Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-03 / 101. szám
Elhunyt Kiss Háté eivtárs Kiss Máté elvtárs. a párt és a munkásmozgalom régi harcosa, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje 64 éves korában elhunyt. Temetése 1974. május 4-én délután 2 órakor lesz a békési Rózsa temetőben. 4. Uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok MSZMP BÉKÉSI VÁROSI BIZOTTSÁGA Ismét Mezőkovácsiiázán marad! a vörös vándorzászló Április 39-án, kedden délután ismét nagy eseménynek adott otthont Mezökovácsházán a járási művelődési központ. Minit egy évvel ezelőtt, újra a mezőkovácsházi ÁFÉSZ több száz dolgozói találkoztak itt és éppen olyan eseményen, mint tavaly. E szövetkezet dolgozói ugyanis 1973. évi mumkasiikereikkel nem. csak a Kiváló Szövetkezet címet nyerték el — immár egymást követően másodszor —, hanem a belkereskedelmi miniszter és a KPVDSZ elnöksége vörös vándorzászlaja is új bőd Mező- kova csházán maradt. Az oklevél és a vörös vándorzászló átadásának ünnepségére eljött, s az elnökség ben foglalt helyet Cseszkó Sándor, a megyei pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja, Szabó István, a járási pártbizottság első titkára, dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, Földes Jánosné dr., a KPVDSZ elnökségének tagja, dr. Kertész Márton, a megyei tanács titkára. Nagy István, az SZMT vezető ti lkára, Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei titkaira, Sarkadi István, a MÉSZÖV elnöke, a párt és a tanács helyi vezetői, s a környék, beli községek politikai, államhatalmi szerveinek képviselői, valamint az ifjúsági és nőbizott- ségok vezetői. Szívós Lajos szb- tiltkár megnyitó szavai után dr. Kovács Sándor SZÖVOSZ-el- nökhelyettes üdvözölte a Mező- kovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ több száz dolgozóját, akik immár másodszor nyerték el a két orszá. gos szerv által adományozott kitüntető címet, miközben a vörös vándorzászlót is megtartották. Majd további sikereket kívánva a belikereskedelmi miniszter megbízásából átadta az oklevelet és a vándorzászlót Barna Sándornak, az ÁFÉSZ elnökének. Ezután a szövetkezet elnöke megköszönte a magas kitüntetést. Majd arról szólt, hogy a munkaversenyben részt vett dolgozókat illeti az elismerés, amiért ismét kiérdemelhette a I A Volán 8-as számú Vállalat április 30-án tartotta ünnepségét május 1. alkalmából Békéscsabán a Körös Hotel összes termeiben. Vándor Pál igazgató ünnepi beszédében megemlékezett a munkásmozgalom 30. évfordulójának ünnepéről és beszélt arról, hogy a vállalat dolgozói az elmúlt évben igen aktívan dolgoztak, szép eredményeket értek el és helytálltak a munkában. Ezt bizonyítja. hogy az ünnepség alkalmából 119-en kapták meg a Kiváló Dolgozó jelvényt, s 81 szocialista brigád a különböző jelvényeket, pénzjutalmakat, ami 750 dolgozót érintett. Jutalomszövetkezet e kitüntetést. £s máris arról szólt, Hogy nem lesz könnyű úgy helytállni, amint e zászló őrzőitől joggal elvárják. Beszéde további részében, mintegy mérlegre tette a múlt év eredményeit, amelyek e magas elismerés alapjait megteremtették, Hangsúlyozta: a kiemelkedő eredmény mögött nehéz és verejtékes munka van, mellyel minden esetben igyekeztek egyenes arányba állítani az emberről való gondoskodást. Majd Földes Jánosné dr., a KPVDSZ elnökségének tagja gratulált a mezökovúcsházi ÁFÉSZ kitüntetéséhez. Beszédé, ben a dolgozók kezdeményező készségét, a munkaversenyöen való helytállást hangsúlyozta. Mint mondotta, ennél a szövetkezetnél létező valóság az üzemi demokrácia, akárcsak a dolgozók élet- és munkakörülményeinek fokozott javulása