Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-21 / 116. szám
ft magyar Ipar a XVH-2EV1IL században I csizmadiák céhkorsája Űj kutatási eredmények Pannonhalmán Hazánkban a nyugat-európai országoknál jóval később fejlődtek ki a lakatos, csizmadia, takács, asztalos stb céhek. Itáliában már a X. században megalakulnak az első céhek. A XII.. századtól Euröpa-szerte elterjed a középkori urak és patríciusok zsarolásaival szemben védekező iparosok szervezete. A céhek szervezete hűségesen tükrözte a középkori ipar és néhol a kereskedelem fejlettségét. Majdnem mindenütt szerepet kaptak a közigazgatásban, s részt vettek a városok védelmében is. Budán ezt az emléket őrzi — az 1903-ban mai formájára kiépített — Halászbástya. Hazánkban viszonylag későn — a XIV —XV szazadban alakultak az első céhek. Budán, Székesfehérvárott, Esztergomban, Pápán, Veszprémben, Győrött gyorsan létrejötték a céhszervezetek. Sajnos, a török hódítók a legtöbb esetben lehetetlenné tették a céhek működését. Csak a XVIII. században indult meg a magyar- országi céhek ismételt fejlődése, de akkor már a polgárosodás érdekeibe ütközött. A kapitalizmus fejlődése szükségessé tette a céhbeli kötöttségek megszüntetését. Ez történt Magyarországon is. Az 1872-es törvény hazánkban is kimondotta a céhek feloszlatását. Értékes leletek Gyakorta beigazolódik Römer Flórisnaik, a kiváló magyar történésznek, Kossuth kiváló harcos kortársának az a felismerése, hogy érdemes az egyes korszakokra jellemző tárgyakat összegyűjteni. Ha néha megkésve is, az utókor könyvtárosai, levéltárosai, muzeológusai azt feltétlenül hasznosítják. Ez történik napjainkban, hazánk legkülönbözőbb részein-, Pannonhalmán is. A legutóbbi időkig Pannonhalmán alig ismerték a levéltár céhekkel foglalkozó dokumentumát. A pannonhalmi rendtörténet negyedik kötete foglalkozik azzal, hogy miként is alakult ki a XVII. században a céhek szervezete, és benne Szent Márton városának szerepe, de megjegyzi, hogy azokról nem maradtak meg az iratok. A főkönyvtár tudományos munkatársa, Tibold Attila az irattárosok közreműködésével 1974 márciusában számos értékes, szép céhdoku- mentumot talált és dolgozott fel. A Pannonhalma történetével foglalkozó írások negyedik kötetének megállapításából is táplálkozott az a feltevés, hogy Méry Etel győri történész és munkája Nyugat-Dunátűh lon egyedülálló. Méry ugyanis számos Győr és Győr környéki céhemléket gyűjtött. A győri múzeum legértékesebb céheredetű tárgyait — Méry gyűjteményét — az 1879-es székesfehérvári kiállításon nagy sikerrel mutatták be. A siker jogos volt, hiszen országosan is az elsők közé sorolhatók a győri múzeum céh eredetű értékes tárgyai. Most Győrtől 17 kilométerre újabb szép és becses céhleleteket találtak. Pápa — Székesfehérvár — Győr Áz 1872-es törvény végrehajtásával a kapitalizmus terjedését szolgáló új iparosegyesületek alakultak. Ilyen volt az 1876-ban alakult Iparos Társulat, amely igyekezett a feu- dalista középkori kötöttségektől megszabadulni. Tény, hogy 1878 és 1882 között Szent Márton- városában a céhek megszűntek, és az utókor számára az okmányokat a pannonhalmi irattárnak átadták. Miről beszélnek a majdnem 100 esztendővel ezelőtt összegyűjtött és most ismét az emberek kezébe került dokumentumok? Az első írás 1637-től származik, amely még korábbi céhlevélnek a másolata. Az 1651-es céhszabályzat már magyar nyelvű és számos adatot tartalmaz. Megörökítette az akkori apát nevét és felsorolta a céhek tagjait. A várkapitány személyéről is találunk adatokat az 1651-es iratban. Ma már majdnem 100 éves az a jegyzőkönyv is, amelyet j a céhemlékek egy részének átadásakor készítettek. „Jegyzőkönyv. Az 1882. év \ jan. í. napján Győr—Szent. mártoni csizmadia if jóság áltál határoztatott. Miután az 1876-ban alakult Ipar Társulat a régi céhrendszert végképp megsemmisítette, ennek következtében csaknem régiben szép számmal levő ifjúság végképp megoszlott. Tehát az ifjúság tulajdonában levő dolgokat, mint saját tulajdonunkat Győr, Szent Mártoni Pannonhalma regi- ségtárába adjuk, megőrzés végett, a következőket: Egy 1756-ban készült láda, egy 1757-ben Sajgho Benedek főapát úr áltál megerősített ar- tikulus. Egy 1838-ban készült 16 itcés korsó. Az ifjúság nevét tartalmazó könyv 1880- ig. 17 darab tanulólevél. Kelt, Győr—Szent Márton, 1882. jan. 8. nap. Átadók: Szkők Gáspár utolsó dékány, Szkóky Géza ifjúsági tag, Börzsei Zsig- mond atyamester, Németh