Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-26 / 121. szám
Békés vendége Seós László, a volt felderítő Képünkön jobbról Soós László beszélget a battonyai ünnepség 25. évfordulóján Filip Gyeniszovics Kivával, a szovjet hadsereg egykori parancsnokával, aki Bnttonya térségében a rohamezred parancsnoka volt, 1544 szeptemberében (Fotó: dr. Párzsa János) Soós László nyugalmazott rendőr alezredes, aki 1944. szeptember 23-án hajnalban negyedmagával felderítőként elsőnek lépte át a magyar határt Battonyánál, három napig a Békési városi Tanács es a járási tanács művelődésügyi osztályainak vendégeként megyénkben tartózkodik. A történelem személyes tanúját szombaton a békési városi pártbizottság titkára, Verbai László fogadta, majd a 3. sz. általános iskola úttörőivel és a KISZ-fiatalokkal találkozott az ifjúsági házban. Szombati programja Soós Lászlónak gazdag volt, mert még ezen a napon a Békési városi Tanács Végrehajtó Bizottságának vezetőivel is találkozott, majd a békési mezőgazdasági gépgyár ifjúsági klubjában a KISZ-fiatalokkal beszélgetett. Délután a békési sportnapon rendezett úttörő-találkozón vett részt. Ma, vasárnap Bélmegyer, Fásjpuszta úttörőinek avatásán vesz részt és köti meg a kisdobosok és úttörők nyakkendőit. Hétfőn Batto- nyára látogat el, ahol a határon megmutatja az őt kísérő vezetőknek azt a pontot, ahol két szovjet harcossal és egy német partizánnal együtt felderítés közben elsőnek lépték át a felszabadító harcok Során hazánk határát. Ugyanezen a napon beszélget el a mezőberényi úttörők küldötteivel, majd Mezőberényben, a művelődési házban találkozik a járás amatőr alkotóművészeivel. B. J. re, ahol már befejezték a termelést, és éppen az utolsó sziklákat rakják a csillébe. Ott nem kel] mászni. Gyalogolunk vagy ötszáz métert. Beszélgetünk. Az üzemvezető — egykori szénbányász, aki a szverdlovszki egyetem ösztöndíjasaként szerzett mérnöki diplomát — panaszkodik. Nehéz, nagyon nehéz dolgozni ebben az aknában, ahol most is vagyunk, nyolcszázhúsz méterre a föld alatt, vagyis Magyarország legmélyebb pontján, ahol negyven fokos hőséget lehelnek a sziklák, ahol, ha ráfröccsentlk a hűsítő vizet, pattogni kezd a szikla, borotvaéles aziklapattín- tások fröccsennek róla, és az a szikla nagyon kemény. Keményebb a betonnál, és hússzor keményebb, mint a szén, olyan, minit az üveg. Három hónapja kezdték meg itt a művelést, de még mindig nem tudtak akikJi- matizálódni az emberek, akik eddig fele Ilyen mély bányában, s természetesen kisebb melegben dolgoztak. A munkások egytizede felmondott az elmúlt negyedévben, akik vállalták a mély szinteket, nehezen bírják, de már valószínű, hogy itt maradnak. Az emberek kétharmadrészt falusi származékok. Közülük is sokan elmentek, amikor bemutattuk nekik az aknákat. legalább négyötöde a jelentkezőknek megpucolt. — fin is közéjük tartoztam volna. Az a létra, az a kopogás nem megy ki a fejemből. — Tériszonya van. Nem kellett volna lenéznie. Egyébként van néhány bányász is, aki nem tud mászni, Azokat más mun» kahelyre küldiük. Sajnos, sok a meredek fejtés harmtneöt-negy_ venöt fokos dőlésűek, ezekbe létrán kell felmászni, sokszor hason kúszva termelnek bennük. Van, ahol ötven-hatvan méter hosszú létrán kötélháacsón másznak fel a fejtési (üvgekbe, j Megborzongok. Sose tudnám S megszokni. — És a kopogás? Az aknász most már nem ; tartja vissza a, nevetését. — Megbocsát, azt hittem, ész_ I revette, hiszen többször lené-1 zett, feltekintett. Apró tövek ■ hulltak le a mun.Iuihcl.?röl, azok | verték a műanyag kobakot gép- puskakattogáshoz hasonlóan. Operátorok haladnak el mellettünk, hónuk alatt a „tapogató", a sugárzást észlelő berendezés, a Geiger—Müller számlálócsővel. Megállunk velük az egyik szürke, barnafoltow sziklánál. Beállítják a készüléket. Mérnek, A mutató kétszer körülszalad a skálán. Dú* urántest a közelben. De mellette már meddő, nem leng ki a készülék mutatója. Ez a bánya szüntelen témát ad a kutatóknak, a geológusoknak, a geoflzi. kusoknak, a technikusoknak. A bányában minden nyolcadik ember technikus vagy geológus Es most Itt állunk egy alacsony deszkapalánk előtt. Hason csúszva, de ezt már megmászom. Sziklába vágót,) ajtó, de azon belül... Templom. Szik. Iáiba vájt templom. Több hajós, oszlopokkal, vagyis aeéltémoe biztosító berendezéssel. Oltár is van a közepén, hatalmas, szürke szikla. (Folytatjuk) Részleges termelői árrendezés: 1975. január 1. interjú dr. Csikó» Nagy Béla államtitkárral, ns Országos Anyag- es Árhivatal elnökével ÉÉPDFS: — Magyarország gazda ága annyira külkereskedelem-érzékeny, hogry joggal állíthatjuk: nálunk ä nem. zetközi versenyképesség méri a különböző ágazatok hatékonyságát. Vagyis végső soron a vll gplae ítélete dönti el, melyek azok a termékeink, amelyek valóban elérik a kí- vánt színvonalat. Ennek a* ..