Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-16 / 112. szám
Brigádélet A munkásosztály vezető szerepe és a munkáskultúra Napjainkban egyre gyakrabban esik szó a munkásosztály vezető szerepe és a munkások kulturális szintje közötti ösz- szefüggésről. Érthető, sőt termét, szetes ez, hiszen korunkban, a tudományos-technikai forradalom korában a műveltség egyre fontosabb tényezőjévé válik a gazdasági és társadalmi haladásnak. Lenin már Clara Zet- kinnel történt beszélgetése során előre jelezte, hogy a szocializmus építésének szakaszában kitűzött feladatainkat nem valósíthatjuk meg a szocialista kultúra megteremtése nélkül. Fejlődésünk mai szintjén a munkásosztály vezető szerepe ezért nemcsak politikai tartalmat hordoz, hanem kiterjed a kulturális életre is. A munkásosztály vezető szerepéneik erősítése tehát a munkásság állandó, folyamatos művelődését, a kulturális tevékenységben való fokozott részvételét és széles körű kezdeményezését is magában foglalja. A társadalmi aktivitással összhangban A munkásság kulturális szintjének emelése, a szocialista kultúra kibontakozása távolról sem csupán kulturális-esztétikai kérdés. Elszakíthatatlan a munkásság sokoldalú társadalmi-politi- ikai aktivitásától, mert csak a társadalmi tevékenységbe kapcsolódó s benne részt vevő egyének fogékonyak a tényleges kulturális értékek iránt. A magas szintű szocialista kultúra feltétlenül széles társadalmi alapot, bázist igényel a maga számára. A szocialista kultúra bázisa pedig elsősorban a munkásosztály, s ezért aktív részvétele nélkül a szocialista kultúra fejlesztése lényegében illúzió marad. A kulturális életben való aktív részvéte] feltételezi a társadalmi-politikai, közéleti tevékenységben való erőteljes részvételt, amelynek egyik fontos eszköze a szocialista demokrácia fejlesztése. Csak így nevelhetők ki az egyénekben azok a képességek és szükségletek, ami. lyek alapján valóban megvalósulhat és tömegjelenséggé válhat a szocialista kultúra, kibontakozhat a szocialista művészet éltető közege. Másfelől viszont a szocialista demokrácia további elmélyítése a mi viszonyaink I között feltételezi a dolgozók, a1 munkások politikai, társadalmi j ismereteinek, műveltségének I folyamatos fejlesztését, mert! csalt íav lehet a döntések meghozója, a dolgozó nép „hozzáértő, okos gyülekezete”. A munkásosztály vezető szelepének érvényesülése és a munkások kulturális aktivitásának kibontakozása tehát kői-1 csönhatásban áll egymással. A vezető szerep csak úgy teljes, ha a kultúra területére is kiterjed, másrészt a munkásosztály megfelelő politikai, szakmai és általános műveltség nélkül ma már nem tudja kellő mértékben érvényesíteni társadalmi szerepét. Ezért hangsúlyozta az MSZMP X. kongresszusa, hogy: „Társadalmunk szocialista fejlődésének egyik alapkérdése a dolgozók általános műveltségének emelése és a szakképzettség növelése”. A munkahelyi légkör szerepe Az elmúlt évek tapasztalata bebizonyította, hogy a tömegek kulturális fejlődéséhez önmagában nem elegendő a művelődési feltételeknek, a művelődés lehe_ í tőségeinek bővítés^, Még nagyon sokan vannak, akik nem élnek j e lehetőségekkel, jelentős rété-! gek maradnak távol a művelő-1 déstől. A. lehetőségek megteremtése mellett ezért legalább any- nyira fontos feladat a munkások művelődési igényeinek a kialakítása. Ez nemcsak közművelődési intézményeink feladata, hanem közrejátszanak benne a munkahelyi viszonyok, a közéleti tevékenység feltételei is. Jelentős szerepet játszik a munkások művelődési igényei- j nek alakításában a munkahelyi vezetés, a munkahelyi légkör. Sajnos, még nem minden vállalatnál, szövetkezetnél tudatosították, hogy a munkások szakmai és álltalános képzettsége össztársadalmi érdek, s közvetlenül vagy közvetve egybeesik a vállalati érdekékkel is. A gazdasági vezetés nem mindenütt érzékeli, mennyire érdeke a dolgozók szakképzettségének, mű. veltségének fejlesztése. S ahol ezt nem tudatosították, ott a munkások képzéséről, továbbképzéséről való gondoskodás nem válhatott a vezetési tevékenység szoros részéve. A munkások művelődési igényeit nagymértékben befolyásolja. mennyire értékelik munkahelyükön a továbbképzésben való részvételt és ez mennyiben kötődik a teljesítmény értékeléséhez. Ha a tanulás eredményei nem vezetnek