Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-14 / 110. szám

«HEBfissssssfflBSíaeiasBaBeessKBfflffiBBBWBfflBaseBHEisfflBUiBUfiaffiBKfflBSSsesBBsaBssssBasBssaeBSBBseBsa®®» a^asBBissizissBBBBiEaBBBBessoasaaiifigBeiíisBsnsssse A helyi zöldség-, gyfimölcselláfás megoldása döntően az ÁFÉSZ-ek feladata Toyásgyümöles Az új és a fiatal szőlő is megkívánja az ápolástl Lisztharmatveszély az almáskertben A gyomirtás és a talajlazfiás az öntözésen kívül a legfonto­sabb ápolási teendő. Nitrogén fejtrágyázás ? növény fejlődé­sét meggyorsítja. A termést akkor szedjük, ha elérte a fajtára jellemző mére­tet és színeződést. Ne hagyjuk a száron túlérni, mert keserű ízt kaphat. Óvatosan szedjük; mert a termés nehezen válik el a szártól. Tövenként átlag 3-5 termést ad. A tojásgyümölcs öt-hat. napig jól eltartható, későblb már rán­cosodik a héja. Változatosan fagyasztható: 3d_ rántva, főzeléknek és megtöltve, ízletes párolva, paradicsommár­tással, de kiváló nyersen is olajjal, borssal, sóval ízesítve. Készítenek belőle savanyúságot is. A nálunk még különlegesség­nek számító tojásgyümölccsel gazdagíthatjuk a házikertek zöldségválasztékát, értékesítésé­vel pedig jelentős bevételt érhe­tünk el. tön permetezzük, nehogy pero- noszpóra vagy lisztharmat lép­jen fel ültetvényünkben; Az 1—2 éves szőlőkről fontos a gondoskodás, mert ezek a tő­kék érzékenyebbek a nagy hő­mérséklet-ingadozásra és a szá­razságra. A fiatal növény ugyan­is még nem rendelkezik erős, jól fejlett gyökérzettel, s így foko­zottabban megsínyli és nehezeb­ben heveri ki például a rügyek, hajtások késői fagy okozta pusz­tulását, vagy aszály következté­ben fellépő tartós vízhiányt. A fagykárt szenvedett fiatal szőlőtőkén visszametszéssel se­gíthetünk, s a növekedés ser­kentésére a nyár folyamán leg­alább 2—3-szor permetezzünk 0,3—0,4 százalékos Wuxal lomb­trágyázó szerrel. Rendkívüli, kibővített tanács­kozást tartott április 9-én a SZÖVOSZ—ÁFÉSZ választmá­nyának kertészeti szakbizottsá­ga, amelyen — a napirend fon­tosságára való tekintettel — a bizottsági tagok mellett a szö­vetségek képviselői és a nagyobb fogyasztási szövetkezetek veze­tői is részt vettek. A bizottság napirendjén a burgonya-, zöld­ség-, gyümölcstermeléssel, -ellá­tással, áralakulással kapcsola­tos kormányhatározatból adódó feladatok szerepeltek. Nagyobb feladatok, nagyobb felelősség Az ÁFÉSZ-ék a kisáruterme­lés szervezésével és a felvásárlás megoldásával a nagyvárosok el­látásához is jelentősen hozzá­járulhatnak, de elsőrendű fel­adatuk a helyi ellátás megoldá­sa, amihez az árualapot lehe­tőleg helyi felvásárlásiból szük­séges biztosítani. A felső szintű intézkedések az­zal, hogy az ÁFÉSZ-eket is be­vonták a támogatás rendszerébe, kedvező körülményeket terem­tettek a termelés és a forgal­mazás szervezéséhez, de ez egy­ben a feladatok és a felelősség növekedését is jelenti. A szak- bizottsági ülés egyértelműen ál­lást foglalt amellett, hogy a fo­gyasztási szövetkezeteknek a he­lyi tanácsokkal, a termelőszövet­kezetekkel és a társadalmi szer­vezetekkel együttműködve teljes felelőséggel kell a háztáji és egyéb kisegítő gazdaságokban a zöldség-, gyümölcstermelést szer­vezni, valamint a felvásárlást és az ellátást zökkenőmentessé ten­ni. A kisárutermelés jelentőségét növeli, hogy egyes cikkek meg­termelése még egy ideig főként kisüzemi keretek között történik. Ezek közé sorolhatók az olyan növényféleségek, amelyek ter­mesztési munkái még nem gé­pesítettek (például: hajtatott zöldségek, zöldborsó, zöldbab, karfiol, ribiszke, málna, szamó­ca). A nagyüzemi burgonyater­mesztési rendszerek — a jelen­legi helyzetet figyelembe véve — ' 1974-ben már körülbelül 70 szá­zalékát termelik. A többi meg- termeltetése és felvásárlása nagyrészt az ÁFÉSZ-ek feladata. Nem kis mennyiségről van szó, ezért a forgalmazás tervszerű felkészülést követéi. A kiragadott példák is mu­tatják. hogy a fogyasztási szö­vetkezeteknek a termelés és a forgalmazás egész vertikumát átfogó, több évre megfelelő ha­tékony formákat kell kialakíta­niuk. Fontos a termelési biztonság megteremtése A. kisárutermelés