Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-14 / 110. szám
Több energia — 7 Távirányítású mérőműszer nyos — Kevésbe fontosnak itéö — körzetek számára. Energiaiparunk még me sera tudja kielégíteni a csúcsidőszakok 3800—4000 megawattos teljesítményigényét, azzal a különbséggel, hogy napjainkban már import energiát vethetünk igénybe a szomszédos országokat hazánkkal összekötő távvezetékek segítségével. A KGST- országok egyesített energiarendszerének irányító közipontja Prágában van, ott végzik a rendelkezésre álló energia szükségletek szerinti elosztását. Vannak napszakok, amikor a magyar erőművek is exportálhatnak, olyan országokba, ahol tőlünk eltérően alakul a csúcsidőszak. Tízévenként ntegkétszerezétfik Hazánkat nagyfeszültségű — 220 és 440 kilovoltos (220 és 440 ezer voltos) — távvezetékek költik össze a szomszédos országok, kai. Magyarország — központi fekvése révén — egyfajta „csomópontja” a nemzetközi villa- mosenergia-cserének. Ebből következően távvezetékeink tranzitszállításokat is lebonyolítanak, amikor például Jugoszlávia Csehszlovákiának, vagy Románia Ausztriának villamos energiát exportál. De a Szovjetunió, ból érkező villamos energia nagy része is hazánkból, .ágazik él” több irányba. A légtávvezetékek „áteresztőképessége” ma még megfelel, de tudva azt, hogy az ipari országok vili amosenergia- szükséglete tízévenként megkétszereződik, néhány esztendő múlva nagy bajban lennénk, Ezért határozták el a szocialista országok egy minden eddiginél nagyobb átviteli kapacitású nagyfeszültségű — 750 kilovoltos — távvezeték közös erővel való megépítését A távvezeték Budapesttől 300 km-re, a magyar-szovjet határ menti lányai erdőben lép be hazánk területére — odáig a szovjetunióbeli Vinyistól halad — és Alberti r- sáig húzódik majd, ahol transzformátorállomást építenek. Az albertirsai „végállomástól” valamelyest csökkentett feszültséggel a korábbi távvezetékeken jut el az áram a szomszédos országokba. A 750 ezer voltos új táwew?- fcék 1978 őszére kapcsolódik majd be az ország hálózatába és az egyesített energiarendszerbe. Megépítése azt jelenti, hogy Magyarország az 1975-re tervezett 750 megawattról 1980-ig 1350 megawattra növelheti a Szovjetunióból származó energiaimportját. Harc a veszteségek eilee A légvezetékes hálózat építése külön tudomány. A tervezőknek sok, pontosan nem számítható hatást kell figyelembe venniük, a vezetékek szél okozta, sokszor veszélyes méreteket öltó rezgéseitől a huzalokra „telepedő” vastag jég- és zúzmararétegekig. Nem kisebb gond a megfelelő átütési biztonság megteremtése sem a szomszédos vezetékszálak, a vezeték és az oszlop, valamint a vezeték és a föld között. De a távvezetékeket a villámcsapások ellen is védeni kell, a távvezeték vonulása mentén élő lakosságot pedig a rádiózást befolyásoló szikrazavarok éllen. Külön küzdelmet folytatnak a légtávvezetékek tervezői és építői a szállítási veszteségek ellen, amelyek az áramerősség négyzetével arányosan növekszenek. Ezért arra törekednek, hogy az áramerősséget semmi esetre se emeljék, hanem inkább még csökkentsék is azzal, hogy a feszültséget emelik. Igaz ugyan, hogy a feszültséggel együtt a szigetelési veszteség is négyzetesen emelkedik, de szerencsére ez mindig jóval kisebb mértékű. Ezek az összefüggések mind a váltóáramra, mind az egyenáramra érvényesek, azzal a megszorítással, hogy egyenáramú ellenállásból és a fázis- eltolódásból az önindukció folytán adódó veszteségek. Ennek .különösen nagy távolságú távvezetékeknél vasa jelentősége. Ugyanakkor egyenáram esetén számolni kell az egyeni rányítás problémájával, hiszen az erőművi generátor váltóáramot szolgáltat, amit még transzformálni kell a távvezetékbe való „betáplálás” előtt, és a fogyasztóhoz is transzformált — kisfeszültségű — áramot kell eljuttatni. Transzformálni pedig csak a váltóáramot lehet. A váltóáramú távvezetékek sokáig egyeduralkodók voltak. Gazdaságossági megfontolások alapján azonban már egyre több egyenáramú távvezetéket építenek, miután időközben az egyenirá- nyítás technikája is nagyot fejlődött. Az elkövetkező 20—25 évben még világszerte hagyományos