Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-16 / 112. szám

Brigádélet A munkásosztály vezető szerepe és a munkáskultúra Napjainkban egyre gyakrab­ban esik szó a munkásosztály vezető szerepe és a munkások kulturális szintje közötti ösz- szefüggésről. Érthető, sőt termét, szetes ez, hiszen korunkban, a tudományos-technikai forrada­lom korában a műveltség egy­re fontosabb tényezőjévé válik a gazdasági és társadalmi hala­dásnak. Lenin már Clara Zet- kinnel történt beszélgetése során előre jelezte, hogy a szocializ­mus építésének szakaszában ki­tűzött feladatainkat nem való­síthatjuk meg a szocialista kul­túra megteremtése nélkül. Fej­lődésünk mai szintjén a mun­kásosztály vezető szerepe ezért nemcsak politikai tartalmat hordoz, hanem kiterjed a kultu­rális életre is. A munkásosz­tály vezető szerepéneik erősítése tehát a munkásság állandó, fo­lyamatos művelődését, a kultu­rális tevékenységben való foko­zott részvételét és széles körű kezdeményezését is magában foglalja. A társadalmi aktivitással összhangban A munkásság kulturális szint­jének emelése, a szocialista kul­túra kibontakozása távolról sem csupán kulturális-esztétikai kér­dés. Elszakíthatatlan a munkás­ság sokoldalú társadalmi-politi- ikai aktivitásától, mert csak a társadalmi tevékenységbe kap­csolódó s benne részt vevő egyé­nek fogékonyak a tényleges kul­turális értékek iránt. A magas szintű szocialista kultúra feltét­lenül széles társadalmi alapot, bázist igényel a maga számára. A szocialista kultúra bázisa pe­dig elsősorban a munkásosztály, s ezért aktív részvétele nélkül a szocialista kultúra fejlesztése lényegében illúzió marad. A kulturális életben való ak­tív részvéte] feltételezi a tár­sadalmi-politikai, közéleti tevé­kenységben való erőteljes rész­vételt, amelynek egyik fontos eszköze a szocialista demokrá­cia fejlesztése. Csak így nevel­hetők ki az egyénekben azok a képességek és szükségletek, ami. lyek alapján valóban megvaló­sulhat és tömegjelenséggé vál­hat a szocialista kultúra, kibon­takozhat a szocialista művészet éltető közege. Másfelől viszont a szocialista demokrácia továb­bi elmélyítése a mi viszonyaink I között feltételezi a dolgozók, a1 munkások politikai, társadalmi j ismereteinek, műveltségének I folyamatos fejlesztését, mert! csalt íav lehet a döntések meghozója, a dolgozó nép „hoz­záértő, okos gyülekezete”. A munkásosztály vezető sze­lepének érvényesülése és a munkások kulturális aktivitásá­nak kibontakozása tehát kői-1 csönhatásban áll egymással. A vezető szerep csak úgy teljes, ha a kultúra területére is kiter­jed, másrészt a munkásosztály megfelelő politikai, szakmai és általános műveltség nélkül ma már nem tudja kellő mértékben érvényesíteni társadalmi szere­pét. Ezért hangsúlyozta az MSZMP X. kongresszusa, hogy: „Társadalmunk szocialista fej­lődésének egyik alapkérdése a dolgozók általános műveltségé­nek emelése és a szakképzettség növelése”. A munkahelyi légkör szerepe Az elmúlt évek tapasztalata bebizonyította, hogy a tömegek kulturális fejlődéséhez önmagá­ban nem elegendő a művelődési feltételeknek, a művelődés lehe_ í tőségeinek bővítés^, Még nagyon sokan vannak, akik nem élnek j e lehetőségekkel, jelentős rété-! gek maradnak távol a művelő-1 déstől. A. lehetőségek