szervezésé­ben már van tapasztalatuk a fo­gyasztási szövetkezeteknek. Töb­bek között ezeket a tapásztalato- kat hasznosítják az alap- és szinkronmodellek, amelyek a jó módszerek kipróbálásában és be­vezetésében példaként szolgálnak a többi szövetkezetnek is. A jól működő fogyasztási szö­vetkezetek tapasztalatait figye­lembe véve elmondható, nogy a szövetkezet és a termelők közöt­ti kapcsolat két alapvető követel­ménye: a tartósság és a bizton­ság. Ebből adódik, hogy a fo­gyasztási szövetkezeteknek a ter­melés szervezésében törekedniük kell a tartós, a több évre szóló kapcsolat kialakítására és bizton­ságot kell nyújtaniuk a terme­léshez. A kapcsolat alapja olyan, több évre szóló szerződésrend­szer kialakítása, amely az áru átvételének garantálásával és a legalacsonyabb ár meghatározá­sával megfelelő biztonságot ad a termeléshez. Ezt segíti az új támogatási rendszer is, azzal, hogy a tá­mogatás feltétele a termés szer­ződéses lekötése. Az igények és a lehetőségek pontos ismerete már alapja le­het a tervszerű, kiegyensúlyozott forgalom megvalósításának; Természetesen a leszerződött termékek mellett az egyéb, fel­kínált zöldség-gyümölcs felvá­sárlására is törekedniük kell az ÁFÉSZ-eknek a zavartalanabb lakossági ellátás érdekében. A termelés fejlesztése terén hosszabb távú feladat a terme­lés korszerűsítése, a hozamok emelése és a más művelési ág­ba tartozó területek bevonása. A korszerűsítésnél igen fontos a megfelelő anyag- és eszközellá­tás megszervezése, a jó termelési módszerek elterjesztése. Megvan a lehetőség arra is. hogy kielé­gítve a termeléssel foglalkozni kívánó lakosság igényét, részük­re földterületet juttassanak. A tanácsoknak igen nagy szerepük van ebben. Az értekezleten felszólalók kö­zül többen elmondták, hogy az ÁFÉSZ és a helyi tanács között nem alakult ki megfelelő kap­csolat, ami nap mint nap érez­teti kedvezőtlen hatását. Az ilyen helyeken — éppen a lakosság ellátása érdekében — fontos, hogy minél hamarabb létrejöj­jön az együttműködés, aminek alapján mindkét szerv célszerű­en tudja kifejteni tevékenysé­gét. űz időszerű teendők A tanácskozás meghatározta a fogyasztási szövetkezetek idősze­rű teendőit. Ezek a következők­ben foglalhatók össze: — az igények és lehetőségek felmérése, a termelés szervezé­se, — termelési szolgáltatások (szaktanácsadás, gépkölcsönzés) bevezetése, — a termelés szervezése, — anyag- és eszközellátás meg­oldása, — felkészülés a színvonalasabb értékesítésre. A termelés fejlesztésének né­hány fontosabb kérdésére is fel­hívta a figyelmet a tanácskozás. Egyik ilyen kulcskérdés a pa- j lántaellátás. Irányított, piacké­pes termelést nem lehet házilag nevelt palántákkal megvalósí­tani. A jelenlegi ártámogatási rendszer lehetőséget biztosít ar­ra, hogy a fogyasztási szövetke­zetek a célnak megfelelő, fű­tött, fóliás, központi palántane­velőt létesítsenek. Az adottsá­goknak megfelelően élni kell ez­zel a lehetőséggel. Ahol a ter­melőszövetkezet is foglalkozik palántaneveléssel, együttműkö- j dést lehet kialakítani a palánta­ellátás megoldásában. A tervek szerint az idén kö­rülbelül 50 központi palánta- nevelő-telep létesítésére van le­hetőség, 1975-ben pedig a palán­tanevelő terület eléri a 30 ha-t. Ez 3400 tonna korai zöldség ter­mesztését teszi lehetővé. Fel kell készülni az eszközel­látás színvonalának növelésére is. Ez indokolt esetben import­gépek beszerzését is szükséges­sé teszi. Indokolt, hogy a fo­gyasztási szövetkezetek lehetősé­get találjanak arra, hogy a me­gyeszékhelyeken egy mezőgaz­dasági áruház működjön. Ugyan­csak fontos lenne járásonként egy-egy szakbolt létesítése. Idő­szerű feladat, hogy a szövet­kezetek megoldják a kisgépek kölcsönzését is, mert a gépek ma­gas ára miatt egy-egy termelő ezeket nem vásárolja meg, de kölcsönzés formájában megfele­lően kihasználhatók lennének. A megnövekedett feladatok a személyi feltételek biztosítá­sát is megkövetelik. Ez különö­sen vonatkozik a szakértők mun­kába állítására. Az igényeknek megfelelő árutermelést csak szakember irányításával lehet megszervezni. Ezért szükséges, hogy az ÁFÉSZ-ek kertészt is