Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-14 / 110. szám
Világ proletárjai egyesüljetek l rNÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG t'S A MEGYEI TANÁCS LÁPJA 1974. MÁJUS 14., KEDD Ara; L— Pl XXIX. ÉVFOLYAM, 110.SZÄM MA: POLINSZKY KAROLY AZ DJ MŰVELŐDÉSÜGYI MINISZTER «8, oldal* • A PR*S KEGYETLEN KARMESTER (i. oldali « ALAPSZERVEZETEK AZ IFJÜSAGPOLITIKAÉRT |S. oldal* HÉTVÉGI SPORTEREDMÉNYEK fi., A, A oldal* A megyei átlagnál mostohább körülmények között — Kiemelked gazdasági eredmények Kifélé termelőszövetkezeti rangot kapott a békési Egyetértés Tsz Három hónappal ezelőtt, a zárszámadási közgyűlésen senki sem gondolt arra, hogy a békési Egyetértés Tsz-ben május-1 ban rendkívüli ünnepi közgyűlést tartanak az 1973. évi munka országos elismerésének átvételére. A hír, amely Budapestről érkezett. meglepetést okozott. Nem véletlen. A békési emberek törekvését a jő szövetkezeti gazdaság megteremtésére, a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter a Termelőszövetkezetek A barátságnak régi tradíciói vannak -— --------------------------------------------------------------------------------- í L engyel vendégek Békéscsabán és Dévaványán Tegnap, május 13-án, a délelőtti órákban Békéscsabára érkezett a Hazafias Népfront megyei bizottságának meghívására Zbigniew Bajéit, a Lengyel Népköztársaság nagykövetségének másodtitkára és Wladislav Kobialka, a Lengyel Kulturális Központ Igazgatója. A vendégeket a HNF Békés megyei Bizottságán Nagy Imrévé, a HNF megyei titkárának helyettese, valamint Vichnál Pál, a HNF megyei bizottságának munkatársa fogadták. Nagy Im- réné rövid áttekintést adott megyénk gazdasági, kulturális helyzetéről, majd Zbigniew Bajek emlékezett meg a két népet ösz- szekötő évszázados barátságról. Elmondotta — többek között —, hogy mielőtt hazánkba került, Lengyelországban már sokat hallott a magyarokról és a két népet összefűző közös emlékekről. Köszönetét fejezte ki a meghívásért és azért, hogy vendége lehet megyénknek. Köszöntötte a vendégeket Lénárt Imre, a párt megyei bizottságának munkatársa is, majd a baráti eszmecserén felvetődött annak szükségessége, hogy Békés megye építsen ki testvéri kapcsolatot Lengyelország egy, a megyénkhez hasonló megyéjével. A délutáni órákban Nyári Sándornak, a HNF Békés megyei Bizottságának titkárával Dévaványára látogattak, ahol találkoztak a község politikai, társadalmi és gazdasági vezetőivel, majd ezt követően magyar—lengyel napot rendeztek, amelyet összekapcsoltak a béke- és barátsági hónap megyei rendezvénysorozata megnyitójával. Országos Tanácsa javaslata alapján nagyra értékelte, ezért megadta a Kiváló Termelőszövetkezet címet Ezt vették át tegnap, május 13-án délelőtt a központi művelődési házban rendezett bensőséges ünnepségen-. A rendkívüli küldöttközgyűlésen megjelent Frank Ferenc, a párt megyei bizottságának első titkára, Gajdács György, a megyei tanács osztályvezetője, Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Kovács József országgyűlési képviselő és többen a város, a járás politikai, társadalmi petének irányítói közül. Dr. Búzás Gábor alapszervezeti párttitkár megnyitó szavai után Balogh László tsz-elnök felvázolta a szövetkezet negyedszázados küzdelmét, különösen az elmúlt 15 esztendő munkáját; tette mérlegre. — Szövetkezetünk a párt gazdaságpolitikáját úgy váltotta valóra a békési emberek