Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-22 / 117. szám

Mi az eljárás az állami támogatással létesített lakások elidegenítése esetén

Ha a tulajdonos tanácsi ér- tékesítéaű lakást kíván elidegeníteni, köteles a szándékát a lakás fekvése szerint illetékes elsőfokú lakásügyi hatóságoknak bejelenteni. A lakásügyi hatóság köteles a bejelentéstől számított 30 napon belül írásban nyilatkozni, ha nem nyilatkozik. aktkor a tulajdonos a lakását szabad forgalomban eladhatja. A lakásügyi hatóság, ha a lakást újraelosztásra visszaveszi, a lakásért a tulaj, donos által fizetett előtörlesztés és más kiegyenlített kölcsöntartozás, továbbá az általa végzett fűtéskorszerűsítés

költségének együttes összegiét kell — az eredeti eladási ár alapulvételével számított évenkénti egyszázalékos értékcsökkenés levonásával — kifizetni. Ha a tanács visszaveszi újra. elosztásra a lakást, és helyette másik tanácsi értékest tésű lakást juttat a tulajdonosnak, akkor a tulajdonost ugyanúgy megilletik a kedvezmények, mint az egyéb állampolgárt. Ennek során a lakásért járó összeget a másik lakás törlesztésére kell elszámolni. Ha az ilyen tulajdonos a tanácsi érté- kesítésű lakás helyett bérlakást kap. akkor az előbb említett összeget szintén ki kell fizetni a tulajdonos részére, de le kell belőle vonni a bérlakás után fizetendő lakáshasználatbavételi díjat. Ha a tulajdonos a lakást a szabad forgalomban idegeníti el. az állami támogatás visszafizetése címén a lakás — évenkénti egyszázalékos értékcsökkenés összegével csökkentett — eredeti eladási érának 40 százalékát kell megfizetni.

A jogszabály rendezi azt Is, hogy milyen esetekben nincs szükség az értékesítési szándék bejelentésére. Így, ha 15 éven belül első ízben csereszerződéssel történik, ha p rendeletben meghatározott hozzátartozók részére, ha a vagyonközösség megszűnése folytán kerül sor, vagy pedig válás, illetve bírósági, hatósági döntés esetén.

A jogszabály szabályozza, hogy mikor nem kell az állami támogatást visszafizetni így. ha a tulajdonos a tanácsi érté- kesítésű lakást újraelosztásra visszaadja a tanácsi szervnek, ha a munkáslakást az OTP útján a tulajdonos az állam javára idegeníti el, ha a lakást az egyeneságbeli rokona, illetőleg az örökbe fogadott, a mostoha és nevelt gyermeke, vagy az örökbe fogadó. a mostoha és a nevelő szülője javára idegeníti el a tulajdonos. Szintén nem kell visszafizetni az állami támogatást, ha az ingatlan tulajdonjogának átruházására a házasság megszűnése esetén a vagyonközösség megosztása miatt, illetőleg hatósági vagy bírósági határozat alapján kerül sor. Abban az esetben is mentesül a tulajdonos a visszafizetés alól, ha a tanácsi érté- kesítésű lakást a megváltozott jövedelmi, vagyoni és szociális helyzete miatt, tanácsi bérlakás ellenében felajánlotta a lakásügyi hatóságnak, de igényét egy éven belül a tanács nem tudja kielégíteni és emiatt szabad forgalomban másik lakás bérleti jogának megszerzése ellenében idegenítette azt el.

Dr. Molnár József

Sárréti napolt, 1974.

Néprajzi tudományos ülés — Bábbemufafó — Népművészeti kiállítás

i

A sárréti napok eseménysorozatának kedden is igen sok, érdekesnél érdekesebb programja volt. Püspökladányban három szekcióban üléseztek a néprajzkutatók. A tudományos ülés vezetője dr. Balassa Iván, a Magyar Néprajzi Társaság aielnöke volt. Ez alkalommal hirdették ki a korábban kiírt helytörténeti és néprajzi pályázat eredményeit. Az első díjat a püspökladányi Dorogi Márton kapta Ácsmunkák, díszítések, cirádák című pályadolgozatáért.

Dévaványán kedden délelőtt tíz úttörő bábcsoport bemutató, ját látta a közönség. Népművészeti kiállítás nyüt Füzesgyarmaton. A berettyóújfalui díszítőművészeti kiállítás kiegészítő bemutatójaként népi hímzéseket, használati tárgyakat: gyűjtött eszközöket és népi műalkotásokat állítottak ki a ványai kiállításon melyet a helyi művelődési ház igazgatója, Zöld Lajos nyitott meg.