megterem­tése mellett ezért legalább any- nyira fontos feladat a munká­sok művelődési igényeinek a kialakítása. Ez nemcsak közmű­velődési intézményeink felada­ta, hanem közrejátszanak benne a munkahelyi viszonyok, a köz­életi tevékenység feltételei is. Jelentős szerepet játszik a munkások művelődési igényei- j nek alakításában a munkahelyi vezetés, a munkahelyi légkör. Sajnos, még nem minden válla­latnál, szövetkezetnél tudatosí­tották, hogy a munkások szak­mai és álltalános képzettsége össztársadalmi érdek, s közvet­lenül vagy közvetve egybeesik a vállalati érdekékkel is. A gaz­dasági vezetés nem mindenütt érzékeli, mennyire érdeke a dol­gozók szakképzettségének, mű. veltségének fejlesztése. S ahol ezt nem tudatosították, ott a munkások képzéséről, tovább­képzéséről való gondoskodás nem válhatott a vezetési tevé­kenység szoros részéve. A munkások művelődési igé­nyeit nagymértékben befolyá­solja. mennyire értékelik mun­kahelyükön a továbbképzésben való részvételt és ez mennyiben kötődik a teljesítmény értéke­léséhez. Ha a tanulás eredmé­nyei nem vezetnek magasabb anyagi és erkölcsi elismeréshez, akkor a munkások többsége aligha vállalja az ezzel járó ál­dozatot és erőfeszítést. A válla­lati vezetésnek el kell érnie, hogy a munkások tudatosítsák magukbán: a műveltség megéri az időt, a fáradságot és a költ­séget. Ha a munkahelyi légkör felkelti a szakmai érdeklődést, a széles értelemben vett szak­mai tudás elmélyítése gyakran utat nyit az általános művelt­ség más területei felé. Erős hatással lehetnek a kul­turális érdeklődés felkeltésére a szűkebb értelemben vett munka­helyi csoportok. Különösen nagy szerepe van a szocialista bri- gádmozgalomnak. Jó lenne el­érni, hogy a szocialista brigá­dok ne csak termelési közössé­gek legyenek, hanem művelődési közösségekké is váljanak. A művelési intézmények tennivalói Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a közművelődési intézményesnek nincsenek ten­nivalóik a munkasműveitség fejlesztésében. A felszabadulás óta eltelt idő alatt kialakult a szocialista közművelődés , intéz­ményeinek rendszere. Munkájuk korszakos jelentőségű eredmé­nyekhez vezetett. Ezekre építünk napjainkban, amikor a fejlődés útját már nem annyira az in­tézmények számszerű fejleszté­sében kell keresnünk, Iranern a minőségi és tartalmi munkára kell helyezni a hangsúlyt. A művelődési intézmények munkásorientációjának ma az a fő kritériuma, hogy munkájuk­ban mennyire veszik figyelem­be a társadalmi rétegződést, mennyire ismerik fel, hogy kör­nyezetük nem homogén, hogy az embere.cnen a munkamegosztás­ban elfoglalt helye, iskolai vég­zettsége, anyagi lehetőségei, is­meretei, egész életformája el­térhet és el is tér egymástól. Szükséges, tellát, hogy az átadott ismeretek összetételében, meg­formálásában, az átadás metodi­kájában vegyék figyelembe eze­ket az eltéréseket. A művelődés általános céljai­nak elérése csalk nagyon diffe­renciált szükségletek kielégíté­sével történhet. Éppen ezért fontos annak vizsgálata, hogy a művelődési intézmények vezeté­se a programot, a foglalkozáso­kat kinek szervezte, hogy mi­lyen rétegekkel akarnak első­sorban foglalkozni és ezek az el­képzelések mi szerint alakul­tak. Jelenlegi tapasztalataink azt mutatják, hogy művelődési