javára, hogy 1963-tól 69-ig 6 közös gazdasággal egyesült. Most már 7000 hektáron 1600 ember találja meg a boldogulást, Azokról a szövetkezetekről, amelyekkel az Egyetértés Tsz egyesült, nem sok jó mondható el, mert a mostoha természeti viszonyokat ezekben a kis gazdaságokban nem tudták leküzdeni. A közösség, a nagyközség ereje kellett ahhoz, hogy végül is úrrá legyenek a nehézségeken, a sorozatos bevételi és alaphiányokon. S amikor legjobban bízott a szövetkezet a felemelkedésben, mindenét elvitte az 1970. évi ár- és belvíz. Ez a szövetkezet szenvedett a legtöbbet! 31,5 millió forint károsodást állapítottak meg. Csak villanásként említette az elnök, hogy búzából 4 mázsa, kukoricából 10 Wladislav Kobielka, Nagy Imréné, Zbigniew Bfjek és Vichnál Pál a HNF megyei bizottságának fogadásán mázsa, napraforgóból 3,5 mázsa, cukorrépából pedig 80 mázsa termett hektáronként. A múlt esztendőben, amiért elnyerték a Kiváló címet, 31 mázsa búzát, 20,5 mázsa napraforgót, 38 mázsa szemes kukoricát termesztettek és a gépesítés folytán egy mázsa cukorrépát 30,78 forintért állítottak elő. Az állattenyésztésben csaknem megkétszerezték a tejtermelést, felkarolták a juhászatot és a baromfitartást. Összesen 15,5 millió forint nyereséget értek el. A szövetkezetbe» 245 harminc éven aluli tsz- tag dolgozik, főleg a gépesítésben jeleskednek valamennyien. Balogh László meleg szavakkal emlékezett meg azokról, akik az 1973. évi munkából az átlagosnál jobban vették ki részüket. Ezután Gajdács György ismertette a Kiváló Termelőszövetkezet cím adományozásának körülményeit, azt, hogy ebben az esztendőben 15 szövetkezetben kerül sor hasonló ünnepségre, a jók között a legjobbak köszöntésére. Nagy taps közepette adta át Balogh Lászlónak az oklevelet, majd Egeresi László üzemegységvezetőnek, Molnár Lajos tehergépkocsivezetőnek, Kruchió Antal állat- gondozónak, Nagy Gábor traktorosnak és Nagy István főagronó- musnak átnyújtotta a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetést. Miniszteri dicséretben részesült Kelemen Sándor traktoros és Pankotai János fogatos. A Kiváló Tsz-tag jelvényt húszán kapták meg. A kitüntetések átadása után köszöntötte a rendkívüli ünnepi közgyűlést Frank Ferenc, a párt megyei bizottságának első titkára. Felvázolta a megye mező- gazdaságában elért 1973. évi eredményeket. Jelentősnek mondotta azt a tényt, hogy 1973- ban nem volt a megyében veszteségesen gazdálkodó szövetkezet, csupán néhány tsz-ben jelentkezett 18 millió forintos alaphiány. Három évvel ezelőtt 53 tsz szanálásáról kellett gondoskodni, a gazdálkodást egészséges vágányra helyezni. Ez a nagy fejlődés azt tanúsítja, hogy a párt szövetkezet-politikája helyes, a gyakorlatban kiállta a próbát, bevált a dolgozó parasztság élet- és munkakörülményeinek továbbjavítására. Ehhez nagyon sokat adott a munkás- osztály, amikor a többtermelés elérésére a mezőgazdaság ren- delkézésére bocsátotta a szükséges anyagokat, felszereléseket, berendezéseket. Békésen jól gazdálkodtak az elvi, az anyagi és az erkölcsi segítséggel. Erről szólt a beszámoló, de jól gazdálkodtak a megyében máshol is, amit az is mutat, hogy minden eddiginél több kenyérgabonát, a vártnál több hízott marhát, hízott sertést adott a megye a népgazdaságnak. Csakis így vált lehetővé, hogy a tsz-par.asztok jóléte tovább gyarapodott. Dupsi Károly Vezetők a versenyben Oly gyors és tömeges