Ezt követően dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese az OFT megbízásából Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetésit adott át Barna Sándor ÁFÉSZ-elnöknek, Bariba Bálintnak, a felügyelő bizottság elnökének és Túsz István gépkocsivezetőnek. Földes Jánosné dr. pedig Szívós Lajos szb -titkárnak nyújtotta át a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést. Ezt követően került sor a szocialista munkaversenyben kiemelkedő eredményt elért dolgozok kitüntetésének átadására. A szövetkezet elnöke 33 kollektíva 417 dolgozójának adta át a szocialista brigád, a kiváló brigád, a kiváló telep és a kiváló bolt cím elnyeréséről tanúskodó oklevelet és pénzjutalmat. Továbbá 16-an kaptak Kiváló Dolgozó, 3-an Kiváló Ifjúmunkás, 14-en Kiváló Ifjú Szakmunkás és 8-an Szakma Ifjú Mestere kitüntető jelvényt. Míg a vas-edény bolt kollektívája elnyerte a Szövetkezet Ki. váló Brigád címet. Balkus Imre képpen több mint 500 ezer forintot fizettek ki ezen a napon. A kitüntetéseket és jutalmakat Tóth István, a Volán Tröszt vezérigazgató-helyettese adta át. Az ünnepségen összesen mintegy 900 dolgozó és hozzátartozó vett részt. A beszéd és a jutalmak átadása után a Volán irodalmi színpada adott színvonalas műsort ,.A munka himnusza” címmel. Ezt követően közös vacsorán vettek részt, az ünneplők és ünnepeltek. A Volán Tröszt és szak- szervezeti tanácsa dicsérő oklevelet adományozott a vállalatnak. Bz 1957-es esztendő új kor-1 szakot nyitott a magyar, így megyénk mezőgazdaságában is. A Magyar Szocialista Munkáspárt kialakította „Agrárpolitikájának téziseit”, melyekben megállapította, hagy „a mezőgazdasági termelés fejlesztésének lehetőségei országunkban igen nagyok, s az adottságok megközelítően sincsenek kihasználva”, ezért „a falu szocialista átalakításának szem előtt tartása és egyidejű végzése mellett a mezőgazdasági termelés fokozottabb fellendítését fő feladatnak tekinti”. A nyugodt, biztonságos termelőmunka megvalósításának érdekében számos intézkedés történt. A kötelező beszolgáltatás megszüntetése, a szerződéses termeltetés, a szabad felvásárlási rendszer, a helyes adó- és árpolitika, a termelőszövetkezetek védelme és állami támogatása, mind-mind a termelőszövetkezetek, az egyéniek gazdálkodására kedvezően hatottak. A megye mezőgazdasága 1957 —58—59-ben számottevő fejlődésen ment keresztül. Növekedett az érdeklődés a nagyobb értékű növényi kultúrák, a fejlett agrotechnikai eljárások iránt. Nőtt a szerves és szervetlen trágyák felhasználása. Az állatállomány számszerű növekedése mellett nőttek a hozamok és javult a tenyésztői munka. Az állami segítség eredményeként a termelőszövetkezetek növelték beruházásaikat, javult a szakember-ellátottság. B párt agrárpolitikája, a kormány 3004-es határozatai lehetővé tették, hogy a mi szövetkezeteink is kiheverjék az ellenforradalom okozta károkat. A termelőszövetkezetek termelési színvonala sokat fejlődött, termésátlagaik jóval meghaladták az egyéniekét. Egy korabeli számítás alapján, ha a megye egész területén nagyüzemi gazdaság lett volna, aikkor többletként 110 ezer ember évi kenyerét és 120 ezer sertés hizlalásához elegendő többlettakarmány termelését jelentette volna. Az MSZMP Központi Bizottsága 1958. decemberi határozatában kettős feladatot jelölt meg: a mezőgazdaság szocialista átszervezését meggyorsítani, de úgy hogy közben a termelésnek is emelkednie kell. Békésben 1959-ig 72 új termelőszövetkezet és 56 termelőszövetkezeti csoport alakult, s a megye területének 55,8 százaléka a szocialista szektorhoz tartozott. Olyan helyzet alakult ki, hogy joggal