ítéletnek*’ pedig az árak a közvetítői: rajté k keresztül értesülnek a vállalatok termékeik kedvező vagy kedvezőtlen fogadtatásáról. Ügy tűnik el óborban ez a ténv teszi szükFége»sé. h-gy meghatározó t körben nál >nk Is soj- kerüljön a termelői árrendezésre. VÁLASZ: — Valóban, itt arról van szó. hogy amióta napirendre tűztük a magyar gazdaság struktúrájának hatékonyságot szem előtt tartó átalak'tását, azóta árrendszerünknek is egy- • re torzílásmeotesebben kell ellátnia ezt a közvetítői feladatot. Ez pedig sok esetben azt jelenti, hogy belföldi termelői árainknak nem szabod túlzottan elszakadniuk a külkereskedelmi áraktól, különben a jelzőrendszer hamis és helytelenül orientálja a vállaltokat döntéseik meghozatalában. KÉRDÉS: — Mennyiben tér cl a most elhatározott termelői árrendezés a korábbiaktól? VÁLASZ: — Elsősorban abban látom a különbséget, hogy ezúttal nem ..nagytakarítást” hajtunk végre, vágyás nem általános, minden ágazatra kiterjedő rendezésről van szó. Ezúttal kifejezetten az a célunk, hogy a tőkés importból származó nyersanyagok kalkulációját reálisabbá tegyük a vállalatok számára és ennek alapján az exporttermékekről készített árkalkuláció Is nvgalapozottá, igazzá váljon. Ez feltétlenül szükséges, hiszen köztudott, milyen hatalmas mérvű áremelkedés következőit be az utóbbi néhány évben a világpiacon. Az olajról már felesleges szót ejteni, ez annyira közismert. De talán kevesebben tudják, hogy a fémek, vegyi-alapanyagok, és a textilipari, bőripari alapanyagok estében is „ár-robbanás” következett be: e"y-két év alatt megkétszereződtek, meghúromoor-ozód. tok az árak. Ennek terheit költségvetésünk nyilvánvalóan nem tudná időtlen időkig átvállalni — ahogyan ezt eddig tettük. De ez nem is lenne célszerű, pontosan az árak jelzőrendszer-szerepe miatt. Erről a szerepről nem szabad lemondanunk, hiszen a vállalatok csakis reális alapanyag-árak mellett tudnak reális késztermék-árakat kialakítani és így mérhető egyértelműen, mely ágázatok, vállalatok munkája minősül hatékonynak. Ilyen értelemben beszélhetünk arról, hogy az áraknak fontos közgazdasági szerep jut a gazdasági struktúra hatékony forrná laaában. — Itt azonban szeretném azonnal hozzátenni, hogy továbbra sem célunk a tőkés áraránynak teljes, maradéktalan tükrözése, hiszen legfontosabb piacunk a KGST, ahol köztudottan nem kell tartanunk a tőkés országikéhoz hasonló inflációs, spekulációs jelenségektől. Az 1975-ös árrendezésnél pontosan abból indultunk ki. hogy mérlegeltük a tőkés országokból importált nyersanyagoknak a belföldi felhasználásban játszott súlyát. Tehát csakis azokban az esetekben döntöttünk az árrendezés mellett, ha valamilyen alapanyagot ezekből az országokból importálunk. KÉRDÉS: — A Minisztert«, nács határozata szerint ez ipa. ri termelői árszint emelkedésének részbeni ellensúlyozása érdekében csökkenteni kell az eszközlcköté i járulékot. Vajon nem Jár ez azzal a vesz él Ive! hogy néhány vállalat Indokol)fanul nagyobb nyereségre tesz majd szert? VÁLASZ: — mindent megteszünk annak érdekében, hogy termelői árszintűnk ne növekedjék A tervezettnél jobban. Éppen ezért nagyon szigorúén kijelöljük azoknak a vállalatoknak a körét, ahol i nyersanyag- áremelkedés továbbgyűrűztethe. tő. Ez mindenekelőtt p ruházati ipart, a vegyipart, valamint ' a szállítóipart érinti. