Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-14 / 87. szám
Az ezerpontos brigád — Kicsoda? Tán a® a kétbalA munkás tulajdonos A gát ifcülső eáSa!án nyugodtaii hömpölyög a Hármas-Körös. A partot szegélyező fűzfák már felöltötték tavaszi lombjukat. A gát innenső oldalán csá- Scányüfcések zuhognak, Bontják a cégi szivattyúházat, amelyben hosszú évtizedeken át gőzgépekkel emelték át a vizet a Körösből a szomjazó földekre, máskor meg, csapadékos időben a belvizet vissza a Körösbe, Az itt dolgozók nem gyönyörködnek a táj szépségében. Ismerősük már minden hajlat, mindem fa, talán a még mesz- sziről idecsodálkozó őzikék is. Dől a fal A leomló téglák Mól fehér porfelhő száll a magasba. Az emberek megtörtök homlokukat, a brigádvezető, Keese Sándor nagyot kurjants —Pipa, huja, emberek! Egy asszony végigkínálja alumínium kannából a hűs vizet. Aztán rágyújtanak Ülnek a gát tövében & selymes füvön, övödnek egymással. — A Fradi? As te esapat? A Dózsa, az igen! Tegnap, április 12-én folytatódott a műszaki fejlesztési hónap programja Békéscsabán. A megyei tanács nagytermében mezőgazdasági szakemberek hallgatták meg Váncsa Jenő MÉM miniszterhelyettes előadását a nagyüzemekben mindjobban kibontakozó iparszerű termesztési rendszerek gazdasági előnyéről, népgazdasági» hasznosságáról, g azokról az ellentmondásokról, melyeket az új térhódítás® hozott a felszínre. A fejlett technikává!, technológiával dolgozó üzemekre a sokoldalúan szervezett, magas szaktudást igénylő munka jellemző. Lényegében ezekkel a fejlett technológiákkal indult el a magyar nagyüzem az iparosodás útjára — hangoztatta a miniszterhelyettes. Az út, melyet néhány esztendő alatt az ország mezőgazdasága megtett, rendkívül nagy. A múlt esztendőben már 1,3 millió tonna műtrágya-hatóanyagot használ fel a mezőgazdaság. 1938-ban az egy hektárra jutó műtrágyamennyiség 2 kilogramm volt. Növényvédő szerre kereken 4 milliárd forintot költöttek a lábas Dunai! Kecse Sándor talán m legfiatalabb a brigádban. — Pedig már több mint egy évtizede itt dolgozom a Vízügynél. Pontosan tíz évvel ezelőtt, 1964-ben alakult meg a brigádunk. A Törekvés nevet vettük fel. Törekvő emberek dolgoznak benne, mondták, illik ez a brigádra. Jó — mondtuk — nekünk nem a név a fontos, hanem a munka. Abból meg van itt bőven. Amolyan mindenes <sk a brigád. Kubikolunk, betonozunk, műtárgyakat építünk. Amióta a gépekkel dolgozunk, megtanultuk azokat javítani is. Nemigen fog ki rajtunk, ha valamelyik meghibásodik. Igaz, erre a tanulásra ró voltunk kényszerítve. Mindig messze dolgoztunk a központtól, nemigen lehet a szerelőt egyhamar kihívni, ha valami baj van. — Ügy hallom, Bapp Imre bácsi már túl van a nyugdíjmezőgaztíaságS üzemek 1973- ban. A mezőgazdasági termelés céljait 1 millió kilowatt villamos energia szolgálta. Az ország gázolaj-fogyasztásának 39 százaléka ® mezőgazdaságra esik. A nagyüzemi mezőgazdaság ipari háttere tehát rendkívül mély, szerteágazó. Azt a nagy mennyiségű anyagot, melyet a mezőgazdaság kapott, célszerűen használta fel, mivel a 10 évvel ezelőtti terméshozamokat búzából, kukoricából megkétszerezte, illetve megtöbbszörözte. A termésátlagok alakulásában azonban rendkívül nagyok a szóródások. Ezért továbbra is kérdés marad; milyen módon tudnánk a termelés hatékonyságát fokozni, a technikai, a biológiai értékek, eredmények termelésbe állításával, s az ember miként tudja megteremteni ezek között az összhangot, a felhasználásban meghatározni szerepét A munka ésszerűbb szervezésében óriási tartalékaink vannak — hangoztatta Váncsa elvtárs. Példákat mondott arra vonatkozóan, hogy az azonos minőségű földön gazdálkodó üzemek között a gazdálkodás hatékonyságában milyen nagy eltérések tapasztalhatók. Az előadást konzultáció követte, majd Gajdács András