állapíthatta meg a megyei pártértekezlet 1959-ben a következő feladatot: „Teremtsük meg minden szükséges feltételét annak, hogy a még egyénileg dolgozó parasztokat meggyőzve, velük együttműködve, a következő években befejezzük a mezőgazdaság szocialista átszervezését. A dolgozó parasztsággal úgy kell foglalkoznunk, mint a jövő termelőszövetkezeti tagjaival”. Társadalmi üggyé vált a megyében a mezőgazdaság kettős feladatának a megvalósítása. A párt-, állami, társadalmi szervek, a gépállomások, állami gazdaságok felbecsülhetetlen értékű támogatást nyújtottak az új szövetkezeti gazdaságok megszilárdításában, a termelés fejlesztésében. A Párt Központi Bizottsága és a megyei pártértekezlet határozata nyomán az 1959—60—61-es években a munkásosztály több ezer küldötte kereste fel az egyénileg dolgozó parasztokat, hogy felvilágosító, meggyőző szóval nyerje meg őket a nagyüzemi gazdálkodás ügyének. A munkásosztály tagjaival együtt mentek a már szövetkezetben dolgozó parasztok azért, hogy hívják paraszttestvéreiket a nagy közösségekbe, a kollektívákba. Az egyéniek tömegesen határozták el hogy az új életformát választják. Egymás után alakultak az új termelőszövetkezetek. A termelőszövetkezeti csoportok is előbbre léptek és a fejlettebb formát, a térmelőszövetkezete- ket választották. Mindennek eredményeként 1961 tavaszán megyénkben a mezőgazdaság szocialista átszervezése befejeződött. Ezzel a megyében is oszthatatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása. Az új szövetkezetben rengeteg tennivaló akadt. Vezetőiknek elvileg szilárd, a gazdálkodásaoz értő, tekintéllyel rendelkező társukat választották. Pártszervezeteket alakítottak. Igen sok újonnan belépett becsületesen dolgozó parasztember kérte felvételét a pártba ezen időszakban és a nehéz szervező munkában nevelődött kommunistává. Bizony nagy szükség is volt a pártszervezetekre, a politikai munkára Meg kellett küzdeni olyan káros — sokszor az ellenség által is felszított — szemlélettel, mint az „új és régi tagok” vagy a „volt gazdagok és volt cselédek” között kialakult szembenállás. E káros szemlélet az egyes paraszti rétegek között korábban kialakult ellentétekből eredt. A termelőszövetkezetben ez úgy jelentkezett, hogy a volt szégényparaszt azt mondta a volt középparasztnak: „Veled legyek én egy brigádban, te légy az én brigádvezetőm, amikor húsz évvel ezelőtt kihasziuíltál?” Mire a volt középparaszt így válaszolt: ,rA kódisok vezessenek engem, akik nem értenek a gazdálkodáshoz?” Ma már egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a termelőszövetkezetek gazdasági és szervezeti megszilárdulásával és a következetes politikai nevelőmunkával ezen előítéletek megszűntek és eszmei-politikai fejlődését a szocialista vonások erősödése jellemzi. Az átszervezés után meg kellett szervezni a közös munkát, a nagyüzemi termelést. E munka miéig a régebbi — de az átszervezés során megnagyobbodott — szövetkezetekben is gondot okozott, de az új szövetkezetekben szinte emberfeletti Szervező munkát igényelt. Az első közös szántás, vetés, betakarítás jelentős mérföldkő a termelőszövetkezeti mozgalomban. a szövetkezeti parasztság életében. A közösbe vitt állatállomány részére férőhelyet kellett építeni. Megyénk mező- gazdasága a „nagy átszervezés” éveiben mintegy egymiUiárd forint értékű beruházást valósított meg. Az időszakot megelőzően soha ilyen nagy építkezést a mezőgazdaság nem csinált. Bár sok ellenzője volt az úgynevezett „szerfás építkezéseknek”, a megszilárdulás, a fejlődés a pártot, a kormányt igazolta. Akikor ezt kellett és lehetett tenni, nem volt más kiút, mint