Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-25 / 120. szám

iSrÄftilÜM -JSSSl ^xssHsefiaaafteese« i " i Hast, és tésztái kenyérgabonát küldünk a piacra As okányi Petőfi Termelőaxővetkeset reklámoldala zetí tagok üres istállóikban ol­dottuk meg. Természetesen ked­vező körülményeket teremtet­tünk és mosható, szellőztethető mini nagyüzemeket alakítottunk ki. Tízezer darab Scheéwer-fajta tojóhibridünk van. melyeik éves tojásátlaga 260 darab. Tojás­árbevételünk 2,5 millió forint. E területen elsősorban nőtagja­inkat foglalkoztatjuk, akik a ko­rábbinál könnyebb munkakörül­mények között saját házuk tá­ján végezhetik el munkájukat. Szarvasmarha-tenyésztésünk fő profilja a legelőn tartásos hiz­lalás. Évente 150—180 darab, 550—600 kilogrammos élősúlyú állatot adunk le. Ezt a mennyi­séget a tagok háztáji állományá­ból igyekszünk növelni, ahon­nan a kész hízó marhákat a kö­zösön keresztül értékesítjük. E két forrásból jelentős exportbá­zist sikerült kialakítanunk, így a hízó marhák 70 százalékát ex­portáljuk. Elsősorban az olasz felvásárlókkal van kapcsola­tunk. Árbevételünk 2,5 millió, tagjaink áruértékesítése pedig 3—4 millió forint, Juhászatunk ezerdarabos anyaállomány, amit 1500-ra sze­retnénk fejleszteni. A jelenlegi fésűs-merinóról át akarunk tér­ni a korszerűbb húsmerinóra Bárányt is hizlalunk, de ennek Munka közben a, javítóműhelyben Tetra-hibridek a baromfitelepen Termelőszövetkezetünk. aa ok inyi „Petőfi” 1959 márciusá­ban alakult. Ugyanezen a néven, de kisebb területen. Két évvel később négy tsz egyesüléséből szerveztünk egy 5300 kataszter holdnyi, azaz 3200 hektárnyi gazdaságot. Szántóföldünk minősége tea- tasztrális Ivóidra számítva 12 aranykorona értékű. Vízjárásos, kötött talaj. Ezért is történhetett meg, hogy 1970-ben a belvíz jó­formán mindenünket tönkre­tett Tevékenységünket a növény- termesztés, állattenyésztés és a tésztaüzem eredményei jelzik. Ezenkívül javítóműhelyek, épí­tőbrigádok biztosítják a terme­lés feltételeit Építőbrigádunk legutóbb 10 ezer férőhelyes csi­benevelővel készült el. Növénytermesztési munkánk­ban a kenyér- és takarmány- gabona területe foglalja el a leg­nagyobb helyet. Ezt követi a napraforgó, majd a kukorica, a szálas takarmányok és a kisebb területű ipari növényéi;: mennyi­sége. Érdemes szót ejteni főbb nö­vényeink termésátlagairól. Az 1970-es év előtti időszakban hek­táronként gabonafélékből 16 má­zsa átlagtermést értünk el. 1973- ban ezt az eredményt 32,1 má­zsára javítottuk. Amíg az 1970- es évek előtt kukoricából 25 má­zsát termeltünk. 73-ban 42,1 má­zsás átlagtermésünk lett. A nap­raforgó 11 mázsáról 16,2 mázsára emelkedett. Ez a gyors ütemű, nagyarányú változást mindenek­előtt a korszerű agrotechnikai el­járások tették lehetővé. Jól bi­zonyítja ezt az a szám, miszerint 1970 előtt a műtrágya-felhaszná­lásra évente csak 500 ezer fo­rintot fordítottunk, 1973-ban vi­szont már kétmillió forinttal többet költöttünk különböző műtrágyákra, mint korábban. Gépimunka-ráfordításurik 15 ezerről 26 ezer normál hektárra emelkedett. E mutatóknak meg­felelően az árbevételünk gabo­nából a korábbi évekhez viszo­nyítva 3,5 millióról 8,5 millió fo­rintra, napraforgóból 2 millióról 4 millióra változott. Továbbra is a gabonát és a napraforgót te­kintjük fő növénynek. Cé­lunk az, hogy a jelenleginél még modernebb technológiával ter­meljünk, ami lehetővé teszi az átlagok további növelését Állattenyésztésünkben első he­lyen a baromfihizlalás áll. Tíz éve foglalkozunk ezzel. Évente