta közismert, hógy a hatékony gazdálkodás kor­szerű üzem. és munkaszerve­zést követel meg, a vállalatok és a szövetkezetek e fontos és vitathatatlanul szerteágazó, bo­nyolult feladat megvalósítására nem fektettek kellő súlyt. A következmény az lett, hogy sok vállalatnál és ipari szövetke­zetnél az üzem- és munkaszer­vezés alacsony fokon rekedt meg. Nem véletlen tehát, hogy a párt határozatot hozott az üzem- és munkaszervezés kor­szerűsítésére, s ugyanezt tette a kormány is. Vajon a két ha­tározat megjelenése óta mit telí­tek megyénk vállalatai? A Bé­kés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megyénk 12 vállala­tánál — öt minisztériumi, két budapesti vállalat gyáregysé­gében és öt tanácsi — vizsgál­ta meg az üzem- és munká­lj szervezést. Ellenőrizték az 1974. ! évi szervezési tervek megala- : pozottságát, valamint a korsze- ; rű üzemi és munkaszervezés ; kibontakozásának akadályait. ■­■ ■ Ahol megfeledkeztek a szervezési tervről ■ ■ ■ A szervezőmunka tervszerű- ; sége általában megfelelő a mir 5 nisztériumi vállalatoknál és a j gyáregységieknél, összegezték a : vizsgálat eredményét a népi ■ ellenőrök. A megállapítás azon­• ban több olyan összetevőt rejt ■ magában, melynek árnyoldala ! is van-. • Tervezéskor a legtöbb válla- X lat élőre meghatározta a cél- ! kitűzéseket. A javaslatok ge- ! rincét a vállalatok különböző ; szintű gazdasági vezetőinék el- S képzelései alkották. Több vál- 5 lalatnál, így az Állami Építő- | ipari Vállalatnál, a Híradótech­nikai Vállalat gyáregységéiben, a 8-as számú Volán Vállai- latnal, a Békéscsabai Konzerv­gyárban, a Tégla- és Cserép­ipari Vállalatnál termelési ta­nácskozásokon és szocialista brigádértekezleteken a dolgo­zóknak is megvolt a javaslat­tételi lehetőségük. Igen ám, csakhogy ezzel a lehetőséggel kevesen éltek. Nyilván nem a dolgozók hozzáállásán múlott, A békéscsabai és a gyulai KERTMOZI május 30-tól a szokott helyen ÜZEMEL Játszási napok mindkét városban: csütörtök, péntek, vasárnap, hétfő Előadáskezdés: minden alkalommal 8 órakor hanem a tanácskozások meg­tervezésén, előkészítésén. A javaslatokat egy bizottság, a vállalat adottságait figye­lembe véve, fontosságuk alap­ján sorrendezte, majd terv ja-' vaslatként ismertették a válla­lati fórumokon. És csak ezután, az igazgatói döntést követően váltak végrehajtandó feladat­tá. A szervezési terveik több­sége színvonalas. Az Alföldi Kőolaj és Gázipari Gépgyár terve azonban sok kívánniva­lót hagy maga után, a Csepel Autógyár szeghalmi gyárrész­lege pedig megfeledkezett a szervezési terv elkészítéséről. * A munkaversenynek jelentős szerepe van Noha a múlt évben a szer­vezési terveket maradéktalanul kevés válladat teljesítette, a munka- és az üzemszervezés azonban sokat javult, állapí­tották meg a népi ellenőrök. A hiányos teljesítésnek külön­böző oka van. Elsősorban az, hogy nem minden terv volt kellőképpen megalapozva. Hi­ányzott az előrelátás. A kon­zervgyárban nem tudtak meg­felelő szakképzettségű szerve­zőiket szerződtetni, a Békés me­gyei Állami Építőipari Válla­latnál az anyagi feltételek hi­ányoztak, a Híradótechnikai Vállalat gyáregysége pedig a központtól nem kapott kellő támogatást. Az Alföldi Gáz­ipari Gépgyár ugyan értékelte a szervezési tervét, de mivel az konkrét célokat nem tar­talmazott, nem csoda, hogy okulható tapasztalatokat nem lehetett leszűrni belőle. | Több vállalatnál az új tech­nológia bevezetését megelőzte a szervezés korszerűsítése. A 8-as számú Volán Vállalatnál az új járműkárban tartási és felújítási technológia alkalma­zásait követően a munkaszerve­zésen is javítottak. Ugyanez történt az Állami Építőipari Vállalatnál és a konzervgyár­ban, amikor új gyártási tech­nológia bevezetésére került sor. A Híradóteahníkai Vállalat pe­dig a szalagszerű szerelés al­kalmazáséit kapcsolta össze az új technológiai és szervezési módszerekkel. 