intézményeink jelentős részében nem tudják meghatározni, kinek a részére szervezték a progra­mot és ez jelentős akadálya a munkások és a művelődési in­tézmények közötti jó kapcsola­tok kialakításának. Mindebben sok a feladat a munkásosztály céljait megfogal­mazó, érdekeit kifejező és kép­viselő társadalmi-politikai szer­vezeteknek is. Nem tekinthetik a munkásosztály művelődését csupán valamiféle másodlagos jelentőségű „reszort-terület”-nek. Ellenkezőleg: abból kell kiin­dulniuk, hogy a munkásosztály műveltségének fejlesztése, kul­turális aktivitásának kibontako­zása alapvető fontosságú osztály­érdek, a vezető szerep érvénye­sülésének szerves része és lénye­ges feltétele. Dr. Mikecz Tamás, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa Az első termékek a BNV-n Az Albertirsai úti új vásárvárosban május 18-án nyílik a BNV beruházási javak kiállítása. A vásár területére meg­érkeztek az első kiállítási tárgyak. A képen: A Fémmunkás Vállalat kétszáz köbméteres víztornyai (MTI Foto — Uara István felvétele —) Az aranykoszorú — és ami mögötte van Zimonyi György brigád vezető, az Építőipar Kiváló Dolgozója Tallózok a Békéscsabai Ingat­lankezelő Vállalat Kun Béla arany koszorús ácsbrigádjának naplójában. A címoldalon a jól ismert jelmondat: Szocialista módon dolgozni, tanulni, élni. Ennél a kollektívánál ez való­ban nem valamiféle cifra szóvi­rágot, elcsépelt frázist, hanem élő valóságot fejez ki. Meg kell vallani, ez a tallózás nem könnyű feladat, hiszen egy megtelt és egy félig telt napló sok tucatnyi és sokat sejtető be­jegyzéseiből kell válogatnom. A brigád eredetileg még 1967-ben alakult Egyetértés elnevezéssel, s voltaképpen ma is ez képezi az ez év januárjában Kun Béla nevét felvett szocialista kollek­tíva magvát. S miután Ivét egy­mást követő évben elnyerték az ezüstkoszorús címet, az idén má­jus 1-re lettek „aranyosak”. Zimonyi György brigádvezető csendes, szerény megjelenésű ember. Az a típus, aki sokkal inkább a tettek, semmint a szavak embere. Kevés szóval is sokat mond: — Kilenctagú brigádunkban a 18-tól a 45 éves életkorig, úgy­szólván minden korosztály kép­viselve van. Ha azonban szak­mai munkáról van szó, azért tel­jes az egyetértés, ha meg tár­sadalmi tevékenység iránti igény merül fel, a brigádtagok egy emberként jelentkeznek. Azt már csak további unszo­lásra tudom meg, hogy a brigád­vezető tavaly, november 7.-re elnyerte az Építőipar Kiváló Dolgozója minisateri kitüntetést, további három brigádtag — Bot­tá János, Vincze László és Bar­na László — pedig a Kiváló Dolgozó címmel büszkélkedhet. Egy dolgozójuk technikumba jár, politikai oktatásban valameny- nyien rendszeresen részt vesz­nek, s a szakirodalomból önmű­velő módon is rendszeresen ké­pezik magukat. Szakmai téren csatlakoztak a szocialista bádogos brigád kez­deményezéséhez és vállalták: — a vállalati terv rájuk eső részének tízszázalékos túl­teljesítését; — a Dolgozz hibátlanul mun­karendszer keretében csak garantáltan kifogástalan minőségi munkát végeznek; — társadalmi munkaóráikat fejenként 5 órával növelik. Társadalmi tevékenységűikre egyébként jellemző, hogy pél­dául a vállalati dolgozók pihen­tetését célzó hétvégi ház építé­séből is derakasan kivették ré­szüket: együttesen mintegy 199 