zárszavával fejeződött be a nagy jelentőségű program. Bt, E* korhatáron. Miért dolgozik mégis itt, magukkal? — Tudja, iparkodó ember. Sajnálnánk, ha itthagyna. Meg hál- istennek bírja is a munkát. De az az igazság, hogy azelőtt máshol dolgozott és még nincs meg a nyugdíjhoz a tíz éve. — Hová valósiak? — Dévaványaiak vagyunk, onnan járunk mindennap a munkahelyre. Valamikor kerékpárral, de az az idő már a múlté. Most a vállalat busza szállít bennünket. ■— S hogyan kosztolnak? — Leginkább tarisznyából. Egyszer, amikor Szarvason dolgoztunk, akikor kaptunk az üzemi konyháról ebédet Általában minden reggel munkakezdés előtt megsütjük a szalonnát. Főzni nemigen szoktunk, fél ára csak az ebédidő. — Az otthoni munka nem marad el? Hiszen egész nap kint vannaik, este van már, mire hazaérnek. — Amióta bevezették a szabad szombatot, jobb a helyzet. Több idő jut a ház körüli munkára is. Vasárnap meg fizetéskor elmegyünk közösen a Kacsába, elsörözgetni. Az asszonyok is összejönnek néha. Most meg jön a hűsvét, elmegyünk egymáshoz locsolkodni is, » » » Gyomán, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság főépítésvezetőségén megmutatták a brigádok közötti verseny állását, ami egyúttal felterjesztés is kitüntetésekre. Á Törekvés tízszeres szocialista brigád, az elmúlt évi munkaverseny során első helyen végzett, ezerpontos teájesítmény- nyeä. A legmegbízhatóbb brigád, bármilyen munkákkal bíztuk meg, lelkiismeretesen és jó minőségben végezték el. Javasoljuk a brigádot immár harmadíz- ben az aranykoszorús jelvényre. A brigád vezetője Kecse Sándor, tagjai: Papp Bálint, Molnár Imre, Papp Imre, Papp Lajos, Szálai István, Gyebnár Mihály, Gyányi Imre, Kecse József és Mohácsi Károly.” Béla Ott© Azonnali belépéssel FELVESZÜNK: kereskedelmi képesítéssel rendelkező ÁRU ÖSSZEÁLLÍTÓKAT, valamint RAKTÁRI SEGÉDMUNKÁSOKAT (férfi—nő). AMFORA-ÜVÉRT, Békéscsaba, Kazinczy u. !—S. 82819 N apjaink rangos politikai kérdése a szocialista demokrácia része, az üzemi demokrácia érvényesülése. Ennek jelentőségét a Központi Bizottság március 19—20-i üléséről kiadott közlemény is hangsúlyozza. Az üzemi demokráciáról általában és konkrétan1 már évek óta beszélünk, hasznosságáról, hatékonyságáról vitatkozunk. Vitatkoznak a munkások a gyárban, a munkahelyen, vitatkoznak a kommunisták a párttaggyűlésen, a szakszervezeti tagok és a szervezett ifjúság körében is. Az eszmecsere eddig is hasznos volt, bár helyenként a dolgozók véleményének kikérése, meghallgatása csak amolyan tes- sék-lássók módra folyt Az üzemi vezetők egy része egy-egy termelési tanácskozás után előjegyzési naplóból kipipált egy rubrikát, mivel meghallgatta munkatársait. Azután ment minden a régi kerékvágásban. Jó ötletek, javaslatok merültek a feledés homályába. A termelő- munka pedig — szervezésben, technológiában — maradt ahogyan volt Az utóbbi években egyre inkább kezd elterjedni a gazdaságvezetők körében a technokrata-felfogás: a technika mindent megold — szemlélet. Aki a munkadarabot kivitelezi, tulajdonképpen a szakmai irányító útmutatását hajtja végre. Ebből az következik, hogy a munkásnak. akinek a kezéből kikerül az új termék, nem kell különösebben gondolkoznia a hogyanon, hanem végre kell hajtani a technológiai utasítást. Ilyen ridegségben érinti-e az embert az alkotó munka öröme? Az alkotás örömét érzi-e a munkás, a vele együtt lélegző gyár, a kollektíva, vagy csak az az egy ember — technikus, mérnök —, akinek az útmutatása alapján egy az egyben kivitelezték a munkadarabot? Aligha. A munka szervezésében és előkészítésében is érvényesülnie kell a munkásosztály vezető szerepének. Erre kiválóan jó eszköz az üzemi demokrácia. Erre szükséges tekintenünk, mert a gyárban, a munkahelyen ami születik, az mind a munkásosztály érdekében lát