volt a csatlakozási hullám az első vállalatok kongresszusi versenyfelhívásához, hogy mostanáig még nem is lehetett teljes egészében összesíteni és értékelni a vállalásokat Azt azonban már nyugodtan állíthatjuk, hogy a felajánlások többsége a kor színvonalához, a népgazdaság idei feladataihoz és a negyedik ötéves terv céljaihoz igazodik. Így a verseny a legtöbb helyen a munka, a gazdálkodás minőségét helyezi a középpontba. A vállalások sokrétűsége is erre utal: mindenütt a legfontosabb helyi gondok megoldására igyekszenek vállalkozni a munkások, szocialista brigádok, hiszen azok feloldása — itt nagyobb darabszám. ott amyag- megtakarítás, megint másutt ke., vesebb selejt, amott, egy jó és új munkaforrás — eredményezheti igazán az adott gyárnál a hatékonyság növekedését. a munka minőségének javulását. A párt XI. kongresszusa és a felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny-mozgalom kérdésével is foglalkozott legutóbbi ülésén a Kormány, megjelölve pontosan a kibontakozó munkaversennyel kapcsolatos állami és vezetői feladatokat. A vezetőkön, a műszaki, gazdasági szakembereken mindenütt, min. den szinten sok múlik, hogy a verseny valóban a legfontosabb vállalati s egyszersmind népgazdasági feladatokból induljon ki és azok teljesítését segítse. A vezetőknek, szakemberek, nek ebben nagyon sóik a teendőjük. Segíteniük kell például a munkások, a szocialista brigádok pontos tájékozódását az üzemi és vállalati feladatokról: azután arról, hogy a legfontosabb tennivalók gyorsabb vagy jobb elvégzésének adottak-e a külső és belső feltételei, s azok megteremtéséért egy-egy veziető mit tehet, mit szándékozik tenni. Ez a jó informálás első számú kötelessége a vezetőknek hogy a lelkesedés, a többre-váL lalkozás valóban méltó és reális feladatra összpontosuljon. Ennek figyelembevételével a versenyre készülődő munkások, brigádok és „ helyi vezetők közt ki kell alakulnia a rendszeres párbeszédnek a feladatokról: rövidre kell zárni a kört a gyors megértésért és a félreértések elkerüléséért Világos, hogy ebben a párbeszédben a vezető nem lehet kishitű: bizalma arra épülhet, hogy ami tegnap esetleg nem ment vagy lehetetlennek tűnt. az most a közös elhatározás lendülete, az emberek őszinte lelkesedése révén sikerülni fog. Napjaink egyik fontos teendője: a minőség javítása. Ez egyben energia-, idő- és anyag- megtakarítás is, hiszen ami nem romlik el. ami nem válik se- lejtté — arra nem kell még egyszer időt. kiadást, anyagot fordítani. A minőség javítását szolgálja mindenütt az úgynevezett gyártásközi ellenőrzés fejlesztése. bevezetése. A műszaki, gazdasági szakemberek, különböző szintű vezetők nemcsak segíthetik, szervezhetik, ösztönözhetik a versenyt: versenyezhetnek maguk is. Egy-egy felajánlás kidolgozására. teljesítésére komplex brigádokat lehet alakítani; szakemberek, szakmunkások összefoghatnak egy brigádban egy- egy vállalás vagy hosszabb fejlesztési feladat sikeréért.' A komplex brigádok már sok jeles eredményt értek el a hazai iparban eddig is. különösen ha új technikát vagy új megoldást kellett kidolgozni, bevezetni. Végül — egy a cél: jobb hatásfokkal gazdálkodni, mint korábban; ezt eredményezi a gazdálkodás jobb minősége. Azt pedig, hogy hol mi adja a nagyobb eredményt, azt mindenütt csak a munkások és a vezetők közössége képes a legpontosabban megtalálni és a legsikeresebben hasznosítani.
