Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-26 / 121. szám

Békés vendége Seós László, a volt felderítő Képünkön jobbról Soós László beszélget a battonyai ün­nepség 25. évfordulóján Filip Gyeniszovics Kivával, a szovjet hadsereg egykori parancsnokával, aki Bnttonya térségében a rohamezred parancsnoka volt, 1544 szep­temberében (Fotó: dr. Párzsa János) Soós László nyugalmazott rendőr alezredes, aki 1944. szeptember 23-án hajnalban negyedmagával felderítőként elsőnek lépte át a magyar ha­tárt Battonyánál, három na­pig a Békési városi Tanács es a járási tanács művelődésügyi osztályainak vendégeként me­gyénkben tartózkodik. A tör­ténelem személyes tanúját szombaton a békési városi pártbizottság titkára, Verbai László fogadta, majd a 3. sz. általános iskola úttörőivel és a KISZ-fiatalokkal találkozott az ifjúsági házban. Szombati programja Soós Lászlónak gazdag volt, mert még ezen a napon a Békési városi Tanács Végrehajtó Bizottságának ve­zetőivel is találkozott, majd a békési mezőgazdasági gép­gyár ifjúsági klubjában a KISZ-fiatalokkal beszélgetett. Délután a békési sportnapon rendezett úttörő-találkozón vett részt. Ma, vasárnap Bélmegyer, Fásjpuszta úttörőinek avatásán vesz részt és köti meg a kis­dobosok és úttörők nyak­kendőit. Hétfőn Batto- nyára látogat el, ahol a határon megmutatja az őt kí­sérő vezetőknek azt a pontot, ahol két szovjet harcossal és egy német partizánnal együtt felderítés közben elsőnek lép­ték át a felszabadító harcok Során hazánk határát. Ugyan­ezen a napon beszélget el a mezőberényi úttörők küldöt­teivel, majd Mezőberényben, a művelődési házban találko­zik a járás amatőr alkotómű­vészeivel. B. J. re, ahol már befejezték a ter­melést, és éppen az utolsó szik­lákat rakják a csillébe. Ott nem kel] mászni. Gyalogolunk vagy ötszáz mé­tert. Beszélgetünk. Az üzemve­zető — egykori szénbányász, aki a szverdlovszki egyetem ösztön­díjasaként szerzett mérnöki dip­lomát — panaszkodik. Nehéz, nagyon nehéz dolgozni ebben az aknában, ahol most is vagyunk, nyolcszázhúsz méterre a föld alatt, vagyis Magyarország leg­mélyebb pontján, ahol negyven fokos hőséget lehelnek a szik­lák, ahol, ha ráfröccsentlk a hűsítő vizet, pattogni kezd a szikla, borotvaéles aziklapattín- tások fröccsennek róla, és az a szikla nagyon kemény. Kemé­nyebb a betonnál, és hússzor ke­ményebb, mint a szén, olyan, minit az üveg. Három hónapja kezdték meg itt a művelést, de még mindig nem tudtak akikJi- matizálódni az emberek, akik eddig fele Ilyen mély bányában, s természetesen kisebb meleg­ben dolgoztak. A munkások egytizede felmondott az el­múlt negyedévben, akik vállal­ták a mély szinteket, nehezen bírják, de már valószínű, hogy itt maradnak. Az emberek két­harmadrészt falusi származékok. Közülük is sokan elmentek, amikor bemutattuk nekik az ak­nákat. legalább négyötöde a jelentkezőknek megpucolt. — fin is közéjük tartoztam volna. Az a létra, az a kopogás nem megy ki a fejemből. — Tériszonya van. Nem kel­lett volna lenéznie. Egyébként van néhány bányász is, aki nem tud mászni, Azokat más mun­» kahelyre küldiük. Sajnos, sok a meredek fejtés harmtneöt-negy_ venöt fokos dőlésűek, ezekbe létrán kell felmászni, sokszor hason kúszva termelnek