Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-18 / 114. szám
Az illetményhivatal szerepéről és a tanácsi információról Beszélgetés Szilágyi Józseffel, a Békés megyei Illetményhivatal vezetőjével Hat éve, 1968. május í-én alakult meg a Békés megyei Illetményhivatal. Fennállása óta kevés szó esett róla. A szélesebb körű közvélemény előtt szinte ismeretlen a munkája, holott szerteágazó tevékenységet fejt ki. Ezért kérdéssel fordultunk Szilágyi Józsefhez, a hivatal vezetőjéhez, tájékoztasson a hivatal rendeltetéséről, munkájukról, a jövőbeni célokról, feladatokról. — A Békés megyei hivatal a megye területére kiterjedően ellátja a tanácsi szervek, a költség- vetési és költségvetési folyószámlás szervek munkavállalóinak — mintegy 16 ezer dolgozónak — a bérszámfejtését, társadalombiztosítási készpénzszolgáltatásainak folyósítását, a családi pótlék, valamint a lakbérhozzájárulás számfejtését. Ezenkívül a tüzelő- utalvány, az illetményelőleg folyósítása és levonása is feladatkörét képezi. Ezeken a számfejtési, folyósítási munkákon túlmenően ellátja a hivatal a fentiekben felsorolt kifizetések elszámolását is a különböző szervek felé. Végül különböző munka- és bérügyi információkat ad a felsőbb tanácsi vezetésnek. A feladatok átvétele a megye területén levő tanácsi felügyeleti! költségvetési szervektől a megalakulás évében, 1968-ban kezdődött meg és különféle nehézségek miatt (mint például az elhelyezéshez szükséges épület hiánya, szakemberellátás) miatt csak 1971-ben fejeződött be. — Ügy tudjuk, hogy a feladatok átvétele során több helyen volt olyan aggály, hogy a bér- és bérjellegű járandóságok számfejtése és folyósítása a centralizálás miatt nehézkessé teszi az ügyintézést, ügykezelést. Indokolt volt-e az aggály? — Kezdetben igen. De hat év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a kialakított és jól működő ..jelentőfelelősi” hálózat révén —, amely a számfejtéshez szükséges adatváltozásokat szolgáltatja — az aggályokat sikerült eloszlatni. 1974-ben már mind meggyőzőbb az a megállapítás, hogy az illetményhivatal megkönnyíti a számfejtési körébe tartozó dolgozók bérének, bérjellegű járandóságainak, társadalombiztosítási készpénzszolgáltatásainak folyósítását, valamint elszámolását. Ugyanis azt egy helyről, egyszerre, a fizetési napon, minden hó 3-án az illetanényhivataltól kapják meg. Az elmondottakon túl az illet- ményszámfejtés centralizációjával biztosított az egységes jogalkalmazás és eljárási módok kialakulása, a bér- és létszámgazdálkodás megfelelő áttekintése. Fennállásunk hat éve alatt egyre jobban igyekszünk ellátni a reánk háruló feladatokat. Megbízatásunk iránti felelősségérzettől áthatva intézzük a hozzánk tartozó dolgozók ügyeit, abban a tudatban, hogy a pontos és határidőre történő bérszámfejtés a társadalombiztosítási készpénzszolgáltatások elszámolása, a bér és munkaügyi feladatkörbe tartozó tevékenység hibátlan ellátása hozzásegíti az orvost, a pedagógust, a tanácsi dolgozót munkája jó végzéséhez. — E szerteágazó feladat ellátása, a temérdek adat és információ-áramlás feldolgozása fokozott ügyvitelgépesítést igényel. E tekintetben mi a helyzet? — A kérdés kézenfekvő. Az illetményhivatal számfejtési, folyósítási, elszámolási és információs feladatait a 16 ezer dolgozó esetében csak a gépek segítségével tudja ellátni. A Pénzügyminisztériumnak — mint a hivatal megalakítására javaslattevő szervnek — szervezési elképzelései középpontjában az il- letmónyhivatalok állnak. A hivatalok képezik a megyei ügyviteli bázist. Ma még az adatfeldolgozás csak középgépek és az ahhoz kapcsolódó berendezések segítségével történik, de az út az elektronikus feldolgozás felé vezet. — A gazdaságirányítás rendszerének reformja jelentős változást hozott — a • gazdasági egységek' számszerűen igen nagy részét alkotó — tanácsi költségvetési szervek munkájában is. Hogyan segíti ezt az illetményhivatal? — A közvetett befolyásoló tényezők szerepének megnövekedése a központi előírások csökkentését, az említett gazdálkodó szervek önállóságának növekedését vonta maga után. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gazdálkodó szerveknek kell felmérniük — a döntés kockázatának a döntés következményeivel járó felelősségnek egyidejű viselése mellett — a piaci viszonyokat és az ott jelentkező gazdasági eseményekben magának kell állást foglalnia, azok menetelébe beavatkoznia. Az új helyzet minőségi változásai a költségvetési szerveket elszámoló egységből gazdálkodó szervekké „léptették elő”. A jövőben a gazdálkodást nemcsak az előírások formai be tartása, hanem maguk az eredmények is igazolják. Az irányítás rendszerébe bekövetkezett változás óta eltelt idő tapasztalatai azt mutatják, hogy az új helyzetnek megfelelő kezdeményező készség, a gondos, mérlegelt döntésre irányuló törekvés kibontakozóban van és a döntésekért vállalt felelősség egyre jobban magatartásbeli normává válik. Az is tény, hogy ma még számos olyan terület van, melyről a döntésre jogosult illetékes szerv szintjén nem áll rendelkezésre az az összefoglaló és elemző ismeretanyag, melyre támaszkodni lehet. Ezért jelentkezik a tanácsok részéről az „információéhség”. — Hogyan lehetne ezen segíteni? — E célok megvalósításának egyik hathatós eszköze az állam- igazgatási munkafolyamatok korszerűsítése. A korszerűsítés az ügyintézés rendszere és annak szervezésén kívül az államigazgatás munkájának olyan irányú átalakítását jelenti, amely az irányítás oldaláról növeli az állam- igazgatási tevékenység hatékonyságát, elősegíti a felső szintű intézkedések gyors és rugalmas végrehajtását. A végrehajtás oldaláról viszont a korszerűsítésnek arra kell irányulnia hogy az állampolgároknak az államigazgatási szervekkel való kapcsolatában megkönnyítse, egyszerűsítse az ügyintézést. Ma már nélkülözhetetlen, hogy az ügyintézésben és az elszámolásnál a munkát egyszerűsítő, meggyorsító korszerű eszközöket: nagy teljesítményű ügyviteli adatfeldolgozó gépeket is alkalmazzanak. Ezek a követelmények és feltételek jellemzőek a tanácsok irányítása alatt álló illetményhivatalofe tevékenységére is, hiszen köztudott, hogy ezek voltak a hivatalok létrehozásának indítékai. — Összefoglalóan hogyan jellemezné a hivatal célját, rendeltetését, milyen jövőbeli elképzeléseik vannak? — Az illetményhivatal célja és rendeltetése, hogy a tanácsok igazgatás-szervezési és gazdaságirányítási munkájához szükséges, döntően pénzügyi jellegű, de munkaügyi kérdésekre is kiterjedő információkat folyamatosan összegyűjtse, feldolgozza, tárolja, a tanácsi vezetőkhöz és szakigazgatási szerveikhez eljuttassa. Az illetményhivatal az említett területeken már ma is széles körű, a jövőben pedig még fokozottabb segítséget ad. A további elképzelések szerint az illetményhivatal a munkabér- számfejtésen és -elszámoláson túl ellátja majd a megye területére vonatkozóan a költségvetési és fejlesztési alap tervek és beszámolók gépi feldolgozását, a bevételek beszedésével kapcsolatosan gépesíthető feladatok ellátását, a dologi kiadások központi könyvelését, az állóeszköznyilvántartást és egyéb olyan gépesíthető feladatokat, melyeikből a vezetés számára gyors, pontos, megbízható adatok szükségesek — fejezte be nyilatkoza tát Szilágyi József elvtárs. (d. gy.) Szépül a Brigád mozi Jó ütemben halad Békéscsabán a Brigád mozi felújítása. A békéscsabai Építőipari Szövet kezet a tetőzet megerősítése után már a homlokzat felújítását is befejezte. A mozit ünnepi díszelőadással, augusztus 19-én adják át Békéscsaba mo- zilátogató közönségének (Fotó: Demény) fflsnniinuiuiiiiiiiiiiiia Édesség bemutatók; kóstolók a megye boltjaiban A Békés megyei Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat a megye több boltjában, ABC-áru- házában kóstolóval egybekötött édességbemutatókat tart. Többek között a vásárlók megismerkedhetnek az édesipar legújabb termékeivel, a cukorkák teljes választékával, a csokoládés készítmények különlegességeivel, ezenkívül a különböző aprósüteményekkel és az ajándékozásra kiválóan alkalmas díszdobozokkal. A cél a megismertetésen kívül az is, hogy a gyermeknap