Ne érezzék a hátrányát, hogy sokan vannak

Beszélgetés egy Létgyermekes családapával

A magyarbánhegyesi Gyógypedagógiai Intézetben ismerkedtem meg Kintner János gyermekfelügyelővel. Az intézet életéről, gondjairól beszélgettünk. Közben azt is megtudtam, hét gyermek édesapja. Most már a családról kezdtem kérdezni, s ő büszkén, ragyogó arccal mesélt róluk.

Tizenöt éve házasok, s azóta három fiuk és négy lányuk született. A legkisebb kettő és fél éves. Csilla, a „nagy” már betöltötte a 14. évét, most megy középiskolába.

— Öröm nézni, ahogy nagy- gyá cseperednek. Amelyik néhány éve még botladozva próbálgatta az első lépéseket, ma már öltözteti, eteti a legkisebbet. Így neveltük őket: Csilla

Attila és Lenke, a „nagyok” reggel korábban kelnek. Gyorsan elkészülnek, aztán segítenek a kisebbeknek. Öltöztetés, reggeli és indulás az iskolába, óvodába. Este pedig ők a később fekvők.

Az édesanya ugyancsak az intézetben dolgozik, pedagógus.

Kedves kép fogad, amikor a| gyomai gimnáziumban Krausz Lajosnét keresem. Érettségiző diákok az épület előtt. Fényképezés: megörökítik a lányok

pettyes-babos piros ruháit, és a kedvenc játékokat — balgákat, plüssmackókat a karjukban — amiket a ballagásra elhoztak, mintegy szimbólumként, hogy most már búcsút vesznek a vidám diákélettől, s jön az ÉLET, csupa nagybetűkkel.

A folyosók is tele vannak zsongással, feszültséggel, izgalom vibrál a levegőben. a nagy sürgés-forgásban mégis észreveszik az idegent, s van aki útba igazít., segít megkeresni a fiúk, lányok kedvencét: Mtigdi néniit, akihez mindig bizalommal lehet fordulni, apró-cseprő i és nagy ügyekben is.

ö az iskola mindenese pedeL lus, mai nyelven szólva: hivatalsegéd. Ismerik, szeretik, tekín_ télye van nemcsak az iskolában,

keztem is. Befizettem négyszáz- nyolcvan forintot az előkészítő tanfolyamra. Három foglalkozáson részt vettem, a negyedikre nem engedett el az aknász. „Miért?, kérdeztem, hiszen hozzájárultatok”. „Nem lehet, szükség van rád”. Megyek az üzemvezetőhöz. Nagyon csszekiábál- tunk, én meg se vártam az utol. só szavát, bevágtam az ajtótN bár hallottam, utánam szólt. Másnap találkoztam vele a népesnél. Állunk, én nem szólok, ő se. Haladnak mellettünk a kocsik. Az egyikbe ő beszállt, én maradtam. Műszák végén megkeres az aknász, másnap menjek fel az üzemvezetőhöz, és vigyem a kiskönyvemet Éppen raportvolt. Felindultan fogadott. Beírta a könyvembe, hogy mozgó népesre akartam felszállni. veszélyeztettem a testi épségem. Holott ő szállt fel. Ez a figyelmeztetés prémium- és hűségjutalom-elvonással járt. Akkor kértem el magam onnan. Később egy jólelkű főmérnök kicserélte a könyvemet. újat adott. Azóta mar megszűnt ez a könyvrendszer.

— Vagyunk itt néhányan a szállóban nős emberek, de a többség legény és elvált. Én azért lakom itt, mert Mohácson van a házam, a felesegem, a szőlőm. Nem gyerek az nincs. Negyvennégy éves voltam, mikor megnősül bem. A feleségem

apja. anyja is velünk élt. Fekvő betegek, ök voltak a gyerekek, felelőtlenség lett volna még másik is.

— Münden keresetemet összerakom. Valaki majd csak eltart bennünket a pénzért, meg az ingatlanokért. Maeának megmondom, most százötvenezer van a takarékban. Szépen terem a sző_ lóm. ide is hozok minden héten egy demizson bort és eladom. A feleségem bérelszámoló volt. most nyugdíjas, és sok baromfit tart. Jó gyakorlati érzékem van, megtanított az élet arra. hogy amit magam megcsinálok, nem kell érte fizetni, meg iparosért könyörögni. Én csináltam a pincémet a szőlőben a házat, ahol lakunk, megjavítom a cipőt, de subát is csinálok. Most fejeztem be ezt a szőnyeget Két méter hosszú, egy méter széles. Türelem kell hozzá és kitartás, akárcsak az élethez.