az. hogy egyszerű módon, rövid idő alatt minél több férőhelyet biztosítsunk a közös állatállomány elhelyezésére. fl közös termelés beindításához nagy segítséget kaptak az „idősebb testvérektől”. A gépállomások a gépi munkák végzésével, szakmai és politikai támogatással, az állami gazdaságok minőségi vetőmaggal, teGYULAI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT pályázatot hirdet az alábbi munkakörök betöltésére: BELSŐ ELLENŐR mérlegképes könyvelői képesítéssel, vagy számviteli főiskolai végzettséggel. PÉNZTÁROSI MUNKAKÖR középiskolai vagy közgazdasági technikumi végzettséggel. Építőipari gyakorlattal rendelkező KALKULATOR Jelentkezés írásban, önéletrajz csatolásával. Gyula, Henyei u. 19., munkaügyi csoport. Száztizenkilenc kiváló dolgozó, több mint félmillió forint jutalom nyészállatokikal, ugyancsak szakmai és politikai támogatással járultak hozzá a szövetkezetek megszilárdulásához. A párt felhívására 320 fő gépállomási és állami gazdasági szakember átment a termelőszövetkezetbe, vállalt elnöki, ag- ronómusi, brigádvezetői megbí_ zatást, tapasztalatáikkal segítették a szervező munkát. Többségük véglegesen „ottragadt” és tevékeny részese a korszerű nagyüzemi gazdálkodás megvalósításának. A megye mezőgazdaságának termelése az átszervezést követő években nagy fejlődésnek indult. A II. ötéves tervidőszak alatt a termelés összértéke 16 százalékkal, a felvásárlás volumene közei 40 százalékkal növekedett. Közel háromszor any- nyi műtrágyát szórtak ki, mint az előző öt év alatt. A talajmunka és a kalászosok betakarítása teljesen gépesítésre került. A termelőszövetkezetek közös vagyona megháromszorozódott. Bár ezen időszakban termelőszövetkezeteink, sok beruházást eszközöltek, mégis a fejlesztések új termelőkapacitást alig jelentettek. A beruházások döntő többsége a kieső kisüzemi eszközöket — vonóerő, istállók, ólak. szántó-vető eszközök stb. — pótolta. Az 1961—1965. évek közötti időszakban 41 ezer katasztrális holdon helyeztek üzembe öntözést, közel 71 ezer katasztrális hold savanyú és szikes talajt javítottak meg a megyében. Az 1960-as évek elején felépült Békéscsabai Konzervgyár és a Békéscsabai Hűtőház hatására a zöldség- és főzelékfélék vetésterülete mintegy 35 százalékkal növekedett. Zöldborsót négyszer, paradicsomot ötször, vöröshagymát még egyszer olyan nagy területen termeltek a megyében, minit korábban. B mezőgazdaság átszervezését követő időszakban a gépállomási gépek fokozatosan átkerültek a termelőszövetkezetekbe. A gépállomások gépjavító állomásokká alakultak át. Feladatuk is változott: megszervezték a gépiek javításának szalagrendszerót, valamint a mezőgazdasági géppark teljes műszaki ellátásának rendszerét. A termelőszövetkezetekre a politikai, szervezeti, gazdasági erősödés a jellemző. Ehhez sok segítséget kaptak patronáló budapesti és megyei ipari üzemektől, intézményektől, pártmunkásoktól. A szövetkezeti tagok szorgalmasan dolgoznak, fő megélhetési forrásnak a szövetkezetét tekintik. Nőtt a közös gazdaság iránti felelősség, az aktivitás, a hozzáértés. Az „enyém” helyett egyre inkább tért hódít a „miénk”. Gyarapodik a szakértelem, hiszen már 1965 végén 130 mérnök, 470 technikus és több ezer szakmunkás dolgozott a szövetkezetekben. Mindez arra utal, hogy megyénk dolgozó parasztsága megértette a szocialista nagyüzem lényegét, igen rövid idő alatt magáévá tette és szorgalmas munkájával kimagasló eredményeket ért el. MOLNÁR LAJOS aa MSZMP Békés megyei Bizottságának politikai munkatársa Következik: Születőben a korszerű mezőgazdaság 5 Btmmmszr. 1974. MÁJUS X A Viharsarok mezőgazdasága 30 év útján