mintegy 200 ezer hízott baromfit adunk le. Hat év óta a bábolnai Tetra-hibrid hízó csibét tartjuk. A piac kedveli ezt a fajtát, hi­szen rendkívül jó az értékes hús_ aránya. Szép sárga színe miatt is keresik. A baromfi fogyasz­tása egyébként is egészséges, így egyre inkább növekszik a te­nyésztéssel szembeni fogyasztói igény. Hízó csibéből évente öt­millió forint az árbevételünk. Elsősorban a békéscsabai BOV- nak szállítunk, ahol hosszó évek óta megélégedéssel fogadják az általunk küldött árut. melynek átlagsúlya darabonként 130—140 deka. E nagy számú baromfiállo­mányt modem épületekben he­lyeztük el, ahol automatikus etető- és légkondicionáló beren­dezés van, higiénikus körülmé­nyek között növekednék az álla­tok. E termelési ágazatunk jelentős mellékterméke a tojás. A to­jástermelést a termelőszövetke­jelentős része exportra kerül. Gyapjútermelésünk évente 40 mázsa. Összárbevételünk 1,3 millió forint. 1968-ban tésztaüzemet létesí­tettünk. Ebben az ipari munka­körben nődoigiozókal foglal­koztatjuk. Ezzel a céllal hoztuk létre az üzemet de később a pi­ac kedvező reagálása igen jó be­vételi forrást biztosított Tész­taáruink nagy keresletnek ör­vendenek. Termékeinket a me­gye területén a sütőipari válla­latok, az ÁFÉSZ-ek és a cseme-. geboltok forgalmazzák. Ezek megismertetésében különösen sokat köszönhetünk a sütőipari vállalatok üzlethálózatának, ahol általában naponta 6—6-ig áru­sítják száraztésztáinkat A csiga, tésztánk, a finommetéltünk szí­ne, alakja, tojástartalma igen kedvező. Gondos, higiénikus szá­rítás és csomagolás után kerül- .nek a piacra. Meg kell említe­nünk, hogy szárítási eljárásunk által a fogyasztó termékeinket a szavatolt időn túl is tárolhat­ja. Előnye továbbá az, hogy a nyolctojásos tésztánk meglepően jól hízik a levesben, kevesebb mennyiség kell belőle. Ezúton is felhívjuk vásárlóink figyel­mét a „Petőfi Tsz, Okány” fel­iratú, piros címkéjű tésztaárura. Az előzőekben bemutatott ter­melési egységeinket a tsz gép­műhelye és javítóműhelyei szol­gálják ki. Gépparkunkban meg_ felelő mennyiségű munkagép, 30 erőgép és gépkocsi, nyolc kom­bájn van. Ezek gyarapítására, pótlására évente 2,5 millió fo­rintot fordítunk. delemnöveked és tette lehetővé, hogy a tsz felhalmozását, fej­lesztését meggyorsítsuk. Így a korábbi évenkénti 1,7 milliós fejlesztési alappal szemben 1973- ban már 6,2 millió forinttal ren­delkeztünk. Mindezek ellenére még továbbra is van gondunk. Tároló-, raktározó helyiségek szükségesek. Állatférőhelyeink egy része régi, szerfás épület, melynek szükséges a felújítása, bővítése. A gépesítésben nagy teljesítményű, modem erő- és munkagépeket kell beszerez­nünk, Háromszáz dolgozó tagunk egy napra jutó részesedése a ko­rábbi 70 forinttal szemben jelen­leg 96 forint, de évente 4—5 szá­zalékkal kívánjuk bérűket fej­leszteni, hiszen az elemi csa­pások következtében ezek a szükségestől kissé elmaradtak. Termelőszövetkezetünkben e változások, eredmények hatásá­ra jó a közérzet, dolgozóink ak­tívak, bizakodók. Igyekszünk a jövőben is termékeink minősé­gét tovább javítani Ezzel sze­retnénk a lakosság, a népgazda­ság igényeit a tőlünk telhető legjobb színvonalon kielégíteni, (x) A belvízkár előtt szövetkeze­tünk bruttó jövedelme kilenc­millió volt, ami 1973-ban 14,4 millió forintra emelkedett. A ta­gok jövedelme, részesedése 6 millióról 7,5 millióra, a tsz net­tó jövedelme 3,5 millióról 8,1 millióra nőtt. E jelentős jöve­Tésztaüzemünk keresett termékei

Next

/
Thumbnails
Contents