bennük. Van, ahol ötven-hatvan méter hosszú létrán kötélháacsón másznak fel a fejtési (üvgekbe, j Megborzongok. Sose tudnám S megszokni. — És a kopogás? Az aknász most már nem ; tartja vissza a, nevetését. — Megbocsát, azt hittem, ész_ I revette, hiszen többször lené-1 zett, feltekintett. Apró tövek ■ hulltak le a mun.Iuihcl.?röl, azok | verték a műanyag kobakot gép- puskakattogáshoz hasonlóan. Operátorok haladnak el mel­lettünk, hónuk alatt a „tapoga­tó", a sugárzást észlelő beren­dezés, a Geiger—Müller számlá­lócsővel. Megállunk velük az egyik szürke, barnafoltow szik­lánál. Beállítják a készüléket. Mérnek, A mutató kétszer kö­rülszalad a skálán. Dú* urán­test a közelben. De mellette már meddő, nem leng ki a ké­szülék mutatója. Ez a bánya szüntelen témát ad a kutatók­nak, a geológusoknak, a geoflzi. kusoknak, a technikusoknak. A bányában minden nyolcadik ember technikus vagy geoló­gus Es most Itt állunk egy ala­csony deszkapalánk előtt. Ha­son csúszva, de ezt már meg­mászom. Sziklába vágót,) ajtó, de azon belül... Templom. Szik. Iáiba vájt templom. Több hajós, oszlopokkal, vagyis aeéltémoe biztosító berendezéssel. Oltár is van a közepén, hatalmas, szür­ke szikla. (Folytatjuk) Részleges termelői árrendezés: 1975. január 1. interjú dr. Csikó» Nagy Béla államtitkárral, ns Országos Anyag- es Árhivatal elnökével ÉÉPDFS: — Magyarország gazda ága annyira külkeres­kedelem-érzékeny, hogry jog­gal állíthatjuk: nálunk ä nem. zetközi versenyképesség méri a különböző ágazatok haté­konyságát. Vagyis végső soron a vll gplae ítélete dönti el, melyek azok a termékeink, amelyek valóban elérik a kí- vánt színvonalat. Ennek a* ..ítéletnek*’ pedig az árak a közvetítői: rajté k keresztül értesülnek a vállalatok termé­keik kedvező vagy kedvezőt­len fogadtatásáról. Ügy tűnik el óborban ez a ténv teszi szükFége»sé. h-gy meghatáro­zó t körben nál >nk Is soj- ke­rüljön a termelői árrendezés­re. VÁLASZ: — Valóban, itt ar­ról van szó. hogy amióta napi­rendre tűztük a magyar gazda­ság struktúrájának hatékonysá­got szem előtt tartó átalak'tását, azóta árrendszerünknek is egy- • re torzílásmeotesebben kell el­látnia ezt a közvetítői feladatot. Ez pedig sok esetben azt jelenti, hogy belföldi termelői áraink­nak nem szabod túlzottan elsza­kadniuk a külkereskedelmi áraktól, különben a jelzőrend­szer hamis és helytelenül orien­tálja a vállaltokat döntéseik meghozatalában. KÉRDÉS: — Mennyiben tér cl a most elhatározott terme­lői árrendezés a korábbiaktól? VÁLASZ: — Elsősorban ab­ban látom a különbséget, hogy ezúttal nem ..nagytakarítást” hajtunk végre, vágyás nem álta­lános, minden ágazatra kiterje­dő rendezésről van szó. Ezúttal kifejezetten az a célunk, hogy a tőkés importból származó nyersanyagok kalkulációját reá­lisabbá tegyük a vállalatok szá­mára és ennek alapján az ex­porttermékekről készített árkal­kuláció Is nvgalapozottá, igazzá váljon. Ez feltétlenül szükséges, hiszen köztudott, milyen hatal­mas mérvű áremelkedés követ­kezőit be az utóbbi néhány év­ben a világpiacon. Az olajról már felesleges szót ejteni, ez annyira közismert. De talán ke­vesebben tudják, hogy a fémek, vegyi-alapanyagok, és a textil­ipari, bőripari alapanyagok es­tében is „ár-robbanás” követke­zett be: e"y-két év alatt megkét­szereződtek, meghúromoor-ozód. tok az árak. Ennek terheit költ­ségvetésünk nyilvánvalóan nem tudná időtlen időkig átvállalni — ahogyan ezt eddig tettük. De ez nem is lenne célszerű, pon­tosan az árak jelzőrendszer-sze­repe miatt. Erről a szerepről nem szabad lemondanunk, hi­szen a vállalatok csakis reális alapanyag-árak mellett tudnak reális késztermék-árakat kiala­kítani és így mérhető egyértel­műen, mely ágázatok, vállalatok munkája minősül hatékonynak. Ilyen értelemben beszélhetünk arról, hogy az áraknak fontos közgazdasági szerep jut a gaz­dasági struktúra hatékony for­rná laaában. — Itt azonban szeretném azonnal hozzátenni, hogy to­vábbra sem célunk a tőkés ár­aránynak teljes, maradéktalan tükrözése, hiszen legfontosabb piacunk a KGST, ahol köztudot­tan nem kell tartanunk a tőkés országikéhoz hasonló inflációs, spekulációs jelenségektől. Az 1975-ös árrendezésnél pontosan abból indultunk ki. hogy mérle­geltük a tőkés országokból im­portált nyersanyagoknak a bel­földi felhasználásban játszott súlyát. Tehát csakis azokban az esetekben döntöttünk az árren­dezés mellett, ha valamilyen alapanyagot ezekből az orszá­gokból importálunk. KÉRDÉS: — A Minisztert«, nács határozata szerint ez ipa. ri termelői árszint emelkedé­sének részbeni ellensúlyozása érdekében csökkenteni kell az eszközlcköté i járulékot. Va­jon nem Jár ez azzal a ve­sz él Ive! hogy néhány vállalat Indokol)fanul nagyobb nye­reségre tesz majd szert? VÁLASZ: — mindent megte­szünk annak érdekében, hogy termelői árszintűnk ne növeked­jék A tervezettnél jobban. Ép­pen ezért nagyon szigorúén ki­jelöljük azoknak a vállalatok­nak a körét, ahol i nyersanyag- áremelkedés továbbgyűrűztethe. tő. Ez mindenekelőtt p ruházati ipart, a vegyipart, valamint ' a szállítóipart érinti. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy az 1975. évi árrendezésbe be­vont anyagárak emelése vala­mennyi termelési1 ágban emeli a termelési költségeket, mégis, arra a következtetésre jutottunk, hogy- az árszínvonal stabilitásá­nak érdekében, az említett há­rom ágazaton kívül, esr.k kivé­teles eseteikben kapcsoljuk coz- sze az anyagárak emelését az ár­rendezéssel. Miről is van tehát szó? Fvy három fázisból álló in­tézkedés-sorozatról. Az első fá­zisban meghatározzuk az űj enyagázako*. A második fázis­ban méntik fel ez anyagár-vál­tozásoknak a feldolgozóipari ter­mékek költségére gyakorolt ha­tását. s az említett három ága­zatban megállapítjuk a tovább­gyűrűzte tésok mértékét. Végül, a harmadik fázisban elszámol­juk a7. iparági eredményeket: adókat, szubvenciókat, dotáció­kat rendezünk azokban az Ipar­ágakban. ahol — mivel nem en­gedélyeztük számukra a tovább- gyűrűztetés* — az anyagár «Imi­kédére hátrányos helyzetet te­remtett. KÉRDÉS: — A fogyaszt« árakat mennyiben érinti az 1975, évi árrendezés? VALASZ: — Mint köztudott, nálunk a termelői árak és a fo­gyasztói árak két eltérő árrend­szert alkotnak, mtvel más-más mérlegelésiek alapján alakítjuk őket. A fogyasztói árakat a pórt életszínvonal-politikája határoz­za meg, míg a termelői áraknál azok a megfontolások érvénye­sülnék, amelyekről már szóltam. Ezzel összhangban az 1975. évi termelői