alkalmazzanak. Ha nincs arra le­hetőség, hogy egy szövetkezet egy kertész szakembert alkalmazzon, akkor több szövetkezetnek szük­séges megállapodást kötni a szakemberrel, de mindenképpen biztosítani kell a személyi fel­tételeket. A bizottság javasolja a fo­gyasztási szövetkezeteknek, hogy a termelési adottságok és a fej­lesztési, értékesítési lehetőségek figyelembevételével hosszabb tá­vú (3—5 évre szóló) programot dolgozzanak ki. A fogyasztási szövetkezetek­nek már most el kell kezdeniük a felkészülést a forgalmazás kor­szerűsítésére, ami főként a bolt­hálózat fejlesztését és a raktá­rozási lehetőségek bővítését je­lenti. Jelenleg egyetlen hűtött raktár sincs. Sürgető feladat a raktározási gondok megoldása. A kormányhatározat a kiskeres­kedelmi hálózat részére megfe­lelő támogatást nyújt, ennek a lehetőségnek célszerű kihaszná­lása a fogyasztási szövetkezetek egyik fontos teendője. Lengyel Zoltán jfi BÉlKSHicmssn 1974. MÁJUS 14. Meleget, napfényt és bőséges öntözést igényel, e tekintetben a paprikához hasonló. Csak vé­dett fekvésben és tápanyagok­ban — főleg nitrogén és foszfor — gazdag helyen termeszthető eredményesen. Áprilisi magve­téssel — az egyszer tűzdelt és 7 cm-es cserépben vagy tápkoc­kában előnevelt palántát — má­jus 15-e után ültethetjük ki végleges helyére. A palánta 25 C fokon fejlődik legegyenletesebben. Hosszú nap­palos, az árnyékot nem tűri. 50 cm-es sor- és 30—40 cm_es tőtávolságra ültessük. A talajt gondosan készítsük elő, porha- nyós. jól beöntözött ágyban biz­tonságosabban erednek meg a palánták. A tojásgyümölcs érzé­keny a mély ültetésre, csak a tápkocka vagy a cserépföld ma­gasságáig süllyesszük a növé­nyeket a talajba. Az öntözéssel kapcsolatosan arra ügyeljünk, hogy a fejlődés kezdeti idősza­kában kevesebb vizet adjunk, de gyakrabban, nehogy a talajt túlzottan lehűtsük. Nem elég a szőlőt nagy körül­tekintéssel, szakszerűen elültet­ni, hanem az új és az 1—2 éves tőkéket is rendszeresen gondoz­ni szükséges. Ugyanis csak így növekednek kellően és fordulnak majd termőre. A most telepített tőkéket rend­szeresen vizsgáljuk át. Homok­talajon a szárazság következté­ben ugyanis a szél könnyen el­hordja a védő földkupacokat. Ezeket azonnal pótolnunk kell, nehogy kiszáradjanak a tőkék, s elmaradjon az eredés, Kötött talajon a kupacok megcserepe- sedett tetejét porhanyítsuk meg, hogy a hajtások zavartalanul tör­hessenek elő. Egyúttal tűzzünk a tőkék mellé egy karót: majd hozzáköthetjük a hajtásokat, ne­hogy a szél letörje őket. Amint a gyenge hajtások kibújnak, rög­A márciusi korai, száraz me­leg időjárás hatására, a jonatán almafákon (de más fajtájúnkon is) megjelent a lisztharmat. A fertőzött rügyekből kibontakozó kicsi leveleken, hajtásvégeken láthatók a fertőzés kezdetleges jelei. Már a tavalyi száraz időjárás is kedvezett a terjedésének, az enyhe tél pedig az áttelelésnek. Így az idén a lisztharmat még erő­teljesebb támadására számítha­tunk. Minél korábban kezdjük a per­metezést, annál hatékonyabb a védekezés. Ellene több hatásos gombaölő szer kapható. Ilyenek a Thiovit, a Kurtfulűs, a Pol-Sul- col, s a Fundazol. Ezek a szerek elég jó hatásúak, ha pontosan betartjuk a csomagolóanyagon található használati utasítást, és rendszeresen permetezünk. Egyszeri kezelés nem nyújt tartós védelmet a lisztharmat el­len. A többi károsító elleni vé­dekezések során ajánlatos liszt­harmat elleni szert is a permet- lébe keverni. SZOLGÁLTATÁS Rövid határidővel, jé minőségben vállalunk szobafestést, mázolást, hengerezést üvegezést vízvezeték- szerelést Áraink kedvezményes szolgáltatási árak MEZŐKOVÁCSHÁZI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET GYULAI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT pályázatot hirdet az alábbi munkakörök betöltésére: BELSŐ ELLENŐR mérlegképes könyvelői képesítéssel vagy számviteli főiskolai végzettséggel PÉNZTÁROSI MUNKAKÖR középiskolai vagy közgazdasági technikumi végzettséggel. Építőipari gyakorlattal rendelkező KALKULATOR Jelentkezés Írásban, önéletrajz csatolásával. Gyula, Henyei u. 19., munkaügyi csoport.

Next

/
Thumbnails
Contents