előtt nagyobb választékot biztosítsanak a vásárlóknak. Az édességbemutatók és -kóstolók május 20-tól június 5-ig tartanak. Békéscsabán a 30-as ABC- áruházban május 20-án délelőtt, az 58-as ABC-áruházban május 30-án, az 53-as Tanácsköztársaság úti boltban május 20- án délután tartják a bemutatót. Május 21-én a 68-as árudában délelőtt 11 órától, ezenkívül a Szabadság téri 129-es áruházban május 24-én délután tartanak bemutatót. Gyulán az 1-es számú Csemegében és a szupermarketben szerveznek ehhez hasonló bemutatót A BÉKÉSI felhívja a vadásztársaságok és tagja) figyelmét, hogy beindította a vadászlőszer és tartozékai árusítását a Békés, Petőfi u. 50. szám alatti borszaküzletében A vásárlás történhet készpénzzel, utalvánnyal és csekkel. Előrendelést is felveszünk. x — Milyen... ?! Maga azt nem hiszi el. Maga azt nem tudja elképzelni. Én elmentem hétfőn hajnalban a bányába, és csak a hét közepén, szerdán mentem haza. Műszak után ottmarad- tam, egyet pihentem, aztán folytattam a munkát, csináltuk az ácsolatot, a biztosítást, készítettük elő a gépet. Maga el sem tudja képzelni, és meg sem értheti, mit kínlódtam én az emberekkel. Főleg az ércbányánál, hogy elfogadják a gépet. Ami. kor az első rakodógép megérkezett, kijelentették, nem értenek hozzá. Mondom, megtanítlak benneteket. Nem, őnekik a lapát kell, ők bírják, a gép elveszi tőlük a teljesítményt. Vége- hossza nem volt a vitáknak. Nem is tudtam megtanítani lent a gép kezelését, akkor a napszinten kísérleteztünk. És közben győzködtünk. Elmagyaráztam, hogy a gép elveszi tőlük a nehéz munkát, de a bért nem, mert olyan teljesítményt méreteznék hozzá, ami tisztességes * Részletek a Gondolat Kiadónál as idei könyvhétre megjelenő riport* könyvből. keresetet nyújt, persze, ha a muki nem alszik. De hát a lapáttal se aludhatott. Harmincöt kilónyi követ jelentett egy lapát, ha ráhúzták a kapával... Mert abba a kőbe senki se nyomja bele a lapátot. — Mondták is, na maga a vaságyat ölelgeti a felesége helyett, meg a fúrószárat. Nem törődtem velük. Akkor egy cél volt előttem: megmutatni, hogy a kőben, a sziklában is lehet gyorsan fúrni. Szerencsére jött egy új üzemvezető, aki felkarolta a törekvésemet, mert a régi se tette, se vette a dolgokat. El is maradt a vállalat az exporttal. Hanem az új vezető azt mondta: „Maga ment meg minket a gyalázattól.” És akkor én olyan sokat dolgoztam, és olyan sokat kerestem, hogy magam sem hiszem el. Tizenkét órát a bányában, utána a napszinten. Alig pihentem. Egyhavi bérem 14 ezer forint volt. És akkor hagyott el az első feleségem. A két lányt is magával vitte, a szüleihez. — Nem volt közöttünk különösebb ellentét. Csak azt nem szerette, hogy alig járok haza. Lehet, hogy nőügyeiket Is sejtett mögötte, de ezt soha se említette. Nem tartóztattam, bár meglepett a dolog. Egyrészt azért, mert sohase értett meg engem. Nem érdekelték a vágyaim, a munkám, csak azt nézte, mennyi pénzt viszek haza, és már számítgatta, ebből azt veszek, amabból azt. Meg az igazság az, hogy akkor már ismertem a mostani feleségemet. Az üzem éttermében dolgozott Néha, ebéd közben, mikor az asztalra tette nekem az ételt, elbeszélgettünk. Az első feleségem nem járt rosszul anyagilag, amíg a lányok kiskorúak voltak, több pénzt adtam nekik, mint amit a törvény előírt. A második asszony nem akadályozott ebben. Becsült engem a munkámért. Tetszett neki, hogy is. mernek, becsülnek, tisztelnek az emberek, hogy képviselő vagyok, és, hogy dolgozok a közügyekért ... Kopogás nélkül nyitják az ajtót. A kislánya jön, s mindjárt szalad is az apjához. — Itt van egy katonai! — Katona... ?! — Igen, kint vár az előszobá*- ban, veled akar beszélni... A nyugdíjas felém biccent,*és kimegy. Az ajtó nyitva marad. Katonatiszt kezel a bányásszal. A kislány apjába csimpaszkodik és figyel. Néhány szófoszlány hozzám is eljut. — Hova is kellene mennem? :— A lakáselosztó társadalmi bizottság tartaná ülését, meghívjuk ... A bányász szabadkozik. — Nem telik az erőmből... Egy-két nap, amíg itthon leszek. LÁSZLÓ LAJOS: URÁNBÁNYÁSZOK