árrendezésnél is figyel­men kívül hagytuk azokat a tér. mékeket. amelyeket lakossági fogyasztásra hozunk be kül­földről, noha ezek — például a cukor. — ipari nyersanyag­ként is hasznosulnak. Tehát pél­dául a cukrot az élelmiszeripar továbbra is kedvezményes áron kapja és eszerint kalkulálhatja termékeinek árát is. KÉRDÉS: — Sokan úgy ítélik meg a tőkés világpia­con végbement példátlan mérvű áremelkedést, mint át­meneti Jelenséget, amely ha­marosan normalizálódik, s az árak ismét az eredeti szín­vonalra süllyednek. On sze­rint várható ez a normalizá­lódás? VALASZ: — Nehéz kérdés. Ez az „átmeneti jelenség" ugyanis már évek óta tart. Ennek elle­nére én úgy ítélem meg. hogy elóbb-utóbb valóban „megnyug­szanak" az árak. Arra azonban nem lehet számítani, hogy az eredeti színvonalra térnek visz- sza A jelenlegi helyzet létre­jöttében nagy szerepe volt a spekulációnak is, tehát nem minden termék ár-alakulása tükröz valódi értelemben vett gazdasági szükségszerűségei,. Azonban azt ia világosan kell látnunk, hogy a tőkés világpia­con nemcsak spekulatív inflá­cióról, általános árszínvonal- emelkedésről van szó. — Az általános áremelkedés közepette strukturális okokból végbemegy az árarányok átren­deződése is: elsősorban az anya­gok drágulnak a késztermékkel szemben, és a különböző anya­gok egymáshoz viszonyított ér­ték» is megváltozik. A fejlődő országok iparosodása és a szá­mukra igazságtalan eddigi cse­rearány megváltoztatására irá­nyuló törekvésük tartós hatást gyakorol az árviszonyokra Ez pedig nyilvánvalóan megnehezí­ti * gazdasági növekedést azok­ban az iparilag fejlett orszá­gokban. amelyek erősen ráutal­tak az importált anyagokra. — Ezeknek az országoknak az esetében az egyedüli megol­dás az, hogy fokozniuk kell ter­mékeik minőségét és verseny­képességét. mert csakis ezen a módon ellensúlyozhatják azt a veszteséget, amit az import­anyagok drágulása Jelent szá­mukra. Hazánk ezen országok közé tartozik. Eddigi gazdaság­politikánk — és különösen kül­kereskedelem-politikánk — je­lentős sikereként könyvelhetjük el azt a tényt, hogy mind ez Ide­ig sikerrel oldottuk meg ezt a feladata*. Külkereskedelmi cse­rearányunk 1968 óta mintegy 10 százalékkal javult. Azonban a Jövőben Is elsőrendű követel­mény számunkra, hogy fokoz­zuk n munka termelékenységét, javítsuk a termékek minőségét és vesenyképességét, mert ez a záloga annak, hogy ez a sike­res politika továbbfolytatódjék. Jó minőségű, bárhol értékesít­hető exportárualap bővítésével a következő években is vissza tudjuk hárítani a tőkés pia­cókra azt a hátrányt, amit szá­munkra az import drágulása Jelént. Forgács Katalin A Gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat férfi segédmunkásokat keres felvételre. Jelentkezni: a vállalat te­lepén, Gyula, Sándorhegy 2. 134882 A KKGT NAGYALFÖLDI KUTATÓ- ÉS FELTÁRÓ ÜZEM OROSHÁZI ÜZEMEGYSÉGE felvételre keres: 18—45 év közötti férfi segédmunkásokat fúrémunkásnak orosházi, endrődl, hunyai, battonyai munkahelyekre, valamint elektroműszerész1 rakodómunkásokat, gépkocsivezetőket (D-kat.) és motorkezelőkel Jelentkezés: Orosházán, Csorvásd úti telepünkön. _________________________________________________________74354

Next

/
Thumbnails
Contents