Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-09 / 82. szám
Harminc százalékkal nő a magyar—csehszlovák nehézgépipari termékcsere A nemrég véget ért budapesti nemzetközi építőgép-kiállításon a NIKEX külkereskedelmi vál_ lalat jelentős üzletet kötött csehszlovákiai partnerével, a STROJEXPORT külkereskedeL mi vállalattaL A szerződés érteiméiben jövőre tíz új típusú, nagy teljesítményű építőgépet, Továbbá 10 különféle úthengert és útvibrátort szállít a csehszlovák ipar hazánkba, csaknem 700 000 rubel értékben. A Magyar Gépipar; Külker«, kedelmj Vállalat legnagyobb partnerei a szovjet vállalatok után a csehszlovák cégiek. 1974- ben összforgalmúnk mintegy 50 millió rubel lesz — ebből a magyar gépimport 30 millió —, 30—35 százalékkal nagyobb, mint a múlt évben. A csehszlovákiai partnervállalatok az idén 1800 vasúti tehervagont szállítanak a MÁV kocsiparkjának felújításához és bővítéséhez —, ez az összimport felét jelenti. Az Özdi Kohászain Művek korszerűsítéséhez különböző öntödei berendezéseket. dróthengereket és dróthúzókat szállítanak a NIKEX csehszlovákiai partnerei. Ugyan, csak csehszlovák berendezésekkel, kábelekkel folytatják az idén a hazai vasútvonalak die- eelesítését ég villamosítását. A NIKEX csehszlovákiai exportjának jelentős hányadát képezik azok a magyar vasbeton- gyűrűk (tübbingek), alagú teleinek. amelyeket a prágai metró építéséhez szállítanak. Az idén első ízben rendelteik ugyancsak a prágai metróhoz magyar gyártmányú ál lomas-alátámasz_ tó szerkezeteket. Csehszlovákiában kiemelt beruházásként foglalkoznak az ország szennyvíztisztító hálózatának korszerűsítésével, bővítésével. Ehhez az idén is magyar berendezéseket' vásárolnak, több millió rubel értékben. (MTI) Gyapjúruházati termék az NSZK-ba Egymillió dollár értékű üzletkötést írt alá a napokban a HUNGAROTEX Külkereskedelmi Vállalat hét NSZK.-beli céggel. A nagy volumenű szerződés értelmében a HUNGAROTEX gyapjúruházati termékeket szállít az NSZK-ba. A magyar külkereskedelmi vállalatnak az NSZK cégek a tőkés piacon a legnagyobb, a világpiacon pedig — a Szovjetunió utón — a második legnagyobb partnerei. Az idén mintegy 18 millió dollárért exportálnak elsősorban gyapjú és pamut ruházati konfekció-termékeket, kötöttárut, háztartási és méterárut — csaknem 20 százalékkal többet, mint a múlt évben. (MTI) Új óvodái adlak ái Békéscsa bán Egy évvel ezelőtt kezdték építeni azt az óvodát, amelyet április 8-án hétfőn adtak át rendeltetésének Békéscsabán a Szigligeti utcában. Megyénk első kétszintes óvodájában már a megnyitás napján 174 gyermeket helyeztek el. A korszerűen berendezett gyermekintézményt a városi tanács mintegy 7 millió forint költséggel építtette és rendezte be. Az óvoda átadásával Békéscsaba ilyen irányú gondjai enyhültek, de közel sem oldódtak meg. Pedig amint Babák György, a városi tanács elnökhelyettese elmondotta, a IV. ötéves tervre előirányzott 250 férőhellyel szemben az eltelt három és fél év alatt 450-et építettek Békéscsabán. Arról is tájékoztatott, hogy a hátralévő időben Jaminában és a József Attila lakótelepen újaibb óvodákat építenek. A most átadott gyermekintézmény a legkorszerűbb, amely megyénkben van. Hat csoport elhelyezését biztosítja, s a mozgatható közfalak széthúzásával szintenként a három foglalkozási teremből egy-egy nagyot