— Amikor hazaiöttem a fogságból. senki se állt velem szóba. Tudtam, hogy miért, de mégis nagyon fájt. Akkor kerültem én Somogyból, ahol születtem. Mohácsra. Ott próbálkoztam. Egy paraszt fölvett kukoricát kapálni. Gazos volt a föld. nem kereste, ki irtja a gyomot. A munka három napig tartott. Addig volt kosztom, és kerestem öt forintot. Ennyi pénzzel mentem tovább a Duna partjára, ahol uszályokat raktak deszkával.

(Folytatjuk)

hanem a községben is. Olyan embernek kijáró tisztelet ez, akinek életeleme

a közösségért való fáradozás.

Krausz Lajosné másképp el sem tudja képzelni mindennapjait

— Olyan dolog ez — mondja beszélgetésünkkor — amit nem lehet abbahagyni. — Ezután szinte megállíthatatlanul elindul egy beszédfolyam, s máris a munka kellős közepén vagyunk, mintegy bizonyításképpen előbbi szavainak.

A Hazafias Népfront nóbizo't^ ságának elnöke, s elmondja, hogy a bizottságban a nők minden rétege képviselve van. a há_ ziasszonytól, a tsz-tagtól a pedagógusig, orvos-feleségig és Ügy tovább.

Három éve működik egy 90 tagú nőklub, s a programot rendszeresen a helyi művelődési ház vezetőjével állítják össze, természetesen az igényeknek megfelelően. Sok-sok élmény, s a kö_ zös rendezvényeken való részvétel emléke tartja őket. össze, s az a barátság is, amely

három év alatt kialakult

közöttük. Tavaly Debrecenbe lá_ togattak el. s a virágkamevált együtt nézték meg. A nyugdíja, soknak pedig külön hajdúszo- boszlói kirándulást szerveztek. Tartott előadást már orvos, pedagógus, községi vezető és országgyűlési képviselő is az ösz- szejöveteleken. Legutóbb Varga Zsigmond országgyűlési képviselő a családjogi törvény előkészületeiről beszélt, s az asszonyok élteik a lehetőséggel, javas, lataikat elmondták, amelyek így, közvetve eljutottak a felső fórumokig.

— Ki foglalkozzon ezzel, ha nem mi? — kérdezi szinte önmagától is Krauszné. aztán elmesél egy epizódot, amely azt érzékeli, hogy apróságokra is oda kell figyelni.

Az egyik fiatalasszony elmaradt a klublátop&tásokról. Amikor találkozott vele. kiderült: a férj nem engedi. Magdi néni alkalmat keresett, és talált is arra. hogy a férjjel beszélgessen. Érvek, ellenérvek csaptak ösz- sze. természetesen a legfinomabb hangnemben. Végül a meccsel győzött. A családfő ugyanis minden vasárnap ellátogat a mérkőzésre, asszony nél. kül. Miért ne járhatna tehát a feleség is olyan rendezvényekre,

ahol jól érzi magát, férj nélkül. Az érv adott Ma már a papa vigyáz a gyerekekre, míg az anyuka előadást hallgat a klub- foglalkozáson, vagy éppen a szakkörben kézimunkázik.

Van ugyanig egy jól működő kézimunka szakkörük, melynek szintén Krausz Lajosné a vezetője. S hogy le ne maradjon, most is tanul, Békéscsabán a művészeti szakkörben. így többet. tud nyújtani az asszonyoknak, újabb motívumokat taníthat. Mindemellett tanácstag és a nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának tagja is. A nők javaslatai így közvetlenül eljut- hanak a legilletékesebbekhez.

Társadalmi, közéleti szereplése nem itt kezdődött. Még a fel. szabadulást követő években, amikor a romokban heverő ország újjáépítése volt soron. Férjével együtt ö is az elsők között fogott a munkához. Igaz. ennek most már közel három évtizede, de azóta fáradhatatlan, bárhová is vitte sorsa, mindenütt számíthattak rá. ha a közösség dolgáról volt szó. A mostani munka merőben eltér a három évtizeddel ezelőttitől. Sokkal differenciáltabban,

más módszerekkel

kell dolgozni, s mások a célok is. Egy azonban közös: minél több embert bevonni a mozgalmi életibe, hogy szebb, boldogabb életet- éljünk. Sok fiatal példát vehetne róla. s erőt meríthetne lelkesedéséből, aktivitásáibóL Mint Shagy a maga kis körében tanulnak is tőle sokan, elsősorban leányai, akiket mindig közösségi szellemben nevelt

Három saját gyermeke van. s mellettük fivére két lányát is felnevelte, öt. lány van tehát a családiban. Kertészeti főiskolai hallgató, mérnök, matematikus és két középiskolás — így sorakoznak egymás után. Az iskolában és az életben méltó utódai édesanyjuknak, ők is bekapcsolódtak a mozgalmi munkába.