napvilágot. Ha pedig az új azért jön erre a világra, hogy erősítse a szocialista társadalmat, akkor ennek az újnak a születésében sehol sem mellőzhetik a munkások véleményét. A mellőzésre volt már példa. Drága árat fizettek érte. Egy mérnök egészen csodálatos berendezést álmodott meg, vetett rajzpapírra, csak éppen, amikor a munkás kezébe került a rajz, a kivitelezésen módosítani kellett. A technikai berendezés csak így volt alkalmas a megálmodott berendezés előállítására. Azután gondok voltak a technológiai folyamatokkal is. Elölről kellett mindent kezdeni. Íróasztal mellől nem lehet megismerni a munkát, az életet. Ahhoz, hogy az ember a valóA Békéscsaba! Építőipar! Szövetkezet azonnali belépéssel FELVESZ: i gépírni tudó adminisztrátort, 1 általános adminisztrátort, 1 munkaügyi előadót, 1 raktárost (építőanyag-ismeretekkel). Jó fizetési feltételek mellett, minden szombat szabad. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Vörös Október sor. 82821 sághoz közelebb kerüljön, abban, a közösségben kell élnie, melyben nap, mint nap épül, gyarapszik, erősödik az ország. Megismerni és érteni a munkásügyet, a munkáshatalmat, kívülről nézve, szemlélve nem lehet. Benne kél] élni, érezni, hogy amit milliók tesznek, vagy tenni akarnak, mennyire mélyen ágyazódik munkahelyük szeretetében, osztálytudatukban, a társadalmi érdek szolgálatában. Mindez nem tárulhat fel egy kézbe nyomott rajz alapján. Ezt fel kell tárni! Van, akinek kötelessége feltárni. A munkást meghallgatni, véleményét kérni, a javaslatot a gyakorlatban alkalmazni, vele együtt tovább fejleszteni, ez ma a legfontosabb politikai feladat Az üzemi demokrácia fejlesztésében is alapvetőnek kell tekintetünk a párt szerepét. A párt valamennyi üzemben jele® van, szervezi és egyezteti az üzemi demokrácia letéteményeseinek: a szakszervezeteiknek és az ifjúsági szervezeteknek a munkáját. A párt különböző fórumain — vezetőségi ülések, pártcsaporbmegbizatások, taggyűlések — azon munkálkodik, hogy a munkások véleménye az üzemet érintő gazdasági, a társadalmat érintő politikai kérdésekben súlyának megfelelően jusson érvényre. Vagyis azért, hogy az üzemi demokrácia napjaink eleven valóságává váljon. Abból a formáliaságból, amelybe helyenként kényszerítették, törjön ki a kommunisták példamutatásával. Törjön ki, történetesen azért, mert a munkás nem alkatrésze a gyárnak, a termelésnek, az üzem szervezeti felépítésének, hanem ő maga a tulajdonos. Ezen a jogon mond véleményt, hallatja szavát, tehát nem a formalitás kedvéért! # munkásosztály vezető szerepének érvényesítése politikai feladat. Időnként újra és újra visszatérnek ehhez a nagy fontosságú kérdéshez a párt különböző szerveiben. Visz- szapillantanak a megtett útra, a szocialista épít«; eredményeire, összegezik a helytállást, erőt merítenek a társadalom előtt álló politikai, gazdasági tennivalókhoz. Mindez a demokrácia jegyébe® bontakozik így. Az üzemi demokrácia fejlesztése talán ezért foglalkoztatja mindjobban a munkásosz- . tályt Ezzel élve nemcsak a gazdasági értelemben vett anyagi források tárulnak fél, hanem a politikai előrehaladáshoz szükséges tudati, hovatartozási elemek is erősödnek. Ezek hatnak, formálnak, pezsgővé teszik életünket, amely csak így lehet sokrétű, egyértelmű. Brapsí Kare** V®iáa 8. m. VáJHalaé FELVÉTELRE KERES MÁVAUT-gépkocsívesetőket. kalauzokat, autó-motorszerelő szakmunkásokat, kirakodókat, alkatrész-ismeretekkel rendelkező raktárosokat, gyakorlott gyors- és gépírónőt, valamint érettségizett férfi és női munkaerőket. Munkába járáshoz ingyenes autóbusz-bérletet biztosítunk. Jelentkezni Sebet: Békéscsaba, Szarvasi ét 87, Mnakaégyi SoáUó esrtály’ A műszaki fejlesztési hőnap programjáról Váncsa Jenő MÉM miniszterhelyettes előadása a termelési rendszerekről