magasabb anyagi és erkölcsi elismeréshez, akkor a munkások többsége aligha vállalja az ezzel járó áldozatot és erőfeszítést. A vállalati vezetésnek el kell érnie, hogy a munkások tudatosítsák magukbán: a műveltség megéri az időt, a fáradságot és a költséget. Ha a munkahelyi légkör felkelti a szakmai érdeklődést, a széles értelemben vett szakmai tudás elmélyítése gyakran utat nyit az általános műveltség más területei felé. Erős hatással lehetnek a kulturális érdeklődés felkeltésére a szűkebb értelemben vett munkahelyi csoportok. Különösen nagy szerepe van a szocialista bri- gádmozgalomnak. Jó lenne elérni, hogy a szocialista brigádok ne csak termelési közösségek legyenek, hanem művelődési közösségekké is váljanak. A művelési intézmények tennivalói Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a közművelődési intézményesnek nincsenek tennivalóik a munkasműveitség fejlesztésében. A felszabadulás óta eltelt idő alatt kialakult a szocialista közművelődés , intézményeinek rendszere. Munkájuk korszakos jelentőségű eredményekhez vezetett. Ezekre építünk napjainkban, amikor a fejlődés útját már nem annyira az intézmények számszerű fejlesztésében kell keresnünk, Iranern a minőségi és tartalmi munkára kell helyezni a hangsúlyt. A művelődési intézmények munkásorientációjának ma az a fő kritériuma, hogy munkájukban mennyire veszik figyelembe a társadalmi rétegződést, mennyire ismerik fel, hogy környezetük nem homogén, hogy az embere.cnen a munkamegosztásban elfoglalt helye, iskolai végzettsége, anyagi lehetőségei, ismeretei, egész életformája eltérhet és el is tér egymástól. Szükséges, tellát, hogy az átadott ismeretek összetételében, megformálásában, az átadás metodikájában vegyék figyelembe ezeket az eltéréseket. A művelődés általános céljainak elérése csalk nagyon differenciált szükségletek kielégítésével történhet. Éppen ezért fontos annak vizsgálata, hogy a művelődési intézmények vezetése a programot, a foglalkozásokat kinek szervezte, hogy milyen rétegekkel akarnak elsősorban foglalkozni és ezek az elképzelések mi szerint alakultak. Jelenlegi tapasztalataink azt mutatják, hogy művelődési intézményeink jelentős részében nem tudják meghatározni, kinek a részére szervezték a programot és ez jelentős akadálya a munkások és a művelődési intézmények közötti jó kapcsolatok kialakításának. Mindebben sok a feladat a munkásosztály céljait megfogalmazó, érdekeit kifejező és képviselő társadalmi-politikai szervezeteknek is. Nem tekinthetik a munkásosztály művelődését csupán valamiféle másodlagos jelentőségű „reszort-terület”-nek. Ellenkezőleg: abból kell kiindulniuk, hogy a munkásosztály műveltségének fejlesztése, kulturális aktivitásának kibontakozása alapvető fontosságú osztályérdek, a vezető szerep érvényesülésének szerves része és lényeges feltétele. Dr. Mikecz Tamás, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa Az első termékek a BNV-n Az Albertirsai úti új vásárvárosban május 18-án nyílik a BNV beruházási javak kiállítása. A vásár területére megérkeztek az első kiállítási tárgyak. A képen: A Fémmunkás Vállalat kétszáz köbméteres víztornyai (MTI Foto — Uara István felvétele —) Az aranykoszorú — és ami mögötte van Zimonyi György brigád vezető, az Építőipar Kiváló Dolgozója Tallózok a Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat Kun Béla arany koszorús ácsbrigádjának naplójában. A címoldalon a jól ismert jelmondat: Szocialista módon dolgozni, tanulni, élni. Ennél a kollektívánál ez valóban nem valamiféle cifra szóvirágot, elcsépelt frázist, hanem élő valóságot fejez ki. Meg kell vallani, ez a tallózás nem könnyű feladat, hiszen egy megtelt és egy félig telt napló sok tucatnyi és sokat sejtető bejegyzéseiből kell válogatnom. A brigád eredetileg még 1967-ben alakult Egyetértés elnevezéssel, s voltaképpen ma is ez képezi az ez év januárjában Kun Béla nevét felvett szocialista kollektíva magvát. S miután Ivét egymást követő évben elnyerték az ezüstkoszorús címet, az idén május 1-re lettek „aranyosak”. Zimonyi György brigádvezető csendes, szerény megjelenésű ember. Az a típus, aki sokkal inkább a tettek, semmint a szavak embere. Kevés szóval is sokat mond: — Kilenctagú brigádunkban a 18-tól a 45 éves életkorig, úgyszólván minden korosztály képviselve van. Ha azonban szakmai munkáról van szó, azért teljes az egyetértés, ha meg társadalmi tevékenység iránti igény merül fel, a brigádtagok egy emberként jelentkeznek. Azt már csak további unszolásra tudom meg, hogy a brigádvezető tavaly, november 7.