légtáwezetékek fognak épülni, egyre növekvő feszültséggel, aminek a felső határa valószínűleg 1500 kilovolt lesz. Időköziben minden bizonnyal megoldják a szupravezető kábelekkel való energiatovábbítás problémáját, ami veszteség nélküli villamos távvezetést tenne lehetővé. De erőteljesén foglalkoznak a kutatók a vezeték nélküli energiaátvitel kérdésével is. aminek megvalósulására azonban csupán a jövő évszázadban lehet számítani. Hagy feladat elölt A tervezett új 750 kilovoltos távvezeték váltóáramot fog szállítani. Megépítéséhez előreláthatóan 690. negyven méter magas oszlopra lesz szükség, amelyek mindegyikét körülbelül 15 tonna vezeték- és szerelvénysúly terheli majd. Az energiát szállító villamos vezeték súlya 6700 tonnát tesz majd ki. Az oszlopok betonalapjainak elkészítéséhez 20 ezer köbméter betonra lesz szükség. Mindezt figyelembe véve nem csodálható, hogy km-enként 4,2 millió Ft-ha fog kerülni a magasfeszültségű távvezeték megépítése. De még így is megéri, részint azért, mivel a költségek megoszlanak az építésben részt vevő országok között, részint pedig azt figyelembe véve, hogy az energiaimport lehetősége már ma is egy 700—-800 megawatt kapacitású erőmű megépítése alól mentesíti népgazdaságunkat. Blahó István Szovjet tudósok: és fcutatőfc „Tajga” elnevezésű, újfajta, hordozható, rádió-távirányítással működő készüléket szerkesztettek a földkéreg titkainak felderítésére. A műszer 10 ezer méteres mélységig használható. A megfelelő — rendszerint nehezen megközelíthető — helyre kitelepített „Tajga” automatikusan felfogja a főid Skovjet szakemberek jbkusö- össze S kg súlyú elektrovibrá- cios szivattyút konstruáltak, amely apróbb szilárd szennyezéseket tartalmazó víz kiemelésére is alkalmas. Csupán az a féltétele a használatának, hogy a viz hőmérséklete nem lehet magasabb 30 C foknál. Vízszállító-képessége nem nagy ugyan — 0,3 köbméter/óra —? Az önkiszolgáló árusítási forma terjedésével megnőtt az igény az egységcsomagokat készítő automaták iránt. A képen látható gép — finn szakemberek konstrukciója — hat darab henger vagy hasáb alakú konzervet, festékdobozt, fűszerdobozt stb. csomagol össze. A dobozokat előbb hullámpapírmélyébíS Ä-Seai ssgízmifafc hullámokat, azokat magneto- fon szalagra rögzíti, majd köz ponti távutasításra a diszpécser-központba továbbítja » tárolt információkat A készülék főként a kőolaj- és föld-, gázlelőhelyek után kutató geo»' lógusok munkáját könnyíti meg, A legnagyobb szibériai hidegben is kifogástalanul működik. de teljesitményszükséglete te kicsiny, 0,3 kW. Mindamellett igen tekintélyes, 45 méteres emelőmagassággal üzemel. Egyfázisú, 220 V-os, 50 Hz-es váltóáramú hálózatról üzemeltet-' hető. Egyszerű szerkezete révén nagy üzembiztonságú, ö®z- szeszerelése és használatba vétele nem igényéi különösebb szakértelmet. zsugorodó poHetnén vágy PVC-fóliába csomagolja. A tálcákat a dobozok alakjának megfelelően lekerekített vagy szögletes sarokkal készíti. A tálca méretei is változtatható« 180x120 mm-tői 450x320 ménig. Az elkészült csomag legnagyobb magasság 145 mm lehet, i ból sajtolt tálcákra rakja, majd A gép percenként átlag 20 csomagot készít el, melyet a fólia zsugoritása céljából a géphes csatlakoztatott, elektromosan fűtött alagúton kell még átvezetni Elektrovibrációs szivattyú Percenként húst csomag A második világháborút követő években gyakran előfordult, hogy az ország egyes vidékein hosszabb-rövidabb időre kialudtak a villanyok, leálltak a motorok, elhallgattak a rádiók; Mindez azért volt, mert ener- giaiparunk nem tudott lépést tartani a növekvő szükséglettel, így délelőtt és kora este, a két csúcsidőszakban, egyszerűen nem jutott villamos energia bízóTudomány — Technika Biztonságosabb gumiabroncsok A Dunlop cég új üzemet épített, ahol különböző anyagú. 1,60 méter szélességben készülő, a gumiabroncsok betétjeként szolgáló szöveteket percenkénti 70 méteres sebességgel hőkezelik és fürdetik a hengersorokon, A modem gépkocsiabroncsok erősítőbetétje különféle műanyagokból — főként műselyemből, nylonból és poliészterből — készül, melyet minden esetben ragasztással visznek fel a gumifelületre.