lehet kiképezni. A városi tanács költségvetési üzeme, amely ezt az óvodát építette, a gyermek- intézmény tőszomszédságában már építi azt a bölcsődét, amelyben hatvan gyereket lehet majd elhelyezni, és amelynek fűtését az óvoda gázkazánja szolgáltatja. B. X Mimi és a Rabló — Maday Emőke, Győrfalvay Péter. (Demény felv.) Líraiság... naiv báj..... feloldható összeütközések..., makacs anakronizmus..., örök emberi... Ezek azok a fogalmák, amelyekkel leginkább jellemezhetjük Karel C’apek „A rabló" című zenés lírai komédiáját. (Fordította és átdolgozta Pón- dy Lajos.) A történet egy kis csehországi falu hegyei között, idilli környezetben játszódik, a Professzor villájában és környékén. A család és az ismerősök megszokott, csendes hétköznapjait egy titokzatos fiatal, ember, a Rabló zavarja meg. Ez a szertelen, mégis rokonszenves fiú egy gyümöicsdézs- málás végén váratlanul megismeri a Professzor lányát, Mimit. A bájos kislány szinte kolostori elzártságban él itt. a „természet lágy ölén”, mert l Karel Capek: A rabló V rideg apja — Okulva azon, hogy nagyobb lánya korábban megszökött szerelmével — berá- csoztatja az ablakokat, s Fankát, a háztartási alkalmazottat is arra kényszeríti, hogy Mimi állandó őrzője legyen. Ára, egy óvatlan pillanat, s hiába minden! A meglátni és megszeretni ki tudja, hányadik variációját látni a színen. A két szerelmes lírai idilljét Mimi titkos rajongója, a Vadász megzavarja, de mordálya nem sebzi halálra a Rablót, aki rövid kórházi ápolás után még az éjszaka visszaszökik a lányhoz, hogy a romantika és a szenti- mentalizmus tárházát jelző környezetben egyre jobban elbóduljanak az először érzett szerelem mámorában. S ekkor jön a mindent felbolygató pillanat! Megérkezik nejével a rideg Professzor, s el akarja zavarni a Rablót, aki azonban — rá jellemző találékonysággal — beugrik a villa udvarába, és bereteszeli a kaput. Semmiféle fenyegetésre nem hajlandó távozni. A Professzor mozgósítja jóformán az egész falut, még a csendőröket is, hősünk azonban bátran vállalja az erőszakkal való szembenézést. A túlerő miatt mégis kénytelen távozni, de maga mögött hagyja a történet valamennyi szereplője számára a visszaemlékezés kényszerét: mindannyiúk volt már ilyen rokonszenvesen naiv szerelmes, vágyták-szom- jazták a tiszta szerelem mámorát. E látszatra egyszerű történetben mindvégig érezni, hogy az írónak a könnyed színpadi játékkal elmélyült mondanivalója van. A Rabló nem csupán egy hirtelen fellobbanó fiatalember, hanem az örök emberinek a szimbóluma is, hiszen ifjúsága hajnalán mindenkiben lobogott az eszményi szerelem, amelyet felnőttkorban is fel lehet melegíteni az emlékezés tü- zénél. Ez a megkapó emberség és a Professzor anakronisztikus figurája bizonyos nemzedéki problémák meglátta- tása is, mert ellentétük több a lánynak szépét tevő ifjú és a lányára mániákusan vigyázó apa konfliktusánál. Éppen a Professzorral mondatja ki az író az idősebb generáció viszolygását. olykor féltékenységét — mint ebben az esetben is — az ifjúság kirobbanó felfelé törekvésével, meg nem ál- kuvásával szemben. A történetnek igen elgondolkodtató része az is, amikor a rideg apától mindenki eltávolodik, csupán a csendőrök fegyvereiben bízhat. Ez az a drámai csomópont, amikor a Rabló hetyke trubadur-kivagyisága ellenére is felemelkedik