Mihály.” Az 1878-tól 1882-ig átvett és a közelmúltban feltárt okiratok között a legjelesebbek egyike az 1638- és 1651-es céhszabályzat, amelyet a pannonhalmi főapát kézjeggyel megerősített. A céhfiatal ők szabályzata is olvasható, amely 1752-ben ké- Séült. Értékes az 1795-ben 1. Ferenc király által jóváhagyott, a céhek tevékenységét összegező szabályzat. Remekművek a fehérvári és a pápai fametszettel készített céhlevelek. Érdemes megcsodálni a korszak nyomdászainak bámulatos kézügyességét. A céhokiratok többsége valamilyen módon kapcsolódik Győr város középkori ipari tevékenységéhez. A csizmadiák egészségére A céhek értékeiket és pénzükéit ládákban őriziték. A ládák általában a legkiválóbb ková- ! csők, asztalosok és lakatosok ■ munkái voltak. £ oéhemlékek- S bői majdnem minden múzeum- j ban lehet néhányat találni. A Z középkori céhek megalakúLá- j sukat követően korsót is ké- { szítették. Ezekből törékenyséi- gük miatt sokkal kevesebb maradt az utókor számára. Pannonhalmán az iratokkal együtt egy megkerült, amely a csizmadiacéh korsója volt A 12 iccés korsó díszítéseként a kettős sas, az oroszlán és a sarkantyús csizma domborodik ki. Az ünnepélyes alkalomkor használatos céhkorsón a felirat a következő: „Mi, Privigyált Szent Márton Mező Városában keltez- tete Bötsületes tsizmadia Legények, kik mostanyi. kik jövendő béli jámbor Ifjúság számára tsináltatott ezen korsó akkor beliek Atya mester Börzsei János öreg bejáró mester Tóth György ifjú Bejáró mester, Börzsei Gáspár Legyénjek Közölis Dékány Szabó János nótárius Kováts Ferenc, Fehér Ignácz, Léder- man Ferenc és többiek Tsi- náltatták. Anno 1838. esztendőben április 29-dik. Győrben aki iszik belüle vajon egészségére Dei 1838”. A Pannonhalmán megkerült, XVII —XVIII —XIX. századi céhiratok és a korsó újabb beszédes dokumentumai annak, hogy a magyar ember alkotó, teremtő készsége a középkorban is kiállta az összehasonlító próbát. Sokra értékelendő, hogy a nyugat-dunántúli céhek, a művészien szép okirataikat, leveleiket majdnem mindig magyarul fogalmazták. lányai Sándor L irodalmár 1873-ban végzett Napfényből villamos energia A napenergia kiaknázására a villamosipari Kutató Intézet folytat kísérleteket. Már előállítottak olyan napelemeket, amelyek kisebb akkumulátorok — táskarádiók, magnetofonok, autók — töltésére, energia-ellátásra alkalmasak. Képünkön az egyik ' kísérleti napelem energia-leadását vizsgálják a kutatók, az eddigi tapasztalatok szerint a kísérletek további, értékes eredményeket hozhatnak (MTI Fotó — Danis Barna felvétele — KSI LÁSZLÓ LAJOSg URÁNBÁNYÁSZOK 13. — Egyik: társammal kidolgoztuk a gőzben való robbantás technológiáját. Az volt a véleményünk, hogy a por a legveszélyesebb, ami annyira finom, hogy nem is látszik. Robbantás után néhány perccel mikroszkopikus felvételt készítettünk, több esetben. A laborban kimutatták, hogy egy alig kifejezhetően kicsi mértékegységre jutó porszemek száma több, mint hatezer... Gyakorlatilag mérhetetlen. Mikor gőzben robbantottunk egytizedére csökkent a porszemek száma... Egy kicsit költségesebb ez a repesztés de megéri. Tíz-tizenkét évvel meghosszabbítja szerintem a bányász életét. — Alkalmazzák ezt a módszert a bányákban? — Lehet — Nem tudja? — Én semmit se tudok azóta a bányáról, amióta nyugdíjaztak. Én akkor elköltöztem a bérházból. Családi házam van, szőlőm, ott is egy házam, autóm. Más nincs. Barátom nincs. • Készletek a Gondolat Kiadónál az idei könyvhétre megjelenő riportkönyvből. — Társai, akikkel az országra- szóló eredményeket elérte? — Részben meghaltak. Akik élnek, azok szétszóródtak. Nem találkozom velük. Ledőlt keresztfának nem emelnek kalapot. Igyon, uram... . A SZÁLLÓ Robog Budapestről Pécs fele a Mecsek Expressz. Színész barátom felhörpinti a feketét, és csomagolni kezdünk. Feltűnnek Pécs fényei. Búcsúznánk, amikor megkérdi. — És hol alszol? — A Mecseken találtam egy.. — Ne menj te a Mecsekre! Gyere velem, olyan éjszakád még úgyse volt, mint most lesz. Gyere, velem! A taxiban: — Az uránvárosi munkásszállóba megyünk! Ezen az egy éjszakán hiába várnak a hozzátartozóim. Egy éjszaka? Hátha megéri? A többi is megérte. „Hoted Bányász”. Este tízkor már csökkentett a világítás az utcákon. A bányászszálló bejárata előtt viszont nappali fényben szállunk ki a gépkocsiból. A portás telefonál. — Házi rendészet? Jöjjenek a földszintre. A tizenkettes szobában van valami... Két lakó egymásnak ment