társadalmi munkaórával végez­tek az első helyen. Egy tanyasi is­kolát és egy városi óvodát pat­ronálnak rendszeresen, a külön­féle politikai, társadalmi rendez­vényeknek állandó részvevői. Az egyik brigád tag azzal büszkél­kedhet, hogy huzamosabban dol­gozott a Német Demokratikus Köztársaságban, s már ott is szocialista brigádtag volt. Zimo­nyi György, az MDB elnökhe­lyettese. Zlovszki György tagja a népfrontnak és a munkásőr­ségnek, a pártban két taggal képviseltetik magukat. Példás tevékenységükről a megyei párt­sajtó is megemlékezett már. As elvégzett és a jövőbeni fel­adatokat havonta brigádérte­kezleteken értékelik és beszélik meg. Ezekre — tájékoztatás és tájékozódás céljából — eseten­ként egy-egy vendég művezetőit és a kollektívát patronáló osz­tályvezetőt is meghívják. A bri­gádban az összetartozás és egy­másrautaltság jegyében példás fegyelem uralkodik, a késés, iga­zolatlan hiányzás ismeretien fo­galom. A társadalmi tevékeny­ségek megszervezésére, egyes funkciók ellátására felelősöket választanak maguk közül. Köszöntjük a Kun Béla Szo­cialista Brigád valamennyi tag­ját a megtisztelő aranykoszorús cím elnyerése alkalmából! E né­hány sorban igyekeztünk e de­rék kollektívát legalább megkö­zelítően bemutatni. Igen, példa­mutató derék emberek ők, ácsok, szocialista építőmunká­sok. Kazár Mátyás Egymillió forintot fisettek ki táppénsre a cHanádapácni t&x-ek A csanádapácai termelőszövet­kezetekben összesen 1351 tag van, s ebből 556 nyugdíjas, il­letve járadékos. Az igen nagy százalékarány szükségessé teszi, hogy jobban törődjenek ezeknek az embereknek az ügyeivel, gondjaival. Épp ezért tűzte na­pirendre a községi tanács vég­rehajtó bizottsága május 17-re a község termelőszövetkezetei­ben végzett egészségügyi, szoci­ális és munkaügyi feladatok megtárgyalását. E témakörbe tartozik az is, hogy a betegek táppénzt kap­janak, bár gyakori, hogy ennek jogosultságát egyes vezetők, s néha maguk a tagok is vitatják. A táppénz kifizetése mindenütt jelentős összegű. A Haladás Termelőszövetkezetben az el­múlt évben 295 ezer, a Köztár­saság Tsz-nél 300 ezer, az Üj Barázdánál 320 ezer forintot fi­zettek ki. Ez közel egymillió forintot jelentett csupán ebben a községben. Ezenkívül támogatják a nyugdíjas és járadékos tsz-ta-1 gokat. Minden szövetkezetben a háztáji gazdaságot díjtalanul I megmunkálják, a termés beta­karításában segítenek, a haza- szállítást is biztosítják. Az anya­gi segítség ezenkívül minden szövetkezetben más és más. A Haladás Tsz-nél például jára­dékkiegészítés címén 78 forin­tot fizetnek ki tagonként. Ter­mészetesen a segélyeket diffe­renciáltan adják az arra rászo­rulóknak. A Köztársaság Ter­melőszövetkezetben minden nyugdíjas egy mázsa búzát ka­pott az elmúlt évben. A külön­böző juttatások címén a szövet­kezetekben összesen 153 ezer fo­rintot fizettek ki az elmúlt év­ben. Jól dolgoznak a szociális bizottságok, rendszeresen láto­gatják a családokat, javaslata­ikkal segítik a vezetőségek munikáját, s ezzel javul az idős emberek helyzete is. Sok esetben rendkívüli juttatásokat is java­solnak olyan családoknak, ahol erre nagy szükség van. Ezenkí­vül a községi tanacs is 17 tsz- tagnál kiegészíti a járadékot, személyenként 80 forinttal. K. J.

Next

/
Thumbnails
Contents