a néző szemében, míg a Professzor lent vergődik, s vesztes még akkor is, ha az erőszak elől a Rabló kénytelen elmenekülni. Valójában nem is menekülés ez, hanem továbbélése annak az örök emberinek, amely mindannyiunkban benne lappang a másik nem iránti vonzalom felfedezésétől kezdve. Ezért hihető el a mű végén, hogy mindenki „látta már valahol”, „ismeri valahonnan” a Rablót. A bemutató sikerét nagymértékben elősegítette az átgondolt rendezés. Szűcs János jól érzékelteti a darab rapszo- dikus vibrálását a lassú, lágy lírai részletaktől a felfokozott drámai feszültségig. Ez a sokszínűség adja meg azt a színpadi harmóniát, amely egyik értéke az előadásnak. Középpontba helyezi minden fontosabb jelenetben az örök emberit, kiemeli azokat az elemeket, amelyek e fő érzelmi vonalra figyelmeztetnek. Az érzelmeiben mindinkább felszabaduló két fiatal játékát ellensúlyozza a Professzor rigorózus szemléletével. s e két pólus között kellő poentírozással fokozatosan állítja a többi szereplőt a természetesen emberi oldalára. Tomsits Rudolf zenéje sajátosan alkalmazkodik a történet hangulatához, hol a jó értelemben vett melodrámai érzelemgazdagságot, hol pedig az ifjúságra jellemző szertelenséget fejezi ki a kellemesen ható zenei elemekkel. Mindezeket megfelelő disztingválással érzékelteti a Holpert János által vezetett zenekar. Hasonlóképp szólhatunk Felkai Eszter koreográfiájáról is. A szereplőkről szólva — nem a címlapi sorrendben — néhány értékes teljesítményt láthattunk. Cálfy László jól disz- tingválja négy szerepét (Ismeretlen, Prológus, Cigányasszony, Bányász). A darabból adódóan a Bányászt formálta legámyal- tabban. A címszerepet Györgyfal- vay Péter játssza magabiztosan, végig megtartva a rendező elképzelését: fokozatosan válik eszményi hőssé. Játékában éppen ez a találó, hol reális korfigura, hol elvont hős, s e két végletben számos olyan elem van, amelyek a pikareszk- művek hőseinek sajátjai. Mimi szerepében Maday Emőke játékából elsősorban a naiv báj, a finom líraiság a megkapó. Sokszínűén érzékelteti a világtól elzárt lány tiszta szerelmének fellobbanását, egy tartalmas érzelmi élet utáni vágyakozását, s mindezt nem a korabeli „úri kisasszonyok” modorában, hanem naivságában is maiasan. Széplaky Endre Professzora is sajátos jellem. Játékának értéke, hogy kifejezően érzékelteti a figura anakronisztikus voltát, akit már az ábrázolt korszakban is túlhaladott az idő. Barcza Eva a Feleség szerepében a lányát megértő anyaként mondja ki, hogy házasságából éppen a tiszta szép érzelem hiányzott és hiányzik, hogy a Professzorral való házassága nem egyéb, egy_ mással élésnél. Fankát, az öreg cselédet Dénes Piroska alakítja sokszínűén, megszokott eleven komédiázással. Ugyanezt mondhatni Vajda Károly (Sefl) játékáról is. Kettejük színpadi jelenléte mindig hatásos vígjátéki atmoszférát teremt. A Vadászt Flórián Antal játszatta szerepének megfelelően a nagyszájúság és a gyávaság hiteles vegyítésével. Kisebb szerepekben megfelelőt nyújtott Pólyák Zoltán (Szomszéd) és Balázsi Gyula (Káplár) is. Csinády István díszlete teljes egészében a korszerű előadást szolgálja. Stilizált díszletelemei kifejezőek, megfelelően jelzik a játék valóságos színterét Ék Erzsébet jelmezei szerepre szabottak, élénk színei jól alkalmazkodnak a díszletéhez. Tóth Lajos