4 A szocialista munkavenseny- nek és az újítási mozgalomnak jelentős szerepe van a terme­lési folyamatok hatékonyabb szervezésében. Az Állami Épí­tőipari Vállalatnál 135 brigád 1275 dolgozója vesz részt a ver- senymozgalomban. A vállalat nagy jelentőséget tulajdonít a szocialista brigád mozgalomnak. Hasonlóan kedvezőek a ta­pasztalatok a Tégla- és Cse­répipari Vállalatnál, ahol 112 brigád működik és sok segítsé­get nyújtott a szervezési fel­adatok végrehajtásához. Ám nem minden vállalatnál ez a helyzet. A Csepel Autógyár szeghalmi részlegében sem a szocialista brigádmozgalom, sem az új í tomozga lom nem ho­nosodott meg. A nem kérlek javaslatot A tanácsi vállalatoknál a szer­vezési feladatok • tervezésére 1973-ban került sor. A megyei tanács vb ipari osztálya 1972- ben ugyanis a felügyelete alá tartozó vállalatokhoz felhívást intézett az éves üzem- és munkaszervezési program ki­dolgozásán!. A tervkészítés módszerén javítani kell. Ez a NEB-vizs- gálat egyik nagyon fontos ta­nulsága. A tanácsi vállalatok­nál ugyanis a szervezési tervek készítése leszűkül a vezetők te­vékenységére. A dolgozóktól nem kértek javaslatokat, csu­pán az UNIVERZÁL Kiskeres­kedelmi Vállalat tett eziránt kezdő lépéseket. A tervek vég­rehajtásának évközi ellenőrzése is sok kívánnivalót hagy ma­ga után. Több vállalat üzem- és munkaszervezési bizottságot hozott létre. Ilyen bizottság működik a Gyulai Építőipari és az UNIVERZÁL Kiskereske­delmi Vállalatnál. A tapaszta­latok azt igazolják, hogy tevé­kenységük hasznosan segíti az üzem. és munkaszervezést A legtöbb terv a szervezésen kívül más irányú feladatokat is tartalmaz. A szervezést leg­több esetben műszaki fejlesz­tési pirogrammal kapcsolják össze. A baj a tervek teljesí­tésével van. A vizsgált öt ta­nácsi vállalat közül csak az UNIVERZÁL Kiskereskedelmi Vállalat tett elegeit az üzem- és munkaszervezési tervnek. Az Orosházi Faipari Vállalatnál a lemaradás oka kapacitás- és fedezethiány, a vegyesipari vál­lalat pedig nem kapott annyi megrendelést, mint amennyire számított. A gyulai Kötőipari Vállalat, tervében 11 feladatot jelölt meg és csak egyet tel­jesített Az ez évre vonatkozó tervek a múlt év tapasztalatait is hasznosítják. Szembetűnő, hogy — nagyon helyesen — több vál­lalat az új technológia beve­zetését összekapcsolja a szer­vezés korszerűsítésével. A Gyu­lai Építőipari Vállalat ilyen céllal már a múlt évben ütem­tervet készített. Az UNIVER­ZÁL Kiskereskedelmi Vállalat­nál az árumozgatás gépesíté­sét ésszerűbb munkaszervezés követte. A NEB-vizsgálat kétséget ki­záróan igazolja, hogy a válla­latok kimozdultak a holtpont­ról. Felismerték az üzem- és munkaszervezés korszerűsíté­sének fontosságát. Sok helyes kezdeményezés is született. Azonban a tennivaló is sok Többségük elodázhatatlanui süigető. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság határozati javaslatot tett a vizsgált vállalatoknak az üzem- és munkaszervezés javítására. A javaslatok között első helyen áll a szervezésfej- lesztés előrelátóbb, átfo­góbb és gondosabb tervezése, a végrehajtás rendszeres ellen­őrzése, a megfelelő szakkép­zettséggel rendelkező dolgozók alkalmazása, illetve képzésük segítése. Nagy horderejű az a javaslat, mely az üzem- és munkaszervezés társadalmi jel­legének kibontakozását sürgeti. A vállalatoknak a szervezés- fejlesztési tervek kidolgozása és végrehajtása során a mainál sókkal nagyobb mértékben kell támaszkodni uk az üzemi de­mokrácia fórumaira, a dolgo­zók indítványaira és aktivitá­sukra. Ugyancsak a szervező- munka hatékonyságának foko­zása követeli meg a szocialis­ta munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom valamint az újitómozgalom továbbfejlesz­tését Serédl János mtmaass k • 1974, MÁJUS 29. *

Next

/
Thumbnails
Contents