Önkéntelenül adódik a kérdés: hogyan győzte a társadalmi és közéleti szereplést?

— Sokan kérdezték már ezt — mondja — s a válaszom mindig ugyanaz: csakis a jó idő. és

munkabeosztással, de elsősorban a férj, a család segítségével. Nem harsány munka ez, de ha valamit el tudunk érni, valamit sikerül a közösségért tenni, akkor az örömünk is na®'. Ezért érdemes ezért nem hagytam abba sohasem. Kasnyik Judit

— Az itt tanuló gyerekekhez nagyon sok türelem kell: Vajon marad-e az otthoniakra?

— Természetesen. Igaz, néha idegesen, fáradtan megyünk haza, de arra vigyázunk, hogy a gyerekek ezt ne vegyék észre. Egy Jó felelet, egy vidám gyermekikacagás, vagy egy pici kéz si- mogatása mintha eltörölne minden gondot.

— Pihenés, szórakozás?

Kintner János csodálkozva néz

rám:

— Ami a pihenést illeti, a jól nevelt gyerekek, a meghitt otthon mindkettőnk számára felüdülést jelent. Szórakozni? Hét „lurkó” mellett? Nem, arra nincs időnk. Na meg pénzünk sem. Már nemegyszer ajánlottak fel beutalót, de a gyerekeket mégsem hagyhattuk itthon. Meg aztán van annak a pénznek jobb helye is. Most például a víz bevezetését tervezzük, jó lenne még egy szobát építeni, na és egy fürdőszoba is elkelne. . . . Szóval van mire költeni azt a pénzt. Arra azért nagyon vigyázunk, a gyerekek ne érezzék hátrányát annak, hogy sokan vannak. Nyaralni küldjük őket a Balatonra, a Duna-kanyarba vagy ahova éppen lehet. Igaz. így nekünk kevesebb jut. de egy boldog mosoly, egy „ákom-bákom” levél, hogy — „nagyon jó itt a Balatonnál” — mindenért kárpótol minket.

— Mennyit keresnek ketten a feleségével?

— Háromezer 900 forintot — válaszolt rövid gondolkodás után

— rjo meg a családi pótlék, amelynek a felemelése nagy öröm volt számunkra, most a hét gyerek után 2 ezer 240 forintot kapunk. Sokat segített ez anyagi gondjainkon. .És sorolhatnám tovább a támogatásokat; a csaknem ingyenes napközi ellátás, a pedagógushitel, amit a lakásvásárláskor kaptunk. Persze, még így is nehezen jövünk ki, ha összejön a kiadás szeptemberben az iskola megkezdésekor. Ha megkapjuk a fizetést, szépen beosztjuk a pénzt; Attilának kabát, Ritának cipő, ennyit a konyhára és így tovább.

Itt hirtelen egy kedves emlék jutott eszébe, csillogó szemmel máris mesélni kezdte, hogv az idei karácsony emlékezetes marad a gyerekek számára. Egy kis spórolás és a hét „srác” csodálattal nézhette a fa alatt futkározó vil- lanyvasutat. De talán mégis ők, a szülők voltak a legboldogabbak.

— A névnapokon, születésnapokon szépen felköszöntjük egymást. A „takarékból” kiveszik a néhány kis forintjukat és csokit, cukorkát vesznek ünnepelt testvérüknek.

Hogy sok-e a családban ennyi gyerek? Számára olyan természetes a nyüzsgő otthon, hogy erre még nem is gondolt.

— A feleségemnek hét testvére van, ő hozzászokott a nagy családhoz. Aztán — folytatta — jöttek egymás után. Ahol kettő megfér, ott megfér a harmadik is és ez így ment hétig. — Nevetett. — De azt hiszem, ennyi éppen elég örömnek, bánatnak egyaránt.

Hét gyermeket nevel a Kintner házaspár. Arra vigyáznak, ne érezzék a gyerekek annak hátrányát, hogy sokan vannak. Társadalmunk pedig abban segít, hogy

— a nagycsaládosoknak — Kintner Jánosnak, ne jelentsen erőn felüli megterhelést a hét emberpalántából egészséges, dolgos, lelkiismeretes embert nevelni.

N. A.

mmsss.

1974, MAJU5 23»

5

„A nem harsány munka** — és aki csinálja...