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy az 1975. évi árrendezésbe bevont anyagárak emelése valamennyi termelési1 ágban emeli a termelési költségeket, mégis, arra a következtetésre jutottunk, hogy- az árszínvonal stabilitásának érdekében, az említett három ágazaton kívül, esr.k kivételes eseteikben kapcsoljuk coz- sze az anyagárak emelését az árrendezéssel. Miről is van tehát szó? Fvy három fázisból álló intézkedés-sorozatról. Az első fázisban meghatározzuk az űj enyagázako*. A második fázisban méntik fel ez anyagár-változásoknak a feldolgozóipari termékek költségére gyakorolt hatását. s az említett három ágazatban megállapítjuk a továbbgyűrűzte tésok mértékét. Végül, a harmadik fázisban elszámoljuk a7. iparági eredményeket: adókat, szubvenciókat, dotációkat rendezünk azokban az Iparágakban. ahol — mivel nem engedélyeztük számukra a tovább- gyűrűztetés* — az anyagár «Imikédére hátrányos helyzetet teremtett. KÉRDÉS: — A fogyaszt« árakat mennyiben érinti az 1975, évi árrendezés? VALASZ: — Mint köztudott, nálunk a termelői árak és a fogyasztói árak két eltérő árrendszert alkotnak, mtvel más-más mérlegelésiek alapján alakítjuk őket. A fogyasztói árakat a pórt életszínvonal-politikája határozza meg, míg a termelői áraknál azok a megfontolások érvényesülnék, amelyekről már szóltam. Ezzel összhangban az 1975. évi termelői árrendezésnél is figyelmen kívül hagytuk azokat a tér. mékeket. amelyeket lakossági fogyasztásra hozunk be külföldről, noha ezek — például a cukor. — ipari nyersanyagként is hasznosulnak. Tehát például a cukrot az élelmiszeripar továbbra is kedvezményes áron kapja és eszerint kalkulálhatja termékeinek árát is. KÉRDÉS: — Sokan úgy ítélik meg a tőkés világpiacon végbement példátlan mérvű áremelkedést, mint átmeneti Jelenséget, amely hamarosan normalizálódik, s az árak ismét az eredeti színvonalra süllyednek. On szerint várható ez a normalizálódás? VALASZ: — Nehéz kérdés. Ez az „átmeneti jelenség" ugyanis már évek óta tart. Ennek ellenére én úgy ítélem meg. hogy elóbb-utóbb valóban „megnyugszanak" az árak. Arra azonban nem lehet számítani, hogy az eredeti színvonalra térnek visz- sza A jelenlegi helyzet létrejöttében nagy szerepe volt a spekulációnak is, tehát nem minden termék ár-alakulása tükröz valódi értelemben vett gazdasági szükségszerűségei,. Azonban azt ia világosan kell látnunk, hogy a tőkés világpiacon nemcsak spekulatív inflációról, általános árszínvonal- emelkedésről van szó. — Az általános áremelkedés közepette strukturális okokból végbemegy az árarányok átrendeződése is: elsősorban az anyagok drágulnak a késztermékkel szemben, és a különböző anyagok egymáshoz viszonyított érték» is megváltozik. A fejlődő országok iparosodása és a számukra igazságtalan eddigi cserearány megváltoztatására irányuló törekvésük tartós hatást gyakorol az árviszonyokra Ez pedig nyilvánvalóan megnehezíti * gazdasági növekedést azokban az iparilag fejlett országokban. amelyek erősen ráutaltak az importált anyagokra. — Ezeknek az országoknak az esetében az egyedüli megoldás az, hogy fokozniuk kell termékeik minőségét és versenyképességét. mert csakis ezen a módon ellensúlyozhatják azt a veszteséget, amit az importanyagok drágulása Jelent számukra. Hazánk ezen országok közé tartozik. Eddigi gazdaságpolitikánk — és különösen külkereskedelem-politikánk — jelentős sikereként könyvelhetjük el azt a tényt, hogy mind ez Ideig sikerrel oldottuk meg ezt a feladata*. Külkereskedelmi cserearányunk 1968 óta mintegy 10 százalékkal javult. Azonban a Jövőben Is elsőrendű követelmény számunkra, hogy fokozzuk n munka termelékenységét, javítsuk a termékek minőségét és vesenyképességét, mert ez a záloga annak, hogy ez a sikeres politika továbbfolytatódjék. Jó minőségű, bárhol értékesíthető exportárualap bővítésével a következő években is vissza tudjuk hárítani a tőkés piacókra azt a hátrányt, amit számunkra az import drágulása Jelént. Forgács Katalin A Gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat férfi segédmunkásokat keres felvételre. Jelentkezni: a vállalat telepén, Gyula, Sándorhegy 2. 134882 A KKGT NAGYALFÖLDI KUTATÓ- ÉS FELTÁRÓ ÜZEM OROSHÁZI ÜZEMEGYSÉGE felvételre keres: 18—45 év közötti férfi segédmunkásokat fúrémunkásnak orosházi, endrődl, hunyai, battonyai munkahelyekre, valamint elektroműszerész1 rakodómunkásokat, gépkocsivezetőket (D-kat.) és motorkezelőkel Jelentkezés: Orosházán, Csorvásd úti telepünkön. _________________________________________________________74354