-re elnyerte az Építőipar Kiváló Dolgozója minisateri kitüntetést, további három brigádtag — Bottá János, Vincze László és Barna László — pedig a Kiváló Dolgozó címmel büszkélkedhet. Egy dolgozójuk technikumba jár, politikai oktatásban valameny- nyien rendszeresen részt vesznek, s a szakirodalomból önművelő módon is rendszeresen képezik magukat. Szakmai téren csatlakoztak a szocialista bádogos brigád kezdeményezéséhez és vállalták: — a vállalati terv rájuk eső részének tízszázalékos túlteljesítését; — a Dolgozz hibátlanul munkarendszer keretében csak garantáltan kifogástalan minőségi munkát végeznek; — társadalmi munkaóráikat fejenként 5 órával növelik. Társadalmi tevékenységűikre egyébként jellemző, hogy például a vállalati dolgozók pihentetését célzó hétvégi ház építéséből is derakasan kivették részüket: együttesen mintegy 199 társadalmi munkaórával végeztek az első helyen. Egy tanyasi iskolát és egy városi óvodát patronálnak rendszeresen, a különféle politikai, társadalmi rendezvényeknek állandó részvevői. Az egyik brigád tag azzal büszkélkedhet, hogy huzamosabban dolgozott a Német Demokratikus Köztársaságban, s már ott is szocialista brigádtag volt. Zimonyi György, az MDB elnökhelyettese. Zlovszki György tagja a népfrontnak és a munkásőrségnek, a pártban két taggal képviseltetik magukat. Példás tevékenységükről a megyei pártsajtó is megemlékezett már. As elvégzett és a jövőbeni feladatokat havonta brigádértekezleteken értékelik és beszélik meg. Ezekre — tájékoztatás és tájékozódás céljából — esetenként egy-egy vendég művezetőit és a kollektívát patronáló osztályvezetőt is meghívják. A brigádban az összetartozás és egymásrautaltság jegyében példás fegyelem uralkodik, a késés, igazolatlan hiányzás ismeretien fogalom. A társadalmi tevékenységek megszervezésére, egyes funkciók ellátására felelősöket választanak maguk közül. Köszöntjük a Kun Béla Szocialista Brigád valamennyi tagját a megtisztelő aranykoszorús cím elnyerése alkalmából! E néhány sorban igyekeztünk e derék kollektívát legalább megközelítően bemutatni. Igen, példamutató derék emberek ők, ácsok, szocialista építőmunkások. Kazár Mátyás Egymillió forintot fisettek ki táppénsre a cHanádapácni t&x-ek A csanádapácai termelőszövetkezetekben összesen 1351 tag van, s ebből 556 nyugdíjas, illetve járadékos. Az igen nagy százalékarány szükségessé teszi, hogy jobban törődjenek ezeknek az embereknek az ügyeivel, gondjaival. Épp ezért tűzte napirendre a községi tanács végrehajtó bizottsága május 17-re a község termelőszövetkezeteiben végzett egészségügyi, szociális és munkaügyi feladatok megtárgyalását. E témakörbe tartozik az is, hogy a betegek táppénzt kapjanak, bár gyakori, hogy ennek jogosultságát egyes vezetők, s néha maguk a tagok is vitatják. A táppénz kifizetése mindenütt jelentős összegű. A Haladás Termelőszövetkezetben az elmúlt évben 295 ezer, a Köztársaság Tsz-nél 300 ezer, az Üj Barázdánál 320 ezer forintot fizettek ki. Ez közel egymillió forintot jelentett csupán ebben a községben. Ezenkívül támogatják a nyugdíjas és járadékos tsz-ta-1 gokat. Minden szövetkezetben a háztáji gazdaságot díjtalanul I megmunkálják, a termés betakarításában segítenek, a haza- szállítást is biztosítják. Az anyagi segítség ezenkívül minden szövetkezetben más és más. A Haladás Tsz-nél például járadékkiegészítés címén 78 forintot fizetnek ki tagonként. Természetesen a segélyeket differenciáltan adják az arra rászorulóknak. A Köztársaság Termelőszövetkezetben minden nyugdíjas egy mázsa búzát kapott az elmúlt évben. A különböző juttatások címén a szövetkezetekben összesen 153 ezer forintot fizettek ki az elmúlt évben. Jól dolgoznak a szociális bizottságok, rendszeresen látogatják a családokat, javaslataikkal segítik a vezetőségek munikáját, s ezzel javul az idős emberek helyzete is. Sok esetben rendkívüli juttatásokat is javasolnak olyan családoknak, ahol erre nagy szükség van. Ezenkívül a községi tanacs is 17 tsz- tagnál kiegészíti a járadékot, személyenként 80 forinttal. K. J.
